Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

1976. december 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből o Postabontás Rongálok Házfelfigyelő ismerősöm meséli, hogy ezernyi teen­dője mellett legutóbb azzal kellett szabad óráit tölte­nie, hogy a liftrongáló ka­maszokat lesse, és rendre utasítsa őket. Korábban pe­dig azt fürkészte, vajon má­sok levélszekrényét ki fe­szíti fel, ki viheti el a lép­csőházi villanykörtéket, bó­rákat, s a bejárati ajtók elől a lábtörlőket? A ház- felügyelő panaszkodott és joggal! Hiszen — mint mondta — kötelességének tartja többek között azt, hogy rendszeresen mossa a lépcsőket, de nem arra szerződött, hogy a cigaret­tacsikkek, almacsutkák, el­dobott papírok és más hul­ladékok halmazát távolítsa el a lépcsőházból. „De vannak ennél cifrább dolgok is — meséli ismerő­söm — és hiába kerestem a tettest, több száz lakó kö­zött nehéz volna megtalál­ni, ki az, aki például az üvegtáblás kapuból elviszi az üveget, vagy betöri?” A beszélgetés végén arra kért: magyarázzam meg mi a kü­lönbség a gyerekesnek szá­mító rongálás és a későbbi tudatos, módszeres pusztí­tás között? Nem is olyan régen az egyik új bérháíz) lakói pa­naszkodtak, hogy a beköl­tözésük után alig néhány nappal, a szemétledobó használhatatlanná vált. Szóvá tettük, s az illetéke­sek azt állapították meg, hogy a hibát dugulás okoz­ta, a lakók nem rendelte­tésszerűen használták a tá­rolót. Egy másik eset, amit szintén a lakók tettek szó­vá: bér házuk közös hasz­nálatra szánt helyiségeit köztéri padokkal valaki te­lepakolta. A lépcsőházat egyesek motor- és kerék­pártárolónak használják, a postaládák névfelírásait va­laki állandóan kitépi. „Saj­nos — hangbík a megbot- ránkozó hangú levél — ezekre a hiányosságokra az illetékesek figyelme nem terjed ki.” Az ingatlanke­zelő vállalatnak mindössze annyit sikerült kinyomoz­nia, hogy pontosan a ház­ban lakó gyerekek, és fia­talok, s azok barátai adtak okot a felháborodásra, a pa­naszra. Erről a házmester isme­rősöm kérdése jutott az eszembe, s az, hogy vajon honnan indulhat el ez az egész? Talán onnan, ami­kor a felnőtt — különösen a szülő — nem szól rá a gyerekre, amikor rosstet csinál, szántszándékkal kárt okoz, vagy éppen a felnőttől látja a gyerek a rossz példát, hogy, ami a négy falon kívül van, az más, ami nem az enyém, az egyáltalán nem lényeges. Alkalom adtán pedig rá kellene szólni a játszótéren, vagy bárhol kárt okozó gye­rekekre. De az is fontos vol­na, ha a felnőttektől azt ta­nulhatnák meg: a miénk és ami a közösségé, az egyfor­mán fontos, egyszóval ugyanúgy becsüljük meg. Soltész Agnes TÁBLA Nyíregyházán, a Derkovits utca 101. számú ház után kö­vetkező útkereszteződésben helyezték el a körülbelül 500 méterre lévő hurka-kolbászt árusító pavilon reklámtáblá­ját, s ez akadályozza a jobb­ra kanyarodó járművezetők rálátását az útra. Mint akit gyakran érint ennek a bosz- szúsága, javaslom, hogy a táblát mielőbb helyezzék át — teszi szóvá Sz. S. nyír­egyházi olvasónk. Napjaink­ban, amikor szinte egymást érik a gépkocsik a közuta­kon, célszerű az ilyen apró dolgokra is felfigyelni. AZT A HEGYET... „Azt a hegyet...” — mondja a nóta. Jósavárosban homokdombot hordanak el teherautószámra. A Garibal­di utcán pihenőparknak, té­lére a ródlizó gyerekeknek szánkópályának ígérték a tervezők azt a dombot, ame­lyet mostanában nagy lendü­lettel elhordanak. Ráadásul úgy, hogy az egyik oldalról, ahol támfalat készítettek már-már háborús romoknak látszanak a falak, miután lassan a díszítő szerepüket is elvesztik. Miért van szükség erre a költséges tereprende­zésre — kérdezi L. B. KISMAMATALÁLKOZÓ A kis gyermeküket otthon gondozó édesanyákat hívta meg találkozóra a Gávaven- csellői Vegyesipari Szövetke­zet — írja Rézműves István­ná, Tiszabercel, Bercsényi u. 4. sz. alatti olvasónk. — A szövetkezet vezetősége be­számolt terveiről, elmondták: számítanak a kisgyermekes édesanyák munkájára is. Természetesen nem maradt el a kicsik köszöntése sem: ajándékot kaptak. VIRAGOS díszfák Tiszavasvári főút ja mel­lett nemrégiben húszkilovol­tos villamos távvezeték le­fektetését kezdték meg. Nyomvonalát az út és a jár­da közötti parkrészen hatá­rozták meg. A vezeték mun­kaárkát közvetlenül a járda betonjának tövében ásták a dolgozók, míg az árok másik széle a járdát kísérő három­négy éves díszfácskák tövé­hez jutott. Ezért többségük nyilván ki is fog pusztulni. Javaslom, hogy az ilyen ese­tek elkerülése, illetve ellen- súlyozása érdekében valósít­sák meg azt a gyakorlatot, amelyet külföldön magam is láttam már: ha egyetlen fát is kivágnak bármilyen okból, helyette tízet kötelesek ültet­ni — írja levelében Rácz Sándor tiszavasvári olva­sónk. PANASZ A TÁVFŰTÉSRE Az utóbbi hetekben több olyan levelet kaptunk olva­sóinktól, amelyben a távfű­tésre, illetve melegvíz-szol­gáltatásra panaszkodnak. Harminckilenc aláírással ér­kezett levél a Nyíregyháza, Krúdy köz 1—5. szám alatti ház lakói nevében, melyben elmondják: már négy télen akadozott a fűtés, 18-20 fok­nál magasabbra alig emelke­dik a hőmérséklet a lakások­ban. Hasonló panasszal for­dult szerkesztőségünkhöz Tá­las Ildikó, Nyíregyháza, Ungvár sétány 9. szám alatti olvasónk, aki elsősorban a kisgyermekes családok gond­ját teszi szóvá. Több ízben fordultak panasszal az ingat­lankezelő vállalathoz, ahon­nan a lakásszövetkezethez utalták panaszukat, onnan a SZÁÉV-hez, és így tovább ... Jó lenne, ha rendet terem­tenének a távfűtés és meleg­víz-szolgáltatás ügyében, mielőtt még a nagy hidegek megérkeznek. Egy korábbi panaszra vá­laszolva levelet írt az IKSZV is, Botrágyi Sándomé, Ung­vár sétány 16. szám alatti lakos lapunkban közzétett levelére. Ebben az szerepel, hogy a társasházak fűtési rendszere a lakóközösség tu­lajdonában van, annak kar­bantartása és beszabályozása a tulajdonosok feladatát ké­pezi. Ennek ellenére mérése­ket végeztek: a 10. emelet és a földszint közötti hőmérsék­let-differencia a belső fűtési rendszer hiányossága. Ezt a lakóknak kell kijavíttatni. MEGJEGYZÉSÜNK: már egy hónalja rendszeresen kap szer­kesztőségünk panaszos leveleket a távfűtéssel kapcsolatban. Ez azt jelzi, hogy a lakók nem is­merik pontosan, mikor, kinek kötelessége javítani a berendezé­seken. De egyben azt is, hogy tisztázatlanok a jogok és a kö­telességek. Jó lenne, ha a ta­nács rendet teremtene e bonyo­lult ügyben. TELEFON Borbányán egy postahiva- tál működik a Margaréta ut­cában, naponta 4 óráig tart nyitva. Forgalma kicsi, mivel nehezen közelíthető mag a sáros utak miatt. Telefon csak itt a postahivatalban ta­lálható, nyilvános készüléket sem helyeztek el a környé­ken. Ezek az állapotok kö­zel 300 családot érintenek, fő­leg a Margaréta, a Molnár, a Nárcisz, a Pipacs és a Kál- lói utca lakóit. Auxi Károly- né tanácstag a helyzet javí­tását kéri, s szóvá tette azt is, hogy a rendszertelen pos­tai kézbesítést javítani kel­lene. SZAKADT PÉNZ Pénztáros vagyok, így na­ponta foglalkozom pénzzel. Sajnos, az utóbbi időben sok szakadt, hiányos, ragasztott papírpénzzel találkozom, sőt, még a pénzintézetektől ka­pott ellátmányban is van­nak ilyenek. A fémpénzek között is találtam kalapált, reszelt érmét. Tudom, hogy államunk nagy gondot fordít arra, hogy a pénz tiszta, esz­tétikus, egész bankjegyből álljon, erre intézkedések is vannak. Kérem, tartsák meg jobban ezt a rendelkezést Nyíregyházán is — írja le­velében Járosi Istvánné, Nyíregyháza, Arany János utcai olvasónk. LEMONDJAM, VAGY NE MONDJAM? A Kelet-Magyarországot le­mondjam-e, vagy ne? Ezzel a kérdéssel kereste meg szerkesztőségünket decem­ber 7-én Kiss Lajos, Nyír­egyháza, Jósaváros, Korányi Frigyes u. 72. szám alatti la­kos. Panasza nem az, hogy hétköznap a lap a késő dél­előtti órákban érkezik meg hozzájuk, bár ez is jogos pa­nasz lenne. De most, vasár­nap már másodszor nem ka­pott újságot. Panaszt tett a postán, ahol közölték, hogy a korábbi kézbesítő tartósan távol lesz és a posta örül, hogy egyáltalán kapott em­bert, aki hajlandó kézbesíte­ni. E vasárnapi újságok is megvannak a kézbesítőnél, valamikor az előfizetők meg fogják kapni. Olvasónkat ez, a válasz nem elégítette ki. MEGJEGYZÉSÜNK: természe­tesen minket sem elégít ki, de egyben felsoroljuk néhány nap postai kézbesítéssel kapcsolatos panaszát, mert ugyanilyen ügy­ben kérte segítségünket Szabó Károly és Ballai István szintén Korányi Frigyes utcai lakos és Bácsik József, Selyem u. 17. szám alatti olvasónk is. A pos­ta szolgáltatást végez, ha más vállalatnál, szövetkezetnél nem végzik el a vállalt munkát, fe­lelősségre lehet vonni a szolgál­tatást elhanyagolókat. Ugyanez érvényes a postai kézbesítésre is és különösen arra, hogy felüle­tes válaszokkal nem lehet a pa- nasztevö ügyfelet elküldeni. KÖSZÖNET Ünnepséget rendeztek a kótaji öregek otthonában, ahol a helyi KISZ-szervezet fiataljai köszöntötték az ott­honban lévő gondozottakat. A helyi termelőszövetkezet Hámán Kató szocialista bri­gádja egynapi keresetét aján­lotta fel az idős emberek megajándékozására, amelyért a lap hasábjain is köszönetét szeretnénk mondani — írja levelében Kusnyér Lászlóné gondozónő. Hasonló ügyben személyesen kereste fel szer­kesztőségünket Dobránszki János, aki elmondta, a nyír­egyházi húsipari vállalat dol­gozói hurka-kolbász vacso­rán látták vendégül a sóstói szociális otthon 450 lakóját. A mikulásnap alkalmából rendezett találkozó vala­mennyiük számára emlékeze­tes marad. Szerkesztői üzenetek Ifj. Lástzló Zoltánná ti- mári, Halász Béláné tisza- bezdédi, Nagy Istvánné nyíregyházi, Lengyel And­rás ópályi, Kajor Józsefné vásárosnaményi, Buga Gé- záné nyírszőlősi, Pécsi Ist­vánné kéki, Sinku János kótaji, Lencsés Károlyné nyíregyházi, Fábián György mátészalkai, id. Hocza Bé­láné tiszaberceli, Ladik Fe­renc nyírteleki lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Bíró István nyírtassi ol­vasónk kedves köszönő so­rait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tóth Zoltán fehérgyar­mati lakost tájékoztatjuk, hogy az állami gazdaság kollektív szerződése szerint illetményföld juttatásban csak azok a dolgozók ré­szesülhetnek, akiknek a munkaviszonya meghatá­rozatlan időre szól. Szabó Mihályné geszteré- di levélírónkat az Állami Biztosító megyei igazgató­sága tájékoztatta. Nagy Lászlóné nyíregy­házi levélírónkat tájékoz­tatjuk, hogy terhességi gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelő­zően két éven belül 180 na­pon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszű­nését követő negyvenkét napon túl táppénz, illető­leg baleseti táppénz folyó­sításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszű­nését követő huszonnyolc napon belül szül. A terhes­ségi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak meg­felelő időtartamra jár. Aztílefékes parkírozó „Szemét és parkírozó” cím­mel jelent meg észrevétel, melyre a Nyíregyházi Váro­si Tanács műszaki osztályá­tól az alábbi választ kaptuk: az állomás előtt parkírozók lánckorláttal való ellátása megtörtént, melynek felújí­tását már korábban megren­deltük a kertészeti és park­építő vállalattól. A gépkocsi­parkolók igénybevételét a motorkerékpárosok csak úgy használhatják, hogy egy gép­kocsiparkolóban több motor- kerékpár is elhelyezhető le­gyen. A motorkerékpár ki­tiltását a gépkocsiparkolóból nem áll módunkban elren­delni, s a parkírozóhelyek felfestésére csak 1977. I. ne­gyedévében kerül sor. FELVÁSÁRLÁS Kovács Ignác fehérgyar­mati lakos kérését a húsipa­ri vállalathoz juttattuk el, s az alábbi választ kaptuk: „Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt által beindított neve­lési és hizlalási akciókkal kapcsolatban a MÉM—ÁH 1975. október 3-i 38. számá­ban megjelent rendelkezés részletesen ismerteti a szer­ződéses konstrukcióban for­galmazásra kerülő malac és süldő, valamint sertés eseté­ben alkalmazandó alsó és felső súlyhatárokat. így a hí­zott sertés: 95—118 kilo­gramm hús, húsjellegű, 118 kilogramm felett húsjellegű, 130 kilogramm feletti zsír és zsírjellegű, 170 kilogramm feletti tenyésztésbe fogott sertés. Malac: nyári hóna­pokban 16—25 kilogramm, téli hónapokban 21—25 kilo­gramm. Süldő: bruttó 26— 45 kilogrammig (szerződés teljesítésére), kerül átvételre. MELLÉKHELYISÉG A Kelet-Magyarország ok­tóber 20-i számában megje­lent „Mellékhelyiség” című cikkre a nyíregyházi Kö- JÁLL-tól az alábbi tájékoz­tatást kaptuk: „A Jókai téri autóbusz-pályaudvar mel­lékhelyiségének állapota saj­nos visszatérő probléma, mi­vel az utazóközönség nem minden esetben használja rendeltetésének megfelelően. A november 23-án tartott el­lenőrzésünk során megállapí­tottuk, hogy a mellékhelyisé­get belsőleg felújította a vál­lalat; a tisztaság és a rend elfogadható volt. A rend és a tisztaság, valamint a belső felszerelés további megőrzé­se az embereken, az utazó- közönségen múlik.” II fegyelmi vétség elévülése K. I. olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a fegyelmi vétség elkövetése után mennyi idő múlva lehet fegyelmit indítani egy dolgozó ellen, egyáltalán van-e erre valami­lyen korlátozás. Olvasónk kérte, hogy az újságban vála­szoljunk neki, amit szívesen teszünk, mert a téma álta­lános érdeklődésre tarthat igényt. Az általa leírt eset­ből, melyet nagy vonásokban vázolt, arra tudunk követ­keztetni, hogy részéről ez nem puszta érdeklődés, hanem saját ügyéről van szó, amely meglehetősen érzékenyen érinti. A téma megvilágítása szempontjából a Munka Tör­vénykönyv 56. §-ból kell kiindulni. E rendelet 3. bekez­dése világosan kimondja, hogy nem lehet fegyelmi eljá­rást indítani — vagy annak mellőzésével büntetést ki­szabni —, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg az elkövetés óta egy év már eltelt. Az idézett törvényszakasz alapján kialakult az egységes ítél­kezési gyakorlat, amelynek elsősorban az első fordulat esetén van jelentősége, tehát a háromhónapos határidőnél. Azt kell ugyanis eldönteni, hogy mikor tekintendő az el­követett fegyelmi vétség felfedezettnek. A törvény erről egyértelműen nem rendelkezik, ép­pen ezért lehet ez a kérdés vitás, a bírói gyakorlat azon­ban ezt egységesen ítéli meg. Ennek értelmében egy fe­gyelmi vétség felfedezettnek akkor tekintendő, hogy ha mind az elkövetett cselekmény, mind pedig az a személy, aki alaposan gyanúsítható, a fegyelmi jogkör gyakorlójá­nak tudomására jut. A fegyelmi jogkör gyakorlója álta­lában a vállalat igazgatója. Nagy vállalatoknál azonban elképzelhető, hogy fegyelmi jogkör illeti meg a gazdasági, vagy kereskedelmi igazgatót, esetleg még a főosztályve­zetőket is, a hozzájuk beosztott dolgozók esetében. Ha például egy leltározás alkalmával a leltározók olyan szabálytalanságot tapasztalnak, amely fegyelmi vét­séget képez, ez nem jelenti azt, hogy az a fegyelmi vét­ség már felfedezettnek tekintendő. Köztudott, hogy a lel­tár befejezése hosszabb időt vesz igénybe, a leltárt köve­tően következik az egyeztetés és az adatok alapján von­ják le a leltár eredményességét, vagy eredménytelensé­gét és állapítják meg a szükséges intézkedéseket. A leltár eredményéről minden esetben jelentést tesznek a vállalat igazgatójának és ha fegyelmi vétséget követett el valaki, melyet a leltár megállapított, az elévülési határidő akkor kezdődik, amikor a vállalat igazgatója, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója erről tudomást szerzett. A második fordulat vonatkozásában — amely szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a cselekmény el­követése óta egy év már eltelt, — nem a felfedezés szá­mít, hanem a cselekmény tényleges elkövetése. Tehát, ha valaki 1975. november 28-án követett el egy fegyelmi vétséget, és csak 1976. december 2-án derült ki, fegyelmi eljárást indítani már nem lehet. A fenti szabályok kiegészülnek még azzal, hogy bün­tetőeljárás esetén, ha az elkövetőt elítélték, az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a fegyelmi jogkör gyakorló­jával a jogerős ítéletet közölték. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents