Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. december 3. (Folytató* as 1. oldalról) 2 A Központi Bizottság áttekintette a Ss gazdasági építőmunka időszerű kérdé­sért. Megállapította, hogy népünk a párt XI. kongresszusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi népgaz­dasági terv feladatainak megoldásán. A gazdasági munkát nehezítette a világ- gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folya­matok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előre­láthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányban ha­ladunk. Javult a gazdasági munka hatékony­sága, fokozódott a termelékenység, kezdeti eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, az anyag és az energia ta­karékosabb felhasználásában. Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha sze­rény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesíté­séről az eddigi adatok alapján megállapít­ható: _ A nemzeti jövedelem termelése 1976- O ban várhatóan 4 százalékkal emelke­dik, felhasználása megfelel a tervezett ará­nyoknak. — Az ipari termelés mintegy 5 százalék­kal növekszik. A villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növeke­dése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazat­ban viszont — főként a belföldi kereslet bő­vülésének mérséklődése, az élelmiszeripar­ban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A köz­ponti fejlesztési programok és a rekonstruk­ciók keretében üzembe helyezett kapacitá­sok hozzájárultak a műszaki színvonal eme­léséhez, a termelés bővüléséhez, a termék- szerkezet korszerűsítéséhez. A munka terme­lékenysége a tervezett mértékben nő, azon­ban lassú az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a feldolgozóipar exportké­pességének növekedésében. — Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége el­marad a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevé­kenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munkaerő-gazdálkodásban meglevő hiányosságok. — A mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évi­vel azonos lesz. A mezőgazdasági dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem követ­kezett be nagyobb terméskiesés. — Kenyérgabonából a tervezettnél több termett, az őszi betakarítású növények ter­méseredményei azonban elmaradnak a ter­vezettől. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertés- állomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont csökkent. A tejter­melés mennyisége és a fejési átlag növeke­dett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítá­si feladatait. b Beruházásokra a tervezettnek megfe­lelően 150 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagybe­ruházások kivitelezése tervszerű. A célcso­portos beruházások színvonala eléri a terve­zettet, az egyéb állami beruházásoké azon­ban elmarad attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készletgaz­dálkodás. _ A foglalkoztatottak száma összességé- C ben nem változik, népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javí-" tására tett intézkedések végrehajtása meg­kezdődött. d A lakosság életszínvonala — össz­hangban gazdasági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mérték­ben, várhatóan 1,5 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit. A lakosság áruellátása alapvetően ki­egyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt, bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — külö­nösen burgonyából, zöldségfélékből — át­menetileg nem tudtuk teljes mértékben ki­elégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöld­ség- és gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéket. Az életkörülmények javításához hozzá­járul, hogy az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épül, 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Ja­vult a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. — Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdá­id sági kapcsolatai, fokozódott részvéte­lünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjet­unióval kötött hosszú lejáratú megállapodá­sok hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés­országokkal is. « A gazdaságpolitikai célok megvalósítá­sát eredményesen szolgálta a gazdasá­gi szabályozók 1976. évi módosítása. A nép­gazdaság pénzügyi helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befizetései azonosak az elő­irányzottal. 9 A Központi Bizottság figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, az eiert színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tartja: — 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fej­lődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság élet- színvonala. — A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javu­lása eredményezze. Erősödjenek a népgazda­sági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gaz­daságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési ka­pacitások kihasználása, a munkaerő haté­kony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető versenyképes termékek előál­lítása. A Központi Bizottság az 1977. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés fő elő­irányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá: A TERVEZETT NÖVEKEDÉS, EVES ELŐIRÁNYZAT: Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi 6—6,5 százalék felhasználása 4—5 százalék Ipari termelés Országos építési-szerelési 6 százalék teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése 5—5,5 százalék (az 1975. évihez képest) 7—8 százalék Egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5—4 százalék Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra 2,5—3 százalék jutó reálkereset 2,5—3 százalék A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalék Kiskereskedelmi áruforgalom 4—4,5 százalék 164 milliárd A szocialista szektor beruházásai forint Az összes lakásépítés 88 ezer lakás Ebből: állami 31 ezer Állami költségvetés bevétele 10,4 százalék kiadása 10,5 százalék a) Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés: Az ipari termelés 6 százalékos növe­kedését a termelékenység fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gépipari, a könnyű­ipari és az élelmiszeripari export — dinami­kusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy to­vább javuljon a termelés szerkezete és mű­szaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A feladatok ütemes telje­sítésével, a szerződéses fegyelem betartásá­val, a termelési kooperáció erősítésével vál­jék tervszerűbbé a vállalatok együttműkö­dése. — Az építési-szerelési tevékenység 5-5,5 százalékos növelését a termelékenység és szervezettség javításával, a gépek és beren­dezések megfelelő kihasználásával kell el­érni. — A mezőgazdasági termelés 7-8 száza­lékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek olda­láról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél job­ban használják ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegyelem betartására, az ál­lóeszközök, a műtrágya, a növényvédő szer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítá­sára. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségei­nek kiaknázását. A termelési eszközellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével is segíteni, ösztönözni kell a termelő munkát. A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudo­mány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termékszerkezet átalakítását hosszabb táv­ra kidolgozott programokkal támasszák alá. A központi irányító szervek, a szervezési in­tézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon nagyobb lendüle­tet az élő munkát helyettesítő fejlesztés. Fo­kozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ész­szerű takarékosság áthassa egész társadal­munkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkat­részellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő meg­felelő foglalkoztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el. b) Az áruszállítás teljesítményét 6 szá­zalékkal, a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket első­sorban szervezési intézkedésekkel, egyenle­tes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelő vállalatok összehangolt együtt­működésével kell kielégíteni. Űj létesítmé­nyek üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével javuljon a személyszállítás szín­vonala. c) A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésé­vel el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5-4 százalékkal, a mun­kások és alkalmazottak reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5-3 száza­lékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek előse­gítésére, a dolgozók érdekeltségének növelé­se céljából 1977. július 1-ével rendezni és egységesíteni kell a műszakpótlékot. A ren­dezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszer­kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra; ez­zel egyidejűleg a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékkal azo­nos összegű öregségi ellátást és a gyermek­gondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az ed­digi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell ad­ni. Növelni kell a tanácsok szociális segély­alapját. A lakosság fogyasztása 3,7-4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormány­zati szervek, termelő és kereskedelmi válla­latok gondoskodjanak arról, hogy a lakos­ság szükségleteit javuló színvonalon, a vá­laszték bővítésével folyamatosan ki lehes­sen elégíteni. A fogyasztói árszínvonal emelkedese 1977-ben nem haladhatja meg a 3,8-4 száza­lékot. Az illetékes hatóságok szigorúan el­lenőrizzék az árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket. A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mel­lett az óvodai férőhelyek számát 16-17 ezer­rel, a bölcsődei helyekét 3100-3200-zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni. d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forin­tot lehet felhasználni. A fejlesztési forráso­kat elsősorban a folyamatban lévő beruhá­zások gyorsabb megvalósítására kell össz­pontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A versenyképes exportárualapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben össze­sen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni. e) A népgazdasági tervben kijelölt fel­adatok eredményes megvalósítása, a külke­reskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink, bővüljön a külkeres­kedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésé­ben, erősítjük két- és többoldalú együttmű­ködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a tőkésországokkal és a fejlődő országokkal, a kölcsönös előnyöket figye­lembe véve, a gazdasági együttműködés fej­lesztésére, az áruforgalom bővítésére törek­szünk. A külkereskedelem fejlesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése. f) Az állami költségvetés kiadásai és be­vételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvénye­síteni kell az ésszerű takarékosságot. Az ál­lamigazgatás központi és helyi szervei, a költségvetésből gazdálkodó intézmények for­dítsanak nagy figyelmet az ügyvitel, mun­kájuk korszerűsítésére és a takarékos gaz­dálkodásra. g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyo­zott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a teljesítmény és a jövedelem jobb össz­hangját. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtásának meghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak el­érésében. A kiegyensúlyozott gazdasági fej­lődés biztosításának, az életszínvonal továb­bi növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesülje­nek a XI. kongresszus, valamint a Központi Bizottság 1975 novemberi határozatában fog­lalt gazdaságpolitikai követelmények. A terV sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősöd­jék az egységes szemlélet a feladatok meg­ítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, kö­vetkezetes, fegyelmezett legyen a végre­hajtás. A kormányzati szervek biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Segítsék és el­lenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását. A központi irányítás támaszkodjon, építsen a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok veze­tőinek kezdeményezésére és felelősségére. A vállalatok és a szövetkezetek a nép- gazdasági tervvel összhangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő fel­adata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fo­kozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági haté­konyság gyorsabb növeléséért, a munkaszer­vezés javításáért, a munkaidő és a termelő- eszközök jobb kihasználásáért. A pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek és a gazdasági vezetők minden termelő, gazdálkodó egységben meg­felelően tájékoztassák a dolgozókat a nép- gazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, bátorítsák a tervek megvalósí­tását segítő kezdeményezéseket. Ez fontos feltétele a dolgozók alkotó aktivitásának. Karolják fel a dolgozók termelési mozgal­mait, támogassák az újítókat, tegyenek in­tézkedéseket a szocialista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny további kibonta­koztatására. A pártszervek és -szervezetek segítsék gazdaságpolitikai céljaink érvényesítését és erőiket összpontosítsák a terv teljesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak pél­dát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a tömegszerveze­tekben és a tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták meggyőző, szervező tevékeny­séggel mozdítsák elő a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a terv céljaival összhangban cselekedjenek, és annak meg­valósítására mozgósítsák szervezeteik akti­vistáit és tagságát. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szer­vezze az ifjúságot a gazdasági feladatok eredményes megoldására, országos és helyi akciókkal vegyen részt a terv sikeres telje­sítésében. Az agitációs és propagandamunka, a saj­tó, a rádió és a televízió segítse elő, hogy dolgozó népünk jól ismerje a gazdasági épí­tés fő feladatait, az 1977. évi terv céljait. Kapjon nagyobb teret és szerepet a jó kez­deményezések népszerűsítése, a dolgozók helytállásának, népünk erőfeszítéseinek és eredményeinek bemutatása. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a jövő évi terv reális és elérhető célo­kat határoz meg. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, népünket, hogy aktív, fegyelmezett munkával járuljon hozzá a népgazdasági tervben foglalt fel­adatok végrehajtásához. 3 A Központi Bizottság elfogadta az 1977. évre szóló munkatervét. Kovács Antal elvtársat, a KB tagját, az MSZMP Vas megyei Bizottsága első t'tkárát a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetőjévé kinevez­te és beválasztotta a gazdaságpolitikai bi­zottság tagjai közé. (MTI) Leonyid Brezsnyev magas bolgár kitüntetése Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, a bol­gár államtanács elnöke csü­törtököm a Kremlben átnyúj­totta Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának a Bolgár Nép- köztársaság Hőse aranycsil­lagát és a Dimitrov-rendet. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára a magas kitüntetést 70. születésnapja alkalmából és azokért a ki­emelkedő érdemekért kapta, amelyeket az SZKP lenini po­litikájának kidolgozásában és valóra váltásában a szovjet állam fejlesztése, az SZKP és a BKP, a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság közöt­ti testvériség és sokoldalú együttműködés elmélyítésé­ben, és kiszélesítésében, a szocialista közösség egységé­nek további megszilárdításá­ban, erejének és befolyásának növelésében, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom összeforrottsá- gának folytatásáért és az eny­hülésért, a tartós békéért, a népek biztonságáért folyta­tott tevékenységében szerzett. A kitüntetés átnyújtásakor Todor Zsivkov tolmácsolta Leonyid Brezsnyevnek a bol­gár nép és a bolgár kommu­nisták szívélyes testvéri sze- retetét. Leonyid Brezsnyev válaszá­ban kijelentette: a kitünte­tésben nemcsak és elsősorban nem is személyes érdemeinek elismerését látja, mint in­kább a Szovjetunió és az SZKP jelentős szerepének méltatását abban a küzde­lemben, amely Marx, Engels, Lenin nagy eszméinek meg­valósításáért folyik. Hozzá­fűzte: ebben a nagyarányú történelmi tevékenységben vállvetve dolgozunk. Az SZKP főtitkára megál­lapította, hogy a szocialista közösség országainak össze- forrottsága és együttműködé­se szüntelenül erősödik. Ezt tanúsítják a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi ülé­sén született eredmények is. Mindebben újból és újból megnyilvánul testvéri kap­csolataink alkotó ereje, a proletár, szocialista interna­cionalizmus hatalma s ereje — mondotta befejezésül Leo­nyid Brezsnyev. dJ

Next

/
Thumbnails
Contents