Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 15. KÁDÁR JÁNOS: A mezőgazdaságban is legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése Tisztelt kongresszus! JCedves elvtársak, elvtársnők! A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvalósítása, az_ önkéntesség tiszteletben tartásával történt, és az átszervezés három éve alatt a mező- gazdasági termelés nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség új szocialista tartalmat kapott, s ma a szocialista nemzeti összefogásnak szilárd alapja. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős tényezői, amelyeknek meghatározó szerepük van a közellátásban, a dolgozók elért életszínvonalának megalapozásában és további emelésében. Mindez ékesen bizonyítja, hogy az ország egész társadalmát érintő fontos politikai esemény színhelye ma ez a terem. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójával, Szabó elvtárs szóbeli kiegészítőjével egyetértek, s külön üdvözlöm, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék eleget tenni megtisztelő megbízatásomnak; átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, minden résztvevőjének, az önök személyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós tagságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait, a a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. Kedves elvtársak! Ami az ország belső helyzetét illeti, elmondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott. Pártunk egységes, vezető szerepe érvényesül, a munkásosztály hatalma szilárd, a munkásparaszt szövetség erős, a szocialista nemzeti összefogás — amint a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa is meggyőzően tanúsította — mind jobban kibontakozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom nemcsak gazdasági, termelési kérdés, hanem fontos politikai tényező is. A több mint kétmillió embert tömörítő különféle szövetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Az egységes népgazdaság részei, számottevően hozzájárulnak a nemzeti jövedelemhez. Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása; forradalmi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már régen nem a kisáru termeléssel együtt járó individualista, egyéni, a falu határán alig túllátó, látástól vakulásig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A mai parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézete egyre határozottabban szocialista. Ez megmutatkozik abban a szilárd helytállásban, amit nehéz helyzetekben nem egyszer tanúsított, s nem kevésbé abban, hogy falun is egyre tömegesebben követik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezését, a szocialista brigádmozgalmat, amely — több felszólaló révén — itt hallatta hangját. Az is sokatmondó tény, hogy a termelőszövetkezeti tagok közel egytizede pártunk tagja, és a parasztság soraiból sokan kerültek és kerülnek a hatalom, az államigazgatás és a gazdasági irányítás vezető posztjaira. Kedves elvtársak! A nemzetközi helyzetet most csak röviden érintve elmondhatom, hogy hazai építőmunkánk feltételei e tekintetben is biztosítottak. A nemzetközi helyzet alakulására mind nagyobb befolyása van korunk három nagy forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek, a tőkés világ munkásmozgalmának és a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek, nemzeti érdekeinek. A szocialista országok aktív kezdeményező külpolitikát folytatnak. Ennek kiemelkedő állomása volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, bukaresti ülése. Elveinknek megfelelően mi is igyekszünk közreműködni a szocialista országok közös külpolitikai fellépéseiben. Kedves elvtársak! Rövidesen véget ér az 1976- os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pártunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az idei munka mérlegét, és meghatározta a további teendőket. Országgyűlésünk csütörtökön ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. Központi Bizottságunk megállapította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresszusának irány- mutatásait követve, eredményesen dolgozik. Igaz, munkánkat az utóbbi két-három évben nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A. népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és eredményes munkáért teljes elismerés illeti meg a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, mindazokat, akik a mezőgazdaság munkáját segítették. Kedves elvtársak! A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket kell előállítani. A feltételek a terv teljesítéséhez adottak. A kezdet nem rossz. A? őszi mezőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módosításuk nem szükséges. Külön intézkedésekkel ösztönöztük a zöldség- és gyümölcstermesztést, a sertéstenyésztést, az öntözés fejlesztését, a kisárutermelést. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat, a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került; más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk. így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival egybevetve egyaránt elsők vagyunk, tojástermelésben másodikok, a búza- és a kukoricatermesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tejhozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még bőven van behozni valónk. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. A meglévő lehetőségeink jobb kihasználásával ösz- szefüggésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokról. Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelőszövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok igyekezzenek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüziemekhez, részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazdasági árutermelésben. A szocialista mezőgazdaság nem régi hajtásai a szövetkezeti melléküzemágak. Pártunk, kormányunk álláspontja ebben a kérdésben is világos. Ismeretes, hogy kezdetben a melléküzemágak rendeltetését félreértve, előfordultak túlzások, nem kívánatos próbálkozások is. Aligha lehetett például mezőgazda- sági eredetű üzemágnak felfogni a parkettacsiszolást és -lakkozást, a golyóscsapágy- gyártást, a nyomdaipari munkát és a hasonlókat. Ezeket helytelenítettük. Helyeselünk és támogatunk viszont minden olyan törekvést, amely szorosan a termelőszövetkezetek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítása saját műhelyekben, építőipari feladatok ellátása, és legfőképpen a saját termés élelmiszeripari feldolgozása. A gazdasági hatékonyság növelésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgazdaságban is mind fokozottabb szükség van az ember szakismereteire, szorgalmára, fegyelmére. Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvonalának emelésében. Tisztelt kongresszus! A szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, politikai alapja Van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a szocialista mezőgazdaság másfél évtizede során megduplázódott, megháromszorozódott. A fejlettebb agrotechnika, az erősödő termelési kedv még a váratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság ellenállóképességét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy húsból ma ötven százalékkal, tojásból hetven százalékkal, cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség- és gyümölcsfélékből tizenöt—húsz százalékkal többet fogyaszt az ország lakossága, mint tizenöt évvel ezelőtt, az átszervezést megelőzően, ez az új szocialista mezőgazdaság nagy érdeme. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően, az egész társadalom anyagi helyzetének általános javulásával együtt javult a mezőgazda- sági dolgozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szakmai ismeretek dolgában is közelebb kerültek a munkás- osztályhoz. Tisztelt kongresszus! Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista iparosodás előrehaladásával a mezőgazdaság aránya a népgazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatottak számát tekintve, csökken. De hadd jelentsem kj e fórumon is nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság jelentősége. Folytatjuk jól bevált agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás bel- terjesítését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozátos közelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben is megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mező- gazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegét. A szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos feladatunk, az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésére. Az általuk használt földnek ma már csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosz- szú ideig tartó és türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támogatjuk. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítése többirányú feladat. A szövetkezeti földtulajdon részarányának növekedésén túl kifejezésre kell jutnia a vállalatszerű gazdálkodás erősödésében; a nagyobb tervszerűségben; a munka magasabb szervezettségében; a szövetkezeti demokrácia és ellenőrzés teljesebbé tételében; a szocialista elosztási elvek következetes érvényesülésében, a szövetkezeti tagság szocialista tudatának fejlődésében egyaránt. Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi összevonások helyett a továbbiakban megfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok közös vállalkozásainak, társulásának ki alaki tásárá. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdetét jelenti. Azonban ezen az úton is csak akkor haladhatunk előre sikeresen, ha továbbra is szigorúan betartjuk bevált szövetkezetpolitikánk alapelveit: az önállóság, a demokratizmus, az anyagi érdekeltség elvét. Kedves elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerűnk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése az élet minden területén. Ebben az összefüggésben kívánok szólni a szövetkezeti demokráciáról. A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, a lakó- és munkahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli, — alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját úgy, ahogy azt a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat is tartalmazza. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a demokrácia a magasabb fokú szervezettségben is csak akkor gyümölcsözik, ha a munka a tagság által elfogadott terveknek megfelelően, a választott vezetők irányításával fegyelmezetten halad. A fejlődő szövetkezeti demokráciát helyesen így kell értelmezni. Szólni kell a termelőszövetkezetek és az állami szervek, a tanácsok viszonyáról is. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága szándékainak megfelelően az elmúlt években megerősödött; jogi-szervezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre támaszkodhat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetkezetek erősödésével nem' mindenütt tartott lépést az állami irányítás. Ez a felelős irányító szervek hibája, a mi hibánk. Ugyanakkor a területi irányító szervek, a tanácsok egy része sem él eléggé a meglévő jogkörével, nem végzi kellő következetességgel a területi összehangolást. Ezen változtatni kell. Ügy gondol^ juk, helyes, ha a termelőszövetkezetek önállóságát tiszteletben tartva a következő időkben javítjuk, jobban ösz- szehangoljuk az állami irányító szervek munkáját, növeljük ellenőrző, termelést segítő szerepüket. Végezetül néhány szót a termelőszövetkezetekben folyó párt- és társadalmi munkáról. Biztosíthatom a termelőszövetkezetek vezetőit és tagságát, hogy a pártszervezetek, a kommunisták a jövőben is helytállnak önmagukért, mindent meg fognak tenni az előttünk álló nagy, nem könnyű, de szép feladatok megoldása érdekében. Tisztelt kongresszus! Hazánkban a szocializmus építésének minden területén szorgos, eredményes munka folyik, népünk követi a párt XI. kongresszusának útmutatásait. Céljaink ösztönzőek, pártunkat követi népünk, a hatalom megingathatalan, a népgazdaság alapjai szilárdak. Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy áldozatnak, hanem a haza, családja és önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes munkát kívánok a kongresszusnak. Sok sikert a szövetkezetek vezetőinek, tagságának, minden dolgozójának. Mély meggyőződésem, hogy szövetkezeti parasztságunk biztos léptekkel halad tovább, előre a bevált úton és tevékenyen segíti a szocialista Magyarország felépítését.
