Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

1976. december 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Tanulás gyesen Kismama-találkozón is sokszor hallottunk ilyen kétségekről, amilyenről S. N-né nyíregyházi olvasónk ír levelében: „Gyermekgon­dozási szabadságon vagyok, és mostanában gyakran fog­lalkoztat a tanulás gondo­lata. Ügy érzem, többre va­gyok képes, az üzemben, ahol dolgozom — a tanulás révén — előbbre juthatnék, de valami minduntalan visz- szatart, úgy érzem, amióta itthon vagyok — immár ne­gyedik éve — a maradék ön­bizalmamat is elvesztettem. Gyakran azon veszem ma­gamai észre, hogy az üzlet­ben is alig merek megszó­lalni. Visszatart a tanulás­tól az is, hogy egyszer már próbálkoztam és kiderült, hogy a férjem — aki segí­teni akart a tanulásban — hamarabb megjegyezte a történelmi eseményeket, a matematikai képleteket mint én. Föladtam a reményt, magamba roskadtam: sem­mire sem vagyok jó. Megal­kudtam. Miért kell nekem produkálni? Keresek egy jó nyugalmas állást és nevelem a gyermekeimet.” Sz. Z-né mátészalkai fia­talasszony levele tulajdon­képpen hasonló gondolatot tartalmaz, és még említhet­nénk jó néhány nevet, ha­sonló levelet, melyek „vál­laljam a tanulást vagy sem?” kétségek közepette íródtak. Biztatásra várnak ezek a fiatalasszonyok, mert valami azt sugallja nekik; saját céljaikról, a valami fe­lé törekvésről sem szabad megfeledkezniük a naponta ismétlődő pelenkamosás, ebédfőzés, gyermeksétálta- tás programja mellett. Csupa olyan fiatalasszony áll e levelek mögött, akik a kezdő anyaság éveit élik át. Fiatalon egyszerre rájuk ne­hezednek a kötelességek, a gyerekek és a háztartás. Mindennap teli cselekvéssel, apró kis izgalmakkal. Olyan fiatalok, akiknek még szinte arra sem volt idejük, hogy eldöntsék, mi legyen a vég­leges szakmájuk, életcéljuk. Most pedig itt a lehetőség a három év vagy több gyer­mek esetén több év alatt ta­nulhatnak, továbbképezhe­tik magukat, törekvésükben a munkahelyek is szívesen támogatják. Csak önbizalom kérdése. A kétségeket csak nagyon kevesen kerülik el. Ki tudja miért, a nők többsége akkor kezd töprengeni, hogy mihez is kezdjen önmagával, ami­kor már anya, s úgy érzi, a család gondja, a körülmé­nyek miatt a kör bezárult. Pedig nem így van. Egy kö­zépkorú asszony — aki ha­sonló körülmények között tanult fiatalon — mondta el nem is olyan régen, ő annak idején hogyan próbált ver­senyt futni az idővel. Egy­re korábban kelt, hogy leg­alább este nyerjen néhány szabad órát a tanulásra. És volt értelme! Amiről a fiatalasszonyok panaszkodnak — az idő, az önbizalom hiánya — a leg­többen átélték, még azok is, akik ma magabiztosaknak látszanak, s ennek pedig egy titka van: át kell verekedni­ük magukat a „bűvös kö­rön”. Soltész Agnes KLUBKÖZGYULÉS Az MHSZ nyíregyházi Zal­ka Máté területi tartalékos klubjának közgyűlésére sok vendéget is hívtunk — írja M. Takács Ferenc. Már a kezdő időpont előtt számosán gyülekeztek a nyíregyházi fegyveres erők klubjának dísztermében, és érdeklődés­sel szemlélték a dekoráció­ként kiállított felszerelést és nem különben a klub dina­mikus életét, versenyeredmé­nyeket tükröző fényképtabló­kat, okleveleket és a csoport­díjakként szerzett vándor­serlegeket. Az összejövetelen értékelték az öt év munká­ját, és meghatározták az újabb öt esztendő feladatait majd jutalmat adtak át. TEJÁTVÉTEL FÉLHOMÁLYBAN Petróleumlámpa fénye mel­lett veszik át a tejet Kántor- jánosiban. Ez nemcsak bal­esetveszélyes, (mint ismere­tes, a tej minőségét az igen nagy elővigyázatosságot kö­vetelő kénsavval vizsgálják), hanem az átvételnél is ne­hézséget okoz, sérti a terme­lők érdekeit, hiszen alig lát­ni a félhomályban a mérő- kanna mennyiségi mutatóját. Többször kértük a tejipari vállalatot, hogy az alig két méterre lévő oszlopról, vagy az igen közeli ÁFÉSZ-ve- gyesboltból vezessék át az áramot. Kérésünket mindig elutasítják azzal, hogy új tej- csarnokot fogunk kapni, s erre már nem érdemes költe­ni. Mi változatlanul azt tart­juk — hangzik Szucsánszki László kántorjánosi lakos le­vele —, néhány száz forintot az újig is érdemes volna ál­dozni a precíz, pontos fel­vásárlás érdekében. HOVÁ LETTEK A NAPILAPOK? Régi jó szokás volt, hogy a kávéházakban, eszpresz- szókban, éttermekben ügyes keretekre szerelve ott voltak a napilapok. A várakozó, aki egy teára vagy kávéra tért be, idejét okosan tölthette, olvasva a napi sajtót — írja levelében Balogh Ferenc jó- savárosi olvasónk. Miért nin­csen ma sehol a nyíregyházi presszókban újság — kérdi, — hozzátéve: nem valószínű, hogy ez nagy kiadást jelen­tene a vendéglátó vállalat­nak. Esténként — fejezi be levelét — az Omniába min­dig betér az újságos, aki az Esti Hírlapot hozza. Szinte nincsen asztal, ahol ne ven­nének. Ez is bizonyítja, hogy a szórakozóhelyek vendégei szívesen olvasnának, nyilván napközben is, ha lenne mit. CSAK A RADIÁTOR? Az idén már többször is szó volt róla, hogy Jósaváros jó néhány lakóházában fáz­nak a családok, — közöttük apró gyerekek, egész nap otthon tartózkodó nyugdíja­sok, öregek — mert a fűtés nem kielégítő. Legtöbbször csak langyosak a radiátorok, néha teljesen kihűlnek, mint most december 26-án, a dél­utáni és esti órákban. Sok­féle magyarázatot, indokot hallottunk már ezzel kapcso­latosan, de nekünk egyik sem vigasz, hiszen kellemetlen és barátságtalan a hideg lakás. Egyet tudunk: kevés hőt ka­punk, és kicsik a radiátorok is, képtelenek felmelegíteni a helyiségeket, még a szigetelt ablakok, ajtók mellett is. Irigykedve nézzük viszont a nagyméretű lépcsőházi fűtő­testeket; és minduntalan eszünkbe jut: vajon miért voltak itt oly „bőkezűek” a tervezők, amikor ennek hője BENSŐSÉGES ÜNNEPSÉGEN KÖSZÖNTÖTTE a KI­SOSZ Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének elnöksége a munkában megfáradt idős kiskereskedőket. Csernyánszky Csabáné titkár köszöntőjében méltatta az idős emberek sok évtizedes fáradságos munkáját, majd átadta a segélyeket. Meleg hangú, kötetlen beszélgetéssel folytatódott az ünnep­ség, ahol a régi idők gondjairól, nehézségeiről meséltek az idős emberek, és megköszönték a róluk való gondoskodást és törődést. Szerkesztői üzenetek Hegyaljai Endre nagy­varsányi, Kondor Lajos rá- polti, Baráth Istvánná fü­leséi olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. Aszalós Istvánná tiszalö- ki, Lácz József tiszavasvá- ri, Mihók István csengeri, Sempergel Gyula nagykál- lói, Tyakor Sándorná cse- göldi. Takács Lajos nyírbél- teki és Győri Sándor nagy- ari lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Nagy Jánosná tiszalöki la­kos kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Juhász Lajosná mándoki levélírónkat kérjük, hogy közölje velünk munkahe­lyének pontos címét, hogy panaszát kivizsgálhassuk. Nyúzó Lajosná csenger- simai olvasónk gáztűzhe­lyét 1977. első negyedévé­ben fogja bekötni a TI­GÁZ Szabolcs-Szatmár me­gyei kirendeltsége. Balogh Árpád botpaláéi lakos ügyében a botpaláéi Üj Barázda Mg. Termelő- szövetkezet értesítette szer­kesztőségünket, hogy por­tásként nem tudják jelen­leg foglalkoztatni levél­írónkat, de a növényter­mesztésben egészségi álla­potának megfelelő munka­kört tudnak adni. Halász Báláná tiszabez- dédi olvasónkat a társada­lombiztosítási igazgatóság részletes levélben tájékoz­tatta a táppénzzel, vala­mint a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos tud­nivalókról. Az illetékes válaszol nagyrészt a bejárati ajtón át a szabadba távozik, ugyanak­kor a lakásokban meg fáz­nak, mert kevés a hő, és ki­csik a fűtőfelületek. Arra is kíváncsiak lennénk, vajon a hőközpontokat rendszeresen ellenőrzik-e, hiszen érthetet­lenek a fűtéskimaradások is — panaszolja Sz. K. a jósa- városi lakók nevében. FÉL ÉVE TÖRTÉNT... Még június 2-án történt: az Aranyosapáti Általános Is­kola tanulóival Mátészalkára utaztunk. A jegyváltásnál 172 forinttal többet fizettettek velünk, amit azonnal észre­vettünk, és reklamációnkat el is ismerték. A pénzt azon­ban csak a szokásos hivata­los úton kaphattuk vissza, a MÁV díjkiszabási hivataltól. A jegyzőkönyv, néhány soros kísérőlevelünkkel néhány napon belül eljutott a hiva­talhoz, de a pénzt azóta sem kaptuk vissza. A szülők gyakran érdeklődnek, ne­künk pedagógusoknak pedig igen kellemetlen, hogy újra meg újra csak várakozásra intjük őket, mert a MÄV­nak nem volt elegendő fél év, hogy a pénzt elküldje — panaszolja az aranyosapáti pedagógusok nevében Ma- roffka Imre. MI LESZ A KARÁCSONYFÁKKAL? Telefonon jelentkezett szer­kesztőségünknél hétfőn Papp Gyuláné, nyíregyházi lakos, örömmel közölte, hogy az ünnep után azonnal megkez­dődött a szemét elszállítása, amivel pedig gyakorta volt gond hasonló alkalommal. Ugyanakkor egy kérdést is feltett, amit érdemes közre­adni, mégpedig válasz remé­nyében: hogyan gondolja megszervezni a majd szük­ségtelenné vált fenyőfák gyűjtését az ingatlankezelő. Évek óta különös probléma, főleg a lakótelepeken, ahol eltüzelni sem lehet, a fák el­szállítása. Ott éktelenkednek díszüket vesztve a házak között, a parkokban. Jó len­ne — javasolja telefonálónk —, ha az ingatlankezelő egy külön teherautóval egy-két napot rászánva összegyűjtené a fákat. „Azt a hegyet” címmel a december 15-i Fórum rova­tunkban szóvá tettük, hogy a Garibaldi utcai dombot — melyet korábban pihenő­parknak, télére a ródlizó gye­rekeknek szánkópályának ígértek — elhordják, és ér­telmetlen az ott folyó terep- rendezés. A Nyíregyházi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat igazgatója észrevételünkre közölte, hogy az általuk vég­zett tereprendezés a ródlipá- lya kialakítását szolgálja, s a támfal felőli oldalon végzett felhordásra — melyet cik­künkben szintén szóvá tet­tünk az Ungvár sétány kiala­kítása miatt volt szükség. Miután a domb egész terüle­te több szerepet fog betölte­ni. ahhoz elengedhetetlenül szükséges a jelenleg is tartó tereprendezés. Szintén a kertészeti válla­latot érintette a „Virágos díszfák” című cikkünk, mely­re Jenser György igazgató levelében arról tájékoztatott bennünket, hogy a Mező ut­cától a Vorosilov laktanya területéig terjedő útszaka­szon kivágott fák helyére 15 éves fákat fognak ültetni, s ezzel pótolják a villamosve­zeték építése miatt kivágott fákat, a korosabb fák azt a lombfelületet tudják majd nyújtani, amit a kitermelés során időlegesen elveszítet­tek. VESZÉLYES KÜT Nyíregyházán, a Serház ut­cában évek óta fedetlenül áll egy használaton kívüli kút. Többször kértük már a ta­nácsot, hogy fedjék le, mert balesetveszélyes. Eddig még nem történt meg, a környék lakói hol vaslemezzel, hol deszkával (sajnos, idővel ezek is eltűnnek), takarják le, mert nem tudják nézni a ve­szélyt rejtő betongyűrűt, melynek gyermekek eshetnek áldozatául. Gyors intézkedést várnak a Serház és a környe­ző utcák lakói — jegyzi meg levelében S. M. nyíregyházi olvasónk. II tsz-tagok, -alkalmazottak munkabéréről (2.) A termelőszövetkezet, mint munkáltató és az alkalma­zott, megállapodhat olyan formában is, hogy a munka­bér 80 százaléka minden hónapban utólagosan, a bérfi­zetés napján esedékes, míg 20 százalékát a termelőszövet­kezet: a zárszámadáskor fizeti ki. Az ilyen szerződés alap­ján a zárszámadáskor esedékes rész kifizetésének nem fel­tétele, hogy a termelőszövetkezet a tagok részére kiegé­szítő részesedést fizessen, vagy arra a tsz nyeresége fede­zetet nyújtson. A kétoldalú megállapodásban fenti feltéte­lek alapján visszatartott 20 százalék minden körülmények között megilleti az alkalmazottat, lényegében e szerző­désben a munkabér egy részének esedékességét későbbi időpontban határozták meg a szerződő felek. Végül lehetőség van olyan formában is szerződést köt­ni, amelyben a munkabéren belül meghatározzák, hogy mennyi az alapmunkabér — általában a munkabér 80 szá­zaléka és a kiegészítő munkabér. Szerződésben rögzítik, hogy az alapmunkabér minden hónapban a bérfizetési na­pon esedékes, míg a kiegészítő fizetés a termelőszövetke­zet gazdálkodásának eredménye alapján a nyereségből kerül kifizetésre, olyan mértékben, amilyen mértékben arra a nyereség fedezetet nyújt és a zárszámadáskor ese­dékes. Amennyiben a termelőszövetkezet veszteségesen zárta az évet, úgy nincs fedezet a kiegészítő részesedésre, így az ilyen munkavállalási szerződés alapján kiegészítő mun­kabér sem fizethető. Előfordulhat az is, hogy a terme­lőszövetkezel nyeresége a kiegészítő munkabér csak egy részére nyújt fedezetet, így ez esetben csak részben lehet a kiegészítő munkabért kifizetni. Példákkal illusztrálva: I. a tsz-alkalmazott munkabé­rét 5000 Ft-ban határozták meg, ami minden hó 5-ig ese­dékes. Az ilyen szerződés alapján a munkabért minden hó 5-ig ki kell fizetni, de az ilyen alkalmazott részére ki­egészítő munkabért folyósítani nem lehet. II. a tsz-alkalmazott munkabérét 5000 Ft-ban állapí­tották meg a szerződésben úgy, hogy ebből 4000 forint minden hó 5-ig esedékes, -így 1000 Ft zárszámadást köve­tően kerül kifizetésre. A zárszámadást követően 15 na­pon belül a szerződés alapján visszatartott 1000 forintot, a termelőszövetkezet gazdálkodásának eredményétől füg­gően az alkalmazott részére ki kell fizetni. Az ilyen szer­ződés alapján sem jogosult az alkalmazott kiegészítő mun­kabérre. III. a tsz-alkalmazott munkabérét 5000 forintban ha­tározták meg úgy, hogy abból 4000 forint alapmunkabér, míg 1000 forint kiegészítő munkabér. A kiegészítő mun­kabérre vonatkozóan a szerződésben úgy állapodnak meg a felek, hogy a kiegészítő részesedés a tsz gazdálkodásá­nak eredményétői jár és olyan mértékben (százalékban), amilyen mértékben arra a termelőszövetkezet nyeresége fedezetet nyújt. Az ilyen szerződés alapján az alkahYiazott 4000 forint alapmunkabérét minden hó 5-ig ki kell fizet­ni. A kiegészítő munkabért, vagy annak meghatározott ré­szét a termelőszövetkezet gazdálkodási eredménye alapján a zárszámadáskor lehet kifizetni. A fenti példák értelemszerűen vonatkoznak és alkal­mazhatók olyan esetben is, amikor a munkabért órabér­ben, vagy teljesítménybérben határozzák meg. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság előtt folyó mun­kaügyi perek iratait áttanulmányozva az a véleményünk alakult ki, hogy sem a termelőszövetkezetek, sem pedig az alkalmazottak nem fordítanak kellő gondot a munka- vállalási szerződés egyértelmű, vitamentes elkészítésére és annak megfelelő aláírására. Nem vezetik rá a szerző­désekre a kölcsönös szerződésmódosításokat, az időközbe­ni béremeléseket és ezek mind-mind munkaügyi vitára adnak alapot. A jogszabályok, a tsz belső szabályzatai megadják a lehetőséget az egyértelmű szerződések megkötésére, csak élni kell a lehetőséggel. Dr. Sőrés Imre TESZÖV-jogtanácsos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents