Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
Konferencia a felnőttoktatásról MA Razzián a rendőrséggel (2. oldal) • Virág a gépen (3. oldal) Gépi betakarítás Közös közlemény a kapcsolatok elmélyítéséről E héten végeznek a cukorrépa betakarításával Kocsordon. Az Üj Élet Tsz 100 hektáron termelte e fontos ipari növényt, amelyből igen jó termést takarítanak be. Képen: Jakab Ferenc répakiszedő kombájnnal dolgozik. Befejezés előtt a gyárrekonstrukció Év végéig befejezik a Kis- várdai Szeszipari Vállalat de- mecseri gyáregységében a bú- zakeményítő-gyártás rekonstrukcióját. November végére várják a külföldi szerelőt, akinek segítségével üzembe helyezik az új csarnokban azt a kimosósort, amely a termelés legfontosabb berendezését alkotja. Januárban egy hónapra leáll a gyár, átköltöznek az új csarnokba, elvégzik a szükséges karbantartásokat és megkezdik a próbatermelést. A rekonstrukció 1974 őszén kezdődött, miután a budapesti központ úgy döntött, hogy létszámgondok miatt a Budafokon megkezdett beruházást fokozatosan Demecserbe telepíti. A gyáregységben a káposztasavanyító ülepítő medencék lerobbantása után látott munkához a kivitelező, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat, majd később a technológiai szereléseket végző Csőszerelőipari Vállalat. Több, mint 80 millió forintos költséggel két év alatt épült fel a nagycsarnok, 320 dolgozó számára a fekete-fehér öltöző. Az új importgépek 40—45 millió forintba kerültek, és korszerűbb lesz a lisztszállítás is. A tárolási nehézségeket megoldja ezután és a zsákos szállítást megszünteti az a hat darab, 5—5 vagonos lisztsiló, melyeket ugyancsak e beruházások során állítottak fel. A beruházással lehetővé tették a búza- és a burgonya- keményítő-gyártás párhuzamos végzését, és megszüntették a burgonyakeményítő-készítés kampányjellegét. Az egység fő profilja a következő évtől a búzakeményítő-gyár- tás lesz. A jelenlegi napi 4—5 vagonos lisztfeldolgozást egykét éven belül megduplázzák, amely azt jelenti, hogy minden termékükből kétszer any- nyit gyárthatnak, mint az idén, s a korszerűbb berendezésekkel javíthatják a minőséget is. Növelik a búzakeményítő- és vitális glutin exportjukat, nagyobb mennyiség kerül a hazai piacra is keményítőszörpből, szőlőcukorból, Corvitából és burgonyacukorból. A fő profil mellett gondot fordítanak az üdítőgyártás fejlesztésére is. Az idén újítóik javaslatára gépesítették a tele palackok leszedését, és az V. ötéves tervben sor kerül az üdítőital-gyártás rekonstrukciójára is. Moszkvában tárgyalt a lengyel párt- és állami delegáció Edward Gierek vezetésével. Képünkön: megbeszélés a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet tárgyaló küldöttséggel. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS) A szovjet—lengyel hivatalos tárgyalások szerdán a moszkvai Kremlben a közös nyilatkozat aláírásával véget értek. A második tárgyalási napon a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet és az Edward Gierek vezette lengyel delegáció az SZKP és a Lengyel Égyesült Munkáspárt, a Szovjetunió és Lengyelország közötti kapcsolatok és együttműködés sarkalatos kérdéseit vitatta meg. Szóba kerültek a nemzetközi helyzet időszerű problémái is, amelyek közül a Moszkvában kiadott hivatalos közlemény az európai kontinens kérdéseiről folytatott eszmecserét húzza alá. összehangolták a lengyel párt- és állami küldöttség hivatalos baráti látogatásának eredményeiről kiadásra kerülő záródokumentumot, amelyet a lengyel delegáció elutazása után hoznak nyilvánosságra. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek szerdán délben aláírta a szovjet—lengyel közös nyilatkozatot, amely a két párt és a két ország közötti együttműködés kérdéseivel, a szovjet és a lengyel nép barátságának további elmélyítésével foglalkozik. Ezen az ünnepélyes aktuson jelen volt szovjet részről Podgornij államfő, Koszigin miniszterelnök, Gromiko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizottságának több más tagja és póttagja, a KB titkárai, a szovjet kormány miniszterei, a parlament kamaráinak vezetői. Lengyel részről a tárgyalásokon és az aláírási ünnepségen részt vett Piotr Ja- roszewicz miniszterelnök, Stefan Olszowski külügyminiszter, valamint a LEMP és a lengyel kormány több más magas rangú személyisége. kezdődött a nappalival egyenértékű esti szakmunkásképző iskola kifejlesztése, és kialakulóban van a képzés olyan sajátos formája is, amelyet a munkaviszonyban nem lévők részére szerveznek. Ennek keretében a háztartásban élő nők, kisgyermekes anyák szerezhetnek képesítést. A konferencia pénteken szekciókban folytatja munkáját. A gergelyiugornyai határban (Vásárosnamény II. kerület) gazdálkodik az Előre Tsz. Szép a cukorrépatermésük. A termés felszedésénél, rakodásánál gépek segítenek. Képen: a rakodás. (Hammel József felvételei) A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz kukoricatábláin SZK—6- os kombájnok dolgoznak. Szabó Gyula és Nagy András naponta 200—250 mázsa szemet takarít be. Méret A termelőszövetkezeti kongresszus közeledtével egyre inkább kirajzolódnak azok a témák, amelyek munkát adnak majd a tanácskozásnak, illetve a következő esztendőkben a mozgalomnak. Ezek egyike kétségkívül az üzemi méret témaköre lesz. Hosszú ideig kerestük az „optimális nagyságot”, majd az elmúlt évekre a gazdaságok méretének gyors növekedése volt jellemző. Ez a szakasz is lezárult. Helyenként ugyan még tapasztalni törekvéseket a 10—15 ezer hektáros gazdaságok létrehozására, de ez már elszigetelt és általában nem is sikerül. Nálunk is voltak, akik az egészen nagy, 30—40 ezer hektáros méretekben keresték volna a jövő útját. Kétségkívül bebizonyosodott, hogy hazai viszonyaink között — legalábbis a közeljövőben — ez az út nem lenne célravezető. Már a tízezer hektár körüli méret is túlságosan „eszköz- és koponyaigényes”. A területi adottságok igazi kihasználásához ugyanis új épületekre, berendezésekre és gépekre lenne szükség, melynek anyagi fedezete gyakran hiányzik. Mindezek működtetéséhez pedig olyan jó szakembereket kell alkalmazni, amilyenek még kevesen vannak nálunk. A sok ezer hektárok ugyanis minőségileg új problémákat vetnek fel és ha ezek megoldását mindenütt helyben akarják kikísérletezni, akkor a népgazdaságnak nagyon sokba kerül. A ma ismert szándékok szerint a továbblépésnek két irányba kell bekövetkeznie: felfelé és lefelé. Felfelé semmiképpen sem a területi növelés, sokkal inkább és a mainál nagyobb mértékben a gazdaságok közötti összefogás, a kooperáció kellene, hogy jellemző legyen. Továbbra is nagy szerepük lesz a s„övetkezetközi társulásoknak. M ozdulni kell lefelé is. A szövetkezeti demokrácia gyakorlása ezres, sőt több ezres taglétszám esetén cseppet sem magától értetődő. A nagy létszám kevésbé alkalmas kollektív döntések hozatalára. A megoldást évek óta keressük. Ma már gyakorlatnak tekinthető, hogy a nagy gazdaságokban a közös ügyeket előbb csoportonként tárgyalják meg, és a csoportok véleményének tudatában kerül a téma közgyűlés elé. Az élet kívánja ezen az úton a továbblépést, tehát azt, hogy ezek az azonos érdekű csoportok ne csupán esetleges tanácskozó testületként kerüljenek be a szövetkezeti demokrácia gyakorlásába, hanem törvényben előírt módon, kötelezően is. És ne csupán tanácskozzanak, hanem a rájuk, vagy kizárólag rájuk tartozó ügyekben döntési joguk is legyen. F. B. KEMÉNYÍTŐ, KÓLA DEMECSERBÖL Befejeződtek Moszkvában a szovjet—lengyel tárgyalások A Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában szerdán délután megkezdődött a II. országos felnőttoktatási konferencia. A tanácskozást Virizlay Gyula, a SZOT főtitkára nyitotta meg, majd dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott beszédet. — A tanulás az egész társadalom ügye, s ezen belül az iskolai felnőttoktatás is az — mondotta. A dolgozók iskolái működését csak úgy lehet helyesnek megítélni és úgy lehet helyes következtetéseket levonni tennivalóinkra, ha az iskolai felnőttoktatás teendőit összekapcsoljuk a közművelődés, valamint a szakmai képzés és továbbképzés teendőivel. — Társadalmunk érdeke nemcsak az általános iskolát végzettek számának növelését kívánja meg, hanem azt is, hogy minél többen jussanak el a középiskolai végzettség megszerzéséhez. Ebben pedig eddig is fontos szerepe volt, s a jövőben még inkább fontos szerepe lesz a dolgozók középiskoláinak. Az oktatásügy előtt ezért most az a feladat áll, hogy a párthatározat végrehajtása során az évtized végéig a rendes korúak iskoláival párhuzamosan korszerűsítse, majd a következő évtizedben továbbfejlessze a felnőttoktatás tartalmát és szervezetét is. Ezután Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes szólt a közművelődési intézmények felnőttoktatásban betöltött szerepéről. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes azokról az erőfeszítésekről és eredményekről adott áttekintést amelyek a szocialista szakmunkásképzést az elmúlt évtizedekben jellemezték. ElBiszku Béla látogatása Tolna megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon részt vett és felszólalt a Tolna megyei pártbizottság kibővített ülésén, amely többek között a megye munkásságának helyzetéről, szerepének növeléséről szóló jelentést vitatta meg. A Központi Bizottság titkára ezután a megyei pártbizottság titkáraival folytatott eszmecserét, s meghallgatta K. Papp József első titkár tájékozatását a megye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A látogatás következő állomása a Paksi Atomerőmű építkezése volt. Biszku Béla tájékozódott az óriási építkezés helyzetéről, a soron lévő feladatok — a csúcsépítési időszak — előkészítéséről, majd megtekintette a jelenleg mintegy háromezer embert foglalkoztató építkezést. ARA; 80 FILLER 1976. november 11., csütörtök
