Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

1976. november 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Kapcsolat G yakori levélíróink a gyermekgondozási se­gélyen lévő kisma­mák. Valamennyi levélnek örülünk, de különösen ér­dekesnek és hasznosnak tartjuk, a munkahely gon­doskodásáról, a három év, vagy több gyermek esetén több év alatti kapcsolattar­tásról szólókat. Kovács Mihályné nyír­egyházi lakos levelében is erről olvastunk. írja, hogy a közelmúltban meleg han­gú levelet kapott munka­helyének nőbizottságától. Érdeklődtek: nincsen-e va­lamilyen problémája, gond­ja, amelyben segíthetnének? A gyerekek, a család felől érdeklődtek és jókívánság­gal zárult a rendkívüli fi­gyelmességről és felelősség­ről árulkodó levél. Kovács- né a továbbiakban ezt ír­ja: „...úgy olvastam, mint régen a szerelmes levelet, és természetes, hogy nem tud­tam válasz nélkül hagyni, bár kérésem nem volt, úgy tartottam, a figyelmességet viszonoznom kell.” A nyíregyházi gyógyszer­tár-központ dolgozója mun­kahelyének gyakorlatát he­lyesli levelében, hogy min­den alkalommal, amikor fi­zetésrendezés van, a gye­sen lévő kismamákat is ér­tesítik, hogy mennyivel emelkedett a fizetésük. „Tu­dom — olvasható a levél­ben —, a rendelkezés nem köti ki, hogy a kismamák fi­zetését a gyes alatt is emel­ni kell, hanem munkába állásuk alkalmával ezt egy­szerre is megtehetik. Vi­szont el sem tudom monda­ni, milyen jó érzést kölcsö­nöz, hogy akkor is gondol­nak ránk, amikor nem va­gyunk ott.” A gyógyszertár-központ gyakorlatán érdemes elgon­dolkodni azokon a munka­helyeken, ahol nem így csi­nálják. Természetes, elő­fordul, hogy felháboro­dunk a leveleken. Például amikor egyik-másik kisma­ma arról panaszkodik: mun­kahelye vitatja, jár-e a gyermekgondozási szabad­ság után fizetett szabadság vagy sem? Megdöbbentő, hogy ezen vitáznak olyan munkahelyek, ahol munka­ügyben, jogban jártas em­berek dolgoznak. A 3/1967. MŰM számú rendelet 13. paragrafusának 4. bekezdé­se ugyanis egyértelműen és világosan tartalmazza, hogy a gyes három évének egy éve után minden kismamát megilleti a teljes fizetett szabadsága. Bognár Sándorné, dögéi olvasónknak van most ha­sonló vitája a helybeli ta­náccsal. Még nem kaptunk hírt, hogy a tanács belátta-e tévedését, de reméljük: előbb-utóbb igen. Hiszen megengedhetetlen, hogy amikor államunk oly sokat tesz a családanyák védel­méért, akkor egyes helyi ügyintézők rövidlátása, mu­lasztása miatt ezek az el­vek és elhatározások csor­bát szenvedjenek. Soltész Ágnes ÁZTATJA A FALAT Két éve tatarozták Nyír­egyházán a Béke házat. Már akkor kértem egy filléres munka elvégzését, amely azóta sem történt meg, — teszi szóvá Hadházi László Nyíregyháza, Tanácsköztár­saság tér 13. III. 15, szám alatti lakos. Az esőcsatorna könyökcsöve lyukas, s ezért a víz a falat áztatja, s a pin­cébe folyik. Egy hónappal ez­előtt megjelent két vízveze­ték-szerelő, s közölték, mivel nem csőtörés, nem rájuk tar­tozik, majd küldenek más szerelőt. Két hete megjelent egy újabb szerelő, aki szin­tén felmérte a helyzetet, s megígérte, megjavítja, majd elment. Azóta sem láttuk, s a víz továbbra is áztatja a fa­lat. Filléres munkáról van szó, éppen ezért nem értem, miért kell évekig könyörögni, hogy elvégezzék. FAGYASZTOTT TEJTERMÉKEK ■« A korszerű, mélyhűtött és félkész élelmiszerek korában élünk. Mégis meglepő, amit láttam: már kapható a fa­gyasztott tejföl, és tehéntúró. Miután fagyott állapotukból felengednek, ízük élvezhetet­len lesz, amint azt már több alkalommal tapasztaltam. Akinek sikerült kedvet csi­nálnom e kiváló csemegéhez, annak elárulom: a mátészal­kai 3. sz. fűszer-csemege bolt­ban kapható, ahol a város legszennyesebb vásárlókosa­rait találja meg a vásárló — írja Sz. G. STÁTUSPROBLÉMA A mátészalkai Szatmár Mú­zeumban október 30-án nyílt meg a vadászati kiállítás. Szocialista brigádunk elhatá­rozta, hogy a családtagokkal együtt vasárnap délután meg­tekintjük a múzeumot. Saj­nos, csak a múzeum igazán impozáns üvegezett kapujá­ban, és az üvegre ragasztott kis cédulában gyönyörködhet­tünk, amelyen sajnálattal kö­zölték a látogatókkal, hogy státusprobléma miatt a mú­zeum zárva tart, s a kiállítás csak november 2-től tekinthe­tő meg. így csalódottan tá­voztunk a múzeumból — írja levelében Németh János, a mátészalkai TITÁSZ üvem- igazgatóság Jedlik Ányos szocialista brigád tagjai ne vében. Megjegyzésünk: szeretnénk megérteni a múzeum gondját, hogy státusproblémákkal küzdenek. Azt azonban már nehezen tudjuk megérteni, hogy augusztustól nem talál­nak megoldást. így a Szat­már Múzeumba érkező láto­gatókat továbbra is csak az értesítés fogadja a múzeum értékes tárgyai helyett. Va­jon meddig? TÖBB, MINT EGY ÉVE Fényárban úszik az Északi körút, de szépséghibája, hogy folytatásaként az Erdő sor roskadozó házait lehet látni, amelyek évek óta szanálásra vannak ítélve. Igaz, sokan nem tudják — különösen az idegen vendégek —, hogy mi­lyen utca ez, mivel a több, mint egy éve ígért utcanév­táblákat még a mai napig sem helyezték ki. Célszerű lenne az oktatási igazgatóság épületére is elhelyezni egy táblát, hogy Sóstói út, mivel sok idegen tanácstalanul áll meg az útkereszteződésnél, és találgatják, vajon még ez is a Kossuth utcához tartozik? Bí­zom benne, hogy az út kor­szerűsítése után ezeket az ap-, ró hiányosságokat is meg­szüntetik, annál is inkább, mivel elég régen ígérik az il­letékesek — teszi szóvá Szi­lágyi László Nyíregyháza, Sóstói u. 8. II. 9. szám alatti lakos. EGYÜTTMŰKÖDÉS Kulturális együttműködési megállapodást kötött a közel­múltban a Vasvári Pál Gim­názium, és a dr. Münnich Fe­renc Középiskolai Fiúkollégi­um. Mindkét intézetben már hagyományai vannak a kul­túra terjesztésének. A Vasvá­ri Pál Gimnáziumban az ének-zenei rendezvényeknek van tekintélyes múltja, a Münnich kollégiumban az iro­dalmi rendezvények, az elő­adói estek, az író-olvasó ta­lálkozók, a különböző vetél­kedők, az ankéttal egybekö­tött filmvetítések a honosak. A két intézmény tanulóifjú­ságának képviselői megegyez­tek abban, hogy kölcsönösen fogják látogatni egymás ren­dezvényeit. Színház-, mozi- és hangversenybérleteket vá­sároltak, és a látottakat, hal­lottakat művészeti vitakörök­ben beszélik meg. Az orszá­gos diáknapokra való eredmé­nyesebb felkészülést közösen valósítják meg. A politikai és művészeti jellegű rendez­vényeken túl, a fiatalok sport- és szórakoztató jellegű prog­ramokat is készítenek — ol­vastuk a fiúkollégium diák­tanácsa által írt levélben. TAKARMÁNY Gyakran olvastam, hogy a háztáji állattartáshoz szüksé­ges takarmány korlátlan mennyiségben kapható. Idős, nyugdíjasok vagyunk, s mi is tartunk sertést, de sajnos, korpát, (és más eledelt sem) már hónapok óta nem ka­punk. Nem csak mi, de a ter­melőszövetkezet is nehezen jut takarmányhoz. Nem tud­juk mi az oka, de kérjük az illetékesek segítségét, hogy Tivadar községbe is juttas­sanak több takarmányt, — írja Kiss Lajos Tivadar, Pe­tőfi u. 59. sz. alatti lakos. Szintén a ház körüli kisál­lattartással foglalkozott le­velében egy másik olvasónk. Javasolja: a tápkeverék és egyéb takarmányok árusítá­HOL A KULCS? Álkulcsokat vegyenek, míg a bútorokban lévőket megtalál­ják ... (Kiss Ernő rajza) Vásároltam egy ágynemű­tartót a tiszavasvári bútorüz­letben. Miután hazaszállítot­tam, szerettem volna a belse­jét is megnézni. De mivel nyissam ki? Kulcs nincs hoz­zá. Megmozgatva a szekrényt, hallottam, a kulcs a bútorban van. Ügyes megoldás, nem mondom. Irány a vas-műsza­ki bolt, egy sorozat kulcsot venni. Végigpróbálgattam mindet, míg végül az 5-ös kulcs kinyitotta a zárat. Most már vehetek akármilyen bú­tort, lesz hozzá kulcsom. Ta­nácsom a bútorvásárlóknak, hogy jó előre lássák el ma­gukat egy teljes garnitúra kulcskészlettel, ha az Alföldi Bútorgyár szegedi üzeme ál­tal gyártott bútort vesznek. Talán egyszer a gyár is rá­jön, a kulcs, amellyel a bú­tordarab nyitható, a szekrény hátlapjára szegezve is értéke­síthető — írja Rácz Sándor Tiszavasváriból. Szerkesztői üzenetek Takács Sándorné máté­szalkai, Kompári F. Ká- rolyné sonkádi, Pásztor Sándor kérsemjéni, Pénzes Irén nyíregyházi, Oláh György mátészalkai, Kovács Lajosné újfehértói, Boros László porcsalmai, Harasz­ti Zoltánná nyíregyházi, Szarka László ököritófülpö- si, Bíró István nyírtassi, Kluk Elemémé nyíregyhá­zi, Forró Sándorné kántor- jánosi, Bíró Ferencné mán- doki, Méhész Ferencné zá­honyi, Kópis Lajosné piri- csei, Mursa Elek szabolcsi lakosok ügyében az illeté­kes segítségét kértük. Bodó Gyuláné szamoské- ri, Keresztúri Bertalanná ibrányi, Papp Ferencné napkori, Kirilla János nyír- kércsi levélírónk kérdései­re levélben adtunk tájékoz­tatást. Izsák Antal berkeszi le­vélírónknak üzenjük, hogy panaszával jelenleg az Épí­tési Főnökség Szakszerve­zeti Bizottsága foglalkozik, s az ügyben ők hoznak ha­tározatot. Amennyiben a döntésük nem megfelelő kedves levélírónk számára, úgy fellebbezéssel élhet a Vasutas Szakszervezet deb­receni területi bizottságá­hoz. Váradi Antal fehérgyar­mati lakost tájékoztatjuk, hogy a társadalombiztosítá­si törvény 30. paragrafusa (1.) bekezdése alapján har­madéves ipari tanulónak nem jár családi pótlék. Havasi Lászlóné nyíregy­házi lakos levelét megkap­tuk. Örömmel olvastuk, hogy a gabonafelvásárló vállalat Szabolcs utcai óvo­dájában milyen nagy gond­dal foglalkoznak a gyere­kekkel. Nagyon jó, hogy így van, s hogy az óvoda és a szülők között is jó kap­csolat alakult ki. sával foglalkozó boltokat nyissák ki reggel egy órával korábban, mint most. Ez egy­aránt vonatkozik a gabona­felvásárló vállalat és a terme­lőszövetkezet takarmányt árusító boltjaira. Az egyik termelőszövetkezeti boltnál, Mátészalkán, már meg is va­lósították a korábbi nyitást, így a munkába járók köny- nyebben tudják beszerezni a takarmányt. Talán ezáltal másutt is csökkenne a munka­helyi kapukilépők száma, különösen, ha az ellátás is folyamatosabb lenne — ír­ja 9z. G. „REGGELI JÓKÍVÁNSÁG” Minden reggel újra kezdő­dő harcot vívunk a postával. Ki tudja, talán az időjárás az oka, hogy naponként más és más fogadtatásra talál ké­résünk a távolsági beszélge­tések bejelentésekor. Vagy türelmetlenül válaszolnak, vagy egyáltalán fel sem ve­szik a kagylót. Kedves, meg­értő hangot csak a legritkább esetben hallani. A napokban reggel negyed kilenckor kí­séreltem meg néhány távol­sági beszélgetés bejelentését. Sokáig csöngettem, de a meg­adott 01-es számon nem vet­ték fel a telefont. Megúnva a várakozást, a telefonköz­pont csoportvezetőjét hívtam. Fülbemászó női hang vála­szolt kioktatóan kérdésem­re, miszerint a 01-et hívjam. Válaszomra, hogy nem veszik fel a telefont, rövid, de ta­nulságos magyarázatot mon­dott: „Fel fogják venni!” — és letette a kagylót. Sikerült elrontania a napomat, — írja H. Zs. ISMERETTERJESZTŐ FILMEK Dicséretes kezdeményezés a megyei művelődési központ szerdánkénti ismeretterjesztő filmvetítése. Úgy vélem azon­ban, nagyobb propagandát érdemelne, s mivel a kezdet elején vagyunk, így a hibák kiküszöbölése nem lehetetlen, és zökkenőmentessé lehet ten­ni a közművelődés e formá­ját. Nem tartom szerencsés­nek a vetítési időpontokat. Célszerű lenne a vetítésekre iskolákat, a szociális otthon lakóit is beszervezni. Kevesen tudják, milyen művészi érté­kű filmek vetítésére kerül sor. Csak egy párat említsek: Kandó Kálmán, Lakadalom Ecseren, A budai palota tör­ténete. Ilyen filmek vetítése mellett szomorú volt tapasz­talni, hogy október 20-án ki­lenc órakor még egy vendég várt a vetítésre. Ez természe­tesen azért történt meg, mert kevesen tudnak róla. Jó vol­na, ha előre közölnék a vetí­tésre kerülő filmek címeit, s biztos vagyok benne: a siker nem marad el — javasolja Tarcsa Bálint Nyíregyháza, Dózsa György u. 7. szám alat­ti lakos. A szövetkezeti lakások értékesítéséről N em csak hazánkban, de a világ minden táján nagy gondot jelent a lakáskérdés megoldása és minden állam a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeinek határán belül igyekszik ezt a kérdést megoldani. Hazánk­ban egyik módszer a szövetkezeti lakásoknak a létesítése, mely már csaknem 20 éves múltra tekint vissza és mint ahogy az ország is nagy fejlődésen ment keresztül az eltelt idő alatt, úgy a szövetkezeti lakással kapcsolatos rendelke­zések és jogszabályok is lényeges változáson mentek ke­resztül. Különösen nagy változás volt az értékesítéssel kapcsolatos előírások területén, így nem csodálkozunk Zámbó Kálmán olvasónk levelén, aki az iránt érdeklődik, hogy szövetkezeti lakást a jelenlegi tulajdonosától lehet-e vásárolni és egyáltalán eladható-e, vagy vehető-e szövetke­zeti lakás, ha igen, milyen feltételek mellett? A kezdetben kiadott rendelkezések akként szóltak, hogy ha a szövetkezeti lakás tulajdonosa értékesíteni kí­vánja lakását, az esetben a lakásszövetkezetnek, mint jogi személynek elővásárlási joga van, tehát föl kellett ajánla­ni a lakást a szövetkezetnék és amennyiben a szövetkezet élt az elővásárlási jogával, kijelölte az új tulajdonost. A vételár nem lehetett nagyobb, mint a tulajdonos által a la­kás törlesztése fejében kifizetett összeg az előtörlesztéssel együtt, és ebből le kellett vonni évenként 1 százalék avu­lási értéket. Ezt a rendelkezést az idő alaposan túlhaladta, az ingatlanárakban lényeges változások voltak és ez a ren­delkezés korlátozta az egészséges ingatlanforgalmat. Ennek és sok más túlhaladott tényezőnek a kiküszöbölésére al­kották meg a 11/1974. PM. ÉVM. sz. együttes rendeletet, mely intézkedik a szövetkezeti lakások, a tanácsi értékesí- tésű lakások és a munkáslakások elidegenítésének egyes kérdéseivel. E rendelet értelmében a szövetkezeti lakások a sza­badforgalomban értékesíthetők, mégpedig a kialakult sza­badforgalmi áron és a lakásszövetkezetnek ma már nincs elővásárlási joga, tehát a tulajdonos bárkinek értékesítheti a lakást. Köztudott azonban az is, hogy a szövetkezeti la­kások tekintélyes állami támogatással épülnek, és ezért az állam ügyel arra, hogy az így előállott helyzettel ne él­hessen vissza senki, azon a módon, hogy olcsón megvásá­rolja az államtól a szövetkezeti lakást, majd szabadforga­lomban, a tényleges forgalmi áron, komoly haszonnal érté­kesítse. Ezért a fent hivatkozott törvény 2. §-a előírja, hogy a szövetkezeti lakást a tulajdonosa a vásárlástól szá­mított 15 éven belül első ízben adásvételi, ajándékozási, vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti, ebben az esetben az állami támogatást vissza kell fizetni. A visszafizetés adásvétel esetében az eladót, ajándékozás esetében a meg­ajándékozottat, életjáradéki, vagy tartási szerződés eseté­ben pedig a járadék, illetve tartásra kötelezettet terheli. Az állami támogatás összegéről a 8. §. (2.) bekezdése ren­delkezik, mely szerint az állami támogatás összege az ere­deti eladási ár 40 százaléka, melyből le kell vonni a vásár­lástól számított évenkénti 1 százalékot. Több eset van, amikor az állami támogatás visszafizetése a’ól mentesül a kötelezett, ezekre a következő cikkünkben fogunk kitérni. Dr. Juhász Barnabás a V V *r* L a , ? a , BteQQftm<SKtf0w600Őb00O6oooO<»booooőfe0&0»QW00«XX>8888b00b0gwg0ro00ffi6owwoWgwb0POQWQ08005Q0dWbb00QOT<XM

Next

/
Thumbnails
Contents