Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 9. Víztartály a boylerekhez A MEZŐGÉP nyírbátori gyára kooperációs munkában víztartályokat készít a Hajdúsági Iparművekben gyártott vil- lanyboylerekhez. Felvételünkön: Kincs Ferenc, hegesztő 200 literes tartályt állít össze. (Gaál Béla felvétele) Hol tart a megye cigánysága ? Mindkét oldalon nagyobb erőfeszítésre van szükség Tizenöt éve, 1961-ben hozott határozatot az MSZMP Politikai Bizottsága a cigányok helyzetének, életkörülményeik javítására, munkába állításuk meggyorsítására. Megyénkben az átlagosnál is nagyobb figyelmet kellett e határozatnak szentelni, mert az itt élő cigánylakosság lélekszáma meghaladja a 35 ezret, s ez az összlakosságnak mintegy 6-7 százalékát jelenti. A nagyobb figyelmet igazolja, hogy 15 év alatt a megyei tanács végrehajtó bizottsága öt alkalommal tárgyalta önálló napirendként a témát. Ezerkilencszázhetvenkettő- ben például a megye valamennyi cigánylakosára kiterjedő vizsgálat készült, amely mélyreható elemzést adott lakás- és munkakörülményeikről, egészségügyi és művelődésügyi helyzetükről. Az akkori megállapítások rövid summázata az lehet, hogy lényegesen változott a helyzet, ugyanakkor bőven maradt még tennivaló. Csak a IV. ötéves tervben 1453 cigánytelepi család kapott kedvezményes hitelt lakásépítésre és vásárlásra, a meglévő telepeken pedig javultak a legelemibb életfeltételek. Átmeneti javulás Munkába állításuk terén is voltak eredmények: évente 500-600 munkaképes korú cigány vállalt állandó munkát, az őszi-tavaszi mezőgazdasági munkákban 3000-3500 férfi és nő vett részt, s az is eredmény, hogy bérezésük azonos szintűvé vált a hasonló munkakörben foglalkoztatott más dolgozókéval. Műveltségbeli hátrányuk mérséklésében is születtek eredmények: hatékonyabbá vált a cigánytanulók beiskolázása, évente 5-600 cigány- gyerek vesz részt iskolai előkészítésben, óvodába 15-18 százalékuk jár, napközis ellátásban 10 százalékuk részesül. Nőtt a cigánytanulók aránya a szakkörökben, a korrepetálásokon, az ifjúsági szervezetekben egyaránt, a tanácsok segítőkészsége, áldozatvállalása révén gyarapodtak azok a települések, ahol térítésmentesen biztosítják a tanulók taneszközeit, felszerelését, az előkészítőre járók étkeztetését. Speciális szülői értekezletekkel, fogadóórákkal, bemutató tanításokkal erősödött a cigány szülőkkel való kapcsolattartás. Részben ennek tudható be, hogy a felnőtt lakosok közül többen a felnőttoktatás keretei között szerzik meg a minimális alapműveltséget. Volt előrelépés népesedési arányuk kedvezőbb alakulásában, egészségkultúrájuk, egészségnevelésük fejlesztésében. Ennek hatására emelkedett fokozatosan a cigány nők száma az egészségügyi felvilágosító előadásokon, a terhes tanácsadásokon. Erőfeszítések árán, de sikerült jobban elterjeszteni a fogamzásgátló szerek ismeretét, használatát, aminek következtében némileg csökkent a cigányszülések száma és aránya. (1974-ben az élve- születésekből 14,6, 1975-ben 12,8 százalék volt a cigányszülés.) Az eredményekhez azonban az is hozzátartozik, hogy ezek nem mindig stabilak, sokszor csupán átmeneti jellegűek, s tulajdonképpen ez jelzi azt is, hogy a feladatokat a cigányság saját erejéből megoldani nem képes. Ezért készült terv a cigánylakossággal való fokozottabb törődésre, amelynek végrehajtásához nemcsak összehangoltabb intézkedések megtételére, nagyobb erkölcsi és anyagi áldozatvállalásra, hanem szélesebb körű társadalmi összefogásra van szükség. Kihasználatlan lehetőségek Egyik legalapvetőbb feladat életkörülményeik javítása, amelyhez az állam jelentős támogatással járul hozzá. öt év alatt 1100 lakás épülhet, ezzel meggyorsul a cigánytelepek felszámolása. Ám az eddigi eredmények azt mutatják, hogy nem a tervek szerint halad a munka. Erre az évre 260 lakás építésére, vásárlására lett volna lehetőség, ebből azonban eddig körülbelül 150 cigánycsalád kapott kedvezményes hitelt. Még kevesebb azok száma, akik az OTP-vel szerződést kötöttek a kölcsön folyósítására, mert vásárlási kölcsön esetén a család nem minden esetben tud a maximálisan adható 80 ezer forintból épületet vásárolni, vagy a vásárlásra kiszemelt lakóépület nem megfelelő műszaki állapota miatt az OTP nem ad kölcsönt. Sok gondot okoz, hogy az eladásra kínált épületek telekkönyvi adatai rendezetlenek, építés esetén pedig nem minden esetben volt kivitelezői kapacitás. Mindez azonban csak részben indokolja, hogy ebben az évben kihasználatlanul maradt egy sor lehetőség. Mert vannak olyan települések, ahol alaposabb szervező- és felvilágosító munkával jobb eredményeket érhettek volna el a helyi tanácsok. Még mindig 159 cigánytelep Hosszú évek óta tart már az az erőfeszítés, amelyet a tanácsok tesznek a cigánylakosság életkörülményeinek megjavításáért. Igazságtalan lenne azonban az elmaradást csak a tanácsok nyakábá varrni, mert a legdöntőbb ok mégis csak az volt, hogy a cigánytelepek lakóinak döntő töbjbsége nem rendelkezik a feltételként előírt egyéves munkaviszonnyal, s nincs meg a 10 százalék előtakaré- kossága sem. A legtöbbet tehát maguknak a cigányoknak kellene tenniük, mert hiába a jelentős állami támogatás, hiába a tanácsok erőfeszítése, ha maguk nem vállalnak állandó munkát, ha — mint néhány esetben előfordult — a lakásépítésre kapott vállalati támogatást másra költik. (Ezt is szigorúbban kellene ellenőrizni!) A tanácsok igyekezete nyomán szűntek meg a cigánytelepek sok községben — többek között Bujon, Kisar- ban, Tiszabezdéden, Tuzsé- ron, Mátészalkán —, de a 205 cigánytelepből 159 még mindig megmaradt. A jobb élet lehetősége — az állam segítő támogatása révén — minden cigánycsalád számára megvan. Igaz, vannak a felszámolásra kerülő cigánytelepeknek öreg, munkaképtelen, beteg lakói is, az ő lakásgondjukat építéssel, vagy vásárlással megoldani nem lehet, így szociális otthonokba történő elhelyezésüket indokolt szorgalmazni. Olyan helyeken azonban, ahol munkaképes korú, de nem dolgozó, sokszor büntetett cigányok élnek, ott nemcsak a segítségre, hanem hatékonyabb intézkedésekre is szükség van. Balogh József Hírünk az országban Az elmúlt két hétben az országos napilapok több írást közöltek megyénkről. Ezekből idézünk. NÉPSZABADSÁG A Népszabadság arról adott hírt, hogy négymillió dollár értékű maláriagyógyszert exportálnak Tiszavasváriból. Az Egészségügyi Világszervezet fokozott gyógyító-megelőző harcot hirdetett meg a malária ellen, így ennek hatására a világpiacon jelentősen megnőtt a kereslet az Alkaloida Vegyészeti Gyár terméke, a malária elleni Delagil iránt. A munkáskollektíva vállalta, folyamatossá teszik a háromműszakos termelést és szombat, vasárnap sem állnak le az üzem gyógyszergyártó gépsorai. Munkájuk eredményeként a tavalyi 180 tonnával szemben az idén 280 tonnányit készítettek e fontos hatóanyagból. NÉPSZAVA A Nyíregyházi Konzervgyár szakszervezeti bizalmi dolgozóinak sokrétű munkájáról írt a Népszava. A csomagolóüzem bizalmija arról beszélt, hogy csoportjában ismeretlen fogalom a tagdíj- elmaradás. A főzeléküzemből azt említették, hogy az új dolgozók leggyakoribb kérdése: mit ad a szakszervezet? Ekkor a bizalmi konkrét tényekkel adhat meggyőző választ: hány dolgozót juttattak lakáshoz, hányán kaptak üdülőjegyet, segélyt, mi a törzsgárda előnye? A bizalmiak érdeme az is, hogy több száz dolgozót győztek meg az állandó munkaviszony előnyeiről. Évekkel ezelőtt a konzervgyárban ezer idénymunkás volt, idén már csak kétszáz. Az szb-titkár többek között ezt mondta: a csúcsidőben rengeteg a túlóra, de a kisgyermekes és a nagycsaládos asszonyokat nem engedik túlórázni. Minden üzemrészben van egy megbízott vásárló, s egésznapos az üzemi orvosi rendelés is. így már nem kell órákat várni a büfé előtt és a rendelőben. Magyar Hírlap A berkeszi állami gondozott gyerekek hétköznapjáról ír a Magyar Hírlap. 1974-ben ösz- szevonták a községi iskolát és a nevelőotthont. A bentlakásos intézményben a pedagógusok következetesen alkalmazhatják nevelési elveiket — nincs a gyerek a kettős nevelés hátrányainak kitéve. A család szerepét úgy próbálják pótolni, hogy a nagyobbak patronálják a kisebbeket, s így a bátty, öccs, nővér, húg viszony testvéri kapcsolatot alakít ki a gyerekek között. A cikkben szó esett arról: a gyermekotthonoknak nincs egységes követelmény- és szokásrendszere. Berkeszen azzal kísérleteznek, hogy fiatalabb és idősebb gyerekeket költöztetnek egy hálóba, s ezekben „otthont” próbálnak kialakítani. Szó esett még az állami gondozott gyerekek pályaválasztásáról. A nép- gazdasági érdekből fakadó betöltetlen helyeket nemcsak ezeknek a tanulóknak a beiskolázásával oldják meg. Elbeszélgetnek velük, s a saját érdeklődésük, elképzeléseik legalább olyan fontos szerepet játszanak a jelentkezési lap kitöltésében, mint a nép- gazdasági érdek. * A negyedik ötéves tervben csaknem hatvan százalékkal növekedett Szabolcs-Szatmár- ban a sertésértékesítés — írja a Magyar Hírlap. Lényegesebb azonban a minőségi változás, amelyről a sertéstenyésztési tanácskozáson számoltak be a szakemberek Nyíregyházán. A korábban elterjedt mangalica és corwall állományt gyors növekedésű és húsra hízó fajtákkal cserélték ki a nagy- és a kisüzemekben. Jelentős törzstenyé- szetek jöttek létre a kisvár- dai, tornyospálcai és nyírtassi szövetkezetekben. Az állományátalakító munka érdekében ezekben a hónapokban újabb három üzem alakít törzstenyészetet. Klubközgyűlések Befejezéshez közeledik megyénkben az MHSZ idei egyik legjelentősebb esemény- sorozata: 271 klubban tartanak nyilvános klubközgyűléseket. Ezek a rendezvények alapvetően különböznek a korábbi hasonló közgyűléseitől: az idén ugyanis nagyon sok vendéget hívnak és várnak a klubok ünnepi eseményeire. A rendezők arra törekednek, hogy a községekben, üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél a dolgozók minél szélesebb rétegei ismerkedjenek meg a Magyar Honvédelmi Szövetség általános céljaival, a klubok tevékenységével, eredményeivel, sikereivel és működésük gondjaival; a hazafias, honvédelmi nevelőmunka megnövekedett feladataival, s mutassák be a verseny- és tömegsport eredményeit, lehetőségeit. A nyilvános klubközgyűlések megtartásával azt a célt tűzte maga elé az MHSZ, hogy a fiatalok és idősebbek közül minél többet nyerjen meg a honvédelmi nevelés ügyének, az- MHSZ-munka támogatóinak. Az elmúlt öt év értékelése mellett a következő öt esztendő feladatait is sorra veszik, s egy évtized eredményei, tervei már jó áttekintést adnak a fejlődő, terebélyesedő MHSZ-ről. Sok eredményről lehet számot adni már a közgyűlések első felének tapasztalatai alapján is. Szinte mindenütt részt vesznek a helyi párt-, állami és gazdasági vezetők — ez érezteti is hatását. Különösen a nyírbátori, nagykállói, fehérgyarmati járásokban és Kisvárdán volt jó az előkészítés, amelynek nyomán a klubközgyűléseken számos régen tervezett feladatot oldottak meg, olyanokat amelyeket a klubok korábban egyedül nem tudtak. Jól példázza a lehetőségeket a MÁV nyíregyházi vontatási főnöksége, ahol a klubközgyűlésen részt vevő vezetők — részletesebben megismerkedve az MHSZ helyi munkájával — helyiséget biztosítottak, felszerelések vásárlásához adtak támogatást a klubnak. A klubközgyűlések tapasztalatai azt is jelzik, hogy számos helyen a kívülállók alig ismerik az MHSZ munkáját. Ezért sok most az új klubtag: jó néhány helyen sok fiatal kérte felvételét az MHSZ klubjaiba. Gulácson például a klubközgyfllés napján huszonkilenc út taggal gyarapodott a helyi MHSZ-klub. Jelentős sikereket érnek el klubjaink a pártoló tagok szervezésében is, amelyet most első alkalommal hirdetett meg az MHSZ. A községekben, üzemekben, intézményekben ugyanis vannak, akik a termelő munkában betöltött szerepüknél, hivatali elfoglaltságuknál fogva, más társadalmi szerveknél végzett munkájuk következtében nem tudják vállalni azokat a kötöttségeket, amelyek az MHSZ-klubok tagjaira hárulnak, de szimpatizálnak a klubokkal, az ott végzett munkával. Közülük sokan segítik is az MHSZ-t, egy-egy rendezvény, megmozdulás alkalmával konkrét munkát végeznek. Számukra kívánják lehetővé tenni, hogy pártoló tagként szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a honvédelmi szövetséggel. Az eddig lezajlott klubközgyűléseken szinte mindenütt volt olyan résztvevő, aki kérte magát a pártoló tagok sorába. M. S. Tíz iskola igazolatlanul... öt részből álló pályaválasztási ankétsorozatra invitálta megyénk^ középiskoláinak továbbtanulni szándékozó negyedikeseit a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet. öt ankéton több, mint 30 szakterületet mutattak be aizl egyes pályacsoportok keretében. A rendezvények általában jól sikerültek. Beszámolónkat mégsem tudjuk le ennyivel, mert az ankétok sokkal hasznosabbak lehettek volna, ha ... Megyénk 30 középiskolája közül ugyanis csak 19 küldte el diákjait a rendezvényekre. Az ankétokat minden alkalommal a délutáni órákban tartották, hogy a távoli iskolákból is idejében érkezzenek a megyeszékhelyre. A megyei tanács művelődésügyi osztálya levelet küldött minden iskolába. Ebben kérték az igazgatókat; járuljanak hozzá néhány tanuló részvételéhez, hogy hazatérve valamennyi érdeklődőnek beszámolhassanak. A levél mellé részletes programot is mellékeltek, amelyben közölték, hogy az ankétok előadói között ott lesznek az ország több egyetemének és főiskolájának tanárai, s ezen kívül a pályán dolgozó szakemberek is, akik az érettségi után munkába álló fiatalokat az elhelyezkedésről tájékoztatják. Több munkahelyet is mozgósítottak a cél érdekében, például az agrártudományi és élelmiszeripari ankét rendezését a konzervgyár, az egyik műszaki pályakörét pedig a SZÁÉV vállalta. Mindez természetesen nem veszett kárba, hiszen az iskolák kétharmada megfelelően reagált, összesen 260 érettségi előtt álló fiatal ismerkedett meg alaposabban annak a pályának a követelményeivel, amelyre készül. Nem hisszük, hogy az „igazolatlanul hiányzó” tíz iskolának ne lennének pályaválasztási gondjai. Egyetlen diákot sem küldött a baktalórántházi, a csengeri, a nagyecsedi, a ti- szalöki gimnázium, a vásá- rosnaményi és a mátészalkai gimnázium és szakközépiskola, a nyíregyházi kereskedelmi, a mátészalkai mezőgazda- sági és a fehérgyarmati köz- gazdasági szakközépiskola. Jó lenne tudni, miért? (be)
