Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
1976. december 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Melegkamrás öntőgép Az alakilag bonyolult munkadarabok pontos elkészítése nem kis feladatot ró az önté_ szeti szakemberekre. A tömeggyártás igényeihez legjobban a nyomásos öntés igazodik, mivel megfelelően termelékeny és méretpontos — utánmunkálást rendszerint nem igénylő — munkadarabokat ad. A nyomásos öntés úgy történik, hogy miután a két félből álló, előzőleg formaleválasztó anyaggal lekezelt és előmelegített öntőszerszámot összezárják, hidraulikus működtetésű dugattyús injektorral nagy sebességgel a szerszámüregbe juttatják a fémolvadékot. A fröccsölési munkafázist a szerszámüregben levő olvadék megderme- dése követi, majd a szerszámnyitás, végezetül a darab kivétele a, szerszámüreg- ből. A szerszámot érő nagy hő. igénybevétel miatt főképpen az alacsony olvadáspontú fémek — ón, ólom, horgany, alumínium, magnézium, sárgaréz —, illetve azok ötvöze. teinek nyomásos öntése terjedt el. Angliában és az Egyesült Államokban kb. egy évtizede félipari jelleggel acélanyagok nyomásos öntésével is foglalkoznak. A kép egy, az NDK-ban kifejlesztett ún. melegkamrás öntőgépet mutat be, amelynek az a különlegessége, hogy a nyolc öntőszerszám felfogá. sára alkalmas munkaasztala lassan körbeforog, s mindig más-más munkafázisba kerül. A melegkamrás gépeknek az a jellegzetességük, hogy a töltőkamra, amelyből az injektálás történik, az olvadékban helyezkedik el, így mindig tiszta, oxidmentes fémmel töltődik fel. A melegkamrás gépek alkalmazási területe az önthető anyagok szempontjából behatárolt, ugyanis olyan nagy affinitá- sú fémek mint a magnézium vagy az alumínium a töltőkamra igen gyors elhasználódását eredményeznék. Ezért a melegkamrás gépek kizárólag ón-, ólom- és horganyötvözetek gyártására alkalmasak, mint a képen látható berendezés is. amely járműalkatrészeket állít elő e fémekből. Tökéletes hanghűség A hang természethű közvetítésének új irányzata, a sztereofónia mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdett feltűnni, (az első sztereofelvéte- leket 1958-ban készítették). Rájöttek ugyanis arra, hogy a mindkét fülével egyformán jól halló ember számára a „közönséges” hangátvitel nem ér fel az eredeti élménnyel, az „gépzene” marad, a mono (egycsatornás) hangvisszaadás ugyanis mindkét fül számára ugyanazt a hangképet szolgáltatja. Más a helyzet a sztereo (kétcsatornás) hangátvitel esetében. A sztereo hangfelvételhez a műsort két mikrofonon veszik fel, és ezek információját különválasztva viszik át, illetve rögzítik magnószalagra vagy hanglemezre. A sztereo hanglemezre a két csatornát egy tűvel rögzítik és lejátszáskor egy tűvel veszik is le a két információt, amelyeket egy- egy hangszóró alakít át hanghullámokká. Míg az egycsatornás hanglemezeknél a tű az egyenletesen mély barázda oldalirányú ingadozásait követve állítja elő a hanglemezbe „konzervált” hangot, addig a kétcsatornás hanglemez barázdáiban a tű nemcsak oldalirányú rezgéseket végez, hanem függőleges irányban is rezeg. Az oldalirányú (vízszintes) rezgés az egyik csatorna, a függőleges pedig a másik. A képen egy olyan sztereo lemezjátszó látható, amely még a „vájtfülűek” legkényesebb igényeinek is megfelel. A szovjet ipar állítja elő a „Phoenix—001”-et. Elektrodinamikus hangszedő karja csupán néhány grammnyi nyomással nehezedik a lemezre, s ezáltal nagymértékben kíméli azt. Az erősítő be. rendezés kimeneti fokozatára vagy a két, egyenként 20 W- os hangfal, vagy a jó hangszigetelésű fülhallgató kapcsolható rá. Mindenki közlekedik hét 1. A személyautó melyik üléséhez kell biztonsági övét beszerelni? 1. Csak a vezető melletti üléshez. X. Mind a négy üléshez. 2. Csak a két első üléshez. 2. Lakott területen kívül hogyan kell megjelölni a műszaki hibás jármüvet? 1. Villogó narancssárga fényjelzéssel. X. A hátsó ablakba helyezett elakadást jelző háromszöggel. 2'. Elakadást jelző háromszöggel, a jármű mögött 30 méterre elhelyezve. 3. Mekkora a személyautó megengedett legnagyobb sebessége ha elromlott járművet vontat? 1. 70 km/óra. X. 20 km/óra. 2. 40 km/óra. 4. Egyirányú utcából balra kíván kanyarodni. Jármüvével hová sorol be? 1. Az út képzeletbeli, vagy megjelölt felezővonalához, x. Bárhová besorolhat. 2. Az út bal széle mellé. 5. Mennyire nyúlhat ki a rakomány, a személyautó csomagtartójából? 1. Legfeljebb 40 centiméterre, ha a hátsó lámpákat nem takarja. X. Legfeljebb 80 centiméterre, ha a vezető a rakományt megjelölte. 2. Egyáltalán nem nyúlhat ki, sőt a csomagtartó ajtónak is rögzítve kell lennie. 6. Melyik ülőhely a Iegbalesetveszélyesebb a személyautóban? 1. A vezetőé. X. A vezető melletti. 2. A hátsó ülés. 7. Az alábbi helyek közül hol tilos megállni? 1. Körforgalomban. X. Hídon. 2. Osztottpályás úttesten. 8. Párhuzamos közlekedési úttesten az alábbiak közül mit tilos tenni? 1. Előzni. X. Két járműnek Ugyanabban a sávban egymás mellett haladni. 2. Forgalmi sávot váltani. ★ Az alábbiakban közöljük a harmadik forduló helyes megfejtését: 1. Csak hátul, lehetőleg rögzített gyermekülésben. (2). 2. Csak közvetlen balesetveszély esetén. (1). 3. 100 km/óra. (2). 4. Tompított fényszóróval. (1). 5. Már jó előre csökkenti sebességét, lassít, hogy a gyalogosok észrevegyék megállási szándékát. (2)'. 6. Megáll és segítséget nyújt. (1). 7. Körforgalomban. (X). 8. Veszélyes helyre hívja fel a figyelmet. (X). A helyes megfejtést beküldöttek közül a következő olvasóink nyer_ tek könyvjutalmat: Dalanlcs Miklósné Érpatak, Szabadság u. 14. Driszku János Nyíregyháza, Tűzoltó u. 4. Filep-ikrek Marokpapi, Petőfi u. 66. Király Miklós Szamostatárfalva, Ady köz 1. Kiss Dezső Nyíregyháza, Garibaldi u. 45. Kollár István Csenger, Béke u. 51. Magúra Ildikó Nyíregyháza, Északi krt. 27. Malakuczi Ágnes Nagyhalász, Rákóczi u. 48. Dr. Pásztor István Nyíregyháza, Vöröshadsereg u. 3. Szászi Istvánná Nyírkárász Kossuth u. 3. A nyerteseknek a könyveket postán küldjük el. A közlekedési rejtvény pályázaton a totó szabályainak megfelelően kitöltött és postai levelezőlapon beküldött megfejtések vehetnek részt. A feltüntetett válaszok közül minden kérdésnél csak egy lehet a helyes. (Az 1, X, 2 tippek közül a helyes megfejtést kell leírni.) A negyedik hét válaszainak beérkezési határideje: december 8., szerda 12 óra. A pályázatot: K. B. T. megyei titkársága, 4400 Nyíregyháza. Hat- zel tér 10. kell beküldeni. A levelezőlapokon kérjük feltüntetni: „Mindenki közlekedik 1976.” K. Gy. Az autó fűtése Az autó vezetőjének és utasainak közérzetét nagymértékben befolyásolja, hogy milyenek a „légköri viszonyok” a kocsi belső terében. Nyáron elég csak a jó szellőzésről gondoskodni, ősszel, télen azonban már a fűtést is be kell kapcsolni. Vannak autósok, akik olyan teljesítményt várnak a fűtőberendezéstől, amelyre az képtelen. Fagypont alatti környezeti hőmérsékleten csak tíz-tizenöt perces üzem után járható fűtés az autóban, amikor a motor — s a fűtőtestben keringő hűtővíz — már elérte az üzemi hőfokot. Addig ne kapcsoljuk be a fűtést a kocsiban, míg a motor is át nem melegedett, mert a légáramlás nem fűtő, hanem hűtő hatást fog eredményezni. Persze még 70-80 C-fok körüli üzemi hőfoknál sem várható mindjárt az utastér azonnali felmelegedése, különösen akkor, ha a gépkocsi „csillag garázsban” parkolt és átvette a környezet hőmérsékletét. A fűtés hatásosságát csökkenti, ha a fűtőradiátor, vagy az összekötő csövek kívülről elszennyeződnek, illetve — a régebbi kocsiknál — belülről vízkövesednek (a zárt hűtőrendszerű, télen-nyáron fagyálló folyadékkal töltött gépkocsiknál ez nem fordulhat elő). A külső lerakódásokat forróvizes, vagy gázolajos lemosással, illetve sűrített levegős átfúvatással lehet eltávolítani. A vízkövesedés megszüntetésére többféle vegyszer kapható az autóápolási boltokban. Használatukkor nagyon kell vigyázni arra, hogy csak az előírt ideig legyenek a hűtő-fűtő rendszerben, mert különben nemcsak a vízkövet „falják fel”, hanem a fémrészeket is megsértik. A fűtőrendszer revíziójakor vizsgáljuk meg az összekötő gumitömlőket is, nincsenek-e éles törések vagy beszűkülések rajtuk, melyek gátolnák a vízcirkulációt. A hibás termosztát erősen rontja a fűtés hatásfokát, már csak ezért is ki kell cserélni. Nagy hidegben gondolni kell a hűtőradiátor részleges betakarására, különösen a kétütemű motoroknál. Előfordulhat — különösen nagy sebességnél, amikor erős a légáramlás —, hogy a teljesen kinyitott légterelőn át beáramló nagy mennyiségű levegő, nem tud felmelegedni, így nem biztosít megfelelő fűtést. A légterelő állását tehát menet közben időnként szabályozni kell. Bizonyos fokig növelhető a fűtés hatásossága, ha csökkentjük a kocsiszekrény hőveszteségét. Ellenőrizzük a karosszéria tömítéseit, a hibás gumiprofilokat cseréljük ki vagy megfelelő vastagságú habszivacscsík beragasztásával pótoljuk a hiányosságait. S végezetül: ne várjuk el, hogy egy Trabant vagy Volkswagen utasterében ugyanolyan meleg legyen, mint a köztudomásúan jó fűtésű Volgában vagy Zsiguliban. . A paradicsom- hajtatás A szaporítás időpontját a hajtatás kezdetétől függően úgy kell megválasztani, hogy az ültetés idejére erős, edzett, fejlett bimbóval rendelkező növényeket kapjunk. A paradicsom- hajtatás fontosabb szaporítási időszakai, erősen fűtött fóliasátorban: vetés: XI. hó 1—10, tüzdelés: XI. hó 20—30, ültetés: II. hó 1—10. A paradicsomim j- tatás fontosabb szaporítási időszakai, hideghajtatásban: vetés: I. hó 10—20, tüzdelés: II. hó 20—30, ültetés: IV. hó 1—10. Vetés előtt a paradicsommagokat 1 százalékos nátronlugban 10 percig, vagy 0,1 százalékos Ceresanban 15 percig ajánlatos csávázni. Ha szaporítóládába vetünk, ládánként 2—3 gramm magot vessünk. Ebből 400—600 darab tüzdelésre alkalmas növény fejlődik. A tenyészterület megválasztásánál a növekedési típust feltétlenül figyelembe kell venni. Folytonos növekedésűből 4—6 darab négyzetméterenként, fél- determináltból 6—8 darab négyzetméterenként, determináltból 10—12 darab négyzetméterenként szükséges. Általános elv, hogy a korai kiültetéshez ritkábban, a későbbi ültetéshez sűrűbben kell ültetni. A sor- és tőtávolságot a helyi körülményektől függően úgy kell meghatározni, hogy a támrendszer minél egyszerűbben kivitelezhető legyen. Erre rendszerint az ikersoros elrendezés a legalkalmasabb. Á tulipánhagymák csávázása A fóliaház talajába novemberben ültethetök a tulipán- hagymák. A tulipánhagymákat közvetlenül ültetés előtt a gombás betegségek ellen mindenképpen csávázni kell 0,2 százalékos Fundazol 50 WP oldatban 30 percig. A csávázás után a hagymákat vízzel lemosni nem szabad! A tulipánhagymák néhány cm-rel kerüljenek a talaj felszíne alá. Beöntözés után vastag rétegben szalmával vagy forgáccsal takarjuk. A termesztés gazdaságosságát befolyásolja a négyzetméterenként ültetett hagymák száma. Ládás hajtatás, de a fóliaház talajába történő ültetés esetén is célszerű arról gondoskodni, hogy egy négyzetméterre legalább 100—120 hagyma kerüljön. Kis lombú fajtából többet is ültethetünk. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola A növényvédelem és az agrotechnika kölcsönhatása A rügyfakadáskor a fejletlen virágkezdeményekkel egyidő- ben jelennek meg a kis felületű lomblevelek. Ezek a lomblevelek úgynevezett auxinhor- mont tartalmaznak, amelynek megfelelő mennyiségben való jelenléte a virágokban nélkülözhetetlen a terméskötődéshez. A kísérletek egyértelműen bebizonyították, hogy a korai lombozat károsodásának következtében jelentősen csökken az alma termésmennyisége. Ezek a lomblevelek károsodhatnak különböző ni‘ enyvédő szerek helytelen alkalmazásától, valamint a kártevők és betegségek által. A növényvédő szerek közül a legveszélyesebb a Novenda (sárgaméreg) Kre- zonit E. nem megfelelő Időben való alkalmazása. Ismeretes, hogy ezek a növényvédő szerek a zöld részeket perzselik, így ha a fán már fiatal lomblevelek vannak, akkor azokat is. Ennek következtében csökken a fa lombterülete. E tényezőből kiindulva arra kell törekedni, hogy a védekezést biztonságosan, korai időpontban rügypattanáskor végezzük. Ha valamilyen ok miatt megfelelő időben nem tudunk e szerekkel védekezni, legcélszerűbb a Novendával, vagy Krezonit E- vel történő permetezést elhagyni. A Novenda varasodás ellen Is alkalmazható ideje ősszel a lombhullás után van, s a lehullott lombos kell permetezni. A gazdanövény kondíciója jelentősen befolyásolja a rajta élősködő kártevők életfeltételeit. A piros gyümölcstakácsat- ka káros mértékű elszaporodása is ezt bizonyítja. Szaporodásuk relatív káliumhiány esetén a legnagyobb mértékű. A túlzott nitrogéntrágyázás is elősegíti a takácsatka nagymértékű elszaporodását. Az intenzív növényvédelem alkalmazása esetén nem mondhatunk le a növények aktív védekezési reakcióiról. A gyümölcstermő növények aktív védekezési képessége akkor a legnagyobb, ha- konoicionális állapotuk optimális. Bármely tápanyag hiánya, vagy túlsúlya megbontja a harmonikus egységet, rontja a növényvédelem hatékonyságát. A fa kondicionális állapotát befolyásolja a termés meny- nyisége és a hajtásnövekedés közötti összhang. Nagy termés esetén, ha csökken a hajtásnövekedés mértéke, a rendelkezésre álló lombozat nem képes a szükséges tápanyag átalakítására, ezért a fa legyengül. A hajtásnövekedés csökkenésével a lisztharmatfertőzés veszélye növekszik, amely újabb hátrányos következményekkel jár. A metszés során arra kell törekednünk, hogy a fa növekedési erélye és a termés mennyisége között az összhang optimális legyen, amelyet a megfelelő mértékű metszés megválasztásával tudunk befolyásolni. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az alkalmazott agrotechnikai eljárások lényegesen befolyásolják a növény- védelmi munka eredményességét. Helyes agrotechnikai eljárások megválasztásával, közvetetten védekezhetünk a kórokozók és kártevők ellen. Karádi István A repülés „robotosai" A repülőgéppel végzett mezőgazdasági munka két alapműveletre terjed ki: szemcsés és porszerű anyagok (műtrágya, növényvédő szer) szó. rására, ill. folyadékszórásra, permetezésre. Fő előnye a gyorsaság, a termelékenység és a gazdaságosság. Működése független a talajtól, tehát nem okoz taposási kárt. Víz felett, erdős és mocsaras vidéken pedig egyenesen pótolhatatlan. A hozzá nem értő is gondolná, milyen nehéz a mező- gazdasági pilóta munkája. Más járművel ellentétben a repülésben legveszélyesebb a lassú mozgás, márpedig a me. zőgazdasági gépekkel csak 65—100 km óránkénti sebességgel lehet repülni, és ami csak növeli a veszélyt, legtöbbször csak 1,5—4 m magasságban. Pontosan tartani kell a vezetőnek a kijelölt irányt, de figyelnie kell a zavaró légáramlásokra, a fel- bukanó akadályokra, fákra, gémeskutakra, távvezetékekre, távirópóznákra. Egyidő- ben állandóan ellenőrizni kell a motor működését, a tüzelő- és kenőanyag fogyását, a szemcse-~ és folyadéktartáíy ürülését. A szóróberendezést pontosan a kijelölt területsávban kell bekapcsolnia, de a talaj teljes beterítésénél a szél hatását is már előre figyelembe kell vennie. Rossz talajú kifutópályán, mező- csíkokon’kell rövid; gyors fel- és leszállást végeznie, napjában íötoöször is. A jó mező- gazdasági- pilóta ért a mező- gazdasághoz, de még a rovartanban is van némi tájékozottságé A KGST-országokban legismertebbek a felső szárnyú lengyel, az alsó szárnyú csehszlovák és a kétfedelű szovjet AN—-2-es nagy teljesítményű gépek Ez utóbbiak egy felszállással 1200—1500 kg műtrágyát képesek szétszórni. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
