Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. december 21. Kosárhegy 27 ezer fonott kosarat készít ez évben tőkés ex­portra a Szatmár Vidéki Háziipari Szövetkezet fe­hérgyarmati kosárfonó részlege. Képünkön: Nagy Jánosné a kész kosarakat lakkozza. (Gaál Béla felvétele) Foszlós kalács a városnak Lesz elegendő friss kenyér Társadalmi összefogás A közgazdászok a mezőgazdaságért ­A megye gazdasági élete problémáinak megoldásához ebben az esztendőben már hat­hatós segítséget nyújtott a közgazdasági társaság sza- bolcs-szatmári tagozata. Az Agrártudományi Egye­sület szakembereinek köz­reműködésével olyan té­mák feldolgozását tűzték napirendre, amelyek első­sorban a mezőgazdaságot hivatottak segíteni. Hat munkabizottság te- vénykedett. Foglalkoztak többek között a rendszer- gazdaságok időszerű ter­melési és közgazdasági kérdéseivel, a dohányter­mesztéssel kapcsolatos idő­szerű problémákkal, a napraforgóval, mint a me­gye egyik igen fontos nö­vényével, valamint a leg­nagyobb kinccsel, az al­mával. A társaság tagjai sokol­dalú elemzése vizsgál­ta a termelés gazdaságos­ságának feltételeit, a bél­és külföldi piachatásokat, a különböző költség és ön­költségtényezőket is. A tapasztalatokat most úgy dolgozzák fel, hogy azok a gazdaságok rendelkezé­sére álljanak, s mind a jö­vő évi, mind a hosszabb távú tervek kidolgozásánál már hasznosíthatók le­gyenek. Tervezik, hogy a vizsgálati eredményeket szakfolyóiratokban is pub­likálják, hiszen a megál­lapítások jóllehet a sza- bolcs-szatmári helyzetből indulnak ki, de számos ál­talánosítható, másutt is alkalmazható tapasztalatot is tartalmaznak. Két igen fontos téma tu­dományos feldolgozása most van folyamatban. Az egyik a szarvasmarha-te­nyésztés. Igen sok ténye­zőt, szabályzókat, terme­lési kedvet, értékesítési le­hetőséget. piacviszonyokat, takarmánylapot, költsé­get és önköltséget vizsgál­nak, hogy ezek ismereté­ben tudják megadni azt a tanácsot, amely a megye gazdasági terveinek ösz- szeállításánál hatékony se­gítséget nyújt. A burgonya is külön témaként szere­pel. Itt természetesen fi­gyelembe kell venni a táj­egységről szóló határozat vonzatait, és a rendszer­gazdálkodás során kelet­kezett ellentmondásokat is. A sütőipar december 21- én — kedden — délután kezdi termelni az ünnepi foszlós kalácsot, amelyből Nyíregyháza ellátására 200 mázsa jut. Ez 15 százalékkal több, mint a korábbi évek­ben. December 22-én, tehát szerdán a déli órákban je­lennek meg a sütőipari vál­lalat szállító kocsijai az ün­nepi kaláccsal. Hagyományos az ünnepi asztalokon a mákos és a di­ós beigli. Annak ellenére, hogy a dió és a mák ára a múlt évi áraknak több mint kétszerese, változatlan áron kerül forgalomba mintegy 25 mázsa diós, és mákos beigli. A vállalat töltelékes anyagként három mázsa dióbelet, és négy mázsa má­kot használ fel az ünnepi sü­temények készítéséhez. Csak a kiskereskedelmi vállalat eddig 14 mázsa beiglira je­lentett be igényt. Sós teasüteményekből két mázsányit gyártanak, és ün­nep előtt szerdán ennek a kiszállítását is megkezdik az üzletekbe. Az ünnepek előt­ti két napon 900 mázsa ke­nyér gyártását tervezik Nyíregyházán. Talán soha nem kap any- nyi ajándékot, főleg játékot a gyermek, mint karácsony­kor. Nem gyerekjáték a ros­kadozó polcokról jól válasz­tani. Szépet vegyünk, drá­gát, vagy hasznosat? Ezért kérdeztünk meg egy pszicho­lógust és egy kereskedelmi szakembert: mit ajánlanak, illetve mit kínálnak a gyer- megjáték vásárlása előtt? ★ Kerekes lmréné pszicholó­gus (tanárképző főiskola): Az ajándékozó szándéka az örömszerzés. Nem biztos, hogy a drága beszélő baba nagyobb örömet szerez, mint egy rongydarabból, hulla­dékból otthon, a szülőkkel együtt összeállított bábfigu­ra. A legfontosabb, hogy a gyermek korosztályának megfelelően olyan ajándékot kapjon, amit játékos alko­táshoz, konstruáláshoz jól használhat. Az óvodás kortól már az alakítható, formálha­tó, mozgatható játékokat kedvelik. Ajánlatos már ki­csi kortól olyat választani, amivel kézügyességüket, fo­galomalkotásukat segíthet­jük. Barkaszi Istvánná, a 12-es játékbolt vezetője, Nyíregy­háza: — Az 1-3 éves gyerekek­nek műanyag lemosható, élénk színű, higiénikus játé­kokat készítenek, s ezeket nyugodtan a szájukba is ve­Az üzletek hét végi nyit- vatartásának új szabályozá­sa óta tejet és péksüteményt vasárnap a vendéglátóhelyek árusítanak. Az ünnep két napján a reggeli órákban a tovább eltartható Favorit kenyeret, zsemlyekenyeret és úgynevezett Vizes árukat is forgalmaznak. A sütőipari vállalat a megrendelt meny- nyiségnél több kenyeret süt, hogy ha a forgalom nagyobb lesz, mint az eddig felmért igény, azt a tartalékkészlet­ből elégíti ki. A sütőipari vállalat a más célra foglalkoztatott gépjár­műveit is alkalmassá teszik kenyérszállításra, hogy az ünnepi ellátásban semmiféle fennakadás ne történhessen. A vállalat zsúrkenyérből a múlt évben termelt 7 mázsa kétszeresét kívánja forgalom­ba hozni. Tartalékműszakot szerveznek, és ha szükség lesz rá, a január 2-án nyitva tartó vendéglátó helyeket friss sütőipari termékkel lát­ják el. Farkas Pál hetik. Ilyen például a zörgő henger. A nagyság- és egyen­súlyérzéket fejleszti a színes toronyépítő, a lurkó és a mon- tesszóri építő. Az óvodás ko­rú gyermekeknek olyan kész­ségfejlesztő játék kapható, amelyből házat, mozdonyt, repülőt és telefont egyaránt lehet építeni — ha pontosan a megadott rajz szerint ha­lad a gyerek. A mágneses mozaikjátékok közt félgömb, három- és hatszög-, szerepel. A 6 és 10 éves gyermekek­nek a Jáva építősorozat a műszaki érzék fejlesztésében játszik szerepet. Hintát, fu- rikot, mérleget és különböző gépeket lehet összeállítani a leírás alapján. A játékkár­tyának igen sok változatával találkozunk: a képes ábécé, modem autók, virágok, ma­darak családjait ismeri meg a gyerek, mert a játéksza­bály szerint ezeket kell ösz- szeraknia, s akkor „teríthet”. Lányoknak tipikusan „női” játékok készülnek: ágynemű- garnitúra, főző-, varró- és takarítókészlet. A 10-14 éves gyermeknek a gondolkodást fejlesztő játékokat ajánljuk. Ilyen például a polikresz. Játszva sajátíthatja el min­denki a közlekedés szabálya­it. Piros és zöld lámpa jelzi a telepes játékon a helytelen és a helyes választ. A Kap­csolj gyorsan játék földrajzi nevek, híres emberek megis­merésében segíti a gyereke­ket. (be—tk) Nemcsak játék! Beszélő baba, színes toronyépítő Mit ajándékozzunk a gyerekeknek? Nullás, Rh-s negatív Tíz liter egy — Mi vagyunk az egyik legintenzívebb vérfogyasztók, mondja dr. Szombaty Gábor, a nyíregyházi kórház gyer­mekosztályának a főorvosa. — Nekünk a vér legtöbbször már a kérés pillanatában kell. Évente átlagosan száz vér­cserét hajtunk végre. Mi nem mennyiséget kérünk, hanem ritka vércsoportú vért, és az ezekből készült készítménye­ket. A pár órás, napos cse­csemő vércseréjének az el- múlasztását később semmivel sem lehet pótolni. — Hogy mennyi vérre is van szüksége a baleseti se­bészetnek? — kérdez visz- sza dr. Fazekas Benjamin, a baleseti sebészet helyettes vezetője. — Nem tudom. Egy biztos: ahogy válunk „rabjá­vá” a rohanó technikának, egyre többre. Rapszodikus vérfogyasztók vagyunk. Mi nem minőséget, hanem meny. nyiséget kérünk. Sokszor ál­talunk is hihetetlen mennyi­ségben. Húszezer véradó Hány visszakapott életet köszönhetünk a Magyar Vö­röskereszt által szervezett véradók önzetlen táborának? Segítségük nélkül évente sziP- lő nők, csecsemők, balesetet szenvedettek, rákosok és sar- kómások — , hogy csak a leg­súlyosabb eseteket említsük — halnának meg idő előtt. A megyében több mint 20 ezer rendszeres véradót tartanak számon. „Közszolgálatban 76—77” címmel rendeztek vetélkedő­sorozatot a tanácsok között, amelynek megyei döntőjére szombaton került sor Nyíregy­házán. A vetélkedőn a napon­ta alkalmazott szakmai isme­reteken kívül a fejlett szo­cialista társadalom építésének feladatairól, külpolitikai, idea. lógiai kérdésekről, irodalmi, képzőművészeti és zenei is- ismereteikről is számot kellett adni a versenyzőknek. A ve­télkedőn a Kállósemjéni Nagyközségi Tanács csapata vér anyáért A véradások megszervezé­se egyre nagyobb gondok elé állít bennünket — mondja Dienes Lászlóné, a vérellátó főszervezője. — A speciális esetek mind keresztül men­nek a nyíregyházi kórházon. A város donorjai ezeket az eseteket nem képesek ellátni. Sajnos, az utóbbi időben az eddig segítőkész üzemek egy része húzódozik a véradás megszervezésétől. Pedig sok ember adna szívesen... — Megfelelő vér, és vérké­szítmény hiányában eddig senki sem halt meg. — hall­juk dr. Csató Endrétől, a vér­ellátó alközpont főorvosától. Amiről nem szól a krónika — Az is igaz, hogy jött már vér Nyíregyházára repülőn és futárgépkocsin egyaránt. Mi is juttattunk el vért más me­gyékbe. A gyógyító munka egyre több vért és vérkészít­ményt igényel. A készítmé­nyeket nem csak friss, tehát 4 órán belül levett vérből kell előállítani, hanem ritka vér- csoportúakból is. A közvélemény csak azt tartja számon, hogy életben maradt a beteg. Arról, hogy például nemrég egy szülő nő több mint tíz liter vér árán maradt életben, nem szólt a krónika. Hogy a jövőben ne legyenek vérellátási gondja­ink, jobban társadalmi üggyé kell-tenni a véradást. Ezt se­gíti a Vöröskereszt mellett megalakult véradó munkacso­port is., Sigér Imre nyerte el az első helyet. A második helyet a Tiszalöki Nagyközségi Tanács, a har­madik helyet a Baktalóránt- házi Nagyközségi Közös Ta­nács csapata szerezte meg. Ez a három csapat vesz részt a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala és a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöksége által szervezett területi dön­tőn Debrecenben, amelyen Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- már és Szolnok megye ta­nácsi csapatai harcolhatják ki az országos döntőbe jutást Egy év alatt Szabolcsban Csaknem 3 millió mozinéző A mozilátogatók száma Nyíregyházán örvendete­sen nőtt az idén; a falusi mozikban bizonyos mérvű csökkenés következett be Az év legnagyobb kö­zönségsikerű filmjei a kö­vetkezők voltak: az Ár­vácska, a Kenguru, a Kí­sértet Lublón és a Hugó a víziló című magyar fil­mek. Jelentős feladata a me­gyei moziüzemi vállalat­nak a szovjet filmek for­galmazása. A november 4—17-ig tartó szovjet fil­mek fesztiválja keretében bemutatott szovjet filmek a két hét alatt 42 000 né­zőt vonzottak. A vállalat a hagyomá­nyos . moziüzemeltetésen túl folyamatosan törek­szik az új módszerek alr kalmazására. Az óvodák­ban mesefilmekkel, rajz­filmekkel szórakoztatták a kicsinyeket. A megyei könyvtár gyermekolvasói­nak pedig már mesemozi működik. Vándor vetítőszolgálat­tal látta el a vállalat az üzemi, termelőszövetke­zeti, munkásszálásokat, iskolai kollégiumokat. Ko­moly eredmény, hogy az új KRESZ-ről készült rö­vidfilmsorozatokat 17 000 néző tekintette meg. A Filmbarátok köre há­lózatot is kiterjesztették. Nyíregyháza, Kisvárda és Mátészalka után Nyírbá­tor, Mándok, Vásárosna- mény, Üjfehértó és Tisza- lök filmszínházaiban he­tente kerül sor művész­filmek vetítésére. Az ifjú­sági klubmozik mellett a munkásfilmklub hálózat is jelentősen gyarapodott a megyében. Az archív filmek iránt szintén megnőtt az igény. A korábbi 5—6 archív filmklubbal szemben je­lenleg 16 ilyen klub mű­ködik. A filmművészet legjelentősebb alkotásait tekinthetik meg a klubta­gok: vitatkozhatnak, film­esztétikai, filmtörténeti előadásokat hallgatnak. A vállalat a fenti film­forgalmazási módszerek­kel és sokirányú tevé­kenységével — erre min­den reménye megvan — teljesíteni tudja éves lá­togatói tervét. Ez azt je­lenti, hogy megyénkben 1976-ban 2 900 000 látoga­tójuk volt a filmszínhá­zaknak. Tanácsi vetélkedő Első: Kállósemjén Karácsonyi koncert f mmár negyedízben rendezte meg a Me­gyei Művelődési Központ a nagy népszerű­ségnek örvendő karácso­nyi hangversenyt decem­ber 19-én este a Megyei Művelődési Központ hangversenytermében. Az oratorikus művek iránt ugyanis mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg, hiszen a kórustömbök, az oratorikus művek zengő alapjai — már a maguk legáltalánosabb formájá­ban is azt a nagy össze­találkozást jelképezik, melyben a művész az em­beri életet a maga szerves teljességében kelti életre. A tanárképző főiskola női kara nyitotta meg a hangversenyt Mendel­ssohn három motettájá­val, majd Schubert 23-ik zsoltára következett s De­bussy : Otthontalan gyer­mekek karácsonya c. kó­rusműve emelte fel tilta­kozó szavát a háború s annak borzalmas követ­kezményei ellen. A kitű­nő női kar most is a tőle megszokott preciz és szép előadásban tolmácsolta a hol lírai, hol drámai han­gulatú kórusokat. Chopin: H-moll Scher- zóját halottuk Sára Jenő előadásában. A minden dicséretet megérdemlő zongorajáték mellett is úgy éreztük, hogy a mű hangulatilag kevésbé il­leszkedett bele a kórus­tömbök komoly mondani­valójának hangzásvilágá­ba. Schubert: Mirjám dia­daléneke c. kórusmű zár­ta a hangverseny első fél­idejét. Mirjám prófétaasz- szony hálaéneke ez a drá­mai hatású kórusmű, melyben Izraelnek a Ve­res-tengeren való csodá­latos átkelését énekli meg. A nagyhatású kórusművet az egyesített vegyeskar (Megyei Művelődési Köz­pont és a Városi Műv. Központ Ifjú Zenebarát Kórusa!) adta elő. A szóló részeket G. Simon Zsuzsa énekelte nagyon szép hangon. A kórusok zon­gorakíséretét T. Hunyadi Viktória látta el kitűnő zongorajátékával. A na­gyon szép előadás Fehér Ottó magas nívójú karna­gyi munkáját dicséri. A szünet után két Bach-mű következett az egyesített kórus előadásá­ban. Részlet Jesu, meine Freude c. motettából Geb- ri József vezényletével és a műsor fénypontja: a Karácsonyi Oratóriumból az I. Kantáta a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar köz­reműködésével. Molnár László, a zenekar karmes­tere vezényelte a műhöz méltó mély átéléssel. Be­tetőzte az ünnepi hang­verseny fényét a részt ve­vő szólisták: Budai Lívia, Bordás György operaéne­kesek, Csiki Edit, Poták Fridolin énekművészek élményt adó közreműkö­dése. Vikár Sándor i

Next

/
Thumbnails
Contents