Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 4. n nyíregyházi repü­lőtéren a MÉM repülőgépes szol­gálatának legnagyobb műszaki bázisán, az idén félezer merev szárnyú re­pülőgép időszakos vizsgá­latát, sérüléses javítását végzik el. Amikor a bázis létesült, csak a repülőképző főis­kola kiszolgálására gon­doltak. A mezőgazdaság egyre nagyobb mértékben igényli a növényápolási munkáknál a különböző típusú repülőgépeket. A jelentős géppark zavar­talan üzemeltetését, javí­tását három repülőtéren végzik, ezek közül a leg­több feladatot a nyíregy­házi üzem látja el. Itt ápolják, javítják a forgalomban lévő összes AN 2-es nagy gépeket, a Z 37-es és a PZL 101-es típusok nagyjavítását. A szerelési, műszaki és híradástechnikai munká­kat 120, magas fokon kép­zett szakember látja el, akiknél a középiskolai végzettség kötelező. Elek Emil Radasovszki János csoportvezető és Pintér Béla szerelő a riportja Cmelák javítása köztien. Balajti József kezei között a műhorizont ellenőrzése történik. Az AN—2-es motorját Szalmás! István szerelő javítja. Kifutás előtt az AN—2-es növényvédő repülőgép. Tanács vb-ülés két városban Kisvárda: Nyírbátor: javítják az ellátást gyermekintézmány- kombinát épül Két városi tanács végrehaj­tó bizottsága tartott ülést szerdán. Kisvárdán az OTP munkájáról, a különböző szervekkel, vállalatokkal kö­tött együttműködési megálla­podásokról, az ipari és ke­reskedelmi szolgáltatásról, valamint a város lakossága zöldség-gyümölcs ellátásá­nak javítására készült fel­adattervről tárgyaltak; Nyír­bátorban az Uj Barázda Ter­melőszövetkezet munkája és az új gyermekintézmény- kombinát beruházása volt napirenden. Kisvárdán egyebek között elhangzott: a város és a já­rás számára egyaránt fontos és eredményes volt az együttműködési tervben elő­írtak megvalósítása, s a 33 nem tanácsi szervvel kötött együttműködési megállapo­dás is jól szolgálta a város fejlesztését. Az együttműkö­dési megállapodások jelentős része a társadalmi munka kö­zös szervezésire irányul: az idén eddig közel hatmillió forint értékkel gazdagodott a város az önkéntes munkák révén. Az ipari és kereskedelmi szolgáltatásokról egyaránt megállapították: bár összeg­szerűen jelentős javulás is történt, mégis indokolt a to­vábbi bővítés, s a tanács újabb szolgáltatások beveze­tését is ösztönzi — az igények nagyobbak a jelenlegi lehe­tőségeknél. A város lakosságának zöld­ség- és gyümölcsellátásának javításával a vb, a tanács ál­landó és ideiglenes tanácsi bizottság egyaránt foglalko­zott, mert Kisvárdán ebben nagyon sok gond volt. A sok­oldalú elemzés eredménye­ként készült el most az az intézkedési terv, amely több évre meghatározza az illeté­kesek feladatát, és amelytől a város zöldség- és gyümölcs­ellátásának lényeges javulá­sát várják. Nyírbátorban a termelő- szövetkezet munkájáról öt évvel ezelőtt tárgyalt a nyír­bátori tanács végrehajtó bi­zottsága. Azóta — a városi rang elnyerésével —, a váro­si szintű ellátás kialakításá­val kapcsolatban a tsz is na­gyobb feladatokat kapott, így nemcsak gazdasági, felügye­leti szempontból, hanem a város érdekeiből fakadóan is vizsgálták a tsz tevékenysé­gét Végül az 62 millió forintért épülő 24 tantermes iskola, nagy óvoda és bölcsőde be­ruházásának időszerű tenni­valóiról tárgyalt a vb. KÉT PARLAMENT Pedagógusok 1 974 óta rendezik meg minden év­ben az ifjú peda­gógusok és közművelő­dési dolgozók parla­mentjeit A megyében 1300 általános és 400 harminc éven aluli kö­zépiskolai pedagógus dolgozik, s háromszáz fiatal közművelődési dolgozó, többségükben könyvtárosok. Szeptem­ber és október hónap­ban körzetenként tartot­ták meg az ifjú pedagó­gusok és közművelődési dolgozók parlamentjeit. A résztvevők mintegy 150—180 küldöttet vá­lasztottak a november 28-án sorra kerülő me­gyei parlamentre. Diákok O któber 30-án befe­jeződtek megyénk­ben a középiskolai diákparlamentek, ame­lyekre az aktivitás, a fe­lelősségérzet volt a jel­lemző. A megye közép- iskolás diákjai több mint száz küldöttet választot­tak a december 12-én sorra kerülő megyei diákparlamentre, ahol a legfontosabb, a legtöbb fiatalt foglalkoztató kér­dések kerülnek napi­rendre. Reggel még van olcsó áru Ellenőrrel a piacon Nyíregyháza, Búza tér. Reggel 6 óra. Egymás után érkeznek a zöldséggel, gyü­mölccsel megrakott teher­autók. A MÉK-pavilonok megtelnek áruval. A sláger sem hiányzik: minden stand mögött tucatszám sorakoznak a burgonyával megrakott zsákok. — Van bőven — mondja az eladó — úgy tudom, már felvásároltunk annyit, amennyire egész évben szük­ség lesz. Csak hát az a baj, hogy nem csak az idevalók vásárolnak, eljönnek még két-, háromszáz kilométerről is. Egy zsák krumplit../' — Egy zsák krumplit ké­rek — szakítja félbe a be­szélgetést egy férfi — aztán magyarázatként hozzáteszi: Egerből nem jöhet az ember minden héten ilyen messzire bevásárolni. Hű, de szép ez az alma — folytatja átmenet nélkül — nálunk a duplá­jáért sem lehet ilyet venni. Elszaladok a kocsihoz egy lá­dáért, tessék addig lemérni húsz kilót. Míg a láda megtelik, a hangosbeszélőre figyelünk. „A Piac és Vásárgazdálkodá­si Iroda dolgozói nevében szeretettel köszöntőm a most érkező kedves eladó és vá­sárló közönséget. Kívánom, hogy valamennyien jól érez­zék magukat és közös meg­elégedéssel érjék el számí­tásukat.” Néhány méterre egy kiske­reskedő teríti asztalán az al­mát. körtét. A mák, a dióbél is előkerül. — Burgonyája nincs? — Bolond lennék azzal foglalkozni — hagyja abba néhány percre a pakolást. — Meg se tudom venni any- nyiért, amennyiért a MÉK adja. 6—7 forintot kérnek ér­te, ha nyolcért adnám, akkor se keresnék rajta. — Csak ennyi áruja van? — próbálom a beszélgetést tovább folytatni, kevés siker­rel! — Nem mindegy magának! — mondja, s hátat fordít, mert drágának találom a körtét. Sürög, forog, ládákat hoz, s üresen rakja az asztal alá. A közelben lévő asztalo­kat őstermelők foglalják el. Reggel 7 óra. A piac Rákó­czi utca felőli oldalán már egyetlen gépkocsinak sincs hely. Egy combi érkezik, sze­rencséjére éppen akkor áll ki a parkolóhelyről valaki. A tulajdonos kiszáll, az üres lá­dák, zsákok még maradnak. A piaci iroda vezetője érdek­lődik: honnan, s mi járatban. Csak 11 után... — Abádszalókról — mond­ja a férfi — és vásárolni. Persze tudom, csak 11 után — mondja szinte kérdés nél­kül, nyilván nem először for­dul meg a nyíregyházi pia­con és ismeri a rendeletet: viszonteladók csak 11 óra után vásárolhatnak a piacon. Az őstermelők, a viszont­eladók, a MÉK pavilonjai előtt egyre nagyobb a nyüzs­gés. A legtöbben szatyorral, kevesebben ládával, zsákok­kal érkeznek. Egy férfi a sé- nyői tsz pavilonjánál vásá­rol : három zsák káposztát kér, fizet, távozni akar. — Ennyi káposzta három lakodalomba is elég — pró­bálunk szóbaelegyedni. — Taposni viszem — mondja a férfi. — Hová viszi ezt a szép sé- nyői káposztát? — Sényőre! Reggel 8 óra. Egy férfi lá­dákat cipel. Lerakja egy ős­termelő asztala alá, mutatja milyen káposztával rakja meg, aztán arrébb áll. Más­hol almára alkuszik, amikor minden rendben, elvonul a piac háta mögé. Maszek rendszámú Barkas elé áll, úgy tűnik, észrevette, hogy figyelik. A kocsi még üres, nyugodtan állhatna ott, ám az ő kocsija, amiből a ládák előkerültek, egy távolabb lé­vő Warszawa. Nyolc, hat, egy — Leninvárosba viszem, a feleségem viszonteladó — mondja, s két forgalmi en­gedélyt is mutat, mert mai rendszáma nem egyezik a piaci iroda dolgozója által korábban felírt rendszám­mal. — Az enyémnek lejárt az engedélye, ez az öcsémé — mondja —, s azt is tudja, hogy csak 11 után szabad. Ezt is csak mondja, mert amit vásárolni akart, már rég a ládájában volt. Reggel 9 óra. Az ember­áradat nem szűnik. Az asz­talokon már kisebbek lettek a zöldség- és gyümölcskupa­cok, az asztalok alatti zsák­ban ott a tartalék. Néhol mintha még raktak volna hozzá, akkora a csomó, de az ár nem változik. — Hogy adja a paprikát — kérdezzük egy zsákból áruló férfitól. — Nyolc forint — mondja — de nyomban felajánlja ha­tért is, mikor mutatjuk a kö­zeli MÉK-pavilon asztalán ugyanazt kilónként 1 forin­tért. Míg nézzük a választé­kot, Tóth Károly, a MÉK el­lenőre köszön ránk, s folytat­ja a megkezdett beszélgetést az eladóval. Burgonyát és ká­posztát kér, a kocsi félóra múlva érkezik. Ma is lesz öt­venezer a forgalom. A piaci zsongást ismét hangosbeszé­lő szakítja meg. „A Piac és Vásárgazdálko­dási Iroda dolgozói nevében köszönöm a kedves vásárló- és eladóközönség piaci közre­működését. Reméljük, min­denki megelégedéssel távo­zik. Legközelebb még bővebb választékot kívánunk.” Balogh József

Next

/
Thumbnails
Contents