Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

1976. december 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A jövő fűtőanyaga—a hidrogén A periódusos rendszer 1. elemének, a hidrogénnek a jövőjével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre vála­szol az APN tudósítójának Vlagyimir Sztruminszkij szovjet akadémikus. — Miért irányul újabban a szakemberek figyelme egyre inkább a hidrogén felé? — Elsősorban azon tulaj­donsága miatt, hogy elégeté­sekor nagy mennyiségű hő szabadul tel. A hidrogén nagy távolságokra is továbbítható, s a szállítás során jelentkező veszteségek jóval kisebbek a nagyfeszültségű távvezeté­keknél tapasztalt 10 száza­léknál. A gáz nagyobb meny- nyiségben és huzamosabb ideig is tárolható. — Ezek szerint szükség van gigászi tárolókapacitá­sokra? — A folyékony hidrogén párolog. A tökéletes hőszi­getelést nem tudjuk megol­dani, igaz a veszteség így is minimális — mindössze né­hány tized százalék. Persze ez hidrogén—levegő fűtő­anyagelemek alkalmazásá­val még tovább is csökkent­hető. Ilyen elemeket mind a Szovjetunióban, mind külföl­döm kidolgoztak. Ami a gáz- halmaz-állapotú hidrogén tá­rolását illeti, nincs szükség hatalmas szupertartályok építésére. Erre a célra ter­mészetes eredetű föld alatti „tárolók” is alkalmasak, me­lyekkel több ország —, így a Szovjetunió is rendelkezik. — Mit tudna mondani a hidrogén népgazdasági fel- használásáról? — A szovjet szakemberek már a háború előtt is alkal­mazták a hidrogént, mint motorüzemanyagot. A Szov­jetunióban a villamos tar­goncák üzemeltetése ma hid­rogén-üzemanyag felhaszná­lásán alapul. Hidrogénnel töltött kis palack, plusz a le­vegőből kapott oxigén — mindössze ennyi kell e nagy kapacitású akkumulátor megbízható üzemeléséhez. Televíziós készülékek is mű­ködnek ilyen elemek felhasz­nálásával. — A hidrogént ma már vasérc redukálására is alkal­mazzák, a nyersvasolvasztás­nál pedig kiszorította a sze­net és a kokszot, ami a ter­melési kiadások jelentős csökkenését eredményezte. Az így előállított fém jobb minőségű, s a vasöntöde fe­lett is tiszta marad az ég. — Ha már a tisztaságnál tartunk, gondolom elsősorban a gépkocsiforgalomról kell beszélni. — Ha a kocsik tartályait hidrogén üzemanyaggal töl­tenénk meg, akkor teljesen kiküszöbölnénk a légkör el­szennyeződését, hiszen a hid­rogén elégetése során igen tiszta, desztillált víz keletke­zik. A sajtó már írt a hidro­gén meghajtású belsőégésű motorral 1968-ban folytatott sikeres novoszibirszki kísér­letekről. A teherautó motor­ján gyakorlatilag semmit sem változtattunk. A legna­gyobb problémát a hidrogén- tartályok hőszigetelésének a kidolgozása jelentette. Sike­rült létrehoznunk az igen hatékony vákuumvédőpajzs szigetelést, melyet a kriogén technikában alkalmaznak a vasúti tartálykocsik hőszige­telésén. A személygépkocsik számára a tartályokat úgy kell kialakítani, hogy kellő mennyiségű üzemanyagot le­gyenek képesek befogadni. A folyékony hidrogén ugyanis könnyebb a benzinnél és há­romszor több helyet foglal el. A „Volga” GAZ—24 gépkocsi számára ugyancsak kidolgoz­tunk egy hidrogéntartályt, amely a csomagtartóban is elhelyezhető. — A hidrogén üzemanya­got csak az említett területe­ken tudják felhasználni? — Természetesen nem. Mi csak a légkör legfőbb el- szennyezőiről beszéltünk: a gépkocsikról, az üzemekről. A már említetteken kívül a hidrogén képes megoldani a városok problémáját — fosz­forral keverve világításra al­kalmazható, oxigén felhasz­nálásával fűtésre és főzésre is alkalmas. És végül fel­használható még a közhasz­nálati és háztartási berende­zéseknél: telefon, rádió, te­levízió, stb. üzemeltetése so­rán. Sokkal nehezebb olyan területet megnevezni, ahova a hidrogént ne alkalmazhat­nánk. GYEREKEKNEK Az egér* szabósága Valamikor az egér szabó volt, és a macska elment hozzá, hogy kabátot csináltasson. A szövetet is magával vitte. Az egér megígérte neki, hogy csinál egy kabátot. Nemsokára el is jött a macska, hogy elvigye a kabátját. Így szólt ekkor az egér: — Nem jött ki a kabát az anyagból. — No, hát akkor mi jön ki belőle? — Abból egy nadrág — válaszolta az egér. Amikor a macska el akarta vinni a nadrágját, így szólt hozzá az egér: — Nadrág se jött ki belőle. — No, hát akkor mire futja? — Mellényre — felelte az egér. Amikor aztán a macska elment a mellényért, így szólt hozzá az egér: — Mellényre se futotta az anyag. '— Hát akkor mi telik ki belőle? — kérdezte a macska. — Sapka — válaszolta az egér. A macska újra eljött, hogy elvigye a sapkát, de az egér így szólt: — Ebből nem jön ki a sapka. De ekkor aztán a macska igazán megharagudott, és meg akarta ragadni az ^egér nyakát, az azonban elmenekült, a macska meg utánaszaladt. Azóta van gyűlölködés köztük, s kergeti a macska az egeret, és ha teheti, megfogja és meg­eszi. „Nyugdíjas” teherviforlás Több, mint hatvan eszten­dőn keresztül állt szolgálat­ban a Genfi-tavon a képen látható vitorlás teherhajó, amelyet a forgalomból 1968- ban történt kivonása után teljes egészében felújítottak, és múzeumhajóként még ma is megtesz part menti séta- utakat. Az emberek némi nosztalgiával indulnak útnak vele, vágyakozva az elmúlt idők vízi járműveire, ame­lyek nem voltak zajosak és nem okoztak környezetszeny- nyezést (persze arra kevesen gondolnak, hogy ezekért kap­ta cserébe az ember a na­gyobb sebességet és a kényel­met). A vitorlások virágkorukat a múlt század hatvanas évei­ben élték, de a „szélmotor” — különös módon — még akkor is jó ideig használat­ban maradt, amikor a gép már megkezdte diadalmas pályafutását. Eleinte a vitor­lások, ha pontosság dolgában nem is, de gazdaságosság te­kintetében vetélvtársai voltak a gőzösöknek. Költséges gépi berendezésre. üzemanyagra nem volt szükségük; a gőzö­söknél a gépek jelentékeny területet foglaltak el, ezt a vitorlásoknál további hasznos teherrel lehetett megtölteni. Ezeknek az előnyöknek volt köszönhető, hogy a vitorlások még akkor is százával járták a vizeket árukkal a gyomruk­ban, szelet, tengeráramot ki­használva, amikor a vitorlás­hajó fölött már régen meg- kondították a halálharangot. Vizek ragadozója A ragadozó állatok — med­vék, kutyák, macskák — kö­zött különös csoportot képez­nek a fókák. Jól alkalmaz­kodnak a vízi életmódhoz: lá­baik uszonyokhoz hasonlíta­nak, testük orsó formájú. Életük jelentős részét a víz­ben töltik, de utódaikat a szárazföldön hozzák világra. Táplálékuk főként halak­ból, rákokból, polipfélékból és kagylóból áll. A Déli-sark­vidék tengereinek hatalmas, 4 m hosszú, félelmetes foga­zaté leopárd fókája pingvine­ket és más vízi madarakat, sőt kisebb fókákat is elejt. A legnagyobb testű az elefánt­fóka; a hímek súlya eléri a 3 tonnát, testhossza pedig a 7 métert. Ugyanakkor az Észa­ki-sarkvidéken élő gyűrűs fóka törpe változata «csak 70-75 cm hosszú. A fókafélék minden világ­tengerben megtalálhatók. Legszívesebben a hideg és mérsékeltövi tengereket ked­velik, de vándorútjukon a trópusi tengerekre is elvetőd­nek. Egyes fajaik évente 10 ezer kilométert is vándorol­nak. Megtalálhatók a na­gyobb beltengerekben is, mint a Keleti-tengerben, sőt a nagy tavakban, mint a La­doga- és Onyega-tóban, a Bajkál-tóban és a Kászpi- tengerben is. Napi táplálékmennyiségük jelentős; állatkertekben az elefántfóka naponta átlago­san 50 kg heringet fogyaszt ez egy évre átszámítva 18 250 kg. Ez a halmennyiség a ha­lakban gazdag világtengerek­ben nem túlzottan jelentős, bár igaz, hogy a nagy falkák- ban megjelenő fókák nagy pusztítást végeznek a halál­lományban. Az egyébként falánk természetű fókák hosz szabb időn keresztül, akár egy hétig is képesek koplalni. Ilyenkor a szervezetükben — főleg a bőrük alatt — felhal­mozódott (testsúlyuk, mint­egy negyed részét kitevő) zsi radékot fogyasztják. Képünkön: egy gyűrűsfóka látható, a Szovjetunió csen­des-óceáni partvidékéről. A dugványozásról A dugványok lemetszett nö­vényi részek, amelyeket mes­terséges eljárásokkal gyökér­képzésre késztetünk, és végül önálló növénnyé fejlődnek. A következő dugványokat hasz­náljuk : Hajtás-, csúcs- vagy fejdugványok : azok a hajtások, melyek egy növeke­dőképes csúcsrügyet nevelnek (Fuchsia, Chrysanthemum, Pe­largonium stb.). Szárdugványok : egy­rügyesek és az ízközökben kell elmetszeni őket (Cordyline, Dracanea, Monstrea, Dieffen- bachia. Ficus, Peperomia stb.). Lehetnek levelesek vagy levél nélküliek. Szárdugványnak osztott (föld alatti szárat) is alkalmazhatunk, mely később meggyökeresedik és hajtást hoz. Rügydugványok : nyug­vó rügyek, többnyire egy ülő levéllel a hajtásrészből ki­metszve. E szaporításmódra a Vitaceae-k (Tetrastigma voini- erianum, Cissus antarctica stb.) alkalmasak. Levéldugványok: e módon szaporítjuk a begónia­fajokat. Sansaveriát, Fokföldi ibolyát, Streptocarpust stb. Gyökérdugványok vagy gyökérdarabok: ehhez ujjnyi hosszú, fás, vagy húsos gyökérrészeket haszná­lunk, amelyek járulékos rü­gyeikből új hajtásokat és gyö­kereket fejlesztenek. Fontos, hogy dugványnyerés­re csak életerős, jó tulajdonsá­gú anyanövényeket használ­junk. A dugványok gyökerese- dése függ a levelek klorofiltar- talmától, az anyanövény táp­láltságától (nitrogén-túltrágya- zásnál rossz a gyökeresedés. könnyen hervad, vagy rothad a dugvány) és a fényvi­szonyoktól. A dugványok nyerésénél fon­tos tudnunk, hogy az anyanö­vény melyik részén keletkez­tek. Általában egy növény fel­ső részeiről való hajtások ko­rábban nevelnek virágot, mint a talajhoz közel fekvő részek­ről származók. A hortenziának és a Lorraine Begóniának a törzs alapjaiból kiinduló hajtá­sai sokáig vegetatív növeke­désben maradnak, és erős nö­vekedésű, későn virágzó növé­nyeket nyerünk belőlük. Ha a virágokkal egy szintben lévő dugványokat szedünk, gyenge növésű, idő előtt virágzó nö­vényekké lesznek, és belőlük nyerjük a gazdagon virító tör­pe növényeket. A lágy szárú dugványok gyö- keresedése a levelek asszimi­Sokszor talán nem is gondo­lunk arra a mind szegényebb választékúvá váló késő őszi, tél eleji időszakban, hogy némi többletmunkával és gondosság­gal több termény frissfogyasz­tási idénye is meghosszabbít­ható. Érdemes felszedni a fa­gyoktól még nem károsodott és többé-kevésbé kifejlett, bo­gyókkal teli paprikatöveinknek legalább egy részét. Ládába töltött laza földbe beültetve és fagymentes, világos helyre té­ve vagy csak szálas szalmával letakarva, megmaradnak raj­tuk és így továbbra is szedhe­tők még róluk a bogyók. Friss .petrezselyem-, esetleg zellerzöldről szintén viszonylag egyszerűen gondoskodhatunk. A száraz gyökér- és levélma­radványoktól előzetesen meg­tisztogatott, vaskos, de kisebb méretű, nem romló, ép, hajtás­ra képes gyökerükből, illetve gumójukból néhányat beülte­tünk párosával vagy egyenként láló képességétől, a gyokérkép- ző anyagok keletkezésétől függ. Mivel az asszimiláltak az éjszaka folyamán lebomlanak, a dugványokat jobb a délutáni órákban — sőt, jobb napsü­tésben, mint esős napokon szedni. így jobb gyökeresedést érünk el. A kedvező fényvi­szonyok a szaporítás előtt és közben tehát éppen olyan.fon­tosak. mint a dugványok le­vélszáma. Minél borultabb az évszak, annál több leveles le­gyen a dugvány. A levéllemez visszametszése —, hogy a víz- párologtatást csökkentsük — csak a fényben gazdag nyári hónapokban helyes, vagy, ha a dugványok helyhiány miatt sű­rűn egymás mellett állnak: ví­rusérzékeny növényfajoknál és -fajtáknál teljesen el kell hagyni. A szaporítóágyak mes­terséges megvilágításával gyor­sabb és jobb a gyökeresedés. A dugványok metszlapjain kallusz képződik, egy sejt­szövet, mely a seb lezárását szolgálja, és alkalmas vizfelvé- telre. Ezen a sebszöveten ke­resztül jelentősen csökken a hervadás lehetősége, és meg­akadályozza a rothadás kór­okozójának behatolását. A tej­nedvet tartalmazó növények (a Ficus, és az Euphorbia pulc- herrima) dugványainak metsz- lapjairól a ragadós anyagot meleg vízzel le kell mosni. A rothadás megakadályozására mártsuk ezután a metszlapo- kat finom faszénporba. A dugványok gyökeresedése a hőmérséklettől is függ. Az optimális hő segítségével a növény saját növekedési anya­gai hasznosulnak és segítik a gyökeresedést. A trópusi növé­nyek, mint a Ficus, optimális hőmérséklete 30 Celsius fok körül van, a lágy szárú, cse­repes dugványoknál az opti­mum általában 12 Celsius fok fölötti talajmeleget jelent. Nagy hatása van a gyökere- sedésre a talaj- és légnedves­ségnek. Ezért keverjünk a sza­porítóközegbe homokot es tő­zeget. így a nedvességet job­ban tartja. A legtöbb esetben a magas légnedvesség jelentő­sen segíti a gyökérképződést. A gyökérképződés megindulása után fokozatosan levegőzzük és edzzük a növényeket. akkora cserepekbe, amekkorá­ban jól elférnek. A csúcsré­szük nyúljon csak ki V-»—1 cm- re a beültetéshez használt nyirkos földből. Az így becse- repezett gyökerek hűvös, vilá­gos helyen, rendszeres öntözés mellett hamarosan elkezdenek leveleket hajtani, amelyek szedhetők. Ennél is egyszerűbb, ha a gyökérrészről levágott felső, leveles részeket vízzel megtöltött, lapos tálkába tesz- szük, és így helyezzük el na­pos ablakközben. A vöröshagymát is lehet haj­tatni, méghozzá mindenféle hajtató közeg nélkül. Elég, ha világos, meleg helyiségben tart­juk. Amikor megnyúló és be- zöldülő levelei elegendő hosz- szúak, szétszedhetjük a vörös­hagymafejet, és fogyasztható a zöldhagyma. A becserepezett metélőhagyma-tövek világos, 10-15 Celsius fokos helyiségben tartva, ugyancsak tartósan szedhetők. Vízszintes: 1. Megfejtendő (folytatá­sa a függőleges 15., vízszin­tes 6., függőleges 19. sorok­ban). 7. E napi. 8. YE. 9. RTD. 11. Tisztít. 12. Verdi operája. 14. Halom. 16. A Duna csehszlovákiai mel­lékfolyója. 18. Félig kéri! 20. Talál. 21. Római 550. 22. Védd. 24. Óv. 25. Nyalka. 27. Habzsoló (—’). 28. Vissza: akasztófa. 29. Fordítva: kis kecske. Függőleges: 1. Hullatja. 2. Kiejtett mássalhangzó. 3. Ilinek. 4. Római 1001. 5. Lépésünk által hagyott jel. 6. Ez a király is, a cár is. 10. Né­mán dadog! 11. Magyar Optikai Művek. 13. Angol­na, németül. 14. Nóta. 17. Személyére. 21. Ilyen gyü­mölcs pld. a narancs, ba­nán is. 23. Római 551. 24. Féktelen. 26. Intéző Bizott­ság rövidítése. 27. Növény. Megfejtendő: vízszintes 1., függőleges 15., vízszintes 6., függőleges 19. Múlt heti megfejtés: KEL­LEMES ÜNNEPEKET KÍ­VÁNUNK. t Könyvjutalom: Czomba Géza Búj, Molnár Orsolya Tiszavasvári, ifj. Kanyó András Csengenijfalu, Szé­les Mariann Fehérgyarmat, Turbucz Edit Nyírbátor és Kulimár János Nyíregyhá­za. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK A frissfogyasztási idény meghosszabbítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents