Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
1976. december 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből „VENDÉGMARASZTALÁS’’ Postabontás Együtt A személyes ügyek rendezése, a családi problémák megoldásának segítése a legnehezebb a szerkesztőségi levelezési munkában. Leginkább azok, amelyeknél látjuk, hogy azonnal kellene cselekedni — töbnyire egy hivatal, egy közösség helyett. Ez azonban nehéz feladat. Az újságíró ugyanis csak közvetítő lehet, esetleg felgyorsíthatja a folyamatot, megoldani azonban csak a közösség részvételével lehet. A közelmúltban egy ti- zeneggyermekes anya kérte segítségünket. Levelében így írt: „Férjemre már rég nem számíthatok, csak azért látogat bennünket, hogy elhordja otthonról, amit még elihat... Kérem, azonnal intézkedjenek, hogy megszabaduljunk tőle, vitessék el elvonókúrára ...” Tudjuk, hogy egyetlen napra is nehéz elviselni a zaklatási, de sajnos a jelenleg érvényben lévő rendeletek nem teszik lehetővé az azonnali beavatkozást, mert a hivatalos utat az ilyen súlyos esetekben is végig kell járni, s ez olykor hónapokat vesz igénybe. De egyet már korábban is lehetett volna tenni: a munkahelynek, a helyi tanácsnak odafigyelni és cselekedni, még mielőtt súlyosra fordul a család helyzete. Sajnos, a tapasztalat szerint sokszor inkább mentséget keresnek, mintsem megoldást. A munkahely fél közbeszólni, mert az egyébként jól dolgozó apa ezért esetleg otthagyja őket. A közösség részvétele nélkül nehéz lett volna annak a családnak a sorsát megnyugtatóan rendezni, akiknek problémájával a közelmúltban foglalkoztunk. A feleséget és újszülött gyermekét gondozó apa aggódott, hogy munkahelye a fizetésnélküli szabadságkérelmét megelégeli és elbocsátják. Szerencsénk volt, hogy telefonon azonnal kapcsolatot találtunk a munkahellyel. A munkahely — a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat — szakszervezeti titkára és levélírónk közvetlen főnöke azonnal felkeresték vidéken élő dolgozójukat, hogy közösen keressenek megoldást a család gondjára. Tudtjk ugyanis, hogy a fizetésnélküli szabadság miatt előbb-utóbb anyagi gondok jelentkeznek, ezért azonnali segélyt adtak a családnak. A körzeti orvossal is beszéltek, hogy nem volna-e helyes, ha a feleséget és a gyermeket kórházba utalná. Milyen jó, ha egy munkahely ezt is kötelességének érzi! Munkánkhoz olykor a szocialista brigádoktól is sok segítséget kapunk. Legtöbbször idős emberek támogatásához, akik egyedül élnek nap mint nap a négy fal között, a szobában, és mindig egyedül. Sok példát tudnánk említeni, amikor ezeknek az idős embereknek a magányába egy kisebb közösség lopott életet, és az ő társaságuk jelentette számukra az eleven kapcsolatot a világgal. Soltész Agnes — Drágám, isteni a ruhád... ! — A tiéd is... ! (Kiss Ernő rajza) November 22-én, hétfőn este a Szabolcs bár műsoros estjére mentünk vendégeinkkel együtt. „Kellemes vendégmarasztalásban” volt részünk, mivel a frissen festett székekhez ragadtunk, ugyanis aznap a presszóban festés volt, és a bútorok estig nem száradtak meg teljesen. Elmondhatjuk, hogy aznap a vendégek a műsort olyan figyelemmel hallgatták, hogy a székekhez ragadtak az ámulattól — írja Tüdős Mihály- né nyíregyházi lakos. Levélírónk panaszát követően felkértük Gaál Ferencet, a Szabolcs Szálloda üzletigazgatóját, válaszoljon a történtekre. Levelében a következőket írta: „A belső felújítás keretében a székek és asztalok fémvázainak festését a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet szakemberei végezték. A munka irányításával megbízott brigádvezető a festés befejezése után (16,30 órakor) úgy tájékoztatott bennünket, hogy a festett felület öt óra alatt teljesen megszárad, így 22 órakor a bárhelyiséget megnyithatjuk. Nyitás előtt a szolgálatban lévő üzletvezető-helyettes átvizsgálta a festett bútorokat, s azokat valóban száraznak találta. Feltehetően technológiai hiba okozta az egyenetlen száradást, ezért fordult elő mégis, hogy egyes helyeken a festék ragadt. A kellemetlenségért elnézést kérünk. Természetesen vendégeink kárát a hozzánk eljuttatott számla alapján megtérítjük, mint azt üzletvezető-helyettesünk a helyszínen is közölte.” SZAKMUNKÁSKÉPZÉS 1976 februárjában a fotó- és műanyagipari szövetkezet' kezdeményezése alapján az UNIVERSIL nyíregyházi gyáregysége, valamint a vas- és fémipari szövetkezet közösen indított műanyagfeldolgozó felnőtt szakmunkás- képzést. A tanfolyamon 28- an vettek részt s közöttük hat.— gyermekgondozási segélyen lévő — kismama volt. A vizsgát november 19-én tartották, húszán tettek sikeres vizsgát. Első alkalommal sikerült olyan tanfolyamot indítani a szövetkezetnél, ahol a gyermekgondozási szabadságon lévő édesanyákat is beiskolázhattuk. A szakmunkásbizonyítványt ketten kitűnő eredménnyel szerezték meg: Szloboda Frigyesné a fotó szövetkezet dolgozója, aki jelenleg gyermekgondozási szabadságon van és ifj. Krajecz Mihály, a vas- és fémipari szövetkezet dolgozója, aki második szakmunkás-bizonyítványát szerezte meg. A tanfolyam alkalmat adott arra, hogy a munkahelyek vezetői még jobban megismerjék a fizikai dolgozókat, a tanulást vállalók közül pedig többen bizonyítsák alkalmasságukat a középvezetői és vezetői munkakör betöltésére — írja Takács Mihályné, a Nyíregyházi Fotó- és Műanyagipari Szövetkezet személyzeti előadója. A VÄROS kapujában ... Ha valaki Debrecen felől vonattal érkezik Nyíregyházára, érdekes kép fogadja. Egy hatalmas bozótos, dúd- vás terület, száraz falevelekkel. Ez annyiból jó, hogy takarja a mögötte meghúzódó garázsokat, amelyek mellőzik a tűzrendészeti előírásokat, s valószínű, nélkülözik az építési engedélyeket is. Szinte valamennyi fenyődeszkából készült és szurkos papírral borítottak. Számuk körülbelül 20, de rövid időn belül növekszik még hattal és ezzel együtt nő a vagyon- és tűzbiztonság megsértésének aránya is. Ügy gondolom, több figyelmet érdemelne a város kapujában lévő terület — teszi szóvá Dombóvári Ferenc, Nyíregyháza, Árpád utcai lakos. MÉHÉSZISKOLA Szakmai továbbképzésen vett részt a Baktalórántházi ÁFÉSZ méhész szakcsoportjának 50 tagja a napokban. Az előadás után hozzászólásokban mondták el tapasztalataikat, kívánságaikat a méhészek. Többek közt szó volt arról is, hogy a korábban felvetődött Flóra-tanyai méhész szakiskola, vagy telep megnyitására nagy szükség lenne. Baktalóránt- házán és környékén sok a jól dolgozó méhész, az új szakiskola vagy telep az ő helyzetüket tenné könnyebbé — írja Gaál Gyula, a baktalórántházi szakcsoport elnöke. MAGNÓ A SZERVIZBEN 1975. december 23-án vásároltam a mátészalkai Kraszna Áruházban egy‘ B 100-as magnót 5900 forintért. A magnót, ez év júliusáig tudtam használni. Július 12- én beadtam a szervizbe javítani, s azóta csak várok. Most már fogytán a türelmem, mivel a nyírmeggyesi szerviz és az áruház között ingázok, mivel egymásra utal a két szerv. Jó lenne, ha végre eldönte- nék ki a felelős, s végre megkapnám a magnómat, amelyet nem azért vettem, hogy a szervizben álljon, használni is szeretném, — panaszolja Varga József Papos, Esze Tamás utca 40. szám alatti levélírónk. KÖZTERÜLETEN Többen megdöbbentek, amikor árkon-bokron át egy szállítmány szerves trágya megérkezett a játszótér tő- szomszédságába. Oda, ahol a gyermekek futkosnak, ródliz- nak, labdáznak. Leborították a közterületre, pedig rendeltetése egy magánkért termővé tétele. Már több napja ott díszük. Mindez a KÖJÁL közelében, az Öz köz 44., vagy 46-os ház mögött. Ott, ahol a téli időben is naponta tucatnyi gyermek játszik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kertből ide hajigálják máskor a gyomot, gallyat, venyigét, akkor teljes a kép. Itt nemcsak a magán- és közterület, hanem a magán- és közgondolkodás alapfogalmaival is gondban van a tulajdonos. (b) Szerkesztői üzenetek Pipa Károlyné kisvárdai, Tóth Andrásné tiszavasvá- ri, Becző János hodászi, Tóth János ibrányi, Tódi István mátészalkai, Mako- vics József nyíregyházi, Ba- tafr József nyíregyházi, Nyúzó Lajosné csengersi- mai, Katona Pálné hermán- szegi, Hegedűs Lajos ra- mocsaházi, Leszkoven Já- nosné nyíregyházi, Almási László nagykállói, Papp Benjámin uszkai, Seres Im- réné nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Özv. Kópis Lajosné piri- csei olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Baráth István baktaló- lántházi lakosnak üzenjük, panaszával forduljon a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottsághoz. Kovács Károlyné tisza- vasvári lakos kérésére közöljük, hogy a gyermektartásdíj nem a volt házastársat illeti meg, hanem a gyermeket, még akkor is, ha azt a volt házastárs használja fel a gyermek érdekében. Jánvári Istvánná baktalórántházi levélírónk ügyével a társadalombiztosítási igazgatóság foglalkozott. Megállapították, hogy kedves olvasónk jogosult a családi pótlék összegére, így 1976. január 1-től visszamenőleg a jogos összeget kifizetik. Szabó Gáborné gemzsei lakos panaszára a Keletmagyarországi TÜZÉP Vállalat válaszolt. Reméljük, problémája megoldódott, és a régen várt cserépkályhát megkapta, vagy hamarosan hozzájut. Az illetékes válaszol ELTŰNT A JÄRDA „Eltűnt a járda” — címmel megjelent panaszra a Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztályától az alábbi választ kaptuk: a Vöröshadsereg úti ABC környékének rendezési munkálatai ez évben elkészülnek. Ennek keretében kialakításra kerül a megrongált járda is. A munka elvégzése után a gépkocsik csak a közutat és a parkolót vehetik igénybe várakozás céljára. „REKORD” „Rekord” címmel megjelent közérdekű megjegyzésre a KPM Közúti Igazgatóság válaszolt: „a közúti építővállalat végezte a nyíregyházi Vöröshadsereg utca felújítási munkálatait 1976. szeptember hónapban. A kivitelezés során technológiai okokból egyes tisztító aknák fedlapjai nem megfelelő magasságban készültek. A vállalat a minőség biztosítása érdekében az akna fedlapok felemelését gezte”. ismételten elvéMegjegyzésünk: szívesen olvastuk az igazgatóság gyors válaszát, de vártuk a kivitelező, közúti építővállalat reagálását is: vajon történt-e felelősségre- vonás a rossz munka miatt, amelynek kijavítása tetemes költségbe került, s az út sem lett olyan minőségű, amilyennek javítások nélkül is lennie kellett volna. , 'íf. TELEFOÍJÍ November 3-án jelent meg a Kelef-Magyarországban „Telefon” címmel közérdekű bejelentés, amelyre a Debreceni Postaigazgatóságtól az alábbi választ kaptuk: „Nyíregyházán a jósavárosi bölcsőde és óvoda részére kábelhálózat hiánya miatt nem tudtuk a telefont beszerelni. Ennek tervei készek, de a nagy költség miatt, csak később épül meg. Tekintve, hogy a két gyermekintézmény részére feltétlenül szükséges a távbeszélő, intézkedtünk, hogy ideiglenes megoldással is szereljék be a telefont”. Nyereségrészesedés — fegyelmi után R. B. nyíregyházi olvasónk panaszos levelében előadja, hogy 1976 januárjában a vállalat igazgatója elrendelte ellene a fegyelmi eljárást, egy, a még 1975 novemberében történt esemény miatt. A fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg az esedékes év végi prémium és részesedés kifizetését is felfüggesztette a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig. A fegyelmi ügy kivizsgálása hosszabb időt vett igénybe és még ezen fegyelmi eljárás alatt a vállalat igazgatója újabb fegyelmi eljárást rendelt el ellene az idén történt esemény miatt, és egyben elrendelte e két ügy egyesítését is. Az eljárás eredményeként vele szemben fegyelmi büntetésként azonnali hatályú elbocsátást alkalmaztak, továbbá megvonták tőle az 1975. gazdasági év után esedékes prémiumot és év végi részesedést. Olvasónk a határozat ellen panasszal élt és kimerítette az összes jogorvoslati lehetőségeket, a munkaügyi bíróság azonban a közelmúltban jogerősen helyben hagyta a vállalat igazgatójának fegyelmi határozatát. Ezt követően érdeklődött a vállalatnál, ahol közölték vele, hogy az idei munkája után járó esetleges prémiumot és év végi részesedést sem fogja megkapni, tekintettel az újabb fegyelmi büntetésre. Olvasónk ezt az álláspontot igazságtalannak tartja, mert véleménye szerint, s tavalyi és az idei év végi részesedésének megvonása lényegében ugyanazon fegyelmi vétség miatt két büntetést jelent. Leírja azt is, hogy a Munka Törvénykönyvét is megnézte és szerinte csak a már megállapított és esedékes év végi részesedést lehet megvonni, a jövőben esedékes év végi részesedést azonban nem. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a Munka Törvénykönyv 55. § (2.) bek. értelmében elbocsátás fegyelmi büntetés mellett alkalmazni lehet az ugyanezen § c) pontjában felsorolt kedvezmények és juttatások csökkentését és megvonását is. Tehát a törvény értelmében az elbocsátás fegyelmi büntetés és az év végi részesedés megvonása együttesen alkalmazható, így a döntés jogos. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy olvasónk esetében két fegyelmi vétségről van szó, egy 1975-ös és egy 1976-os fegyelmi vétségről, és ez a tény már önmagában is befolyásolja a mindkét évre vonatkozó év végi részesedés megvonását. Elviekben azonban határozottan le kell szögezni, hogy nincsen olyan törvényi rendelkezés, sem olyan kialakult ítélkezési gyakorlat, hogy fegyelmi büntetésként csak a már esedékes és a még ki nem fizetett prémiumot és év végi részesedést lehet megvonni, a jövőben elérhető ilyen juttatásokat azonban nem. Egy ilyen rendelkezés az egyszemélyi felelős vezető fegyelmi jogkörének csorbítását jelentené, sértené a gazdaságirányítási rendszerünk egyik fontos alapelvét, amely szerint a felelős vezetők hatáskörét a hatályos jogszabályok adta lehetőségek figyelembevételével növelni kell azért, hogy a nyereséges gazdálkodás megszervezése érdekében minél hatékonyabb, a termelést fejlesztő intézkedéseket tehessenek és a munka- fegyelem megszilárdítása terén is elegendő hatásos jogi eszközzel rendelkezzenek. Olvasónk azon megállapítása, hogy a fegyelmi döntést csak az 1975-ös év végi részesedésre vonatkozik, önmagában lehet helytálló, azonban valószínű, hogy a vállalatnál érvényes kollektív szerződés kimondja, hogy amennyiben valakit év közben fegyelmi úton elbocsátanak, azt nem illeti meg a folyó évre esedékes prémium és év végi részesedés. Valószínű, hogy erre tekintettel közölték, és helyesen, hogy az ez évi prémiumot és év végi részesedést sem fogja megkapni. Dr. Juhász Barnabás
