Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 22. Az új Carter-kabinet Garter nyitánya Jimmy Carter nem vett kürtőkalapot a beiktatásra, gyalog sétált végig a Pennsyl. vania Avenue-n, és igyekezett népünnepély jelleget adni a beiktatásnak. A módszeres Carter — egy öreg washingtoni hírlapíró szerint — alaposabban és aprólékosabban készült fel a kormányzásra, mint 40 év óta bármelyik elnök. Carter az el_ vesztett illúzió nyomán Ígért realizmust és kérte népétől a megrendült önbizalom helyre- állítását. Szólt Carter az amerikai típusú fejlődés torz túl_ zásainak felismeréséről. Az új elnök beszéde a Carter- kampány stílusát idézte: a kormány igyekszik „felzárkózni” a nép erényeihez — biztatta országos hallgatóságát Carter, megígérvén, hogy tanult „a közeli múlt hibáiból”. Az amerikai rádió útján az új elnök néhány szavas külön üzenetben is szólt a külföldhöz. hangoztatván, hogy az egyik legnagyobb ország belpolitikai változása óhatlanul kihat az egész világpolitikára. A beiktatási beszédet, minden hangsúlyát, a prédikátori stílusban rejtőző politikai „kódszavait” máris elemzik a világ fővárosaiban. Figyelmet keltett, hogy Carter kerülni ígéri az Egyesült Államok erőfitoktatását, és főként azt, hogy a világméretű fegyverkezési verseny korlátozásának szükségességét hangsúlyozta, méghozzá előrelépést ígérve 1977-re: ezt a hírmagyarázók egyöntetűen — és örömmel — a SALT-tárgyalásokra értelmezik. Éppen ezért minősíthette az egyik vezető szovjet Amerika-szakértő biztató, nak Carter elnöknyitányát. A. J. Január 18. és 20. között Budapesten — a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek részvételével — nemzetközi elméleti konferenciára került sor a szocialista demokrácia egyes kérdéseiről. A konferencián részt vett a Bolgár Kommunista Párt. a Csehszlovák Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Az amerikai szenátus csütörtökön elfogadta az új Carter-kabinet tagjainak legnagyobb részét, egyelőre azonban három kinevezést még nem hagyott jóvá. A szenátus mindenesetre közfelkiáltással jóváhagyta a következő miniszteri kinevezéseket: Harold Brown hadügyminiszter; Cecil Andrus belügyminiszter; Werner Blumenthal pénzügyminiszter; Cyrus V-ance külügyminiszter; Hubert Bergland mezőgazdasági Letartóztatások Csütörtökön és péntekre virradó éjszakán több száz személyt tartóztattak le Egyiptomban — jelentették be Kairóban. A hivatalos bejelentés szerint a letartóztatottak zöme „kommunista, aki felelős a rend megbontásáért és zavarkeltésért”. Az eddig ismertté vált nevekből megállapították, a letartóztatottak listáján egyetemisták és neves újságírók is szerepelnek. Az egyiptomi biztonsági szervek őrizetbe vették a baloldali párt számos — el(Folytatás az 1. oldalról) gyan halad az érdekelt KGST-országok és Jugoszlávia együttműködésére vonatkozó javaslatok kimunkálása a cukornádhulladékok ipari felhasználása területén, amely a kubai gazdaságfejlesztés fontos tényezője. A KGST Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta 1977. évi munkatervét, amelyet a KGST XXX. ülésszaka határozatainak megfelelően állítottak össze. A terv a fő figyelmet a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozására és a Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Kubai Kommuinta Párt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselője. A konferencián Lakos Sándor, az MSZMP KB társadalomtudományi intézetének igazgatója tartott bevezető előadást. miniszter; Juanita Kreps kereskedelemügyi miniszter; Patricia Harris lakásügyi- és városfejlesztési miniszter; Brock Adams közlekedésügyi miniszter. Akiknek várniuk kell a megerősítésre, a következők: Griffin Bell igazságügyminiszter-jelölt; Joseph Califano egészségügy-oktatásügyi és népjóléti miniszter jelölt; és Ray Marshall munkaügyi miniszterjelölt. Egyiptomban sősorban helyi — vezetőjét is. A hivatalos propagandaszervek a kommunisták elleni támadásokkal párhuzamosan a baloldali párt ellen is hangulatot keltenek, felelőssé téve őket azért, hogy a keddi— szerdai tömegtüntetések élére álltak hogy „megállítsák a nemzet fejlődését” és „hasznot húzzanak a tömegek érzelmeiből”. Ibrahim el Khalubi főügyész bejelentette, hogy letartóztatták „az egyiptomi munkásság kommunista pártjának” több tagját. KGST komplex programjának megvalósítására fordítja. Jóváhagyták ezenkívül a KGST és más nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos szervezetek közötti kapcsolatokra vonatkozó tervet is. Ezek az érintkezések az említett szervezetekkel többi között áz ENSZ európai gazdasági bizottságával és az UNESCO-val való kölcsönösen előnyös kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésére irányulnak, konkrét gazdasági, tudományos, műszaki és környezetvédelmi kérdések vonatkozásában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben aláírt záródokumentuma tételeinek szellemében. A végrehajtó bizottság ülésén előzetes vélemény- cserét folytattak a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatokról. Az ülés idején a KGST- tagországok képviselői találkoztak a Guayanai Köztársaság képviselőjével, Desmond Hoyte, gazdaságfejlesztési miniszterrel, aki kifejtette, hogy kormánya érdekelt a KGST-tagor- szágokkal való két- és sokoldalú, kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. Elméleti konferencia a szocialista demokráciáról Jamaicai változások a legutóbbi jamaicai választásokon a Népi Nemzeti Párt győzött. A pártvezér, Michael Norman Manley ismét a szigetállam miniszterelnöke lett; az ellenzéki munkáspárt vereséget szenvedett. Tekintsük át a kétmilliós jamaicai nép viharos történelmét! A szigetet évszázadokon át sanyargatták külföldi hódítók és kalózok. Először a spanyolok vették birtokukba. Azután jöttek az angolok. Az angolok százezernyi rabszolgát telepítettek ál ide Afrikából, akiket a cukornádültetvényeken kegyetlenül kizsákmányoltak. A nép végül szívós küzdelme eredményeként megszabadult a gyarmati rabságból; 1962-ben kihirdették a sziget függetlenségét, és a fővárosban felvonták az új állam nemzeti lobogóját. A valódi függetlenséghez vezető út azonban meglehetősen göröngyösnek bizonyult. A függetlenség kivívása után, az akkor uralmon lévő munkáspártiak hallgatólagos beleegyezésével a monopóliumok tovább garázdálkodtak az országban. Miközben az amerikai kapitalisták és nyugati partnereik páncélszekrényeibe folytak a dollármilliók, a nép továbbra is nyomorgóit. Rendkívül nagyok az országban a szociális ellentétek. Fényűző villák sorakoznak a nyomornegyedek mellett. Ma azonban más szelek fújnak itt. A szigetországgal szomszédos Kuba szocialista rendszere szemléltető példa arra, hogyan lehet a szocialista újjászületés útjára vezetni a nyomorgó és elmaradott népet. Az 1972-ben uralomra került Népi Nemzeti Párt meghirdette a társadalmi és gazdasági átalakítások széles körű programját. J. Gvozgyev —bava —-Ia-Mar A Bauxitbányászat A Műanyaggyártás A Élelmiszeripar ~ A Textilipar-ANTILLA (KARIBI- TENGERA Dohányipar z -VasútvonalE =0= ' i _ 50 km: __i — SZOVJET ÉLET Nyikolaj Amoszov sebészprofesszor, az Ukrán Tudományos Akadémia tagja. A terhelés elengedhetetlen Nyikolaj Amoszov akadémikus nyilatkozik az egészséges életformáról A 63 éves neves agysebész mindennap gyalog megy be a munkahelyére, bár az otthonától jó hat kilométernyire van. A Lenin-díjas tudós, Nyikolaj Amoszov akadémikus magas, nagyon vidám, energikus ember. — Hogyan tudta így megőrizni fizikai frisseségét? Mi a titka? — A nagy fizikai megterhelés. Sokat mozgok. Húsz éve rendszeresen tornászom, az utóbbi négy évben pedig még a futáshoz is kedvet kaptam. Meggyőződésem, hogy feltétlenül szükséges a fizikai megterhelés, minél idősebb valaki, annál inkább. Természetesen nem a terhelés foka a legfontosabb. Ha egy hajlott korú ember hirtelen sokat kezd futni, akkor . az infarktus felé szalad. Fokozatosság és ismét csak fokozatosság kell! ön például csak orvosi felügyelet mellett kap injekciókat. Nos, a futás éppen ilyen gyógymód, ami ugyancsak ellenőrzést igényel. — Mi a véleménye az észszerű táplálkozásról? — Ez külön beszélgetés -témája is lehetne, hiszen csak egyéni receptek vannak. Nincs mindenkire egyaránt érvényes előírás, csak ajánlások vannak. Egy embernek naponta legalább 30 deka friss zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztania. Ez biztosítja a szükséges vitaminokat. Jómagam azt tartom, hogy mindegy, mit eszik az ember. Ha valaki egészséges, és tartani tudja a normális súlyát, akkor helyesen táplálkozik. Természetesen kár lenne azzal áltatnunk magunkat, hogy tömeges felvilágosító munkával rá lehet szoktatni az embereket az ésszerű étkezésre és a rendszeres testedzésre. Az egyetlen kiút — ha van ilyen — a megfelelő közvélemény, sőt, ha úgy tetszik — divat kialakítása. A skandináv országokban járva sokszor láttam, hogy mennyire elterjedt a sportolás. Péntekenként szinte minden városlakó előszedi a síléceket, és elindul a hegyekbe. Sokkal kevesebb kövér emberrel is találkoztam, mint másutt. A statisztikák szerint a férfiak Skandináviában 8 évvel, a nők pedig 3 évvel tovább élnek, mint nálunk. Ez pedig igen komoly érv. — Térjünk vissza eredeti témánkhoz. Arról már volt szó, hogy az egészséges embert nehéz „ésszerű” életmódra szoktatni. És ha valaki megbetegszik? — Akkor kézzel fogható veszély fenyegeti egészségét. Szívszorulás, cukorbaj — ezek a táplálkozási rend megbomlásának, a kevés mozgásnak, a stressznek az első veszélyes jelei... Ilyen esetben nagy szerep vár az orvosra. Nyíltan meg kell mondania a betegnek, hogy milyen az egészségi állapota, mi váltotta ki panaszait, mivel járnak a rendellenességek, végül pedig minden páciensnek egyéniségére szabott programot, életviteli rendet kell előírnia. Úgy gondolom, hogy az orvostudomány előtt ma az a fontos feladat áll, hogy felelősséget vállaljon a betegek fizikai erőnlétének teljes visszaállításáért. Tudom, nem lehet ezt egyik napról a másikra megoldani, de talán érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy a társadalmi-szociális ellátásra fordított összegeket és az egészségügyi tárca költségvetését össze kellene vonni. Akkor minimálisra csökkenthetnénk az olyan eseteket, hogy a kórház idő előtt kiírja a beteget, mert úgy kedvezőbben alakul a kórházi ágyak kihasználtságának statisztikája. — Ez az egészségügy szervezeti része. Mit emelne ki az orvostudomány feladatai közül? Mondjuk például a szervátültetést? — Az immunológia jelenlegi szintjén egyelőre csak a veseátültetéseknek van jövője. A szövetek ösz- szeférhetetlenségének problémáját ma még csak barbár módszerekkel tudjuk megoldani. A beteg szervezet érzékenységét oly mértékben letompítjuk, hogy az semmire sem tud reagálni, sem a mikrobákra, sem az idegen szervre... Az immunológusok azt Ígérik, hogy ezt a kérdést hamarosan megoldják, s akkor lesz majd jövője a szervát- ültetésneknek. Erre már ma fel kell készülnünk. Ami pedig konkrétan a szívátültetéseket illeti — meg vagyok győződve arról, hogy a jövő a mesterséges szívé. Úgy gondolom, nincs messze a szív-protézisek korszaka. — Egyszer azt kérdezték öntől, van-e lehetőség az agy átültetésére, hogy életben maradhat-e az agy a testtől elszigetelve. Akkor azt válaszolta, hogy ebben nincs semmi szemfényvesztés, sőt ön maga is vállalkozna ilyen műtétre. Mi erről a véleménye ma? — Ez egyelőre természetesen a fantázia világába tartozik. A tudomány azonban olyan hihetetlen gyorsan fejlődik, hogy ma szinte semmire se mondhatjuk ki — ez irreális. — Min dolgozik jelenleg? — Annak idején, 1963- ban újfajta szívbillentyű alkalmazását javasoltam. A szovjet klinikai gyakorlatban először használtunk olyan mesterséges szívbillentyűt, amelyben az egész billentyűt, az egész gyűrűt szintetikus anyaggal vontuk be. Ennek következtében nem sűrűsödik meg a vér, így nem áll fenn án- nak a veszélye, hogy a leszakadó vérrög elzárja a véredényeket. Ezzel jelentősen csökkent a trombózis és az embólia veszélye. I. Melenyevszkij Pápuák és a neurózis Hét végi jegyzet Kutatók jelentek meg Uj- Guineában. Az ott élő törzsek jobbára a kőkorszaknál tartanak, egyikük-másikuk nem is olyan régen — tekintettel a rettentő fehérjehiányra — még emberhúst is fogyasztott. Megtámadták a szomszéd törzset, néhány foglyot ejtettek és megették őket. Nem foglaltak el területeket, nem állítottak föl bábkormányt, nem szerveztek vészbíróságokat, nem tömték tele a börtönöket. Lecsillapították éhségüket és elmentek. Valóban igen elmaradott népség. Ezt állapították meg most újólag az említett kutatók is. Sok mindent vizsgálgat- tak e páradús, csaknem kibírhatatlan klímájú vidéken, egyebek között a helybeliek nyelvét, szókincsét is. Végül — mint azt Howard Jenkins angol antropológus egy londoni előadásában kifejtette — a következő megállapításra jutottak: „A pápua az emberiség legelmaradottabb népe. A kereken 700 új-gui- neai nyelvjárásban egyetlen kifejezés sem található a neurózisra”. Vagyis az idegességre. Feltételezem, hogy még a stressz kifejezést sem hallották. Tessék elképzelni! Nem ismerik a hajszát, amelyet az szendved el, akinek egy-két mellékállása van, s állandó feszültségben él, hogy a főállásban minél kevesebb időt töltsön el, és maradjon ideje a másik kettőre. Nem ismerik azt az állapotot, amikor az utcáról az autók, a bal szomszédtól a hangfalas magnó, a jobboldalitól a tévé zaja üt át és veri a dobhártyát. Nem élnek lakótelepen, ahol az épületet, a kaput és a lakást is felcserélheti az ember. Nem tudják, hogy létezik atombomba, közel-keleti kérdés, amerikai elnökváltás és infláció. Sebaj! A civilizáció térhódítása feltartózhatatlan. Mind több pápua ismerkedik meg a korszerű fogalmakkal. Amikor a sziget függetlensége került a napirendre, láthattak hadihajókat, s alkalmuk volt megismerni a diplomácia más eszközeit is. Terjed az autó és a hordozható rádió. De mindez így van rendjén, ne maradjanak kőkori állapotban, ismerjék meg a tudomány vívmányait. Elvégre csak használhat a pápuáknak, ha megtanulják, hogy a szigeten egyébként is honos sertést hogyan lehet korszerűen szaporítani, mindenkinek elegendő húst, vagyis fehérjét juttatni. Csak azt kellene, már valahogy kitalálni, hogy a fehér j ed ús táplálékkal ne járjon szükségszerűen együtt a neurózis! Tatár Imre
