Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
XXXIV. évfolyam, 16. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. január 20., csütörtök MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) rr „Módszervásár a főiskolán (3. oldal) Nyereség G ondterhelt arccal mondja az egyik nyíregyházi köny- nyűipari szövetkezet elnöke: „Tavaly ilyenkor odaálltam a tagság elé és elmondtam: sok tekintetben rosszabbul sikerült az eredményünk, mint ahogy terveztük, de azért meglesz az egyhavi nyereség. Most csupa szép sikerről adhatok majd számot, de közölnöm kell, hogy a nyereség ezúttal elmarad.” Látszólag valamiféle ellentmondásról van itt szó. Hiszen ha év közben nőtt a termelés, az export, ezzel együtt a nyereség tömege is, hová került hát a részesedésre szánt ösz- szeg? Az elnök hozzátette: „Az emberekhez. Évközben ugyanis nagyarányú bérfejlesztést hajtottunk végre.” Nem egyedi esetről van szó. Éppen a napokban adta hírül a sajtó, hogy a vállalatoknál már készülnek a mérlegek, lassan kiszámolják a nyereségrészesedéseket is. Köztudott, hogy az elmúlt évben új, a korábbiaknál szigorúbb szabályozók határolták körül a termelést, a nyereségképzést. A cél az volt — s az ma is —, hogy szervezettebb, fegyelmezettebb munkával, nagyobb takarékossággal társadalmilag hasznosabb eredmények képezzék a nyereség alapját. Várható volt, hogy több termelőhelyen nem tudnak máról holnapra átállni az új követelményekre s ezért eleve kisebb nyereségtömeg képződik. Másfelől kitűnt: az anyagi ösztönzést nem a „márciusi osztásra” akarták időzíteni, hanem menet közben igyekeztek javítani a béreken, még ha az nagyobb adózást is hozott. Nyugodt lelkiismerettel állhat ki tehát számot adni ezúttal is a kollektíva elé az a vezető, aki bizonyítani tudja, hogy az évközi bérfejlesztés lényegesen előnyösebb volt a munkások többségének, mint a tizenharmadik havi fizetés hiánytalan ösz- szege lenne. Emellett a korábban képzett tartalékalapból is lehet valamit pótolni s már nem is lesz olyan kritikus a helyzet. A. S. Pozitívnak értékeljük mindazt, amit sikerült küzösen tennünk Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford telefonbeszélgetése Szerdán telefonbeszélgetést folytatott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok távozó elnöke. Ford a Fehér Házból hívta fel Brezsnyevet. A beszélgetés során az amerikai elnök elmondta, hogy elnökségének egész ideje alatt mindig nagyra értékelte azt a párbeszédet, amely közötte és az SZKP KB főtitkára között alakult ki. — Most pedig, amikor távozom az elnöki tisztségből — folytatta Ford —, őszintén kívánom, hogy folytatódjék a párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, és további haladást érjünk el a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében. Ezek a kapcsolatok kivételesen nagy jelentőségűek mind országaink, mindpedig az egész világ szempontjából. Gerald Ford hangsúlyozta a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának kérdéseiben 1974-ben Vlagyivosztokban Leonyid Breasnyevvel elért elvi megállapodás nagy jelentőségét. Kifejezte azt a reményét, hogy az SZKP KB főtitkára és James Carter, az Egyesült Államok új elnöke a Vlagyivosztokban lerakott jó alapokra támaszkodva, újabb előrehaladást ér majd el ebben a fontos kérdésben. Gerald Ford elégedettségének adott hangot azzal a jó viszonnyal kapcsolatban, amely közte és Leonyid Brezsnyev között jött létre, és hozzátette, hogy magánemberként is konstruktívan ki óhajtja venni részét a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. Leonyid Brezsnyev a maga részéről ugyancsak elégedettségét fejezte ki az Egyesült Államok elnökével kialakult kapcsolatait illetően. — Pozitívnak értékeljük mindazt — mondotta Brezsnyev —, amit sikerült közösen tennünk országaink kapcsolatainak és egészében véve a világ légkörének javítása érdekében. Kiváltképpen jelentős az a megállapodásunk, amelyet Vlagyivosztokban értünk el a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról kötendő új, hosz- szú lejáratú egyezményre vonatkozólag, továbbá közös részvételünk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában. S ez akkor is így van, ha figyelembe vesszük, hogy az elért megállapodások megvalósítását illetően nem minPárbeszédek a közös célért Nyilatkozat a moszkvai tanácskozásról Dr. Antalffy György professzor, a Magyar Jogász Szó. vétség elnöke tagja volt annak a magyar küldöttségnek, amely részt vett a békeerők világfórumának moszkvai tanácskozásán. Tapasztalatairól, a békemozgalom eredményeiről, a békeharcosok előtt álló további feladatokról az MTI munkatársának adott nyilatkozatában többek között hangsúlyozta: — Nagyon találóan jellemezte Romesh Chandra a Béke-világtanács főtitkára, hogy ezentúl nyugodtan nevezhetjük magunkat éppen a dialógusok, a párbeszédek miatt „dialogistáknak”. Ezek a párbeszédek azonban egy közös célt szolgáltak az enyhülés további erősítését, amely nem képzelhető el a fegyverkezési verseny megszüntetése nélkül. Az enyhülés ténye nem jelentheti az emberi jogokért folyó harcnak a megszüntetését. Magam is rámutattam a tizenegyedik vitacsoport ülé. sén, hogy amíg a világ különböző területein, így például Dél-Afrikában, Latin- Amerikában, vagy a fejlett kapitalista országokban megsértik az emberi jogokat, addig nem lehet tartós az enyhülés, mert szükségképpen könnyen válsággócok keletkezhetnek, amelyek veszélyeztetik a békét — A békemozgalom előtt álló további feladatokkal kapcsolatban sokan kiemelték, hogy a nemzetközi kapcsolatokat minden területen még tovább kell szélesíteni. Ezt hangsúlyozta különben Alek_ szej Sityikov elvtárs, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke is, aki fogadta a tanácskozáson megjelent parlamenti képviselőket. — Röviden abban foglalható össze a tanácskozás eredménye, hogy eszmecserét folytattunk az enyhülés különböző aspektusairól, így a leszerelésről, a tudományostechnikai forradalom hatásáról, a konfliktusok elkerülésének lehetőségeiről. Eszmecserét folytattunk, azonban anélkül, hogy eszméinket elcseréltük volna. Egy gondolatkörben volt köztünk teljes egyetértés, ez pedig a béke, a leszerelés és az enyhülés tovább folytatása. Ezt fejezte ki az a többször, többektől elhangzott megállapítás, „soha többé háborút, békét minden embernek az egész világon”, — mondotta többek között Antalffy György. den és nem mindig ment simán. A leglényegesebb ami lehetővé tette az országaink közötti jobb kapcsolatokat az a jelenlegi nemzetközi helyzet reális értékelése, és az a készség, hogy kölcsönösen figyelembe vegyük egymás jogos érdekeit országainknak a világ sorsáért érzett megkülönböztetett felelősségeknek tudatában. Magától értedődik — folytatta Leonyid Brezsnyev —, hogy nem kevés megoldatlan kérdés maradt, előttünk állnak bonyolult és hatalmas feladatok, amelyeket meg kell oldanunk az Egyesült Államok James Carter vezette új kormányzatával. Bízunk abban, hogy a fent említett hozzáállástól vezettetve és a már elért alapvető megállapodásokra támaszkodva országaink képesek biztosítani és biztosítaniok kell a további haladást azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amelyek létfontosságúak népeink, valamennyi más nép szempontjából. Ez vonatkozik elsősorban a fegyverkezési hajsza megfékezésének, valamint a háborús veszély további csökkentésének, végső soron pedig kiküszöbölésének feladatára. Leonyid Brezsnyev befejezésül reményének adott hangot, hogy Gerald Ford jövőbeni tevékenységével is elősegíti a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok további fejlődését a béke és az együttműködés útján. Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Kihasználják a munkaidőt, csökkentik a költségeket a nyíregyházi vasipari szövetkezetben — Köszöntsük munkaver- seny-vállalásokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját! — hangzott el a napokban a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjainak felhívása. Az országos versenyhez csatlakoztak a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozói, 25 szocialista brigádjának tagjai. Szerkesztőségünket arról is tájékoztatták, hogy termelési tanácskozásukon úgy határoztak: megyénk valamennyi ipari szövetkezetét versenyre hívják és annak féléves, illetve éves értékelésére a KISZÖV szövetkezetpolitikai osztályát kérik fel. A nyíregyháziak csatlakozása többek között így hangzik: „Vállaljuk, hogy a szövetkezetünk 1977. évi tervét december 31. helyet december 15-re teljesítjük; a népgazdasági tervben és az OKISZ ajánlásában meghatározott 6 százalékos termelésnövelés helyett a megyei pártbizottság határozatának megfelelően termelésünket 12 százalékkal növeljük. Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésén belül különös gondot fordítunk a munkaidőalap jobb kihasználására, s az így az egy főre jutó kieső időt (baleset miatti távvollét, fizetés nélküli szabadság, igazolatlan mulasztás, stb.) 4 százalékkal csökkentjük. Technológiai intézkedéseinkkel, (segédanyag, energia, takarékosság, stb.) az önköltség szintjét 1 százalékkal csökkentjük. Szövetkezetünk szociális beruházásainak határidőben történő befejezése érdekében szocialista brigádjaink tagjai 8 óra társadalmi munkát vállalnak, illetve teljesítenek. Az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalom során, illetve a szövetkezet lakáshitel alapjának képzésére egy- egy kommunista műszakot szervezünk. A városi művelődési központ által indított az „Igaz ez a szép” szocialista brigádvetélkedőkön részt vevő brigádok számát növeljük. A dolgozók munka utáni kikapcsolódása, a kollektíva erősítése és az egészségünk megóvása érdekében a már korábban társadalmi munkában megépített kispályáinkon sportversenyeket szervezünk, az üzemi tömegsportot tovább szélesítjük”. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet 25 szocialista brigádjának vállalását, felhívását a brigádok nevében Hajdú László elnök és Omaisz Ferenc, a szövetkezeti bizottság elnöke írta alá. Lakások, gyógyszertár, vízmű Új létesítmények átadás előtt az első negyedévben A Nyírségi Beruházási Vállalat az év első negyedében új lakásokat, középületeket ad át. Nyíregyházán a Jósa- városban egy 10 emeletes épületben 64 tanácsi célcsoportos lakást vehetnek birtokukba tulajdonosaik. A huszonyolc- millió forintért felépülő lakóház kivitelezési munkáit a SZÁÉV végezte. 64 család lel otthonra a kisvárdai Felszabadulási lakótelep új négyszintes épületében. Gyógyszertárat adnak át Nyíregyházán az Incédi soron. Ez a létesítmény mintegy három és fél millió forintba kerül. Hamarosan megtörténik a vásárosnamé- nyi Kraszna Szálloda üzembe helyezése. Szálloda, étterem, presszó és bisztró is helyet kap a kombinátban. Kétezer adag ételt készítő konyhája a község, közétkeztetését is megoldja. Mélyfúrású kutak építését fejezik be Botpaládon, Borbányán, a Pipacs utcában, a szintén Nyíregyházához tartozó Rozsrét szőlőben, valamint a Nyírbátori Faipari Vállalat nyírbélteki üzemegységében. Ezek mindegyike mintegy 300 ezer forintba kerül. Még ebben a negyedévben elkészül a nyírteleki vízműhálózat és a hozzá tartozó 700 köbméteres víztorony. Ez több mint négymillió forintba kerül. Nyírbátor víz. műhálózatát is bővítik, melynek műszaki átadására a napokban kerül sor. Új iskolák, kollégiumok, gyermekvédelmi intézetek 4z Oktatási Minisztérium idei fejlesztési terveiből Jelentős intézményekkel gazdagodik az oktatásügy az V. ötéves tervidőszakban. Uj iskolák, kollégiumok, egyetemi épületek, gyermekvédő intézetek szolgálják a hatékonyabb, magasabb színvonalú oktatást, tovább javulnak az oktató-nevelő munka feltételei. Az Oktatási Minisztérium az idén — az előző évinél jóval nagyobb összeget —■ több, mint 750 millió forintot fordít beruházásokra. Az V. ötéves terv egyik legnagyobb felsőoktatási beruházásaként már tavaly átadták a Budapesti Műszaki Egyetem Kruspér utcai 832 személyes kollégiumát, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola kollégiumát és menzáját, valamint a Kecskeméti Óvónőképző Intézet 300 személyes kollégiumát. Részben már ugyancsak birtokukba vehették az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói a Budaörsi úti 500 személyes kollégiumot, az építkezést azonban itt még folytatják. Az 1980 végéig tervezett egyetemi, főiskolai kollégiumi helyek mintegy kétötödét a tervidőszak első két évében átadják rendeltetésének. Az ötéves tervidőszakra tervezett gyermekvédelmi intézeti helyeknek mintegy egyharmada készül el 1977 végéig. Befejezik az idén az aszódi, a balatonberényi, a gyularemetei, a kaposvári, a kisterenyei, a tatabányai és a tiszadobi gyermekvédelmi intézmények építését, s ezzel az intézeti helyek száma kilencszázzal nő. Három intézet építését kezdik meg az idén és öt intézet beruházását műszakilag előkészítik. A gyógypedagógiai intézetek befogadóképessége az 1977 végéig befejeződő öt beruházással 730 hellyel, 38 osztályteremmel növekszik. A 240 személyes, 12 tantermes győri gyógypedagógiai intézetet a tervek szerint az idén kellett volna átadni, a műszaki átadás már az elmúlt év decemberében megtörtént. Az év végéig átadják rendeltetésének a Mohácson, a Nyírbátorban és a Velencén épülő gyógypedagógiai intézményeket, s ezzel az V. ötéves fejlesztési terv kétötöde megvalósul. A tanácsok a gazdái — az Oktatási Minisztérium ágazati irányítása mellett — az óvodai, az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai fejlesztéseknek, beruházásoknak. A tanácsok saját ötéves terveikben 1976- ra és 1977-re mintegy 4 milliárd forintot terveztek erre a célra. Már az ötéves terv első esztendejében valóra vált az általános és középiskolai kollégiumi fejlesztési tervek mintegy 30 százaléka. Az idén — a tanácsok előzetes információi szerint — a tavalyinál valamivel kevesebb óvodai hely és általános iskolai tanterem fölépítésével lehet számolni.
