Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

1977. január 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Támogatásért Ismét levelet kaptunk Gy. M.-né-tól, aki évek óta meg­osztja velünk gondját. Sor­sának súlya ránehezedik a mi vállunkra is. Évek óta biztatgatjuk. hogy történni fog valami kedvező az ő ügyében is, hiszen manap­ság a jogszabályok sokasága születik az alkoholizmus el­leni harc támogatására, s valamelyik közülük meg­oldhatja az ő problémáját is. Férje ugyanis megrögzött alkoholista, sokat szenved miatta a család és az egész rokonság is. Gy. M.-né a gyerekek mi­att húsz évig megadóan tűr­te férje iszákosságát, go­rombaságát. De most — bár nagyon nehezen szánta rá magát, amint ezt legutób­bi levelében írja is —, elha­tározta, változtat az életén. Ügy döntött, elköltözik, majd törvényesen is elválik a férjétől. Gondja viszont nem kicsi, hiszen férje szü­leinek szoba-konyhás laká­sában laknak vidéken, az idős emberekkel együtt, és idegtépő civakodásban őr­lődnek mindannyian. Elő­ször is tehát szeretne elköl­tözni. De hová? Két gyer­mekkel nehéz albérletet kapni, és ki tudja megfizet­ni annak bérét. Gy. M.-né egyedüli kereső, férjére már rég nem számíthat, ezután még kevésbé (legalábbis míg a bíróság ítéletet nem hoz). Munkahelyén sem tudnak segíteni, bár szere­tik a csendes, szorgalmas asszonyt, de lakásügyben ők is tehetetlenek. Felvetődhet bárkiben a kérdés: miért nem segít a tanács? Nem a segítőkész­ség hiányzik, hanem az, hogy levélírónk lakásigény­lését egy éve adta be, s mint vidéki lakos, kérelmét csak a nyíregyháziak után veheti figyelembe a tanács. A ki­utalásra tehát várnia kell. A legjobb szándékú tanács sem tud máról holnapra la­kást adni. Mit tegyen ilyenkor egy kis keresetű asszony? Arra gondolt, elvállalja valamely nagyobb bérház, OTP-, vagy szövetkezeti lakás házfel­ügyelői teendőit. Jelenlegi munkabeosztása mellett ma­radéktalanul, a lakók köz- megelégedésére el tudná látni ezt a feladatot is. A gyerekek nagyok már, ők is segítenének ebben, miért ne tennék egy nyugodt, családi otthon fejében, ahol nem kell reszketniük, álmukból felriadniuk apjuk brutális viselkedésére. Gy. M.-né már sokfelé járt. Próbálkozásai, érdek­lődései azonban nem jártak eredménnyel, mert hozzá hasonlóan sokan vannak, akiknek szintén jól jön a lakás, s a házfelügyelői te­endők ellátásáért járó jut­tatás. Mi azért mégis re­ménykedünk, hogy az illeté­kesek felfigyelnek e dolgos, értelmes asszonyra és mun­kájáért otthont nyújtanak neki és két gyermekének. Soltész Agnes A Nyírségi Patyolat Vál­lalat mátészalkai üzletében tisztították téli- és átmeneti kabátomat. Otthon vettem észre, hogy az egyik kabát­ról a hat, szép kivitelezé­sű. drága gomb hiányzik. Reklamációmra az üzletben azt válaszolták, hogy a gom­bokért felelősséget nem vál­lalnak, miért nem szedtem le. Lehet, hogy igazuk van, de néhány dolgot szeretnék azért elmondani: érdekes módon a télikabátomon lévő filléres gombok mind egy szálig megmaradtak. Har­madszor tisztíttattam ugyan­itt az átmeneti kabátomat, s egyszer sem figyelmeztettek, hogy le kell szedni a gom­bokat. Most saját káromon tanultam, mert a 37 forin­tos tisztítás, ezúttal több mint százba került — pana­szolja Kiss Gézáné, Máté­szalka, Fürst Sándor utca 6. szám alatti lakos. HOVÁ LETTEK? — Tudod először én is így jártam, de azóta gomb he­lyett masnit viselek... (Kiss Ernő rajza) KATÓNAK SEGÍTETTEK LESZ-E ZENEOKTATÁS? Mikor lesz Záhonyban alapfokú zenei oktatás? — teszi fel a kérdést levelében a záhonyi szülők nevében Tóth István szmk-tag, és a következőkkel folytatja: naponta legalább 15-20 gyer­mek utazik Kisvárdára, mert ott van legközelebb zeneis­kola. o A napi tanulási ide­jükből két-három órát is el­vesz ez az utazgatás, viszont kénytelenek e fáradtságot vállalni, mert általában ezek a gyerekek olyan szakközép- iskolában szeretnének to­vábbtanulni, ahol a zene alapfokú tudása követel­mény. Szeretnénk, ha di­namikusan feilődő nagyköz­ségünkben a rendszeres ze­neoktatást is megszerveznék, ebben mi szülők is szívesen részt vállalunk. Két éve özvegyen nevelem három iskolás gyermekemet. Férjem halála óta a Magyar Néphadsereg alakulatának három szocialista brigádja szénnel, tűzifával, ruhane­művel és egyéb ajándékkal rendszeresen segítenek ben­nünket. Fogadalmat tettek, hogy mindaddig segítenek míg rá vagyunk utalva. Leg­utóbb a Komarov brigád egy-egy télikabátot vásárolt a gyerekeknek, az Alpári Gyula brigád gyönyörű ka­rácsonyfát, hozzávaló dí­szekkel, szaloncukorral, a Petőfi brigád pedig tűzifát, szenet vásárolt és egy új ke­rítést készitettek az utca­frontra, valamint elvégezték házunkon a legszükségesebb javításokat. önzetlen se­gítségüket ezúton is köszön­jük — írja özv. Sógor Mi- hályné, Nyírtelek, Rákóczi Ferenc utca 56. szám alatti lakos. BRAILLE-TÁBLÁT KERESNEK Huszonnégy éves, vakon született fiúnk Budapesten dolgozik. Ritkán találkozha­tunk vele, de, hogy állandó kapcsolatban lehessünk ve­le, másik két gyermekünk­kel együtt megtanultuk a Braille-írást. Olyan nagy öröm számunkra, ha levelet kapunk, de sajnos, mostaná­ban csak ritkán. Fiúnk el­vesztette a tábláját, s ha kölcsön kap, akkor tud írni. Próbált másikat szerezni, de nem sikerült, ezért most mi is ezen fáradozunk, hogy egy 28 soros Braille-táblát ke­rítsünk valahonnan. Eddig eredménytelen volt próbál­kozásunk, de abban remény­kedünk — ha másként nem —, jószándékú segítség ré­vén hozzájutunk a levelezé­sünk nélkülözhetetlen se­gédeszközéhez — írja Szabó Albertné, Fülesd.. Kiss út 29. szám alatti olvasónk VIRÄGFÖLD Néhány nappal ezelőtt a Nyírfa Áruházban virágföl­det vásároltam. A tasakon hiába kerestem az árát és a használati utasítást (meg akartam tudni, hogy a ta- sak milyen típusú földet tar­talmaz). A fekete tasakon ugyanis sötét zöld betűkkel volt mindez feltüntetve, amit végül csak otthon, verőfény­ben tudtam elolvasni. Ja­vaslatom, hogy elütő színű betűkkel írják ezután a ta- sakokra az egyébként na­gyon hasznos és tudnivaló tanácsokat, és természetesen az árát is, hogy arról ne csak a pénztárnál szerezhes­sen tudomást a vásárló — javasolja Csizmadia Valéria Gávavencsellőről. SPRAY A szórópalackok zárófejét — dezodorét, hajlakkét stb. — nem ártana, ha egy kes­keny szalaggal gyárilag le­ragasztanák — kezdi sorait Z. K. nyíregyházi levélírónk. Szemtanúja voltam már, hogy az eladónő az üzletben a polcról levett egy hajlak­kot, s abból fújt a hajára. Mi lehet akkor, ha nincs ott idegen? — ezzel a jogos gya­nakvással fejezi be levelét nyíregyházi olvasónk. cigAnyankét Baktalórántházán a ci­gány lakosság részére anké­tet rendezett a Hazafias Népfront, a nagyközségi ta­nács és a művelődési ház. Mintegy százan ülték körül a hűsítő italokkal megra­kott asztalokat, és érdeklő­déssel hallgatták a kedvez­ményes lakásépítések felté­teleiről, a kérhető hitel mér­tékéről és a hitelt igénybe­vevők kötelességeiről szóló tájékoztatást, majd a körze­ti orvosnak az egészséges életmódról, alapvető higié­niai kérdésekről adott felvi­lágosítását. De értékelést hallhattak a résztvevők a közrend és a közbiztonság helyi viszonyairól, és eliga­zítást kaptak abban is, hogy ki mikor, milyen okból és mennyi segélyt kérhet, illet­ve kaphat. E kezdeménye­zést a közeljövőben más té­mákban (közoktatás, közmű­velődés, foglalkoztatás, mun­kalehetőségek, családi élet) folytatni szeretnénk — írja levelében Kanda Ferenc, a baktalórántházi művelődé­si ház igazgatója. TORTALAP, RÉTESLAP A hatlapos, 8,60 Ft-os torta­lapot kivonták a forgalomból? — kérdezi egyik mátészalkai nyugdíjas olvasónk. Pedig a kispénzű emberek, akik nem tudnak esetleg 4-5 forintot adni egy tortaszeletért, na­gyon kedvelték, arról pedig nem is beszélve, hogy meny­nyire megkönnyítette a dol­gozó nők munkáját is. Kér­jük, gyártsák ismét! Ugyancsak hiányzó cikkre hívja fel a figyelmünket Si­mon Károlyné nyíregyházi olvasónk levele. írja, hogy hónapok óta eltűnt az üzle­tekből a réteslap, és nem is emlékszik, hogy mikor lá­tott krémeslapot. „Ezúton szeretném a kereskedelem tudtára adni — szól a levél —, hogy mi, nők komolyan vesszük a második műszak megkönnyítésére adott jóta­nácsokat, és minél gyakrab­ban szeretnénk azokkal élni.” Szerkesztői üzenetek Károly Vendel nyíregy­házi, Ágoston Julia nyír­egyházi, Veress Sándor vá- sárosnaményi, Tóth János- né ibrányi, Kodácsi László- né nyíregyházi, Ragyák At- tiláné vásárosnaményi, Tóth István kisvárdai, Fodor László tiszalöki, Sipos Fe­renc nyíregyházi, Molnár Zoltánná kisvárdai, Tóth István záhonyi, Halinda Ju­lianna pátyodi, Nagy Lász- lóné tuzséri, Pócsi József nyíregyházi, Farkas László kéki, Kónya Sándorné gá- vavencsellői, Cseszlár Mi- hályné nyírmadai, id. Sza- niszló Andrásné nyírlövői, ifj. Sarka Lajos nyírmegy- gyesi, Adamik Sándorné nyíregyházi, Ignéczi János- né ibrányi, Radoszta Jenő nyíregyházi, Szabó Károly aranyosapáti, özv. Berencsi Andrásné dombrádi, Kiss Dénesné kemecsei, Benke János geszterédi, Kiss Já­nos vajai, Hartman Mi- hályné kisfástanyai, Matyi István nyírkarászi olvasó­ink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Varga József porcsalmai és Kircsák György nyírka­rászi lakosok kedves kö­szönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Héjjas Béla szamosszegi olvasónk 1976. július 11-ig a termelőszövetkezettel kö­tött szerződése alapján a 100 százalékos bért meg­kapta. Lapunk december 8-i szá­mának Szerkesztői üzene­tei között Szabó Lajos ol­vasónk érdeklődésére kö­zöltük, hogy a Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat gumiabroncs-felvásár­ló telepét az Iskola utcáról a Bogyó utca 2. szám alá helyezte át. A vállalat a közelmúltban értesítette szerkesztőségünket, hogy használt gumiabroncsot hó­napok óta nem vesznek át, mert a gumigyár az újra- futózást megszüntette. Az illetékes válaszol KÖZVILÁGÍTÁS „Közvilágítás” címmel ja­nuár 5-i számunkban szóvá tettük, hogy Apagyon, a Dózsa György utcában a közvilágítási lámpák nem égnek. A TITÁSZ Vállalat nyíregyházi üzemigazgató­sága közölte, hogy a hibát időközben kijavították. Jo­gosnak találják azt az ész­revételt is, hogy a higany­gőzizzók helyébe csak nor­mál izzót helyeznek el. En­nek oka, hogy a gyártó cég nem szállít mindenkor kel­lő mennyiségű és minőségű égőt. A TITÁSZ továbbra is kéri a község lakóit, hogy észrevételeiket mindenkor a hibabejelentő könyvbe jegyezzék be, mert csak an­nak alapján tudják a hibát elhárítani. SZEMÉT December 30-án „Díszes látvány” és „Nem jeleske­dett” címmel megjelent cik­kekre a Nyíregyházi Ingat­lankezelő és Szolgáltató Vál­lalat válaszolt: „Az ünnepek alkalmával megduplázódott szemetet a rendelkezésünkre álló gépparkkal (különösen ha tekintetbe vesszük a mű­szaki problémákat is) való­ban nem tudtuk időben és maradéktalanul elszállíta­ni, még ünnepi műszakok, túlórák, illetve két műszak közbeiktatásával sem. Nehe­zítette helyzetünket a kuka­edények mellé öntött szemét eltakarítása. A cikkben is szóvá tett elmaradásunkat január 7-ig felszámoltuk.” MEGJEGYZÉSÜNK: saj­nálatos, hogy az ünnepek előtti és utáni rendszertelen­ség a szemétszállításban im­már .több éves „hagyomány” városunkban. Lassan már magyarázatra sem szorul, magunktól is tudjuk: oka az ingatlankezelő vállalat sze­gényes gépparkja, amely rá­adásul műszaki állapotával sem jeleskedik. Mint már említettük, ez évek óta így van! — jogosan tehető fel tehát a kérdés: miért nem tudnak ezen évek óta vál­toztatni, ha a vállalat ereje kevés hozzá, miért nem ad támogatást a felettes ható ság? II tartásdíj vissza­követeléséről 1975-ben gyermektartásdíj és apaság megállapítása vé­gett pert indítottak ellenem, s ennek során a bíróság igen nagy terjedelmű bizonyítást vett fel, sok tanút hallgatott meg és több orvosszakértőt is — írja hozzánk intézett le­velében Zsoldos István. Ennek következtében a per elhú­zódott és csak 1976. novemberében lett jogerősen befejez­ve. Olvasónkat az első tárgyalást követően a bíróság arra kötelezte, hogy tartásdíjat fizessen és ezt a tartásdíjat tű­zette 1976. novemberéig, amikor a másodfokú bíróság a felperes keresetét véglegesen elutasította, vagyis megálla­pította, hogy a gyermeknek nem ő az apja és a fogantatá- si időben nem is érintkezett az anyával. Olvasónk a per ideje alatt tekintélyes összegű tartásdí­jat fizetett az anyának és véleménye szerint minden alap nélkül. Sérelmesnek tartja már azt is, hogy ítélet nélkül tartásdíj fizetésére kötelezték. Érdeklődött aziránt, hogy az általa kifizetett tartásdíjat visszakövetelheti-e és igen ellentmondásos tanácsokat kapott, ezért fordult hozzánk kérdésével. A Polgári Törvénykönyv 361. paragrafusa értelmében, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt az előnyt visszatéríteni. Ha csak ezt a jogsza­bályt nézzük, olvasónk követelése jogos, azonban a Polgá­ri Törvénykönyv ismer ez alól kivételeket és olvasónk ese­tében a kivételt tartalmazó jogszabály vonatkozik, neve­zetesen a 362. paragrafus, amelyik kimondja, hogy az élet fenntartása céljára adott és arra felhasznált juttatást visz- szakövetelni nem lehet, kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerez. ték meg. A tartásdíj visszafizetésére más jogszabály nincs. Két olyan eset van a törvény szerint, amikor olvasónk a kifi­zetett tartásdíjat visszakövetelheti, de mindkét esetben a bizonyítás őt terheli. Az első eset az, amikor az életfenn­tartás céljára adott összeget nem az élet fenntartására for­dították. hanem másra, különösen vagyon megszerzésére, vagy annak szaporítására. A konkrét esetben például, ha az olvasónk által kifizetett tartásdíjat nem a gyermek élelmezésére, ruházkodására, bútorzatának megvásárlásá­ra. hanem például arra fordították, hogy nyaralótelket ve­gyenek az összegyűjtött összegen. Már most kihangsú­lyozzuk, hogy ennek bizonyítása rendkívül nehéz, miután a fizetett tartásdíj és az anya egyéb jövedelme természet­szerűen összekeveredik és ha történt bármilyen beruházás, vagy vagyontárgyvásárlás, akár a kiskorú nevére is, rend­kívül nehéz azt bizonyítani, hogy milyen pénzből történt a vásárlás. A második eset a törvény értelmében, hogy ha az élet fenntartására szolgáló juttatást bűncselekmény útján sze­rezték meg. A konkrét esetben azt kellene igazolni, hogy olvasónkat azért kötelezte a bíróság ideiglenes intézkedés­sel tartásdíj fizetésére, mert az ügyben az ő terhére és az anya, illetve a kiskorú gyermek javára hamis vallomást tettek, különösen, ha maga az anya tett hamis vallomást, miután apgsági perben az anyát tanúként hallgatják meg a legtöbb esetben, ez esetben a tartásdíj visszakövetelésé­re megvan a lehetőség. Ilyen igényt támasztani azonban csak akkor célszerű, ha a büntetőbíróság a hamistanúzás miatt már ítéletet ho­zott és abban megállapította, hogy az ügyben kik követ­tek el hamis tanúzást. Más esetekben a törvény kizárja a tartásdíj visszakövetelését, még akkor is, ha az egyén szá­mára ez sérelmes, mint az adott esetben is, mert az élet fenntartása, legyen az bárki élete, ez lényegesen fontosabb, minden szempontból, mint az, hogy valaki néhány ezer fo­rinttal károsodik. Érdek-öszeütközés esetén, a törvény mindig a magasabb társadalmi érdeket részesíti előnyben. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents