Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
1977. január 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Visszatérő akadályok NAGY SIKERŰ FILMEKNÉL természetes, — no de nehéz tennivalóknál a műsoron tartás idejének meghosszabbítása korántsem az elismerés jele, hanem gyakran a sikertelenségé. A kudarcot belátni nehéz, köny- nyebb becsomagolgatva rejtegetni, valahogy úgy, hogy „ez még megoldásra vár”, vagy „továbbra is teendőink között szerepel”. Mint napjainkban hallhatjuk, amikor a termelői közösségek év eleji különböző tanácskozásain a résztvevők régi .ismerősként fogadják a legyűrendő akadályok bizonyos csoportját, azokat, amiket két vagy éppen négy esztendeje jelöltek meg először, s dűlőre nem jutván, — ismétlik évről évre. Hibás irányba terelné figyelmünket, ha mindent egy kalap alá vennénk. Valóban vannak olyan, hosz- szú távú, időszerűségüket el nem vesztő feladatok, mint a termelékenység javítása, a technikai eszközök korszerűsítése, az értékesebb termékek előállítása, s így tovább. Ezek ismétlődnek ugyan minden esztendő cselekvési programjában, de súlyuk, minőségük változik, a teendők egyre magasabb fokát jelölik. Prolongálásuk tehát csak formailag, s nem tartalmilag azonosítható az egy vagy két esztendővel korábbiakkal. Töprengésünk témája a problémáknak az a csoportja, ahol semmi sem mozdul, alig jut előbbre valami. Példával élve: szinte mindenütt visszhangozzák hosszú ideje a bér és a teljesítmény szorosabb kapcsolatának szükségességét. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy a teljesítménybérben dolgozók aránya az ipari foglalkoztatottakon belül évről évre csökken, s ma 2,7 százalékkal kisebb, mint volt 1965-ben! AZ ÁLLÓESZKÖZÖK JOBB KIHASZNÁLÁSA sem hiányzik a vállalati terveket összegező vaskos iratcsomókból, de míg néhány helyen történik is ennek érdekében sok minden, a többség prolongál; a termelő állóeszközök egységnyi bruttó értékére jutó termelés folyamatosan mérséklődik. Aminek vannak objektív okai — a termelés eszközigényessége a feladatok bonyolultabbá válásával együtt nő —, de oka az is, A főosztályvezető elégedetten dőlt hátra a karosszékében, s elmosolyodott. Lám, elmúltam negyvenéves, s még egész jól tartom magam. Igaz, egy kis pocakot eresztettem, de ennyi kell a tekintélyemhez. Határozott mozdulattal emelte föl a halkan búgó telefon kagylóját. A szomszéd szobából hívta a titkárnője, egy falusi öltözetű férfi keresi. — Ki lehet az? — ráncolta homlokát, majd kis idő múltán megszólalt. — Kérdezze meg a nevét, s mit akar. A látogató a titkárnő ajtajában álldogált, s félszegen magyarázkodott. — Tetszik tudni, mi a Barta Gusztival, vagy hát ahogy maga is mondta, a főosztályvezető elvtárssal együtt jártunk iskolába. Nagyon jó barátok voltunk, ott laktunk egymás mellett, az anyja még mindig szomszédunk. Itt jártam a városban, gondoltam meglátogatom, elbeszélgetünk egy kicsit. Néha mikor hazajön, s el-el borozgatunk, mindig mondja, gyere már be hozzám, nézd meg, mi lett belőlem. — Várjon egy pillanatot, szólok a Barta elvtársnak — mondta a titkárnő, s bekopogott a főosztályvezetőhöz. — Valami Erdős, vagy Kendős a neve, azt mondja együtt jártak iskolába, ott laktak egymás mellett. — Te jó ég, ez az Erdős Bálint lesz. A mindenit, ez azt hitte, komolyan mondhogy a vállalat, a gyár, a szövetkezet, bár tervez, ténylegesen nem vizsgálja a kölcsönhatások szövevényét. Ha megtenné, könnyen kiderülhetne, fölösleges az új gépek vásárlása, hiszen a tavaly üzembe állítottak sem dolgoznak folyamatosan, olykor az egyetlen műszakra elegendő ember, anyag is hiányzik, ki, mi kerül akkor az új berendezésekhez?! öt esztendő alatt a termelő állóeszközök állománya — nettó érték alapján számítva — 106 milliárd forint értékben gyarapodott a szocialista iparban, amiből számottevően részesedik Szabolcs-Szatmár. E hatalmas summa kamatait azonban nagyon is eltérően fizetik az egyes iparcsoportok; a gépek és gépi berendezések, a közlekedési eszközök gyártása például becsülettel, — folyamatosan növelve az össztársadalmi hasznot, — másutt azonban, így az építőanyag-iparban, ennek az ellenkezőjét láthatjuk. Fölös szónoki kérdés, vajon csakis objektív tényezők okozzák ezt? Az esztendőkön át vonszolt, patinát kapott, a családtagnak kijáró közvetlenséggel kezelt gondok nem egy-egy közösség teherbírását, hanem cselekvőképtelenségét bizonyítják. S a közösségen belül elsősorban a vezetésről, az irányításról állít ki sokat mondó bizonyítványt a prolongálás, beismeréseként annak, hogy nem teszik meg azt, amit megtehetnének. Persze, mindenütt kimutatható valamilyen eredmény, haladás, de ezt hiba sikerként értékelni akkor, ha mögötte veszni hagyott lehetőségek magas halma áll. JOBB KÉTSZER KÉRDEZNI, mint egyszer hibázni, ám e köznapi igazság némely közösség, s vezetői számára idegenül cseng, s nem kérdeznek egyszer sem, ám hibáznak kétszer, meg kétszer kétszer. Szavakkal legyűrik a mindenséget, tettekkel a hüvelyknyi akadályon is orrabuknak. Azért érdemes a megkülönböztetett figyelemre, mi kerül prolongálásra, évrőlT évre adósságként a teendők sorába, mert a termelők egy- egy csoportjáról ez a hiteles bizonyítvány. V. T. A' látogató tam, hogy látogasson meg, ha a városban jár — bosszankodott magában a főosztályvezető. — No, Katinka, most legyünk okosak, hogyan szabaduljunk meg tőle. Sajnos, nincs más hátra, néhány percig beszélnem kell vele, nem küldhetem el szó nélkül. Biztosan kérni akar valamit. No, de most már mindegy, gyorsan süssünk ki valamit. A vastagon párnázott ajtó mögül nem hallatszott ki semmi, a látogató a zsebében kotorászott. Cigarettát, gyufát keresett, de hirtelen meggondolta magát. Ki tudja, ilyen helyen talán rá sem lehet gyújtani. Bár hát a Guszti nem hiszem, hogy ilyen kényes lenne, gondolta. Néhány pillanat múlva kivágódott az ajtó, s Barta Guszti túláradó örömmel veregette hátba régi barátját. — Szerbusz Bálintkám, végre ezt is elértem, hogy meglátogatsz. No, gyere beljebb, ne ácsorogj itt! Metszett poharakat vett elő, s vendégének konyakot, magának méregerős szilvapálinkát öntött. — Látod, én még mindig megmaradtam, annak aki voltam. Csak a jó büdös szilA nagyobb darabáruk rakodását daru segíti a MÁV nyíregyházi rakodóján. Képen: a mátészalkai kórház címére érkező berendezést emelik kocsira. (Hammel József felv.) Közműtérkép Nyíregyházáról O rszágos, de Nyíregyházán sem ritka jelenség : egy-egy föld alatt húzódó kábel átvágásánál balesetveszélyes helyzetek adódnak, rövi- debb-hosszabb időre megszűnik a szolgáltatás, gyakorta napokig áll az építkezés, városrészek, kerületek közművei bénulnak meg. Szűkebb házunk táján legutóbb a tejporgyár kivitelezése közben történt meg a baj. A kár 1 millió forint volt. Nemcsak a lakosságot, hanem a népgazdaságot is érzékenyen érintette mindez. Az ellenszer? Olyan egységes rajzolatok elkészítése, melyen kivehetően és világosan feltüntetik a föld alatti kábelek, vezetékek elhelyezkedését, irányát, útját. Más szóval a közműtérkép! Csak ez orvosolhatja a korábbi „bajokat”, panaszokat. Néhány hazai nagyvárosban már elkészültek a térképek szerkesztésével, precíz munkát megkövetelő összeállításával. Nyíregyházán, sok más megye- székhelyt megelőzve ezekben a hónapokban készül a közműtérkép. A Geodéziai és Térképészeti Vállalat 15 tagú „közműves” brigádja túl van a munkálatok egyharmadán. Mintegy 2100 hektárnyi területet mérnek be korszerű Telmes és Geofon műszereikkel, amelyekkel észlelni lehet a több méter mélységben elhelyezkedő kábeleket, s műtárgyaikat is. Ezt követően papírra vetik tapasztalataikat és 1:500-as méretarányban térképet készítenek mindezekről. Az így egységessé váló közműtérképen hat közmű, az elektromos, az ivó- és szennyvíz, a távhő, a gáz, valamint a postai kábeleit, föld alatti és felszínen levő vezetékeit tüntetik fel. A kész térképet valamennyi közműgazda kézhez kapja majd, s példányait eljuttatják a városi tanács műszaki szakembereinek. De önálló térképek készülnek az egyes közművek elhelyezkedéséről is. Mindez együttvéve megkönnyíti a beruházás építőinek, kivitelezőinek terep-előkészítési tevékenységét. S remélhetőleg a közműtérkép megvalósulásával Nyíregyházán is ismeretlen fogalom lesz a kábelátvágásból eredő üzemzavar... (kz.) „Módszervásár” a főiskolán Egy tanfolyam után megyénk állattenyésztési szakemberei Az elmúlt évben nőtt Szabolcs-Szatmár megyében a mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarha- és sertésállománya, a tejhozam pedig 200 literrel volt több, mint 1975-ben. A növénytermesztés mellett az állattenyésztésben is egyre inkább teret nyer az iparszerű termelés. Ez jól képzett szakembereket igényel, akik a legkisebb fejlődésre is érzékenyen reagálnak. Ezért — a téli hónapokban — az állattenyésztés időszerű kérdéseiről három tanfolyamot szerveztek a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán a gazdaságok, a járási hivatalok szakemberei részére. Az első turnus január közepén fejeződött be. A hallgatók szakdolgozatot készítettek, majd vizsgára készülnek a tanultakból. Vizsga előtt beszélgettünk arról, mit adott ez a négyhetes tanfolyam, hogyan tudják hasznosítani a tanultakat a termelésben? Egységesen értelmezni — A tanfolyam átfogó képet nyújtott az állattenyésztésről — mondja dr. Kávást Pál, a kölesei Kossuth Termelőszövetkezet főállattenyésztő állatorvosa. — Az iparszerű termelés az állatte- nyéstésben: korszerű körülmények között egyaránt növeli a tej- és húshozamot, könnyíti a fizikai munkát. Az előadások célja az volt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó szakemberek egységesen értelmezzék az ötödik ötéves terv feladatait, megismerjék irányszámait, és ezt a megyei és vapálinkát iszom, úgy mint régen, otthon. Emlékszel, valamikor legénykorunkban milyeneket mulattunk mi a kocsmában? De régen volt. No, de mondd már, valami baj van otthon? — Nincs semmi, csak erre jártam, gondoltam meglátó gatlak. — mondta Erdős. — Jaj, de jó, hogy eljöttél, legalább megismered a városi Barta Gusztit is. De komolyan nincs semmi baj? Mondd el nyugodtan, ne félj segít Barta Guszti. — Újra töltött a poharakba, amikor kopogtak az ajtón, a titkárnő volt. — Főosztályvezető elvtárs öt perc múlva tíz óra. Azonnal kezdődik az igazgatói értekezlet. — Jaj Bálintkám ne haragudj, de nekem látod meghalni sincs időm. Ha legközelebb erre jársz, nyugodtan keress meg, mindenképpen szakítok időt. De most, sajnos, el kell mennem. Üdvözlöm az otthoniakat. Akkor várlak, gyere. Erdős Bálint némán ment ki az ajtón. Nem Guszti, — gondolta — otthon nincs semmi baj. De ha lenne, te már akkor sem tudnád meg. A főosztályvezető közben kinézett az ablakon, kint sűrű, nagy pelyhekben hullott a hó. Betemetett mindent. Fákat, házakat, embereket, s a régi barátok nyomát. Balogh Géza népgazdasági célkitűzésekkel összehangolva hajtsák végre. Emellett új tartási rendszereket, a tej- és hústermelés korszerű formáit ismerhették meg. — Kölesén 850 szarvasmar. ha van, ebből 270 tehén. A tejhozam 2200 liter. A további fejlesztés érdekében 1978- ban egy háromszáz férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet építünk. Persze, a rendszerben való termeléshez megfelelő takarmánybázist is ki kell alakítani, mégpedig magas színvonalú, megfelelően gépesített takarmánytermesztéssel. Kínálkozó lehetőségek A Túr és a Tisza közelsége kínálta a lehetőségeket. Kölese és még nyolc termelő, szövetkezet gyepgazdálkodási társulást szervezett közel kilencezer hektáron. Az öntözést maximálisan kihasználják, így a megnövekedett állatállomány takarmányáról gondoskodni tudnak. Mészáros Gábor, a nagy. ecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet, Borbély István, a fehérgyarmati SERKÖV főállattenyésztője. — Nálunk már két éve Bábolna—Lohmann rendszerű telepeken híznak a sertések — mondja Mészáros Gábor. A tanfolyam sok segítséget nyújtott a legújabb ismerétek elsajátításához, hiszen kevés még az irodalom az iparszerű állattenyésztésről. Egyetemi szintű előadók, főiskolai tanárok tartották a foglalkozásokat. így több, már feledésbe merült elméleti dolog felfrissítésére is sor kerülhetett. — Hasznos üzemlátogatásokat is szerveztek — szól közbe Borbély István, aki negyedéves a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen. Megtekintettük az Agárdi Állami Gazdaságot, a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet szakosított sertéstelepét, a megyén belül ellátogattunk a beregdaróci Barátság és a tar. pai Esze Tamás termelőszövetkezetekbe. Szó volt a fajtákról. Nem mindegy az. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező sertést, vagy szarvas- marhát állítunk tenyésztésbe. Egymástól is tanulni Nagyecseden 420 kocát tartanak. A fialási átlag kiemelkedő: 10,5 malac. A múlt évben 9500 malacot „termelt” a telep, a nyereség 3,8 millió forint volt. Hasonlóan szép eredményeket értek el Fehér- gyarmaton is. 460 kocától közel kilencezer malac volt a szaporulat. így egy koca 19 mázsa hízót adott egy évben. A kiemelkedő eredmények nem jelenthetik a leállást. Tanulni kell, elsajátítani és bevezetni a termelésben a legújabb módszereket, kihasználni a belső tartalékokat. — Ez nemcsak tanfolyam volt, hanem tapasztalatcsere is — fogalmazták meg. — Szünetekben, előadások után sokat beszélgettünk egymással, természetesen állandó téma az állattenyésztés volt. meghívtuk egymást szövetkezeteinkbe, gazdaságainkba tapasztalatcserére. Sipos Béla Többek között a Szovjetunióba és az NDK-ba szállít laboratóriumi berendezéseket a BEAG UNVERSIL nyíregyházi gyára. Szabó Istvánné és Gönczi Aranka egy ROTAMETER kalibrálásán dolgozik. (Hammel József felvétele) Beruházók, tervezők, kivitelezők együttműködése Megyénk fejlődése szempontjából nagyon lényeges a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok együttműködése. Ennek a kapcsolatnak szorosabbá tétele, munkájuk összehangolása volt a célja annak a szocialista együttműködési megállapodásnak, amelyet 1976-ban kötött a SZÁÉV, a KEMÉV, az ÉPSZER, a NYIRTERV és a NYIRBER az V. ötéves terv időszakára. 1977. január 18- án az együttműködő vállalatok igazgatói és műszaki igazgatóhelyettesei tanácskoztak a Nyírségi Beruházási Vállalatnál. A megbeszéléseken részt vett Szemján Tibor, a városi pártbizottság titkára is. Értékelték az 1976-os beruházások előkészítési, tervezési, kivitelezési munkáját, valamint meghatározták az 1977-es feladatokat; ezen belül azokat a beruházásokat, amelyek megvalósítása érdekében még összehangoltabb munkára, szorosabb együttműködésre van szükség.
