Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

1977. január 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Mezsgye K erekes Mihály levelé­ben arról ír, hogy két évvel ezelőtt vásárolt egy telket. Felmérette, négy sarkába leszúrták a mezs­gyekarókat, a mérnök meg­rajzolta a térképet, melyen szerepelt a helyrajzi szám, a terület nagysága és az, hogy melyik oldal hány méter hosszú. Mire mindent kifizetett, majdnem ezer fo­rintja ment rá, de nem saj­nálta, hiszen elhatározása volt, hogy jövőre, vagy az­után építkezni fog. Az idő haladt, s amikor eljött az építkezés ideje, meglepődve tapasztalta levélírónk, hogy a karók eltűntek, a térkép szerinti 18 méteres telekszé­lesség összezsugorodott. A szomszéd ugyanis időköz­ben kerítést épített, úgy, hogy az ő telkéből néhány métert „kikanyarított” ma­gának. v Levélírónk panaszt tett a tanács szabálysértési elő­adójánál és birtokvédelmet kért. ügy gondolta, majd kijönnek a hivatalból, elő­veszik a mérőszalagot, s a telek hiteles térképét és na­pokon belül igazságot tesz­nek. De mint levelében ír­ja Kerekes Mihály, téve­dett. Az előadó — akinek valószínű, hogy nem is volt műszaki képzettsége — ugyan kiment a helyszínre, de csak azért, hogy felszó­lítsa a birtoksértőt: szüntes­se meg a birtokháborítást. Majd ugyanezt tette írásban is. Természetesen egyiknek sem volt foganatja. A bir­tokháborító fellebbezett a Áz illetékes válaszol GOMBOK A Kelet-Magyarország de­cember 8-i számában „Gom­bok” címmel megjelent cikk­ben egyik vásárlónk szóvá tette, hogy szolgáltatórészle­günk dolgozója udvariatla­nul viselkedett, — és, bár kötelessége lett volna —, a levélíró által, az áruházban vásárolt bundára nem varr­ta fel a gombokat. A panaszt kivizsgáltam — írja válaszá­ban Kókai István, a Nyír­bátor és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke —, jo­gosnak találtam, ezért az áruház érintett szakvezető-, jét és a szolgáltatórészleg dolgozóját figyelmeztetésben részesítettem. TELEFON December 15-én „Telefon” címmel közölt cikk alapján értesítjük a szerkesztőséget, hogy az észrevétel megjele­nése előtt már intézked­tünk, hogy Borbányán — a postahivatal közelében — egy pénzbedobós nyilvános távbeszélőállomást szerel­jenek fel. A távközlési üzem januárban üzembe helyezi a készüléket. A másik meg­jegyzésre —, amely a postai kézbesítőt érintette — közöl­jük, hogy az ügyet vizsgál­juk, melyről a későbbiekben adunk tájékoztatást. Debreceni postaigazgatóság THOSIBA Január 10-én a Kelet Áru­házban vásároltunk egyTho- siba rádióval egybeépített magnetofont. A prospektusa szerint több olyan tartozéka van, amit mi a vásárlásnál nem kaptupk meg, például a fülhallgatót, a kapcsolási raj­zot, hogy csak a leglényege­sebbet említsem. Reklamáci­ónkra közölték, hogy a pros­pektusban sok mindent ír­nak, ami nem valós. Lehet, hogy így van, de az is biz­tos: joggal kelt ez a vásár­lóban olyan gyanút, hogy becsapták — fejezi be leve­lét Soltész András, Nyíregy­háza, Városmajor utca 16. szám alatti olvasónk. Hasonló panasszal kereste meg szerkesztőségünket Szu- limán Mihályné újdombrádi olvasónk is. A dombrádi vas­műszaki boltban vásárolt egy Szokol rádiót, melyhez nem kapott fülhallgatót és ele­met. Az eladó szerint nem is jár — írja levelében Szu- limánné — ugyanakkor má­soktól hallom, hogy együtt kapták a rádióval* Szeretném tudni, mi az igazság. TÍZÉVES Ígéret Legalább tíz éve ígérgetik, hogy Rozsrétbokorban a Dó­zsa Termelőszövetkezet és az Üj Erő Szakszövetkezet kö­zötti — mintegy másfél ki­lométeres — útszakaszt ki­építik. Jelenleg ugyanis jár­hatatlan, s így van ez az év nagy részében. Más úton pe­dig nem lehet e települést megközelíteni. Kellemetlen, ha gyors orvosi segítségre van szükség, még a mentő­autó sem tud bejönni — pa­naszolják levelükben az érin­tett családok. LATYAKBAN Osztozom az olvasójuk vé­leményével, aki a múlt heti Fórum rovatban javasolta: nagyobb szigorral járjanak el azokkal szemben, akik a jár­dát a hótól nem tisztítják meg — olvastuk B. G. nyír­egyházi lakos levelében. Ta­pasztalatom szerint különö­sen a szövetkezeti és társas­házak, valamint a bérházak előtt gyakori jelenség ez. Pe­dig igazán beoszthatnák a lakók egymás közt, hogy mi­kor ki takarítsa el a havat a járdáról, így a házfelügye­lő nélküli lakások előtt sem járnánk olykor bokáig érő hóban és latyakban. „VIGYE, AHOVÁ AKARJA...” Nyíregyházán az Ezerjó étteremben kötelező a ruha­tár, ezt a feltűnő helyen lé­vő tábla hozza a vendégek tudomására. Amikor január 12-én este betértem, átad­tam a kabátomat a ruhatá­rosnak, majd nyújtottam a csomagomat is — amely mindössze egy reklámtáská­ból állt —• mire ő a követke­zőket közölte: „A csomagot vigye magával, mert nem veszem át, nem fogom itt kerülgetni.” Még azt is hoz­zátette: „Ha nem tetszik, vi­gye a kabátját is, ahová akarja.” Ez a válasz megle­pett, nem tudtam, hogy az Ezerjó étterem ruhatárának más a rendeltetése, mint a többinek — jegyzi meg le­velében Beke Mihály, Nyír­egyháza, Debreceni út 138. szám alatti lakos. ÖREGEK NAPKÖZIJE TISZASZALKÄN Tiszaszalkán, az egykori bölcsőde épületében a közel­múltban nyitották meg az öregek napközi otthonát. A jelentős társadalmi munka­vállalások segítettek abban, hogy sikerült otthont terem­tenünk, ahol ma jó körülmé­nyek között, tartalmasán tölthetik napjaikat az idős ».emberek — olvastuk Szűcs Géza tiszaszalkai tanácselnök levelében, melyet így foly­tat: a helybeli Búzakalász Termelőszövetkezet 20 ezer forinttal és mintegy 5 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A Magyar Acélárugyár tisza­szalkai gyáregységének dol­gozói vízvezeték-szerelési munkát végeztek, s az ÁFÉSZ asztalokkal gyarapí­totta az otthon berendezését. Szerkesztői üzenetek Papp László porcsalmai, Horn Jánosné tiszavasvári, Micskei Antal porcsalmai, és Steinekkel Mária nyír- császári olvasónknak levél­ben válaszoltunk. Fogarasi Sándorné nyír- derzsi, Burján József orosi, Nagy Gábor sóstóhegyi, Gecse László tunyogmatol- csi, Tamási Lászlóné nyír­egyházi, Bodó Gyula sza- moskéri, Kiss Bálint por­csalmai, id. Fekete István nagyari, Kovács Zoltánné hodászi, Juhász Sándor vas­megyeri, Szilágyi János nyíregyházi, Lukács Mík- lósné buji, Szabó József tu- nyogmatolcsi, Fekete Zol­tánné mátészalkai, Czomba Jánosné vajai, özv. Tóth Sándorné baktalórántházi, Borsi Miklós kállósemjéni, Berecz Miklósné balkányi, Bornemissza István jánk- majtisi, Virág Árpádné kis- várdai, Szabó Albertné fü- lesdi, Tóth István demecse- ri, Horváth Jánosné nyír­egyházi, Kiss Erzsébet bal­kányi, Mónus Gusztávné dö­géi, Téglási Mihály nyír­egyházi, Acs Pál kocsordi, Barna László porcsalmai, Szarka László ököritófülpö- si, Bíró Attila darnói, Szte- lik Antal tiszadadai, Resze­gi István tiszavasvári, Daru Sándor tiszadadai, id. Kiss János nyírkátai, Szász Im- réné porcsalmai levélíróink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Nyúzó Lajosné csengersi- mai, Kondor Lajos rápolti, Kiss József nagyhalászi ol­vasóink kedves köszönő so­rait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Győri Sándor nagyari ol­vasónk segélykérelmét az Állami Biztosító nyíregyhá­zi városi fiókjához kell megküldenie. Kérelméhez csatolni kell a kórházi ápo­lásról szóló igazolást, vagy a kórházi zárójelentést, va­lamint a CSÉB-tagsági könyvét. Galambos Józsefné besz- tereci lakosnak tanácsoljuk, hogy amennyiben nem ért egyet a döntőbizottság ha­tározatával, úgy forduljon a Nyíregyházi Járásbíróság­hoz. / Aszalós Istvánné tiszalöki olvasónknak az állami gaz­daság a reklamált fizetett szabadságot megadta, illet­ve azt pénzben megváltot­ta, az összeget levélírónk címére postán megküldték. Fábián György mátészal­kai lakos gáztűzhelyét a TIGÄZ körzeti szerelője megjavította. ÜRESEN ÄLL A világostanyai Pompás úti iskola már több mint két éve üresen áll. Nagyon sze­retnénk — írják a világos­tanyai szülők — ha ott egy óvodát nyitna a községi ta­nács. Töbff mint negyvenen vagyunk, akik azért nem tudunk munkát vállalni, mert a gyerekeket nem tud­juk kire bízni. Az orosi óvo­dába — helyhiány miatt — nem veszik fel, a városba meg nem vihetjük őket, hi­szen télen az autóbusz meg sem áll a tanyában. Szívesen segítenénk az átalakításban, lenne olyan szocialista bri­gád, amelyik például a víz­vezeték-szerelési munkát el­végezné. Minden a községi tanács elhatározásán múlik. ŐZ KÖZ Többször szóvá tettük már az Öz köz rendezetlenségét, az útviszonyok tarthatatlan­ságát. Vártuk, hogy valami történni fog, ha több nem, legalább annyi, hogy a váro­si tanács műszaki osz­tálya értesít bennünket, vagy tanácstagunkat, hogy mire számíthatunk. Arra sem kaptunk azonban vá­laszt, hogy a felajánlott tár­sadalmi munkánk, esetleg mennyivel viszi előbbre ügyünket. Közös erőfeszítés­sel pedig viszonylag rövid idő alatt széppé, rendezetté lehetne tenni e környéket, amely különösen itt, a mo­dern munkáslakások előtt a leglehangolóbb — írja Ga­ray József, Nyíregyháza, öz köz 17. szám alatti olvasónk. Városépítészet: járáshoz, a megyéhez. A kerítés pedig maradt a he­lyén, az építkezést Kereke­sék sem kezdhették el, mert építési engedélyt sem kap­tak, annyira keskeny lett a telek a szomszéd „jóvoltá­ból”. Hónap hónap után telt, miközben az egyébként bé­kés szomszédok már tettle- gességig fajuló mezsgyehá­borúba kezdtek. A járásról ugyanis a megyéhez került az ügy, onnan pedig a já­rásbírósághoz. De itt végre pontot tettek a dolog végé­re. Kiment az igazságügyi szakértő, mérőszalaggal, és a térképpel, pontosan meg tudta állapítani a mezsgye­határt, s hogy hová kell ke­rülnie a szomszéd kerítésé­nek. Tovább már minden si­mán ment, a bíróság ítéletet hozott. Kerekes Mihály visz- szakapta a szomszéd által jogtalanul használt terüle­tet, elkezdődhetett az épít­kezés. És ha mindezt végig gon­doljuk, nem is volt jogi probléma az egész, csak az­zá vált egy ügyintéző ma­gatartása miatt. És mint az eset is mutatja, sok időt rabló pert lehetne elkerülni, ha minden ügyintéző azt a paragrafust keresné, amely­nek alapján orvosolni lehet az ügyfél panaszát. Soltész Agnes Az igazolási kérelemről Zámbori József nyíregyházi lakostól levelet kap­tunk, amelyben írja, hogy a Miskolci Járásbíróság előtt polgári pere volt folyamatban, ahol ügyét, megbízása alapján, egy miskolci ügyvéd képviselte. A per csaknem egy évig tartott és az ügyben a Miskolci Járásbíróság 1976 november végén ítéletet hozott. Olvasónk 1976. december 7-én ügyvédjétől ajánlott levelet kapott, amelyben arról értesítette, hogy a bíróság részére december 2-án az íté­letet kézbesítette és az ítélet ellen e naptól, tehát de-> cember 2-től számított 15 napon belül fellebbezni lehet. Előadta, hogy ő ítéletet nem kapott, azt részére a jogi képviselője küldte meg, amikor azt külön kérte. Az íté­lettel nem volt megelégedve, ezért fellebbezni kívánt, de egyéb elfoglaltságai miatt csak december 21-én keresett fel egy másik ügyvédet, akinek a per további vitelére és a fellebbezés benyújtására megbízást akart adni. Az új ügyvéd azonban közölte vele, hogy fellebbezni már nem lehet, mert a fellebbezési határidő december 17-én lejárt, és olvasónk nem tud megjelölni olyan okot, ami igazolná, hogy önhibáján kívül nem adta be a fellebbe­zést. Olvasónk mástól is érdeklődött erről, és előadása sze­rint olyan felvilágosítást is kapott, hogy ha az ítéletben az áll: fellebbezni az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet, akkor a 15 nap csak akkor kezdődik, amikor olvasónk megkapta az ítéletet. A másik érve, hogy minden állampolgárnak jogában áll nemcsak ügy­védet fogadni, hanem a per tartama alatt más ügyvédet megbízni és ennek lehetőségéből őt nem lehet kizárni. Véleménye szerint nem késte le a fellebbezési határidőt, de ha elkéste, akkor is menthető indoka van rá. / \ Mindenekelőtt azt kell leszögezni és olvasónknak tu­domásul venni, hogy a polgári peres eljárásban, ameny- nyíben valakinek jogi képviselője van, a bíróság a per- rendtartás értelmében a felet érintő valamennyi hatá­rozatot, végzést és idézést a jogi képviselő részére kéz­besíti, kivéve az ügyfélnek személyre szóló idézéseket, így a jogi képviselőnek megküldött ítélet szabályszerűen kézbesítettnek tekintendő és ügyvédje helyesen írta a le­vélben, hogy miután ő december 2-án vette kézhez az ítéletet, a fellebbezési határidő ezzel a nappal kezdődik. Az az érv tehát, hogy olvasónk később, külön kérésre kapta csak meg az ítéletet a jogi képviselőjétől, nem lehet figyelembe venni, mert a törvény úgy tekinti, mintha ő vette volna át az ítéletet. Tény az, hogy mindenkinek jogában áll vitás ügyei­nek rendezésére ügyvédet fogadni, vagy a per tartama alatt akar más ügyvédet fogadni, ettől a jogától senkit megfosztani nem lehet, ez azonban a határidő betartása alól felmentést nem ad. Tehát ügyvédet akár megbíz­ni, akár más ügyvédet megbízni csak az előírt határidő alatt lehet, és ha valaki késve fordul jogi képviselőhöz, annak következményeit viselni tartozik. A perrendtartásunk 106. paragrafusa valóban ismeri az igazolási kérelem intézményét, amely arra az esetre szól, hogy ha valaki önhibáján kívül elmulaszt valamely határidőt. Ebben az esetben meghatározott idő alatt iga­zolási kérelemmel élhet és ha a bíróság ezt az igazolást elfogadja, úgy tekinti, mintha a perbeli cselekményt az előírt határidő alatt teljesítette volna. Ilyen esetekben hi­telt érdemlő módon igazolni kell a mulasztás okát és egy­ben az elmulasztott cselekményt is teljesíteni kell. Olva­sónk esetében, ha a mulasztásra elfogadható indoka lett volna, az igazolási kérelemhez egyidejűleg a fellebbezést is mellékelni kellett volna. Olvasónk azonban ilyen indo­kot felhozni nem tud, mert a fellebbezési határidő elmu­lasztásának kimentésére nem szolgál alapul, hogy valaki új jogi képviselőt bízott meg. Dr. Juhász Barnabás Klub, bútorlift, barkácsműhely A szegedi Nagykörútat és az Odessza körútat összekötő, már épülő Tisza-híd környé­kén modern, nagyvárosias la­kónegyedet alakítanak ki. Most került tető alá az új­szegedi hídfő közelében a város legnagyobb lakóépüle­te, a csaknem hatvanméter magas toronyház. A 117 la­kásos épületbe barkácsmű- helynek, valamint klubnak alkalmas helyiségeket is ter­veztek. A személyfelvonó mellett külön bútorliftet is beépítenek. Rendkívüli tél az USA-ban Szokatlanul hideg időjárás uralkodik az Egyesült Álla­mok nagy részén. Észak-Da­kotában mínusz 35 fokot mértek. Az ország két leg­fontosabb víziútját, az Ohiot és a Mississippit több kilo­méteres jégpáncél fedi. Ge­orgia déli államban a fagy a gyapottermés húsz százalé­kát elpusztította. Baltimore kikötője ebben a században elsőízben befrgyott. Az or­szág észak-keleti területein az összefüggő hótakaró vas­tagsága meghaladja az egy métert. liHfeli jtJuO * [3- «Hr# . |i

Next

/
Thumbnails
Contents