Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. január 23. HÉTFŐ: Moszkvában közzéteszik a békevilágfórum felhívását — Zsoldos támadás Benin ellen — Andreotti olasz kor­mányfő Bonnban — A francia elnök sajtóértekezlete — Corvalán Szófiába utazik KEDD: A szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős megjavítá­sának szükségességéről beszél Brezsnyev Tulában — Re­pülőgép-szerencsétlenség áldozata lesz Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterelnök — Tito Líbiában tárgyal SZERDA: A gazdasági helyzet miatt növekvő elégedetlenség tüntetésekbe csap át Egyiptomban — Wojtaszek lengyel külügyminiszter megbeszélései a szovjet fővárosban — KGST-tanácsülés Havannában — A távozó Ford amerikai elnök telefonbeszélgetést folytat Brezsnyevvel CSÜTÖRTÖK: James Cartert hivatalosan beiktatják az Egye­sült Államok 39. elnökeként — Elhunyt Max Reimann, a Német Kommunista Párt tiszteletbeli elnöke PÉNTEK: Sztrájkok Spanyolországban, Carrillo bejelenti in­dulási szándékát a parlamenti választásokon — A lengyel mezőgazdaság fejlesztéséről tárgyal a párt Központi Bi­zottságának ülése Varsóban SZOMBAT: Külpolitikai vita a bonni parlamentben, a CSU rendkívüli kongresszusa — Palesztin tanácskozás Damasz- kuszban — Amerikai lapok szerint Vance külügyminisz­ter Moszkvába utazik a SALT-párbeszéd meggyorsítására. \ hét három kérdése A hűvös-havas Washing­tonban megtörténtek im­már a hivatalos formaságok is: James Earl Carter, mi­után lezárta és gondosan „víztelenítette” plainsi há­zát, az Egyesült Államok 39. elnöke, s a Fehér Ház lakója lett. Az elnökváltás kap­csán fontos nyilatkozatok hangzottak el mind a Szov­jetunióban, mind az Egye­sült Államokban a két or­szág viszonyáról, a nemzet­közi politika kétségkívül leg­jelentősebb témájáról. Fi­gyelemreméltó fejlemények zajlanak az afrikai kontinen­sen, igaz a tudósítások nem annyira Richardnak, a brit Rhodesia-közvetítőnek má­sodik nekifutásáról szóltak, mint az egyiptomi, illetve a benini eseményekről. 1. Hogyan alakulnak a szovjet—amerikai kap­csolatok? A héten működésbe lépett a „forró drót”, a Moszkva és Washington között többszö­rösen biztosított, távközlési összeköttetés, amely elsősor­ban válságidőszakokban hi­vatott a gyors és zavartalan kapcsolat teremtésére. Sze­rencsére ezúttal másról volt szó — előre bejelentett tele­fonbeszélgetésről —, amely­nek során a távozó Ford vett politikai búcsút Brezsnyev- től. Ám képletesen szólva Carter is „telefonált” Moszk­vába, amikor beiktatási programbeszédében — a SALT-párbeszédre célozva — a nukleáris fegyverrend­szerek korlátozásának szük­ségességéről szólt, s az ame­rikai lapok arról írnak, hogy Vance, az új külügyminisz­ter rövidesen Moszkvába re­pül. A kérdésben Leonyid Brezsnyev is véleményt nyil­vánított, amikor tulai be­szédében a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős megja­vításának lehetőségeit és szükségességét húzta alá nagy nyomatékkal. Tulában Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára átnyújtot­ta a városnak a „Hős város” címmel járó Aranycsillag ér­demérmet. Leonyid Brezs­nyev a nagygyűlésen beszé­det mondott. Az 1972-ben megkötött SALT-egyezméiiy az idén ok­tóberben lejár. A folyama­tosság igénye érződött az SZKP főtitkárának magatar­tásában is, amikor a héten Pénteken lemelték a tragikus repülőgép-szerencsétlenség következtében elhunyt jugo­szláv kormányfőt, Dzsemal B ijedi eset. érintkezésbe lépett a lelépő Forddal, akivel aláírták az előzetes vlagyivosztoki ke­retegyezményt, de tulai sza­vait már az új amerikai ad1 minisztrációhoz intézte, amellyel érzékelteti, véglege­sen kidolgozott egyezményt kell tető alá hozni. Érdeklődés kíséri termé­szetesen Vance tervezett moszkvai útját, amely egy csúcstalálkozó előfutára le­het. Mégis — kulcsmondat­ként — idéznünk kell a Wa­shington Post egyik megál­lapítását, hogy a külügymi­niszteri utat megelőzően „rendezni kell a nézeteltéré­seket az amerikai kormány­körökön belül”. A Szovjet­unió a SALT-egyezmény, .. szovjet—amerikai kapcsola­tok jelentős javítása mellett van, s ennek érdekében soro­zatos kezdeményezéseket tett. Ám kettőn múlik a vásár, s az előrelépéshez a hideghá­borús elemek elszigetelése és visszaszorítása szükséges, hogy — a két nagy ország és az egész emberiség érde­kében — a forró drót jövő­ben sem válsághelyzetekben lépjen működésbe. 2. Mi a háttere az egyipto­mi tüntetéseknek? Ellentmondóak a jelenté­sek, de a legalább 65 halott, sokszáz- sebesült és három­ezer letartóztatás érzékelteti, hogy Egyiptomban széles kö­rű elégedetlenség csapott át tömeges tüntetésekbe. A közvetlen ok, hogy az évek óta tartó vágtató inflá­ció a bejelentett áremelések­kel még gyorsabb sebesség­fokozatra jutott, s az idén 40-50 százalékkal emelkedett volna a megélhetési költsé­gek szintje. A nagy kérdés: mit tesz a hivatalos Kairó a követke­zőkben? Megpróbál bűnba­kot keresni másokban, vagy az igazi okokat kutatja? Ha ugyanis kitér a valódi válasz elől, csak az elégedetlenség termelődhet újjá, hatványo- zódott mértékben ... 3. Ki támadt a Benin Népi Köztársaságra? Cotonou, a Benin Népi Köztársaság gazdasági és közigazgatási központja (hi­vatalosan Porto Novo a fő­város) visszanyerte megszo­kott arculatát, csupán az épületeken látható golyónyo­mok árulkodnak a hételejei véres eseményekről. Egy DC 8-as repülőgépen zsoldosok csoportja szállt le a repülő­téren és a városba hatolva, megpróbálta elfoglalni az el­nöki palotát. A rohamot azonban visszaverték s a Ke- rekou elnök vezette kor­mány néhány óra alatt ura lett a helyzetnek. Benint nyilván jobban is­merik korábbi nevén: az egykori Dahomey keresztelő- dött át, s nemcsak protokol­láris jelleggel. A né&i köz­társaság megjelölés "arra utalt, hogy a benini vezetés a fejlődés nem kapitalista út­ját választotta, egyike Afrika haladó államainak. A Benin elleni zsoldosroham tehát beleillik a szélesebb képbe, hiszen a reakció erői nem egy afrikai országban kísérelték Az új elnök Jimmy Carter. Képünkön a Capitólium, be­iktatásának színhelye. meg a kibontakozás akadá­lyozását. A vizsgálat folyik,s figyelmet keltettek Kerekou szavai: meg tudjuk majd ne­vezni azokat az országokat, ahonnan a zsoldosok jöt­tek... Réti Ervin A helsinki európai „ .biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya ki­mondja: „A turizmus előse­gíti más országok életének, kultúrájának és történelmé­nek teljesebb megismerését a népek közötti kölcsönös megértést, javítja a kapcso­latokat, előmozdítja a sza­bad idő jobb felhasználását.” A nemzetközi turizmusban Európa vezet. A világ orszá­gait járó 200 millió turista közül Európa 150 milliót fo­gad évente. Az összeurópai turistaforgalom közel 40 százalékát a szocialista or­szágok bonyolítják le. A szocialista országok igyekeznek bővíteni a turiz­mus földrajzi határait. Azon munkálkodnak, hogy bővít­sék kapcsolataikat a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal. Jelenleg a Nyugat- Európából a szocialista or­szágokba érkező vendégek a turistaforgalom 25 százalé­kát alkotják. Évről évre egyre több tu­rista keresi fel a Szovjetuni­ót — mondották az APN tu­dósítójának az INTURIST- ban, a Szovjet Idegenforgal­mi Irodában. Az idén 150 országból, mintegy 4 millió külföldi turistát fogadunk. 1. A fiatalok játéka a Minszktől nem messze fekvő Junoszty Ifjúsági Táborban. 2. A turisták között igen nép­szerű a moszkvai Puskin. 3. Külföldi turisták Volgog- rádban. ÚJ CSILLAG A január 20-án távozó amerikai elnök — Gerald Ford — java­solta, hogy Puerto Rico le­gyen az Egyesült Államok 51. tagállama. A 8897 négy­zetkilométer területű, 3 millió lakosú Puerto Rico az Egyesült Államok társult állama a szocialista Kuba közelében. Lakossága vegyes etnikai összetételű, fehér, mulatt, néger. A szigetet 1493-ban Kolombus fedezte fel. Gyarmatosítása 1508-ban kezdődött el. Az 1521-ben alapítón fővárosa — San Juan — a 17—18. század­ban brit, holland és fran­cia kalózok megújuló táma­dásainak célpontja volt. A spanyol gyarmati uralom az 1898-as spanyol—ameri­kai háború következtében szűnt meg, és Puerto Rico az Egyesült Államok birto­ka lett. Az amerikaellenes megmozdulások az USA fegyveres beavatkozásához vezettek. Az 1952-ben el­fogadott új alkotmány Pu­erto Rico-t „az Egyesült Államokhoz szabadon tár­sult állammá” nyilvánítot­ta. Puerto Rico megtartotta belső autonómiáját, de kül­politikai, katonai és terüle­ti kérdésekben a hatalmat az USA elnökére és szená­tusára ruházta át. Az USA az ország területén 13 ka­tonai támaszpontot tart fenn. Gazdasági életének alapja a mezőgazdaság és a fel­dolgozóipar. A mezőgazda- sági ültetvények (cukor­nád, kávé, dohány, citrus­félék, ananász stb.) export­ra termelnek, feldolgozó- ipara az Egyesült Államok nagy belső felvevő piacá­hoz alkalmazkodott. A legtöbb iparág (élelmi­szer, textil, fa stb.) kifeje­zetten az USA piacára ter­mel, a feldolgozóipar 1947 óta évente 8%-kal fejlődik. Uj vegyi, petrolkémiai, elektronikai üzemek tele­pültek az utóbbi időben, amelyek némileg enyhítik, de nem tudják megoldani az ország nagy gondját, — a munkanélküliséget. SZOVJET ÉLET Külföldi turisták a Szovjetunióban

Next

/
Thumbnails
Contents