Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
o VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. január 16. /----------------------------------------------------------------------------------------------------------Katonás rendben sorakoznak a figurák. RÉGI MESTERSÉGEK A mézeskalácsos A régi mesterek kiöregednek, velük együtt lassan kihalnak az ősi szakmák is. A raktár polcain katonás rendben celofánpapírba csomagolva sorakoznak a mézeskalács figurák. Babák, huszárok, karácsonyfa- díszek, kisebb-nagyobb méretekben. Köztük néhány olyan darab is található, amely muzeális értékű. Készítőjük családi ereklyeként gyerekeinek, unokáinak őrzi — mondván, ilyet már úgy sem fog készíteni. Valamikor elképzelhetetlen volt a mézes- kalácsosok sátrai, finom árui nélkül egy-egy József-, Szent-György-, vagy Erzsébet-napi vásár. Ezekre a vásárokra mindig eljárt a mátészalkai Mulyicska Bertalan bácsi ízletes készítményeivel. Jelenleg két mester dolgozik megyénkben, közülük Berti bácsi kerek nyolcvan évéből 63 évet töltött a lésztada- gasztással, a különböző figurák szaggatásával, a sütéssel és a művészi díszítéssel. Az eltelt évek alatt felesége is minden szakmai fogást elsajátított, s most legtöbbet ő dolgozik a műhelyben. Lánya, Erzsébet külön engedéllyel szakmunkásvizsgát tett ebből a mesterségből, de nem készít mézeskalácsokat, legfeljebb még a vásárra elviszi az árút. A szakmai utánpótlást Berti bácsi 6 éves kis unokája ígéri, fogadkozik, hogy ő mézeskalácsos lesz, mert akkor még több süteményt ehet, mint most. Elek Emil képriportja Készülnek a huszárok díszes ruhái. A kis unoka, aki mézeskalácsos akar Berti bácsi a sütemények díszítéséhez lenni. készíti a masszát. EGYSZÁZALÉKOS NYERESÉG — TUDÁSBAN A tankötelezettségi törvény megvalósításáért Nagy ünneplésre nem ad okot, hogy egy százalékkal több fiatal végzi el a nyolc általánost megyénkben, mint a korábbi évben. Néhány száz fiatalt tesz ki ez. abból a kétezren aluli csoportból, akik különböző okok mi. att, elérve és túlhaladva a 16. évüket sem szerzik meg az áltolános iskolai alapvégzettséget. Mégis nagy eredmény az 1 százalék — erősítette meg a tankötelezettségi törvény szabolcsi megvalósításáról és a tennivalókról szólva a megyei tanács művelődési osztály- vezetője. dr. Kuknyó János. A megyei tanácsi vezető szervek a közelmúltban „mélységmérést” végeztek. Meddig jutott a megye, mit kell tennra törvény megvalósításáért? Ugyanezt vizsgálta meg szakszervezeti szemszögből a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága is. Sajátos nehézségek Közhelyként emlegetjük, hogy a megyében az országostól eltérően, elég sok a sajátos nehézség, melyek tetézik az iskoláztatás gondjait. Melyek ezek? Az iskolaköteles gyermekek száma nálunk magasabb, mint más megyékben. Ezzel szemben a sok apró falu, tanyai település miatt az iskolák szétszórtak. A 302 általános iskolából 110 még ma is részben osztott és kis létszámú iskola. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tantermek 20-25 százaléka felújításra, átépítésre szorul, s még mindig kézzelfoghatóak az ellátásban tapasztalható szintkülönbségek, aligha kell hivatkozni más megyei sajátosságra. Pedig még van, így a nagycsaládosok aránytalanul magas száma — 6275 családban nevelnek öt, vagy ennél több gyermeket. Vagy: a cigánynépesség magas száma a megyében : 35 ezer. Említhetjük a 30-35 ezer ingázót is. S még több tényt, amely közvetlenül vagy közvetve kihat a gyermekek iskolába járási kötelezettségeire, az előbbre jutásukra. Látványos eredmények nem várhatók, de mindennap lépni kell — iskolának, társadalmi környezetnek (munkahelynek). Van mit felsorolni az eddig végzett munkáról. Évről évre több iskoláskorba lépő gyermeket részesítenek előkészítésben. Ma ' már a kicsinyek 91,4 százaléka vagy óvoda, vagy ahol ilyen nincs, iskolaelőkészítő tanfolyam után jut iskolába. Ez különösen fontos a cigánylakosság körében. Évente 5-6oo cigánygyermek jár előkészítőre, óvodai nevelésben 15-18 százalékuk részesül. Iskolaérettségi vizsgálatok Az első buktató ugyanis mindenképpen a kritikus első osztály. Erre külön figyelmet szentelnek évek óta az oktatási szervek, az iskolák, nem is eredménytelenül. Az utóbbi években kiterjesztették a megye majd minden pontjára az iskolaérettségi vizsgálatokat. Korrekciós osztályokat nyitottak azoknak a gyermekeknek, akik az átlagosnál nehezebben tanulnak. Gyógypedagógiai és a kisegítő iskolákban, osztályokban szerezhetik meg az általános iskolai végzettséget az értelmileg, idegileg sérült gyermekek. Igaz, az imént említett lehetőségek nem korlátlanok, de évről évre nő az úgynevezett „differenciált” — a gyermekek testi, szellemi fejlettségi szintjének leginkább megfelelő — tanulási lehetőségek sora. Önállósult a megyei nevelési tanácsadó — mind több gyakorlati segítséget nyújt a szülőnek, az iskolának. A tanácsok rendszeresen elemzik a törvény megvalósulását. Minden iskolában megvitatták az oktatási miniszter levelét a tankötelezettség teljesítéséről. A megyei ifjúságpolitikai és közoktatási bizottság és a szakfelügyelők segítségével 45 intézménynél tartottak célvizsgálatot a törvény megvalósításáról. Mindez csupán egy része az éddigi intézkedéseknek. Mégis már ezekből is szinte az következik, hogy nagy léptekkel sikerült előbbre jutni. Egy erről szóló hivatalos jelentés így fogalmaz: „Az eredmények ellenére sem sikerült az országos átlaghoz felzárkózni, ezért a tankötelezettségi törvény teljesebb végrehajtása továbbra is alapvető program. S még egy sokat mondó adat: 1976-ban a megyében a nyolc évvel azelőtt az iskolát megkezdők 77,4 százaléka fejezte be eredményesen az általános iskolát. Ez az arány 16 éves korig 8-10 százalékkal még javul — a lemaradók továbbra is iskolába járnak, ismételnek, magánvizsgát tesznek, a dolgozók iskoláiban fejezik be az általánost. így 16 éves korig a szabolcsi fiatalok 85-87 százaléka — országosan 90 százaléka — végzi el az általános iskolát. Pontosabb felméréssel Mit kell tenni iskolának, tanácsnak, szülőnek, munkahelynek a további százalékok megnyeréséért? Talán a továbbjutás egyik kulcsa a szemlélet alakítása. A tankötelezettségi törvény megvalósításából jóllehet az iskolákra hárul a legtöbb munka, megvannak a másra nem hárítható feladatai a tanácsoknak, sőt a különböző munkahelyeknek is. A tanácsok a következetesebb beszámoltatással, ellenőrzéssel, segítéssel tehetnek sokat. Akad javítani való a hatósági jogkör alkalmazásában is. Előfordult már, hogy egyes tanácsaink a tizenvalahányadik felszólítás után szabták ki a szülőnek „járó” bírságot, mert nem járatta iskoláha a gyermekét. Nem mellékes tényező a megye iskoláinak további körzetesítése, a szakrendszerű oktatás százszázalékossá tétele sem. A körzetesítést a jövőben a megyei oktatási szervek megvizsgálják. Szorgalmazni fogják a megyében is a túlkorosok iskolájának szervezését, tovább javítják a gyógypedagógiai, a kisegítő és korrekciós osztályok munkafeltételeit. Indokolt a népességnyilvántartás pontosabbá tételé is, mert sok gyermek összeírását éppen ez nehezíti. Jobban ellenőrzik az iskolába járás alól felmentett gyermekekkel kapcsolatos ügyeket is, hogy minimálisra csökkenjen az ok nélkül felmentett, ezzel „hivatalosan” kallódásnak kitett fiatalok száma. Páll Géza Új képzőművészeti alkotások a vajai múzeumban Megérdemli a figyelmet a várkastélyban nemrég átrendezett kiállítás. Bemutatásra kerülnek a legújabb szerzemények, — legnagyobb részük ajándék — s köztük több olyan, mely díszére válna bármelyik országos hírű gyűjteménynek. Köztük van példáúl Kokas Ignác két képe, akinek tavasszal volt Nyíregyházán igen látogatott kiállítása. Egyik a Ginza-sorozat része. Ezt az elpusztult tanyát a művész szülőfalujától, Váltói keletre hanyatlása és elnéptelenedése minden fázisában figyelemmel kísérte, mint ami korunk egyik jellemző tünete. Ezen a kében látomásszerűen, romokban mutatja be. Másik, viszonylag kisméretű tája jellegzetes zöldesbarnás tónusban tartott klasszikusan tiszta, nyugalmas tájkép. A helyi származású Tóth László izgatott hangulatú csendélete vörösen sugárzó asztallal, busó maszkkal kubista hagyományoknak adózik. Hirtcz Gyulának egyik legjelentősebb mai mesterünknek a képén pedig kissé meglepő asszociációs társításoknak lehetünk szemlélői. Nagy fantázia, merészség, festő’- ség a kép legjobb kvalitásai. A nemrég elhunyt Frank Frigyes is szerepel egy szenvedélyes vonalvezetésű képpel, melynek a színvilága viszont meglepően, nála szokatlanul visszafogott. A magyar grafika legjelesebb képviselőit is megtalálhatjuk egy-egy alkotással. Würtz Adám neve az ország határait már túlnőtte. De ne feledkezzünk meg Gacs Gáborról se. Áczél Hona pedig férjén keresztül kötődik Szabolcshoz. Végezetül egy szobrot is említsünk meg, a buji Nagy Sándor „Őrtálló” című egész alakos körplasztikáját. A témát a Rákóczi-év- forduló sugallta, rokon a művész állófiguráihoz, a fej pedig egy csodálatos, intenzív típusportré. A vajai gyűjtemény eddig is jelentékeny és gazdag volt, az új szerzeményekkel gazdagodva megérdemelnek egy újabb látogatást. Koroknay Gyula KM A készterméket naponta megvizsgálja az idős mester.
