Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET NOTESZLAP Csukott ajtók Ballai István megyei parancsnokkal Á munkásőr hivatásról V an egy betegségünk az utóbbi években. Szeretjük hamar be. csukni magunk mögött az ajtót. Sietünk. Ezt diktálja az élet. Kortünet, — mondogatjuk. Lassan elfelejtünk be-’ szélgetni egymással...” Egy tanácstagi fogadóórán hallottuk a megjegyzést a megyeszékhely egyik fiatal utcájában, a Városmajor utcában. Sok napi kérdés elhangzott itt: út-, járdajavításról, meleg vízről, távfűtésről, vásárlási bosszúságokról. Olyan gondokról, amelyektől a legjobban szenved a lakótelepi ember. S ekkor mondta a nyugdíjas munkás, a környék tanácstagja a városi életforma diagnózisának is beillő szavakat a „bezárkózásról”. Sok az igazság a „hamar becsukott ajtók” észrevételében. S tegyük hozzá, nem valamiféle familiáris lakótársi kapcsolatokra gondolt a nyugdíjas munkás. Nem arra, hogy tegyük ki az ajtónkra: „Az én házam, a te házad is.” Inkább arra, hovatovább a köszönéstől alig futja többre az érdeklődésünkből. A baleseti krónikából tudjuk meg, hogy házbeli lakótársunk karambolozott, a gyermekét egyedül nevelő elvált asszony pedig nem jókedvéből zúgatja a varrógépet, meglehet este tíz után is... Na és akkor mi van, ha mindezeket tudjuk? — vetheti közbe az az énünk, amelyik hajlamos a cinizmusra. Attól még senkinek sem lesz könnyebb, hogy tudomásunkra jut, kinek hol fáj. Látszatra talán így is van. A dolog emberi oldalát tekintve azonban már nincs így. Léteznek olyan lakótársi kapcsolatok, amelyek nem maradnak meg a lépcsőházi csevegés, olykor a pletyka szintjén. Tudunk olyan „házi orvosokról”, akit éjjel-nappal zavarhatnak a lakótársak, nem veszi zaklatásnak. A szomszédsággal járó természetes kötelességének érzi, hogy segítsen, ha hirtelen felszökött a gyermek láza, vagy egy recept megszerzése — a körzeti orvos útján — több órás utánjárást okozna a lakótársának. Van olyan kisiparos, vagy javítási engedéllyel dolgozó „lakótárs”, aki egy ki nem mondott „családi” megegyezés alap. ján a bérházban, ahol lakik ingyen javítja az elromlott tévét, rádiókészülékeket, mosógépet, centrifugát. Másutt természetes szokás, hogy a gyesen lévő kismama, mintegy házi pótmama vigyáz a házbeli apróságokra, ha a szülők moziba, színházba kívánkoznak, netán estébe nyúló értekezleten f vannak. Másfajta haszna is van a képletesen szólva — be nem csukott ajtóknak. A különböző foglalkozású emberek, rétegek kölcsönös és folytonos ismerkedése közéleti töltést is kap. így nyerhet közelképet a munkáscsalád hétköznapjairól az értelmiségi és megfordítva, fészekrakó fiatalról az idősebb, a tanyáról, faluról. városszélről bérházba költözésről a régi bérházlakó ... Szűkszavúbbak lettünk, kevésbé érdeklődünk egymás iránt? Védekező reflexünk nyomban sorolja az érveket: felgyorsult élettempó, rohanás, otthoni elfoglaltságok. tanulás, tévé, kirándulás, gyermeknevelés ... Hát mikor beszélgessünk? S egyáltalán a városiasodás, a „tömbházasítás” nem az ellen dolgozik, hogy tartalmas emberi kapcsolatakat éljünk szűkebb lakókörnyezetünkben? Akár bevalljuk, akár nem, majd minden emberben él az igény, hogy szóljon, kérdezzen, válaszolhasson. A szavak tartalmát az dönti el, valóban mindkét beszélgető partnerben megvan-e az őszinte óhaj. Aki gépiesen soha nem mulasztja el megkérdezni, „hogy vagy” az többnyire a válaszra nem is kíváncsi. Formailag úgy véli eleget tett az emberi érintkezés alapszabályainak: nem mondják rá, hogy felvág, de neki olyan mindegy a válasz. Kár lenne ha elfelejtenénk beszélgetni. Talán az oxigénről mondanánk le .,. £ Hogyan lett ön munkásőr? — 1949-ben, 18 éves koromban a kis- várdai gimnázium harmadik osztályából jelentkeztem egy toborzás alkalmával a néphadsereg új tisztikarába. Alhadnagyként kerültem ki az iskoláról. A hadsereg különböző alakulatainál voltam DISZ-titkár, pártbizottsági titkár. Innen küldtek a Petőfi Katonai Politikai Akadémiára. 1956. november elején Orosházára hívtak pártot szervezni. Szerveztük a karhatalmat is. Most húsz éve ott kaptam egy utasítást: szervezzem meg a munkásőrséget. Március elsején már kint meneteltünk az utcán. a Mi volt akkor a munkásőrség célja? — Közismert és egyértelmű: a munkáshatalom védelme, erősítése. Az új munkáshadsereg olyan emberekből állt, üzemi munkásból, termelőszövetkezeti tagból, pártmunkásból — akik nagy harci, forradalmi tapasztalatokkal rendelkeztek. 9 Mikor került vissza Szabolcsba? — Orosháza után Pesten, az országos parancsnokságon kaptam beosztást. Onnan sokat jártam szűkebb hazámba, ez a megye volt a munkaterületem. 1966 decemberében neveztek ki Szabolcsba megyei parancsnoknak. Közben sokat tanult. Hol és mit? — Elsősorban élettapasztalatot. Ilyen szempontból volt jó iskola az addig eltelt néhány év. A munka mellett érettségiztem, végeztem el az esti egyetemet, a BM-aka- démiát, majd a politikai főiskolát. Disszertációm témája a szabolcsi munkásőrség húsz éve volt. Jó visszatekinteni, sok mindent megismertem az 1957—77. közötti szabolcsi munkásmozgalomból. — Nincs arról szó, hogy valaki csak öt évig lehet munkásőr. A szabolcsi munkásőrök átlagos szolgálati ideje is több tíz évnél. Akik belekóstoltak a munkásőréletbe, nehezen válnak meg attól. Van egy belső igény, egy ragaszkodás a közösséghez, a rajhoz, a szakaszhoz, mivel a munkásőrök a legtöbb esetben a munkahelyen, a szocialista brigádokban is együtt vannak. Hogy mi köti őket össze? Az elvek azonossága, az emberség. Nagy nevelőiskola a munkásőrség. Megtanít a nehézségek leküzdésére, a kollektív szellemre. • Itt tehát nincsenek generációs problémák. Miért szereti egyformán a testületet a tizennyolc- és a nyolcvanéves? — Az apa hozza hozzánk a fiát, a lányát. Nem ritkán három-négy testvér is szolgál nálunk együtt. Az apa azzal indítja útnak a fiát, hogy dolgozzon a munkásőrségben becsülettel. Ez tehát tradíció a családban. Ezenkívül a sok közös élmény. Például, mikor a szolgálatban lévő munkásőr a legmagasabb beosztású vezetőnek jelent. Élmény az is, hogy nálunk gyors és állandó tájékoztatást kapnak az emberek, hogy érezzék a szolgálat jelentőségét, felelősségét. Vagy a szakmunkás itt együtt teljesít szolgálatot az igazgatójával, a kórházi főorvossal, a tervezőmérnökkel, a jogásszal — a legnagyobb barátságban, egyetértésben. Vagy: a hetvenöt éves veterán elmondja az életét, beszél a munkáshatalomról. A nagy ünnepeken együtt menetelnek a sorban. Itt valóban jellemző: az idősebb korosztály forradalmi tapasztalata és a fiatalok lelkesedése jól kiegészíti egymást. Nagyon sok fiatal munkásőr jut el a párttagságig. Ez a mi munkánk talán legnagyobb érdeme. _ A munkásőrség a szó szoros értelmében 9 a munkások őrsége? _ Húsz év van a testület mögött. Ma rend, 9 biztonság van. Mi most a munkásőr feladata? — Változatlanul a rend és a biztonság védelme. Természetesen a békés termelő- munka az elsőrendű feladat. Ám nagyon jó, ha a munkásosztály kezében van egy potenciális tartalék. Hogy gyorsan segíthessen rendkívüli helyzetekben. _ Mint, mondjuk, az 1970-es szamosközi 9 árvíznél? — Embereink ezrei voltak ott. Akkor döbbent rá sok idős bácsi, néni, kik is tulajdonképpen ezek a szürke ruhás emberek. Hetekig mentettek embert és értéket, segítettek az élet megindulásában. Az újjáépítésben is sok munkásőrbrigád dolgozott. _ Mit gondolhat a járókelő, ha ma az utcán W találkozik egy acélszürke egyenruhással? — Nagyon sok állampolgár nem tudja, hogy 'amíg ő pihen, a munkásőr éberen őrködik. Ha nagyobb tűz van, megy a tűzoltóval. Ha bármikor szükséges, menetel a határőrrel, a rendőrrel, hogy társai békében, biztonságban dolgozzanak, pihenjenek. _ Az élet nemcsak rendkívüli dolgokat 9 produkál. Milyenek a munkásőr-hétköz- napok? — Sokirányú a követelmény. A munkásőrnek élen kell járnia a munkahelyén, a közéletben és a munkásőri pártmegbízatásban is. Meg kell tanulnia a legmodernebb fegyverek, híradóeszközök kezelését, hogy adott esetben jól megfeleljen a hivatásának. Ez természetesen sok áldozattal, lemondással jár. _ Igazat adhatunk a munkásőrinduló so- 9 rainak, amely szerint: „Munkásőrnek egy baja, végzete, mért nincs három élete...?” — Az emberek többsége épít. A munkásőr épít is, véd is. Munkás is, őr is. Nem hivatásos őr, de a hivatásos figyelmével és fegyelmével véd. Ehhez viszont tanulnia kell. Katonapolitikai ismereteket: — harcászatot, tereptant, lőkiképzést —, és ezek mellett kell megfelelnie a civil élet követelményeinek is. Hogyan felelhet meg mindezeknek egy ember? Hogyan történik a kiválasztás? — A mi szervezetünk eleven organizmus. Öregszünk sajnos, és az idősebbek évenként adják át a fegyvert a fiataloknak. Hogy ki lehet munkásőr? Minden becsületes állampolgár, aki elmúlt 18 éves és akit munkahelye pártszervezete megbíz azzal a pártfeladattal, hogy öt évig ebben a testületben tevékenykedjék. Ha öt év a szolgálati idő, hogyan lehetséges, hogy a testületben idős emberek is vannak? — Állományunk kilencvenkilenc százaléka munka mellett teljesíti ezt a pártmegbízatást. A megye munkásőreinek közel háromnegyed része fizikai dolgozó. Ipari, vagy mezőgazdasági munkás. Az új munkásőrök döntő többsége ma már fiatal üzemeinkből való. Az állomány nyolcvanegy százaléka párttag, kétharmada szocialista brigádokban dolgozik. Említette, hogy kemény a szolgálat. Mit 9 kap ezért a munkásőr? — Egy húsz éve szolgáló munkásőr pontosan egy évét szentelt a népnek fegyveresen. És ennek nagyobb részét a szabad idejéből, szombatjaiból, vasárnapjaiból. És önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ebben van, hogy testületünk önkéntes, társadalmi testület. Ez viszont nem jelenti, hogy a társadalom nem ismeri el a munkásőrök áldozatvállalását. A szolgálati évek után — ötévenként — szolgálati érdemérmet kap a munkásőr. Emellett sok emberünk kapott munkásőr társadalmi munkájáért A haza szolgálatáért érdemérmet, illetve a Munkaérdemrend különböző fokozatait. És a legnagyobb elismerés: a munkásőrnek tekintélye, becsülete van a társadalomban. Elég sok nőt is látni egyenruhában, ön 9 szerint miért vállalják? Meggyőződésből, vagy a romantikáért? — Azért, amiért a férfiak. Meg akarják mutatni, hogy nemcsak a munkában, de itt is helyt tudnak állni. Rádiót, telefont kezelnek, egészségügyi, propagandista szolgálatot látnak el. Van nő, aki húsz éve, az alapítástól kezdve munkásőr. Sok lányt az apja, nagyapja hoz el, sok fiatalasszonyt a férje. Persze nem célunk, hogy mindenáron egyenruhába öltöztessük a nőket, de például, ha olyan üzemből jelentkeznek,* ahol többségben nők dolgoznak, szívesen teljesítjük a kérést. Hogy mennyire szeretnek itt lenni, azt sok tény bizonyítja. Számos levelet kapnak a férfitársak szülési szabadságon lévő kismamától: „Mondjátok el helyettem is az esküt...” Annyit még ehhez, hogy van, aki először az üzem szocialista brigádjával, vagy tanárnőtársaival — barátnők — jelentkezik. Nem mondanám, hogy romantikából. Inkább azért, mert tartozni akarnak valahová. És mert látják, hogy munkatársaik jól érzik itt magukat. Nagy élményük például az első lövészet, az első siker, a kondérban fövő első babgulyás, az első kitüntetés, a férfiakéval azonos mérce az elismerésben, de még a testre szabott, szép egyenruha is. _ Mennyiben tükrözi a kor színvonalát a 9 munkásőrség? — Ha az ember visszagondol a húsz évvel ezelőtti időkre, nagyon nagy változást tapasztal a technikában, a ruházatban, a feltételekben. Társadalmunk a lehetőségek határain belül gondoskodik a munkásorök- ről. A munkásoveralltól eljutottunk a modern anyagú, jól szabott öltönyig, az utászcsizmától a félcipőig. A régi puskától a korszerű fegyverekig, a tábori telefontól az urh-készülékig. De legalább ennyire fontos: az emberi fejekben is korszerűbb ismeretek vannak. A fiatal korosztály már iskolázott. Nem kevés közöttük az érettségizett, a főiskolát, egyetemet végzett. Társadalmi parancsnokok százait képezzük a különböző tanfolyamokon, ahol a vezetéselmélettel és még sok mindennel foglalkoznak munkásőreink magas szinten. • Kádár elvtárs mondta egy alkalommal: a munkásőrség önkéntes, szocialista és demokratikus testület. Ez így van. De a testület ugyanakkor fegyveres is, ahol parancs van, amit végre kell hajtani. E miatt is egy sajátos testület. Ballai elvtárs hogy véli: könnyebb, vagy nehezebb ezért a munkát irányítani? — Könnyebb és nehezebb. Könnyebb, mert a mi munkásőreink önként, szívesen, tehát tudatosan vállalják a szolgálatot. Könnyebb, mert az emberi kérdésekben a munkahelyek pártszervezeteire támaszkodhatunk. S mert, az átlagot véve is, a szolgálatot hivatásuknak tekintő, tapasztalt emberek vannak köztünk többségben. Mert olyan a háttér, ahol van belső fegyelem, politikai érettség. Nálunk senki nem számolja a napokat, mennyi van hátra a leszerelésig. Illetve, ha számolja, ellenkező előjellel teszi. Sok arra a példa jelenleg, az ünnepi egységgyűlések előtt is, hogy igen nehéz a természetes cserét megvalósítani. A cserére tervezettek sorban közlik, hogy nem akarnak tartalékba menni — húsz éve szolgálók sem. Szeretnének még szolgálni. Az öt évesek még ötöt, a tizenöt évesek húszat, a húszasok el akarják érni a negyedszázadot a nép fegyveres szolgálatában. 9 És mivel nehezebb? — A munkásőrök az egész megyében élnek, az élet minden területén dolgoznak. Ök alapvetően az építés emberei. A velük való kapcsolat e miatt sem lehet állandó és mindennapos. Van munkahelyük, családjuk. Tanulnak, és vannak egyéni kívánságaik is, amelyeket mind-mind be kell kalkulálni a szolgálati beosztásnál. A termelés elsődleges népgazdasági érdek. A szolgálat a munkásőrség érdeke. Az egyénnek is vannak érdekei. Ezeket bizony nem köny- nyű összehangolni a különböző munkahelyekkel, a politikai, gazdasági szervekkel, ahol a munkásőrök többsége szintén végez társadalmi munkát. Nem könnyű megyei szinten megtervezni a szolgálatot. Azt például, hogy a munkásőr már most tudja: 1977. december 31-ig melyik napon és hány órakor kell szolgálnia. Mégpedig úgy, hogy az az ő gazdasági, szakmai, vagy más társadalmi munkáját ne zavarja. Lehetne még sorolni, miért nehezebb itt irányítani, mint más fegyveres testületeknél. Ennek ellenére nincs különösebb gondunk. 9 És miben áll a testület demokratizmusa? — Nálunk egyszemélyi parancsnoki rendszer van. De minden parancs valamilyen párthatározat gyakorlati megvalósítását szolgálja. A mi munkánk abban van: minden végrehajtás előtt meg kell teremtenünk az értelmezési egységet, amelyre a cselekvési egység épül. Ez az öntudatos fegyelem alapja. Minden feladat előtt megmondjuk, miért kell azt csinálni, amit kell. Testületünk ettől is demokratikus. És még attól, hogy a legkisebb egységek is önállóan értékelik a munkájukat, tesznek javaslatot maguk közül kitüntetésre, vagy fegyelmezésre. Másrészt, nem ritka eset, hogy az üzem vezetőjének az üzemi szakmunkás a parancsnoka. ^ Két évtized telt el a munkásőrség megalakulása óta. Tapasztalataim szerint is elismerésre méltó, nagy munkát végeztek a szabolcsi munkásőrök. ön hogyan foglalná össze ezt az időszakot? — Itt naponta igazolva látja az ember: helyes döntés volt létrehozni ezt a munkáshadsereget. Ha az országban, a megyében rend és biztonság van, ehhez ennek a testületnek is nagy köze van. És ez személy szerint is jó érzés, örülök annak, hogy a most következő szerény egységgyűléseken tolmácsolhatom a megyei pártbizottság elismerését a megye munkásőreinek, a munkásőrök családtagjainak. Ugyanakkor megköszönöm a társadalom figyelmét, amely húsz év óta kíséri munkánkat. Most, amikor az eltelt két évtizedről emlékezünk, felelevenítjük a közös munkát, az élményeket, úgy érzem, szerénytelenség nélkül megállapíthatom: nagy és szép utat tettünk meg. 9 Köszönöm az interjút. Kopka János KM 1977. január 16. ■ Vasárnapi ^INTERJÚ
