Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 21. 49 millió forintos beruházással új épületszárny- nyal bővíti a SZÁÉV Nyíregyházán a megyei rendelőintézetet. Az építkezésen jelenleg a belső szereléseken dolgoznak. (Gaál Béla felv.) Egészségnevelés — közművelődés •• Összehangolt tervek 1977-re Minden eddiginél szélesebb körű lesz a egészségnevelési munka Szabolcs-Szatmár megyében. Az egészségnevelési csoport most elkészült tervei a korábbi esztendők eredményeit és tapasztalatait figyelembe véve készültek el. Az 1980-ig terjedő időszakot figyelembe véve úgy alakítják ki a végrehajtás módját, hogy a közművelődési inté- ményekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel együtt a párhuzamosságot kizárva, hatékonyan dolgozhassanak. A tervezésnél tekintetbe vették a már meglévő ipari, mezőgazdasági és iskolai mu- dellintézmények kisugárzó hatását, melyek az egészség- ügyi intézményekkel együtt egy-egy területet fognak ösz- sze. Különös jelentőséget tulajdonítanak az olyan sajátos megyei feladatoknak, mint a tanyavilág, életformaváltás, népesedéspolitikai vonzatok, cigánylakosság, alkoholizmus. Ezek az egyes területi tervekben kapnak kiemelt helyet, s jelentik az ott dolgozó orvosok, egészségügyiek és a segítőik, elsőrendű megoldandó munkáját. Táplálkozás — mozgás — higiéné Kiemelt feladat ebben az esztendőben a megye lakossá, gának helyes táplálkozásra történő serkentése. Ezenkívül természetesen lényegesen nagyobb figyelmet szentelnek a köz- és üzemi étkeztetésnek is, hiszen a lakosság nagy része ezeket igénybe veszi. Miután valós a hízás és fogyás, ezekről is tudományos megalapozottsággal, de népszerűén kívánnak szólni. A mozgásra szoktatás, az egészséges életmód kialakítása rendkívüli és hosszú távú egészségnevelési programmá vált. Változatos témákkal foglalkoznak: aktív és passzív pihenés, sport — szabad idő, testkultúra, munkahelyi testnevelés, tömegsport, kocogás, megfelelő sportszerek, turizmus — csupán tőmondatokban. Látható, ezek a tervek feltételezik a különböző szervek szoros és összehangolt tevékenységét. amit egyébként már a gyakorlatban el is kezdtek. Igen fontos téma a higiéné ügye is. Beleértődik ebbe a személyi és környezettisztaság egyaránt, a lakás és a munkahely egészségügye, a parkok, terek és kirándulóhelyek tisztántartása is. Ide sorolható az évenként megrendezésre kerülő fogászati hónap eseménysorozata is valamint az az akció, amely a védőoltások alkalmazására buzdítja az embereket. Család és alkohol E két téma rendkívüli fontosságát a munkaterv külön is kiemeli. Elsősorban a családtervezés, a szexuális felvilágosítás, a terhes- és csecsemővédelem terén van sok tennivaló. Lényegesen jobb felvilágosító munka szükséges a nem kívánt terhesség megelőzésével kapcsolatosan. A gyermekek felkészítése a családi életre az iskolákkal együtt végzendő feladat, s az eddigi eredmények bizonysága szerint nem hiábavaló erőfeszítés. Természetesen az ideális családi atmoszféra sokrétű bemutatása, a család szerepének hangsúlyozása változatlanul mint jó módszer kínálja magát. Megyénkben sajnos kiemelt gondot jelent az italozás, melynek egyéni és társadalmi kára szinte mérhetetlen. Az első terület, ahol rombolásai mérhetők, éppen a család. Számos terv és elképzelés született annak érdekében, hogy az alkoholizmus elleni hónap kampányszerű eseménysorozata egész évre kiterjedő rendszeres munkává váljék, s a munkahelytől az otthonig újszerű formákkal hasson. Az egészségügy egyre jobb partnert talál a kereskedelemben, hiszen az össztársadalmi felismerés, mely szerint a szeszből eredő haszon korántsem kárpótol semmit, egyre jobban terjed az üzletemberek körében is. Csak együttesen A megyei egészségnevelési csoport munkatervének fő erénye, hogy arra épít: a feladatokat az elmúlt évek során elmélyült és kialakult kapcsolatok birtokában az oktatási, közművelődési, társadalmi szervekkel, munkahelyek vezetésével együtt oldja meg. A társadalmi segítségnyújtást igen sokan megígérték már, sőt, a mo. dellintézmények hatására egészséges folyamatok bontakoztak ki. A terv sikere ezen az együttes munkán mú lik. Felelőtlen szülők Szomorú esetek az ügyész gyakorlatából Szolgáltatóház, barkácsműhely, bizományi bolt Bővülő szolgáltatások Kisvárdán Kisvárda lakóinak szolgáltatási igényeit négy ipari szövetkezet, hét vállalati részleg és százhatvannégy kisiparos elégíti ki. A vas- és gépipari szövetkezet gépjármű szervizének munkája az új szerelő- csarnok megépítése óta eredményesebbé vált. Ennek további fokozása érdekében az V. ötéves terv időszakában a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács kétmillió forinttal támogatja a szövetkezetei. Az elmúlt évben növekedett a ruházati szövetkezet forgalma is. Ezt elősegítette a minőségi követelményeknek jól megfelelő munkája. A fodrász- és általános szolgáltatóipari szövetkezet tevékenységi köre szűkült. Az igény hiányában egyes korábban végzett szolgáltatásukat, a parkettacsiszolást és lakkozást, a tüzifa-fűrészelést megszüntették. A visszaesés azonban csak viszonylagos, mivel egyéb területeken szolgáltatásaikat többen vették igénybe. Az építő- és szerelőipari szövetkezet főként háztartási és híradástechnikai gépek javításával foglalkozik, s csak kisebb részben építőipari javításokkal. Ezen a téren az igények fokozottabb kielégítésére lenne szükség. 1976-ban bővítették a szolgáltatások hálózatát. Vöröshadsereg és Hármas út környékének ellátására férfi és női fodrászüzletet nyitottak. A Gyár utcai lakótelepen korszerű szolgáltatóházat építettek, amelyben GELKA, Patyolat, fodrászat és kozmetika kapott helyet. A szolgáltatási igények kielégítésében jelentős hely jut a kisiparosoknak. Hiányosságok mutatkoznak egyes szolgáltató szakmunkák esetében. Ilyen például a szobafestő, kőműves, burkoló, ács és szabó. Az építőipari javítások területén mutatkozó igényeket, valamint egyes személyi szolgáltatásokban ellátatlan területeket, — ilyen a kórház környéke — kisiparosok által kívánják kielégíteni. A Felszabadulási lakótelepen élők ellátását segíti majd a jövőben felépülő szolgáltatóház, amelyben elektromos háztartási gépeket javító részleg, női ruha szabó és fodrászat kap helyet. A kereskedelem jelentősebb szolgáltatásai megtalálhatók a városban, azonban az igényekhez képest még nem kielégítők. Mák-, dió- és húsdarálók csupán az ABC-áru- házakban vannak. Ha elromlanák az őrlőgépek, nem áll a vásárlók rendelkezésére tartalékgép. Szükséges lenne bevezetni a villamossági boltban a házhoz szállítást. 1977 első fél évében a Dimitrov utcai járműbolt helyébe barkácsboltot alakítanak ki műhellyel együtt. Használt cikk vásárlásával és eladásával eddig csak magánemberek foglalkoztak. A városi tanács vb tervbe vette, hogy a Lenin utcai GELKA-szerviz egyik hátsó helyiségében BÁV-fel- vevőhelyet alakítanak ki. K. É. Kínálat — helyben Papírtörülközőt fedeztem fel a minap az egyik önki- szolgáló papírüzletben. Finom, puha, fehér papírból készült, — perforálva, hengerformára csomagolva. Megvenném, gondoltam, csakhogy ehhez valami tartóféle is kellene, amire felakaszthatom, hogy a perforált darabokat el lehessen szakítani egymástól, hogy a henger könnyedén forogjon. Anélkül szinte használhatatlan. Szigorúan szakosított üzlet- hálózatunkban kellemes meglepetés: a papírboltban tartót is árusítottak a törülközőhöz, holott ez utóbbi nem papírból, hanem műanyagból készült. Ekkor már csak egy gond maradt: ki és hogyan fogja ezt felszerelni? Otthon újabb és még kellemesebb meglepetés: a műanyag tartó hátoldala önmagától is tapad a falhoz, de két fényes csavart is mellékeltek hozzá, — a biztonság kedvéért. Mondom: mindez meglepetés. Mert a kereskedelem általában nem kényeztet el bennünket, nem kímél attól, hogy boltról boltra járva szerezzük be azt, amire egy tárgy használatához szükségünk lehet. Az üzlethálózatot a legtöbb helyen úgy szakosították, ahogy az a kínálat — és nem a kereslet — szempontjából kényelmes. Jó, hogy a trafikban a cigarettához gyufát is adnak, de az élelmiszerboltban vett konzerv- hez, sörhöz, üdítő italhoz nyitóalkalmatosságért legtöbbször máshová — vasüzletbe, edényboltba — kell menni. Szemfesték az illatszerboltban található, a felviteléhez szükséges ecsetért a tájékozott eladó a papírboltba küldi a vevőt. . Igaz, akadnak követendő kísérletek. A régi, szűk bútorboltok helyett már a városok sorában épültek nagy lakberendezési áruházak, amelyekben a bútorhoz kiválaszthatja a vevő a szőnyeget, a függönyt, a díszpárnát, a világítótesteket is. A játékboltokban most kezdődik valami hasonló ésszerűsítés: míg idáig fajtánként csoportosították a játékszereket, úgy mint babák, mechanikai játékok, társasjátékok, gumiállatkák stb., most megpróbálják ugyanezeket korcsoportonként kínálni: az egyik pultnál a 3—6 éveseknek való, a másiknál a 6—10 éveseknek készült, a harmadiknál a legkisebbeknek szánt játékszereket. Ezt az alapelvet kellene a kereskedelemnek más ágaiban is megvalósítani. Az árukínálatot aszerint csoportosítani, mit keres egyidőben, egy helyen a vásárló. Ez nemcsak a vevők kényelmét szolgálná, hanem feltehetően az üzletmenetet, a forgalom növelését is. Az árukínálat már sok tekintetben jobban alkalmazkodik a kereslethez, mint a múltban: mennyiségben, minőségben, a divat követésében. Talán nem túlzott igény, ha azt kívánjuk, hogy a jövőben a helyben, az áru megjelenésének helyében is alkalmazkodjon a mi igényeinkhez. G. Zs. A FIATALKORÚ BÜNTETŐELJÁRÁSBAN AZ ELJÁRÓ SZERVEKNEK GONDOSAN FEL KELL DERÍTENI AZOKAT A KÖRÜLMÉNYEKET IS, AMELYEK A FIATALKORÚ EGYÉNISÉGÉNEK és Életviszonyainak megismeresehez szükségesek, ennek célja: a bíróság OLYAN ÍTÉLETET HOZZON, AMELY ELŐMOZDÍTJA, HOGY A FIATALKORÚ HELYES IRÁNYBAN FEJLŐDJÖN ÉS A TÁRSADALOM HASZNOS TAGJAVA VÁLJÉK. E KÖRÜLMÉNYEK FELTÁRÁSA KAPCSÁN A LEGTÖBBSZÖR A LEGSÚLYOSABB „KÖRNYEZETI Ártalomnak” a szülői törődés hianya, a gyermek elhanyagolasa és a szülök második hazassaga mutatkozik. Azt tapasztaljuk, hogy azok a szülők, akiknek már gyermekük van, az új házasságkötés során is azt az elvet vallják: a házasságkötés két ember kapcsolata. Az ő esetükben pedig nem így van. Az ilyen házasságban a családhoz tartozó valamennyi személy érdekelt. A kapcsolat itt nemcsak a férj és feleség, hanem az apa, az anya és a gyermekek kapcsolata is. Éppen ezért az okos, a gyermekéért felelősséget érző szülő úgy készül az új házasságra, hogy nem feledkezik meg gyermekéről sem... Aki pedig apa nélkül vállalkozik a gyermek világra hozására, annak fel kell mérnie erkölcsi és anyagi erejét is, mert a meggondolatlan lépések tragikus életutak elindítói lehetnék. Ezeket igazolják az alábbi esetek is. A csavargás hozta össze őket L. P., V. A., B. F. és N. J. fiatalkorúak jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette miatt kerültek előzetes letartóztatásba. A csavargás hozta össze őket, de sorsuknak van még egy közös jellemzője: nincs számukra család, meleg otthon, ahol jól érezhetnék magukat. Az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorú gyanúsítottak az ügyészi kihallgatás során így beszéltek múltjukról: L. P.: Szüleim elváltak. Édesanyám ismét férjhez ment. Mostohaapámmal kezdetben megértettük egymást. Később azonban a kapcsolat egyre elviselhetetlenebbé vált. 1975 végén felkerestem a gyámhatóságot. Állami gondozásba vettek. Nem éreztem magam jól ott sem. Csavarogtam. Közben bűncselekményeket követtem el... Most is 11 rendbeli bűncselekmény terhel. Pedig, sajnos, felfüggesztett büntetésem is van. Ha letöltőm, dolgozni szeretnék. Becsületesen... Nem ilyennek képzeltem el édesanyámat V. A.: Állami gondozott voltam. Nem ismertem szüléimét. Amikor a 18. évemet betöltöttem, keresni kezdtem édesanyámat. Rá is találtam Vásárosna- ményban. Ö soha nem keresett meg a gyermekotthonban. Izgatottan vártam a vele való találkozást. De nem is fogadott. Mondta, hogy van testvérem is, de az is állami gondozásban van... Legyek őszinte? Nem ilyennek képzelteméi édesanyámat... B. F.: 6 éves koromban kerültem állami gondozásba. Szüléimét nem ismerem. Nagykorúvá válásom után előbb itt, Nyíregyházán, majd Budapesten dolgoztam. Amikor a munkás- szálláson megtudták, hogy intézeti voltam, szinte kiközösítettek ... Csavarogtam ... Mi mást tehetnék? ... N. J.: Édesanyám harmadszor ment férjhez. A legutóbbi mostohaapámtól is elvált már. De ő nem akar elköltözni tőlünk... Nem dolgozik, csak otthon heverészik és iszik. Édesanyám — aki takarítónő — és az én keresetemből élünk a hattagú családban. Rendszeresek az otthoni veszekedések. Olyan jó távol lenni néha egy kicsit az otthontól. Egyébként nem szeretek csavarogni. Most azonban á csavargásomnak drága ára lesz... Terhesen hova menjen? Szinte ehhez hasonló B. J. fiatalkorú esete is, aki két hónapja előzetes letartóztatásban van. ő a bírósági tárgyaláson mondta el a következőket: 14 éves koromig nagymama nevelt. Édesanyámmal évente 2-3 alkalommal találkoztam. Ügy tudom, hogy azért nevelt nagymama, mert házasságon kívüli gyermek voltam. Most 3 hónapos terhes vagyok. Laci 17 éves. Szeret. A szülei is szeretnek ... Ha kiszabadulok, hozzájuk megyek... A tárgyaláson részt vett B. J. édesanyja is, aki 2 hónap alatt nem talált alkalmas időt lánya meglátogatására. A bíróság 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte B. J.-t, amelyet három évre felfüggesztett. Előzetes letartóztatását pedig megszüntette a bíróság. Az anya kérte a gyors szabadlábra helyezést, mert „megy a vonatja”. Holnapig már nem vár. És a lánya vajon hova menjen? Pedig a családban otthon nincs más gyermek. Gazdaság, kényelem van. Csak... Ez a szülői magatartás is vádolható! Sajnos, csak erkölcsileg. Dr. Toronicza Gyula ügyész
