Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 9. Víztartály a boylerekhez A MEZŐGÉP nyírbátori gyára kooperációs mun­kában víztartályokat ké­szít a Hajdúsági Ipar­művekben gyártott vil- lanyboylerekhez. Felvé­telünkön: Kincs Ferenc, hegesztő 200 literes tar­tályt állít össze. (Gaál Béla felvétele) Hol tart a megye cigánysága ? Mindkét oldalon nagyobb erőfeszítésre van szükség Tizenöt éve, 1961-ben hozott határozatot az MSZMP Po­litikai Bizottsága a cigányok helyzetének, életkörülményeik javítására, munkába állításuk meggyorsítására. Megyénkben az átlagosnál is nagyobb figyelmet kellett e határozatnak szentelni, mert az itt élő cigánylakosság lélekszáma megha­ladja a 35 ezret, s ez az összlakosságnak mintegy 6-7 százalé­kát jelenti. A nagyobb figyelmet igazolja, hogy 15 év alatt a megyei tanács végrehajtó bizottsága öt alkalommal tárgyalta önálló napirendként a témát. Ezerkilencszázhetvenkettő- ben például a megye vala­mennyi cigánylakosára kiter­jedő vizsgálat készült, amely mélyreható elemzést adott lakás- és munkakörülménye­ikről, egészségügyi és műve­lődésügyi helyzetükről. Az akkori megállapítások rövid summázata az lehet, hogy lé­nyegesen változott a helyzet, ugyanakkor bőven maradt még tennivaló. Csak a IV. ötéves tervben 1453 cigányte­lepi család kapott kedvezmé­nyes hitelt lakásépítésre és vásárlásra, a meglévő telepe­ken pedig javultak a legele­mibb életfeltételek. Átmeneti javulás Munkába állításuk terén is voltak eredmények: évente 500-600 munkaképes korú ci­gány vállalt állandó munkát, az őszi-tavaszi mezőgazdasági munkákban 3000-3500 férfi és nő vett részt, s az is eredmény, hogy bérezésük azonos szin­tűvé vált a hasonló munka­körben foglalkoztatott más dolgozókéval. Műveltségbeli hátrányuk mérséklésében is születtek eredmények: hatékonyabbá vált a cigánytanulók beisko­lázása, évente 5-600 cigány- gyerek vesz részt iskolai elő­készítésben, óvodába 15-18 százalékuk jár, napközis ellá­tásban 10 százalékuk részesül. Nőtt a cigánytanulók aránya a szakkörökben, a korrepetá­lásokon, az ifjúsági szerveze­tekben egyaránt, a tanácsok segítőkészsége, áldozatválla­lása révén gyarapodtak azok a települések, ahol térítés­mentesen biztosítják a tanu­lók taneszközeit, felszerelését, az előkészítőre járók étkezte­tését. Speciális szülői érte­kezletekkel, fogadóórákkal, bemutató tanításokkal erősö­dött a cigány szülőkkel való kapcsolattartás. Részben en­nek tudható be, hogy a fel­nőtt lakosok közül többen a felnőttoktatás keretei között szerzik meg a minimális alapműveltséget. Volt előrelépés népesedési arányuk kedvezőbb alakulá­sában, egészségkultúrájuk, egészségnevelésük fejlesz­tésében. Ennek hatására emelkedett fokozatosan a cigány nők száma az egész­ségügyi felvilágosító előadá­sokon, a terhes tanácsadáso­kon. Erőfeszítések árán, de sikerült jobban elterjeszteni a fogamzásgátló szerek isme­retét, használatát, aminek következtében némileg csök­kent a cigányszülések száma és aránya. (1974-ben az élve- születésekből 14,6, 1975-ben 12,8 százalék volt a cigány­szülés.) Az eredményekhez azonban az is hozzátartozik, hogy ezek nem mindig stabilak, sokszor csupán átmeneti jellegűek, s tulajdonképpen ez jelzi azt is, hogy a feladatokat a ci­gányság saját erejéből meg­oldani nem képes. Ezért ké­szült terv a cigánylakossággal való fokozottabb törődésre, amelynek végrehajtásához nemcsak összehangoltabb in­tézkedések megtételére, na­gyobb erkölcsi és anyagi ál­dozatvállalásra, hanem szé­lesebb körű társadalmi össze­fogásra van szükség. Kihasználatlan lehetőségek Egyik legalapvetőbb fela­dat életkörülményeik javítá­sa, amelyhez az állam jelen­tős támogatással járul hoz­zá. öt év alatt 1100 lakás épülhet, ezzel meggyorsul a cigánytelepek felszámolása. Ám az eddigi eredmények azt mutatják, hogy nem a tervek szerint halad a munka. Erre az évre 260 lakás építésére, vásárlására lett volna lehető­ség, ebből azonban eddig kö­rülbelül 150 cigánycsalád ka­pott kedvezményes hitelt. Még kevesebb azok száma, akik az OTP-vel szerződést kötöttek a kölcsön folyósítá­sára, mert vásárlási kölcsön esetén a család nem min­den esetben tud a ma­ximálisan adható 80 ezer forintból épületet vásárolni, vagy a vásárlásra kiszemelt lakóépület nem megfelelő műszaki állapota miatt az OTP nem ad kölcsönt. Sok gondot okoz, hogy az eladásra kínált épületek te­lekkönyvi adatai rendezetle­nek, építés esetén pedig nem minden esetben volt kivitele­zői kapacitás. Mindez azon­ban csak részben indokolja, hogy ebben az évben kihasz­nálatlanul maradt egy sor lehetőség. Mert vannak olyan települések, ahol alaposabb szervező- és felvilágosító munkával jobb eredménye­ket érhettek volna el a helyi tanácsok. Még mindig 159 cigánytelep Hosszú évek óta tart már az az erőfeszítés, amelyet a tanácsok tesznek a cigányla­kosság életkörülményeinek megjavításáért. Igazságtalan lenne azonban az elmaradást csak a tanácsok nyakábá varrni, mert a legdöntőbb ok mégis csak az volt, hogy a cigánytelepek lakóinak dön­tő töbjbsége nem rendelkezik a feltételként előírt egyéves munkaviszonnyal, s nincs meg a 10 százalék előtakaré- kossága sem. A legtöbbet te­hát maguknak a cigányoknak kellene tenniük, mert hiába a jelentős állami támogatás, hiába a tanácsok erőfeszíté­se, ha maguk nem vállalnak állandó munkát, ha — mint néhány esetben előfordult — a lakásépítésre kapott válla­lati támogatást másra költik. (Ezt is szigorúbban kellene ellenőrizni!) A tanácsok igyekezete nyo­mán szűntek meg a cigány­telepek sok községben — többek között Bujon, Kisar- ban, Tiszabezdéden, Tuzsé- ron, Mátészalkán —, de a 205 cigánytelepből 159 még min­dig megmaradt. A jobb élet lehetősége — az állam segítő támogatása révén — minden cigánycsa­lád számára megvan. Igaz, vannak a felszámolásra ke­rülő cigánytelepeknek öreg, munkaképtelen, beteg lakói is, az ő lakásgondjukat épí­téssel, vagy vásárlással meg­oldani nem lehet, így szociá­lis otthonokba történő elhe­lyezésüket indokolt szorgal­mazni. Olyan helyeken azon­ban, ahol munkaképes korú, de nem dolgozó, sokszor bün­tetett cigányok élnek, ott nemcsak a segítségre, hanem hatékonyabb intézkedésekre is szükség van. Balogh József Hírünk az országban Az elmúlt két hétben az országos napilapok több írást közöltek me­gyénkről. Ezekből idézünk. NÉPSZABADSÁG A Népszabadság arról adott hírt, hogy négymillió dollár értékű maláriagyógyszert ex­portálnak Tiszavasváriból. Az Egészségügyi Világszervezet fokozott gyógyító-megelőző harcot hirdetett meg a malá­ria ellen, így ennek hatására a világpiacon jelentősen meg­nőtt a kereslet az Alkaloida Vegyészeti Gyár terméke, a malária elleni Delagil iránt. A munkáskollektíva vállalta, folyamatossá teszik a három­műszakos termelést és szom­bat, vasárnap sem állnak le az üzem gyógyszergyártó gép­sorai. Munkájuk eredménye­ként a tavalyi 180 tonnával szemben az idén 280 tonná­nyit készítettek e fontos ható­anyagból. NÉPSZAVA A Nyíregyházi Konzerv­gyár szakszervezeti bizalmi dolgozóinak sokrétű munká­járól írt a Népszava. A cso­magolóüzem bizalmija ar­ról beszélt, hogy csoportjában ismeretlen fogalom a tagdíj- elmaradás. A főzeléküzemből azt említették, hogy az új dol­gozók leggyakoribb kérdése: mit ad a szakszervezet? Ek­kor a bizalmi konkrét tények­kel adhat meggyőző választ: hány dolgozót juttattak la­káshoz, hányán kaptak üdülő­jegyet, segélyt, mi a törzsgár­da előnye? A bizalmiak ér­deme az is, hogy több száz dolgozót győztek meg az ál­landó munkaviszony előnyei­ről. Évekkel ezelőtt a kon­zervgyárban ezer idénymun­kás volt, idén már csak két­száz. Az szb-titkár többek között ezt mondta: a csúcs­időben rengeteg a túlóra, de a kisgyermekes és a nagycsa­ládos asszonyokat nem enge­dik túlórázni. Minden üzem­részben van egy megbízott vásárló, s egésznapos az üze­mi orvosi rendelés is. így már nem kell órákat várni a büfé előtt és a rendelőben. Magyar Hírlap A berkeszi állami gondozott gyerekek hétköznapjáról ír a Magyar Hírlap. 1974-ben ösz- szevonták a községi iskolát és a nevelőotthont. A bentlaká­sos intézményben a pedagó­gusok következetesen alkal­mazhatják nevelési elveiket — nincs a gyerek a kettős ne­velés hátrányainak kitéve. A család szerepét úgy próbálják pótolni, hogy a nagyobbak patronálják a kisebbeket, s így a bátty, öccs, nővér, húg viszony testvéri kapcsolatot alakít ki a gyerekek között. A cikkben szó esett arról: a gyermekotthonoknak nincs egységes követelmény- és szo­kásrendszere. Berkeszen az­zal kísérleteznek, hogy fia­talabb és idősebb gyerekeket költöztetnek egy hálóba, s ezekben „otthont” próbálnak kialakítani. Szó esett még az állami gondozott gyerekek pályaválasztásáról. A nép- gazdasági érdekből fakadó betöltetlen helyeket nemcsak ezeknek a tanulóknak a beis­kolázásával oldják meg. El­beszélgetnek velük, s a saját érdeklődésük, elképzeléseik legalább olyan fontos szere­pet játszanak a jelentkezési lap kitöltésében, mint a nép- gazdasági érdek. * A negyedik ötéves tervben csaknem hatvan százalékkal növekedett Szabolcs-Szatmár- ban a sertésértékesítés — ír­ja a Magyar Hírlap. Lénye­gesebb azonban a minőségi változás, amelyről a sertéste­nyésztési tanácskozáson szá­moltak be a szakemberek Nyíregyházán. A korábban el­terjedt mangalica és corwall állományt gyors növekedésű és húsra hízó fajtákkal cse­rélték ki a nagy- és a kisüze­mekben. Jelentős törzstenyé- szetek jöttek létre a kisvár- dai, tornyospálcai és nyírtassi szövetkezetekben. Az állo­mányátalakító munka érdeké­ben ezekben a hónapokban újabb három üzem alakít törzstenyészetet. Klubközgyűlések Befejezéshez közeledik megyénkben az MHSZ idei egyik legjelentősebb esemény- sorozata: 271 klubban tarta­nak nyilvános klubközgyűlé­seket. Ezek a rendezvények alapvetően különböznek a korábbi hasonló közgyűlé­seitől: az idén ugyanis na­gyon sok vendéget hívnak és várnak a klubok ünnepi ese­ményeire. A rendezők arra törekednek, hogy a községek­ben, üzemekben, vállalatok­nál, intézményeknél a dolgo­zók minél szélesebb rétegei ismerkedjenek meg a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség általános céljaival, a klubok tevékenységével, eredményei­vel, sikereivel és működésük gondjaival; a hazafias, hon­védelmi nevelőmunka meg­növekedett feladataival, s mutassák be a verseny- és tömegsport eredményeit, lehetőségeit. A nyilvános klubközgyűlések megtartásá­val azt a célt tűzte maga elé az MHSZ, hogy a fiatalok és idősebbek közül minél töb­bet nyerjen meg a honvédel­mi nevelés ügyének, az- MHSZ-munka támogatóinak. Az elmúlt öt év értékelése mellett a következő öt esz­tendő feladatait is sorra ve­szik, s egy évtized eredmé­nyei, tervei már jó áttekin­tést adnak a fejlődő, terebé­lyesedő MHSZ-ről. Sok ered­ményről lehet számot adni már a közgyűlések első fe­lének tapasztalatai alapján is. Szinte mindenütt részt vesznek a helyi párt-, állami és gazdasági vezetők — ez érezteti is hatását. Különösen a nyírbátori, nagykállói, fe­hérgyarmati járásokban és Kisvárdán volt jó az előkészí­tés, amelynek nyomán a klub­közgyűléseken számos régen tervezett feladatot oldottak meg, olyanokat amelyeket a klubok korábban egyedül nem tudtak. Jól példázza a lehetőségeket a MÁV nyíregy­házi vontatási főnöksége, ahol a klubközgyűlésen részt vevő vezetők — részletesebben megismerkedve az MHSZ he­lyi munkájával — helyiséget biztosítottak, felszerelések vásárlásához adtak támoga­tást a klubnak. A klubközgyűlések tapasz­talatai azt is jelzik, hogy szá­mos helyen a kívülállók alig ismerik az MHSZ munkáját. Ezért sok most az új klubtag: jó néhány helyen sok fiatal kérte felvételét az MHSZ klubjaiba. Gulácson például a klubközgyfllés napján huszonkilenc út taggal gyara­podott a helyi MHSZ-klub. Jelentős sikereket érnek el klubjaink a pártoló tagok szervezésében is, amelyet most első alkalommal hirde­tett meg az MHSZ. A közsé­gekben, üzemekben, intézmé­nyekben ugyanis vannak, akik a termelő munkában betöltött szerepüknél, hivatali elfoglaltságuknál fogva, más társadalmi szerveknél vég­zett munkájuk következtében nem tudják vállalni azokat a kötöttségeket, amelyek az MHSZ-klubok tagjaira há­rulnak, de szimpatizálnak a klubokkal, az ott végzett munkával. Közülük sokan se­gítik is az MHSZ-t, egy-egy rendezvény, megmozdulás al­kalmával konkrét munkát végeznek. Számukra kívánják lehetővé tenni, hogy pártoló tagként szorosabb kapcsola­tot alakítsanak ki a honvédel­mi szövetséggel. Az eddig le­zajlott klubközgyűléseken szinte mindenütt volt olyan résztvevő, aki kérte magát a pártoló tagok sorába. M. S. Tíz iskola igazolatlanul... öt részből álló pályavá­lasztási ankétsorozatra invi­tálta megyénk^ középiskolái­nak továbbtanulni szándéko­zó negyedikeseit a megyei pályaválasztási tanácsadó in­tézet. öt ankéton több, mint 30 szakterületet mutattak be aizl egyes pályacsoportok ke­retében. A rendezvények ál­talában jól sikerültek. Beszá­molónkat mégsem tudjuk le ennyivel, mert az ankétok sokkal hasznosabbak lehettek volna, ha ... Megyénk 30 középiskolája közül ugyanis csak 19 küldte el diákjait a rendezvé­nyekre. Az ankétokat min­den alkalommal a délutáni órákban tartották, hogy a távoli iskolákból is idejében érkezzenek a megyeszékhely­re. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya levelet kül­dött minden iskolába. Ebben kérték az igazgatókat; járul­janak hozzá néhány tanuló részvételéhez, hogy hazatér­ve valamennyi érdeklődőnek beszámolhassanak. A levél mellé részletes programot is mellékeltek, amelyben közölték, hogy az ankétok előadói között ott lesznek az ország több egye­temének és főiskolájának ta­nárai, s ezen kívül a pályán dolgozó szakemberek is, akik az érettségi után munkába álló fiatalokat az elhelyezke­désről tájékoztatják. Több munkahelyet is moz­gósítottak a cél érdekében, például az agrártudományi és élelmiszeripari ankét rende­zését a konzervgyár, az egyik műszaki pályakörét pedig a SZÁÉV vállalta. Mindez ter­mészetesen nem veszett kár­ba, hiszen az iskolák kéthar­mada megfelelően reagált, összesen 260 érettségi előtt álló fiatal ismerkedett meg alaposabban annak a pályá­nak a követelményeivel, amelyre készül. Nem hisszük, hogy az „igazolatlanul hiány­zó” tíz iskolának ne lennének pályaválasztási gondjai. Egyetlen diákot sem kül­dött a baktalórántházi, a csengeri, a nagyecsedi, a ti- szalöki gimnázium, a vásá- rosnaményi és a mátészalkai gimnázium és szakközépisko­la, a nyíregyházi kereskedel­mi, a mátészalkai mezőgazda- sági és a fehérgyarmati köz- gazdasági szakközépiskola. Jó lenne tudni, miért? (be)

Next

/
Thumbnails
Contents