Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

1976. december 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 !;! ' !50» '!'- *! 'it v *ir' { ^wy> . o otx : « i y \ i ? j xx> ’ jöö ’ 5!1! 1 1 1 1 í wlvüdd IZté I Postabontás Gombok Zámoli Sándorné nyírká- tai levélírónk a közelmúlt­ban bundát vásárolt gyér mekének a nyírbátori áru házban. Amint az lenni szo­kott, ezen sem voltak fel­varrt gombok (a gyár ugyanis számít az egyéni méreteltérésekre). Mindez nem okozott gondot Zámoli- nénak, hiszen — mint álta Iában a nagyobb áruházak ban, így a nyírbátoriban is — felvarrják a gombokat. Mivel levélírónk vidéki, azt szerette volna, ha még aznap teljesítik kérését. Az áruház szolgáltató részlegé­nek dolgozója azonban ép­pen nem tartózkodott a he­lyén (munkatársa említette, hogy a közeli zöldségbolt­ban vásárol). Amikor meg­érkezett, hosszas magánbe­szélgetésbe kezdett. Lehet, hogy számára nagyon fon­tos volt ez, de a vásárlót fö­löttébb bosszantotta, mert sietett volna. Sürgetésére a részleg al­kalmazottja közölte, hogy egyéb tennivalója is van, levélírónk várjon a sorára. Zámoliné ezek után az áru­ház konfekcióosztályának vezetőjét kérte, hogy segít­sen, de megértés helyett a következő meglepő, és ért­hetetlen választ kapta: „Munkabérben foglalkoztat­juk a dolgozót és nem pa­rancsolhatunk neki.” Egyetértünk olvasónk vé­leményével: „Felháborított az osztályvezető válasza, amit még ma sem értek. Egyszerűen azért, mert mindannyian munkánkért kapunk fizetést, mégpedig azért a munkáért, amivel megbíztak bennünket, s azt kötelesek vagyunk becsü­lettel elvégezni. Szerintem ez vonatkozik a szolgáltató- részleg dolgozójára is. Pa­naszom ugyan már nem or­vosolható (az áruház „kö- nyöradmányát'’ ezek után nem vettem igénybe), de okulásul érdemesnek tar­tottam szóvá tenni. A vá­sárlók nevében több figyel­met kérek, ebben az eset­ben elsősorban a nyírbátori AFÉSZ-áruház szolgáltató részlegétől.” Megszoktuk, hogy nap­jainkban a kereskedelem már nemcsak elad, hanem szolgáltat is. A vásárlók ezt rövid idő alatt meg­kedvelték és élnek a lehe­tőséggel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy alig győzi a kereskedelem a függönyvarrást, a ruhasza­bást, a házhoz szállítást, a gombfelvarrást. Ám a vá­sárlók megnyeréséért törté­nő igyekezet hiábavaló lesz, ha ilyen esetek előfordul­nak. Rontják a kereskedel­mi szolgáltatás hitelét, egye­nesen elriasztják azokat, akik bizalommal fordulnak az üzlet dolgozóihoz. Soltész Ágnes NYUGDÍJAS-TALÁLKOZÓ Nyugdíjas-találkozó volt november 13-án gyárunkban, az Öntödei Vállalat kisvár- dai gyáregységében. Csopor­tos üzemlátogatással kezdő­dött a program, majd kö­szöntő hangzott el. Ezután Meichl Mátyás igazgató be­szélt vállalatunk eredmé­nyeiről, feladatairól. Nyugdí­jasaink először találkoztak az igazgató elvtárssal, így be­mutatkozásra is sor került. A találkozón lehetőség nyílt rá, hogy a nyugdíjasok elbeszél­gessenek a fiatal középveze­tőkkel is. Az eszmecserén sok jó, használható tanács hang­zott el. A beszélgetés után vacsorával vendégelte meg gyárunk a nyugdíjasokat, akik sok szép énekkel és ro­pogós tánccal emelték az est hangulatát — írja Gáspár Istvánná, a vállalat dolgozó­ja. BALESETVESZÉLY Nyíregyházán az Incédi so­ron a nyár folyamán gázve­zetéképítés kezdődött — írják az utca lakói — s a munka igen jó ütemben haladt. Pár hónapja azonban csak kéthe­tenként szombaton dolgoz­nak. Az árkok nyitottan tá- tonganak, a kirakott jelző­deszkák földbeomlások és egyéb okok miatt kiborultak. Az árkokból a földet az épí­tők a járdára rakták, így akadályozzák a közlekedést. Különösen most, amikor va­lóságos sártenger van a jár­dán. Kérjük hassanak oda, hogy mielőbb befejezzék a munkát, amíg komolyabb baleset nem történik. *­Hasonló problémáról írt Fiiipán Lajos, a nyíregyházi Szántó Kovács János utcai lakók nevében. Itt is építke­zések folynak, s az utat tel­jesen feltörték. Sár van, s egy nagy, balesetveszélyes gödör van az utca elején. A kivitelező vállalatok egymás­ra hivatkoznak, de senki nem ismeri el a hibát, s ijem hajlandók megjavítani az utat. Ott, ahol az építke­zés folyik, — hogy saját gép­kocsijaikkal be tudjanak menni az utcába — salakkal feltöltötték az utat. Igaz, hogy szanálásra kerülnek majdan ezek a lakóházak, de addig is közlekedni kell, szeretnénk baleset nélkül el­jutni a lakásunkig. & Már örökzöld témának szá­mít a László utca története Nem csak az utca lakói, de már a környékbeliek is so­kallják ezt a tarthatatlan ál­lapotot. Az utcában van egy óvoda, korszerű, jól felsze­relt eszközökkel, csak meg­közelíteni lehetetlen. Gyer­mekeink, s az utca lakói is, szeptember közepétől június elejéig „dagasztják” a sarat, s ez így megy évek óta. A „szerencsésebb” gépkocsive­zetők kocsiját könnyen ten­gelytörés érheti, de mit tö­rődnek ezzel az illetékesek!- írja Telepóczki Miklósné. Megjegyzésünk: a László ut- ca tarthatatlan állapota már jól ismert szerkesztőségünk előtt. Többször szóvá tettük, vá­laszt is kaptunk rá, de intézke­dés nem történt. Jó lenne, illetékesek — j házási vállalat, ha az tanács, a beru- a SZAVICSAV SZABAD ÁRAK... November 15-én a „Kelet” Áruházban vásároltam egy darab NDK gyártmányú Uni- versal-Hackgerät elnevezésű, úgynevezett aprítót. Az ára 45 forint volt. Ugyanez a Centrum Áruházban 26 fo­rint. Bármennyire „szabad­áras” is ez az áru, azért kis­sé túlzottnak tartom a 19 fo­rintos különbséget. Ha ez így helyes, a vásárló vásárlás előtt minden áruházban te­kintse meg a vásárolni kí­vánt árut. Megéri! így gon­doskodik a kereskedelem a szabad idő jobb, hasznosabb kihasználásáról? — kérdezi Seres Imréné Nyíregyháza, Homok sor 1. szám alatti le­vélírónk. — egymásrahivatkozás helyett végre elismernék a hibákat és kijavítanák a László utcát. VIGYÁZZ, JÖN A KANYAR! Már nagyon sok problémát okozott a nyírteleki autó­buszforduló az arra járó gépkocsivezetőknek, s külö­nösen a leterhelt autóbu­szoknak, mert mindig nagyon sokan utaznak ezen a vona­lon. Az elmúlt napokban ar­ra utaztam, s meglepődtem, amikor a kalauznő minden kedves utast felszóllított, hogy jól fogózkodjon meg, mert következik a forduló, amely nemcsak göröngyös, hanem sáros is, így csúszós, balesetveszélyes az út. Ez hosszú idő óta így van, s bizony elég nehéz feladat elé állítja az autóbuszvezető­ket. A tanács biztosan ismeri a helyzetet, mégsem intézke­dik. így csak azt tudnám ja­vasolni a nyírteleki lakosok­nak: fogjanak össze, és tár­sadalmi munkával hozzák rendbe ezt a fordulót, amely már annyi bosszúságot oko­zott, — írja Kovács László- né nyírteleki lakos. IFJÜ GÁRDA A vásárosnaményi Ifjú Gárda-szakaszai 1972-től minden évben igen szép eredményt értek el. 1973-ban kiváló minősítést szereztek az országos szemlén is. Ed­dig a középiskolában és Nyírmadán működött Ifjú Gárda-egység. Az 1977/78-as mozgalmi év kezdetéig az üzemi, községi KlSZ-bizott- ságok kezdeményezésére Ifjú Gárda-szakaszok alakulnak a Vásárosnaményi Forgács­lapgyárban, Nagyvarsányban, Tiszaszalkán, Tarpán, Bara­báson és Beregdarócon. A szakaszparancsnoki teendő­ket munkásőrök, katonaviselt KISZ-vezetők vállalják. Az újabb szakaszok megalakulá­sával a járásban 200 fiatal vállalja KISZ-megbizatásként az Ifjú Gárda kiképzési tervek megvalósítását, — írja Faze­kas Tibor, a KISZ járási bi­zottságának titkára Vásáros- naményból. FÉNYKÉPEZŐGÉP FILM NÉLKÜL — Ha filmet nem is kapok hozzá, jó lesz amulettnek. (Kiss Ernő' rajza) A városban szinte minde­nütt reklámozták a német gyártmányú fényképezőgé­peket, amiket leértékelt áron értékesítettek. December 4- én (a leértékelés utolsó nap­ján) szerettem volna én is venni egy fényképezőgépet. Két típusú volt, 200 forintos és 175 forintos áron. A fény­képezőgéphez kértem filmet is, de sajnálattal közölték: az nincs. Végigjártam az üzle­teket, de mindenütt hasonló választ kaptam. Kérdésem csupán annyi: miért hoznak forgalomba és értékesítenek olyan fényképezőgépet, amelyhez nem lehet megfe­lelő filmet kapni? — írja Nagy Jánosné, Nyíregyháza, jósavárosi lakos. TÁP A Kelet-Magyarország no­vember 14-i számában olvas­tam, hogy a sertéstáp má­zsája húsz forinttal olcsóbb lesz november 15-től. No­vember 30-án vásároltam 120 kg tápot a régi áron. Úgy látszik, a termelőszövetkezet­re ez a rendelet nem vonat­kozik — teszi szóvá Adorján Bálint Magosliget, Fő út 49. szám alatti levélírónk. Szerkesztői üzenetek Nagy Józsefné nyírteleki, Bodnár Sándorné dögéi, Auxi Károlyné nyíregyházi, Szegedi Gyula fehérgyar­mati, Király Dániel vajai, Oláh Sándorné kocsordi, Madár János nyírmadai, Varga József Porcsalmai, özv. Kóka Ferencné ópályi, Ács Jánosné kocsordi, Ujj Gyöngyi nyíregyházi, Nagy Balázsné szabolcsveresmar- ti, Kiss Ferenc méhteleki, Balogh Árpád kispaládi, Kántor László aranyosapáti, Kovács Júlia tiszavasvári, Simon Gy. Istvánná nyír­egyházi, Nagy Zsigmond ti- szaadonyi, Nagy Sándor nyíregyházi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Boros László porcsalmai, és Aradi Barnáné szamos- szegi olvasóink kedves kö­szönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Szabó Lajos nyíregyházi levélírónkat tájékoztatjuk, hogy a Kelet-Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat által üzemeltetett használt gu­miabroncs felvásárló hely a korábbi Iskola utcai telep­helyéről a Bogyó utca 2. szám alá költözött. Tunyogmatolcsi óvodás gyerekek szüleinek üzenjük, hogy névtelenül nem tu­dunk panaszukkal érdem­ben foglalkozni. Molnár Istvánné máté­szalkai levélírónkat a Má­tészalkai Városi Tanács igazgatási osztálya tájékoz­tatta. Vasas Károlyné nyíregy­házi lakosnak üzenjük, hogy a gyermekgondozási szabad­ság letelte után megilleti őt az évi rendes szabadság (alap-* és pótszabadság is). Mivel két gyermekkel volt gyermekgondozási szabad­ságon, így mindkét gyer­mek után megilleti az egy- egy évre járó szabadság. Kiss József nagyhalászi levélírónkat kérjük, közölje pontos címét, mert pana­szával csak ebben az eset­ben tudunk foglalkozni. Az illetékes válaszol KÉTÉVES GÖDRÖK Október 3-án jelent meg „Kétéves gödrök” címmel egy panasz, amelyre a városi ta­nács műszaki osztályától az alábbi tájékoztatást kaptuk: „Az Árpád u.—Vécsei u.— Arany János utca közötti sza­kasz keleti oldalán lévő jár­darészen felhívásunkra a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Sze­relő Vállalat Szabolcs-Szat- már megyei kirendeltsége az ott lévő csapszekrény-fedla- pokat a járda szintjére he­lyezte. A járda nyugati olda­lán a SZAVICSAV kezelésé­be tartozó tolózárakna kör­nyékén süllyedt meg a bur­kolat. A közmű üzemeltetőjét határozatban köteleztük a burkolatrész kijavítására.” ÁZTATJA A FALAT „Áztatja a falat” címmel megjelent panaszban a Bé­keház csatornázásáról írtunk. A közérdekű bejelentésre az ingatlankezelő és szolgáltató vállalattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a csatorna ki­javításának elhúzódását a bá­dogosok túlterheltsége okoz­ta. A munkát november 23- án elvégezték. ANYAGHIÁNY A Kelet-Magyarország no­vember 17-i számában jelent meg Perczák Jánosné penész- leki lakos panasza, amelyre a Nyírbátori Építőipari és Szak­ipari Szövetkezettől az aláb­bi választ kaptuk: „A készü­lék beszállításakor a meg­rendelőt tájékoztattuk, hogy a javítást csak úgy tudjuk elvégezni, ha alkatrészt ka­punk, mert raktáron nincs. Nem értünk egyet a pana­szos állításával, hogy heten­ként hitégettük, hiszen a le­vélíró tudomásunk szerint csak egy alkalommal érdek­lődött telefonon. A készülé­ket megjavítottuk, azt telje­sen átalakítottuk, tehát a gyá­ri megoldástól eltértünk. Saj­nos az alkatrészhiány miatt a javítási idő igen hosszú. A panaszos készülékéhez szeptember 3-án megrendel­tük a GELKÁ-tól a szüksé­ges alaktrészeket, melyeket a mai napig sem kaptunk meg.” II különélésről D. J. olvasónk 1967-ben kötött házasságot. Ebből a há­zasságból három gyermeke született. A házasság megkötése előtt olvasónknak egy házhelye volt, amelyen 1971-ben egy háromszobás lakóház építkezését kezdték meg férjével. Anyagi okok miatt az építkezés több évig elhúzódott és félkész állapotban volt az épület, amikor olvasónk a har­madik gyermek születésekor súlyosan megbetegedett. Hónapokig kórházban, rpajd klinikán kezelték. Ami­kor a klinikáról hazajött, tóvábbra is kímélő életmódot kellett folytatnia, így a lakásépítésben csak korlátozott mértékben vett részt. Mire egészségi állapota teljesen helyreállt, a lakás építése befejeződött. Ezzel egyidőben szerzett tudomást arról, hogy férje más nővel létesített kapcsolatot. A közös lakásból férje el is költözött, bár még csaknem egy évig hazajárt, napokig otthon tartózko­dott, s ruháit sem vitte el. Tudomásul vette, hogy otthon­tartózkodási ideje alatt olvasónk mos és főz rá is, éppúgy, mint a családtagokra. Tény azonban, hogy ezt megelőzően fizetését hónapo­kig nem adta haza. Olvasónk kénytelen volt ellene gyer­mektartásdíj iránti pert indítani, amit a bíróság meg is állapított. Ezt követően férje megindította a házassági bon­tópert, ennek során kérte a házastársi vagyonközösség megszüntetését is. A különélés idejéül olyan időpontot je­lölt meg, amely több hónappal azelőtti, mint ahogy olva­sónk megbetegedett. A tárgyaláson a férj azt is előadta, hogy a másik nővel már akkor elhatározták: a válás után házasságot fognak kötni. A lakást is csak addig ismerte el közös szer­zeményként, a betegség után történt beruházás — állás­pontja szerint — az ő különvagyona. Olvasónk szerint a férje még ma is hazajár, otthon vált tiszta ruhát, tudomásul veszi, hogy az a szoba, ame­lyikbe önkényesen beköltözött, ki van takarítva, tiszta ágynemű várja. Olvasónk kérdése az, hogy ezek után tény­legesen külön élnek-e, vagy sem? Mint ahogy az eddigiekből is kitűnik, a különélés idő­pontjának több szempontból jelentősége van, de ehhez mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy mi tekintendő különélésnek. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a gyer­mektartásdíj megállapításához nem feltétlenül szükséges a házastársak különélése, mert a gyermektartásdíj meg­állapítását bármikor kérheti az a szülq, aki a gyermekek eltartásáról ténylegesen gondoskodik, ha arra alapos in­doka van. Ilyen indok lehet, hogy a férje nem, vagy rendszer­telenül adja haza fizetését, pazarló életmódot folytat és számos más okot lehet felsorolni. Tehát az a tény, hogy az egyik házastársat gyermektartásdíj megfizetésére köte­lezték, nem feltétlenül jelenti a különválás tényét, bár a legtöbb esetben erről van szó. A különélés tényének döntő jelentősége van a házas­ság felbontása szempontjából, mert ha a házastársak nem élnek külön, nem is kérhetik a házasság felbontását és mindaddig, amíg a különélés be nem következik, fennáll a házastársak vagyonközössége is. A házastársi együttélés többoldalú szoros kapcsolatot jelent, nevezetesen jelenti a közös háztartást, a közös gazdálkodást, érzelmileg is bel­ső házaséletet, még akkor is, ha ebben átmeneti törések vannak. Különélésről csak akkor beszélhetünk, ha minden ilyen irányú kapcsolat megszakad. Semmiképpen nem jelenti az életközösség megszaka­dását az egyik házastársnak betegségéből, vagy más elfo­gadható indokból való hosszabb távolléte, nem jelent kü­lönélést az egyik házastárs átmeneti hűtlensége és eseten­ként még az sem, hogy akár ítélet alapján, akár önként tartásdíjat fizet. A bíróságok minden esetben gondosan vizsgálják azt, hogy a házastársak között a házasságra jel­lemző valamennyi kapcsolat ténylegesen megszűnt-e, mert különélésről csak ettől az időponttól lehet beszélni. Addig azonban nincs különélés és az addig szerzett vagyon — bármelyik házastárs jövedelméből adódik is — közös va­gyont képez. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents