Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-31 / 309. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 31. ÚJ METRÓPREMIER A XXI. század emberének is Űjabb félmillió ember öröme? — Tény. hogy a budapesti metro észak—déli vonalának teljes kiépítése után a Határ út és az újpesti végállomás között várhatóan, egyirány- ban naponta 550 000 ember utazhat gyorsan és kényelmesen — jelzi a jövőt Homoki József, a Közlekedési és Metroépítő Vállalat vezér- igazgatója. A Deák tér és a Nagyvárad tér között már menetrendszerűen suhannak a zöldeskék kocsik próbajáratai, utolsó gyakorlatait végzi a vonalszakasz kétezres új szolgálattevő hadserege. A hivatalos premier: december 31! A Határ úti állomásé 1979. az újpesti István téri végállomás 1985-ben nyit. A budapesti metróhálózat kiépítése, amely ugyan 1950- ben kezdődött, de 1953-ban a gazdasági nehézségek miatt törést szenvedett, 1963-ban újult erővel, bár a szerény gazdasági lehetőségek megszabta mérsékelt tempóval folytatódott. Az 1970-ben üzembe helyezett első vonal- szakasz néhány hónapos forgalmi tapasztalatai megerősítették: nem lehet késlekedni! A tömegközlekedés súlyos problémáit — beleértve a fővárosba érkező, rajta áthaladó országos, külföldi emberáradat mozgását is — csak a metróhálózat kiépítésével lehet megoldani, ahogyan azt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által kidolgozott, a kormány Gazdasági Bizottsága által jóváhagyott koncepció tartalmazza. A terv három vonalon rendelte el az építést: a kelet—nyugati, az észak—déli és a dél—budai szakaszon. Az Örs vezér tértől a Délipályaudvarig és vissza, tehát a kelet—nyugati, több kilométeres alagutakban már zavartalanul robognak a szerelvények. Az észak—déli vonal első szakaszát, amely a Deák tértől a Nagyvárad térig fut. ma veszik birtokukba az utasok. A teljes út Kispesttől vezet az újpesti Ketet-nyupti vonal Észak-déli vonal: elkészült szakasz épülő szakasz Tervezett Dél-Buda— Újpalota vonal oo oo Milleniumi földalatti vasút A budapesti metró térképe ma, holnap és holnapután. végállomásig 19 megállóhelyen át. 15 kilométeres távon: Határ út, Pöttyös út. Ecseri út, Könyves Kálmán körút, Nagyvárad tér, Klinikák, Ferenc körút, Kálvin tér. Fel- szabadulás tér, Deák tér, Arany János utca, Marx tér, Élmunkás tér, Dózsa György út. Árpád-híd, Fargách utca, Meder utca. Újpest vasúti megálló. Újpest végállomás. A dél—budai vonal a Kálvin tértől indulva szeli át a Móricz Zsigmond körteret és visz el egészen Budafokig — ez az 1985-ig megvalósuló program, de a vonal északi irányú továbbépítését is tervezik, feltehetően Újpalota végállomással. Ennek a három vonalnak a megépítése, forgalomba állítása a mi századunk gondja, terve és öröme. A metro milliók öröme, az egész ország kincse. Nem tűnik szerénytelenségnek, amikor Homoki vezér- igazgató a kiterített térképen nyugtatva kezeit, ezt állítja: — A metro szükségessége egyre nyilvánvalóbbá válik. Tovább kell tehát keresni az építés meggyorsításának módozatait. A metróval nagy szolgálatot teszünk a XXI század emberének is. Soltész István CÉL: A MŰHOLD Kapcsolat a föld minden részével Nyíregyházi rádióamatőrök a világ tíz legjobbja között A mutató lassan végigpásztázta a térképet — jelezve, milyen irányba fordul a tetőn az URH-antenna. Zúg, sípol a fejhallgató, morzejelek foszlányai bukkannak fel az éter nyüzsgő zajában, aztán egy tisztán kivehető hívójel ciripel. A válasz nem késik a nyíregyházi MHSZ- székház rádiósklubjából: itt HG—O—KLZ — mondja a morzejelsorozat. G ... E . . . — „Jó estét!” TLX — „Köszönöm a hívást!” ... és megkezdődik a társalgás: „Ott most hány óra van? Milyen az időjárás?” Kérdések, válaszok röppennek az egymástól több száz kilométerre lévő amatőrök között. Mindennek megvan az egyezményes jele, külön nyelvet beszélnek a rádióamatőrök, értik egymást a világ minden táján. Ha bővebben akarnak társalogni, száguld a jel: QSUF — „Kérem, telefonon hívjon”, vagyis előkerül a mikrofon is mindkét oldalon, és élő szóban társaloghatnak egymással... Cj URH adó vevő Augusztusban állították munkába a rádiósklubban ezt az URH adó-vevő készüléket a rövidhullámú készülék mellett. Azóta az URH-val a legtávolabbi kapcsolatteremtés egy Strassburg körFehér bot Azt hihetnénk, hogy a régóta ismert fehér botot, a világtalanok megkülönböztető jelzését mindenki ismeri. Sajnos nincs így: nagyon sokan nem tudják, mit jelent, mire figyelmezteti a látó embereket a fehér bot. A Vakok és Csökkentlátók Szövetségében egymás után sorolják a neveket: Nagy Endre* Müller Károly, Krausz László, Gál Béla és még sokan, akiket az utóbbi hetekben, hónapokban ért baleset. Valameny- nyiüket az úttesten, némelyiket a zebrán ütötték el gépkocsival. A gépkocsivezetők egy része vagy nem ismeri, mit jelent a feltartott fehér bot, vagy nem törődik az úttesten áthaladó világtalannal. Felelőtlenségükért az átlagosnál szigorúbb büntetést érdemelnek. Jól tudjuk, hogy csak büntetéssel nem lehet célt érni. Valamennyi látó emberrel meg kell értetni: segítsék a vakokat, vigyázzanak a fehér bottal járó emberekre. A vakok szövetségének megyei szervezete külön kérte a KRESZ megyei oktatóit; hívják fel jobban a figyelmet a fehér botra. Az iskolák vezetőit is megkeresik, hogy a gyermekek segítségét kérjék a világtalanok átvezetéséhez, elsősorban az útkereszteződéseknél leselkedő veszélyek elhárítására. A fehér bottal járó emberek nem sajnálatot, szánalmat, hanem tevékeny segítséget várnak tőlünk, látó emberektől. (P. G.) A VAD: Nálunk nagy kincs a gyermek, s társadalmunk mindent megtesz értük. Mégis akadnak gyermekek, akikhez a szerető gondoskodás nem jut el, a sors szeszélye miatt kegyetlen élet jut nekik. Hadrik Ferenc vámosatyai kisfiú alig volt másfél hetes, amikor az édesanyja elhagyta. A nagymamája nevelte, ám amikor a gyerek már öt éves volt, az anyja újra megjelent és magához vette. Óvodába kellett volna járnia, de ez nem sikerült. Hiányzott az iskolai előkészítés, ezért értelmi képessége elmaradt a többiekétől: az első osztályt 1975-ben újra kellett kezdeni. Később, 1976. február 29- én nevelőapja — Kovács Gyula — részeg állapotban Ifjúság elleni bűntett otthon dühöngött. Egy széket akart a televízióhoz vágni, de a gyermek fejét találta el és koponyarepedéssel járó sérülést okozott neki. Hosszabb ideig iskolába sem járhatott emiatt. Később az anyja gondatlanul leforrázta, az iskolától ilyen ok miatt is távol kellett maradnia. A tannúvallomások szerint „szinte naponta megverték a gyermeket, hol az anyja, hol az apja. Az is előfordult, hogy mindketten elmentek Tiszaszalkára a presszóba szórakozni, a kisfiút magára hagyták a lakásba bezárva.” „A gyermek sokat panaszkodott, hogy szülei bántalmazzák, többször láttam a verések nyomait, hátán, combján.” Egy másik vallomásból: „A gyakori bántalmazások miatt a gyermek már hisztérikus ellenállást tanúsított. Azért is kikapott, mert ez év tavaszán Czeglé- di József tsz-tagtól egy sós uborkát elfogadott. A testi, szellemi fejlődés komoly veszélybe került.” A gyámható- . ság már nem tűrhette ezt az állapotot, 1976. október hó 4- én Hadrik Ferenc 8 éves gyermeket állami gondozásba vette. A kisfiú tudta, kit lehet, kit kell szeretnie. Ez csak a nagymama volt. A nagymama, Sebestyén Elek- né vallomásának utolsó szavai így hangzanak: „mielőtt a gyermeket elvitték állami gondozásba, akkor egy ideig nálunk volt. Az anyja épp azon a napon akarta hazavinni, de a gyerek azt mondta: mamám ne engedj hazamenni, mert otthon meggyilkolnak. Megragadta a gyerek a kapu előtt a kerítést és olyan erősen fogta, hogy az anyja nem tudta onnan elhúzni. Később a kisfiút én hoztam el a bódés kocsihoz, hogy azzal haza kül döm. Fel is ültettem a kocsira, de elkezdte a bódé oldalát verni. Levettem a kocsiról és nálam aludt. Ekkor a gyerek lábáról az anyja a cipőt is lehúzta és a hátamon mezítláb vittem a napközibe. Az intézetbe is abba a cipőbe ment a gyerek, amit Gulyás Péternétől kértem. Én nagyon elítélem a lányom és a vöm viselkedését, véleményem szerint a gyereket ők ketten tették tönkre a sok veréssel.” ★ A Vásárosnaményi járási Ügyészség Kovács Gyula és Kovács Gyuláné ellen ifjúság elleni bűntett miatt vádiratot adott ki. Dr. Koplányi Mihály járási vezető ügyész nyéki amatőrrel sikerült — 1044 kilométer a távolságban. Az URH hatósugara aránylag kicsi, mivel hullámai csak egyenes vonalban terjednek. A tervek azonban nagyok: hamarosan műhold segítségével dolgozhatnak! A Föld körül kering az OSCAR 6 és 7, melyeket az USA-ban lőttek fel. Ezeket rádióamatőrök is igénybe vehetik — a nyíregyháziak most dolgoznak a technikái feltételek megteremtésén. Remélik, februárra létrejöhet az első tengerentúli kapcsolatuk is, s világtérkép kerülhet a közép-európai térkép mellé. A szomszédos szobában már ez függ a falon — a rövidhullámú készüléken bekóborolhatják a földgolyót. Díszes oklevél az asztalon: nemrég kapták annak elismeréseképpen, hogy a negyven zónára felosztott világ valamennyi részével beszéltek már. A rövidhullám sem terjed persze akadálytalanul — szinte billiárdozniuk kell a rádiósoknak. Az ionoszfé- rára „lövik” a jeleket, s azok onnan visszaverődve jutnak el a világ távoli sarkaiba. Mondjuk, a PJ 9 jelzésű zónába — a dél-amerikai partok közelében fekvő Holland- Antillák egyik szigetére, vagy Jamaicába, netán Óceánia kellős közepére, a számunkra ismeretlen Fanning-sziget- re... Eddig: 45 ezer kapcsolat a világ összes országával A rádiósnapló bejegyzéseit földrajzkönyvként lapozgatják a klub amatőréi — minden betű és szám egy-egy közeli, vagy távoli országot jelöl, s ezt jórészt már kívülről fújják. Az elmúlt nyolc év alatt számításaik szerint mintegy negyvenötezer kapcsolatot létesítettek — a világ összes országával. A szekrényükben és a falakon tarka kártyák — az úgynevezett QSL-lapok. Sok-sok ezer van már belőlük: az amatőrök küldik egymásnak a beszélgetés után, postán, írásban nyugtázva a kapcsolatot. Tájképek, rajzok, karikatúrák, egzotikus növények, állatok, rádiókészülékek a lapokon — némelyiken a küldő maga is látható. Többnyire saját készítésű QSL-lapjuk van az önálló adóval dolgozó amatőröknek. Az ismeretlen ismerősök száma ezrekre rúg: a nagy világversenyeken, ahol legalább tizenötezer különféle nemzetiségű amatőr vesz részt, szinte pezseg a légkör a földgolyó körül. Egy negyvennyolc órán át tartó versenyen legutóbb ezerkétszáz kapcsolatot teremtettek a nyíregyházi MHSZ-klub rádiósai — mindenkivel csak egyszer lehet! Attól függően, hogy melyik földrészen, milyen zónában beszéltek valakivel, pontokat szerezhetnek, s ezt értékelik. A legutóbbi, márciusi verseny eredményét most várják — saját számításuk szerint a világ tíz legjobbja között vannak! Eddigi legkiválóbb eredményük a tizenhatodik hely volt. íjéyköszöntés Az év utolsó napján — ahogyan az éjfél végigsöpri a földgömböt — hirtelen megélénkülnek az éter hullámai. Régi szokás szerint sok amatőr ül készüléke mellett, és sorra kíván boldog új évet rádióstársainak. Az egyiknél még december van, másutt pedig már órák óta megkezdődött az új esztendő. A rádióamatőrök számára azonban nincsenek legyőzhetetlen távolságok: amint lenyomják a morzebillentyűt, átlépték az országhatárt, az óceánt, a kilométerek tízezreit... Tarnavölgyi György Á bőiresrótlűck rosszul járnak Szilveszteri távkívánságok Megdöbbent a szilveszteri mulatság házigazdája, mikor ünnep után háromszáz forintos telefonszámlát nyomtak a kezébe, pedig ő keveset használta a készüléket. Annál többet azonban a vendégei, akik — mint utóbb kiderült — szinte valamennyien boldog új évet kívántak telefonon ismerőseiknek — más kontójára. Gyakori az az eset is, hogy a nagy ünneplés közepette rosszul teszik vissza a telefonkagylót, s a gépi számláló órákon keresztül adogatja össze a hárompercenkénti egy forintos díjat. Az óév utolsó, s az új év első napján mintegy ötszörösére emelkedik a telefonközpont kapcsolásainak száma a szokásos ünnepnapi forgalomhoz képest. Az ott dolgozóknak ilyenkor is helyt kell állniuk. Éjfél után különösen nagy a forgalom. Sokan vannak, akik szilveszterenként szinte minden ismerősüknek telefonon kívánják a legjobbakat. Növekszik a külföldi hívások száma is. A legtöbben a környező szocialista országokban lévő ismerőseikkel szeretnének beszélgetni, de sokan hívják Ausztriát, Svájcot, Kanadát, az Egyesült Államokat, sőt még Ausztráliát is. Olykor távoli afrikai, ázsiai országokban élők jelentkeznek a vonal túlsó végén. Az automaták lehetővé teszik, hogy — ha kevesen hívják a kért országot, — alig néhány perc alatt beszélhetnek az egymástól távol lévő kontinenseken élők. Kanada például gyakran öt perc alatt jelentkezik, s nagyon tisztán hallható a több ezer kilométerről érkező hang. Egy-egy ilyen újévi jókívánság azonban sokba kerülhet a hívóknak. Egy háromperces beszélgetés például huszonöt és negyven forint körüli összegbe kerül, ha a hívott Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, vagy Ausztriában lakik. A Kanadában élő ismerőssel egyetlen percig százhúsz forintért beszélgethetünk. A bőbeszédűek ilyenkor rosszul járnak. Egyiptomban, az Egyesült Államokban, vagy Brazíliában lakó ismerősünkkel több mint kilencven forintért beszélgethetünk egy percig. Eljuthat a hangunk a föld tőlünk legtávolabb lévő pontjaira is: ha valakinek kedve támadna a Fidzsi-szi- getekre telefonálni, egy percért száznegyvennégy forintot fizetne. Kántor Éva Nem fantasztikus-tudomanyos regeny* illusztráció: a Deák téri csomóponi rajza teljes kiépülése után. A „régi” kelet—nyugati vonal egy állomásán, a Batthyány tér alatt.
