Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
1976. november 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 HA AZT MONDJUK, HOGY VALAMI A NYILVÁNOSSÁG ELÉ KERÜL, ÜGY EZ A KIJELENTÉS NAGYON KÖZEL ÁLL AHHOZ, MINTHA AZT MONDANÁNK, HOGY VALAMIRE FÉNY DERÜL, VALAMI MEGVILÁGOSODIK. Nyilvánosság VALAMELY ÜGY ILYETÉN VILÁGOSSÁGA persze nem azonos megoldásával, de egy társadalmi probléma elzártsága, eltitkolása egyben társadalmi megoldásának lehetetlensége. Ez az elvont megfogalmazás a politikai tapasztalatok általánosításából következik. Mert minden olyan esetben — lett légyen szó kis, avagy nagy kérdésről — amikor nem érvényesül a demokrácia, azaz nem válnak az eldön-. tendő kérdések a közös okoskodás és befolyásolás tárgyává, egyúttal a nyilvánosság hiányáról _ is beszélhetünk. A nyilvánosság ugyanis politikai természetű, a nyilvánosság fogalma pedig a demokratikus közélet alapvető összefüggéseire vonatkozik. A megoldandó ügyek publikussá, a közösség által ismertté és mérlegelhe- tővé tétele a demokrácia működésének meghatározó előfeltétele. A nyilvánosság teszi lehetővé, hogy a magánember állampolgári mivoltában léphessen föl közössége érdekében és a közösségi érdekek politikailag képviseltessenek a nyilvánosság különböző fórumain. A kapitalista országok haladó mozgalmai, köztük a kommunista pártok ezért harcolnak a politikai nyilvánosság minden csorbítási kísérlete ellen. Generációk tapasztalata ugyanis a fasiszta politikai gyakorlat, ami a tárgyalt összefüggésben a demokrácia megszüntetése, a politikai nyilvánosság minden intézményének megszüntetése formájában. MI MÁR MOST A HELYZET fogalmilag a politikai nyilvánossággal a szocialista fejlődés során? Társadalmunk életében nemcsak a magánszféra és közszféra tartalmai változtak meg gyökeresen, hanem a kettő közötti összefüggés is megváltozott. Ismeretes például, hogy a tőkés vállalkozás kiiktatódott a magánszférából, vagy az, hogy politikai életünkben a pártirányítás a politikai rendszer kulcspontja. Mindez kétségtelenül és ismerten történelmileg egy új minőségű állapot. Ugyanakkor értelmetlenség lenne — és következményeiben politikai hiba ha nem látnánk, hogy a szocialista demokrácia számunkra is mint a magánélet és politikai élet közvetítése létezik a nyilvánosság különböző formáiban. A szocialista állampolgár még elvileg is csak úgy államtag, tehát része a szoi Souvenir ( (V. Szlavkin nyomán) A mikor elmondtam szeretett rokonaimnak és ismerőseimnek, hogy külföldre utazom, mind megkért, hogy hozzak neki valami ajándékot. Ha mindent hoztam volna, amit kértek tőlem, legalább negyvenkét teve szállíthatta volna utánam. Mindenki kikísért az állocialista államnak, ha a nyilvánosság fórumain akaratát képviseltetve — közvetítve részesévé válhat a publikussá tett közügyeknek. Elvileg és röviden: a politikai nyilvánosság a szocializmusban is államérdek és a társadalom közösségének érdeke egyszerre. S mindez nem csupán logikai műveletek kérdése. Saját szocialista történelmünk tapasztalata már, hogy a politikai nyilvánosság csorbítása, a sajtó bürokratikus irányítása, a pártdemokráciának, valamint a tanácsi és parlamenti demokráciának, azaz a nyilvánosság különböző fórumainak korlátozásával történő politikai irányítás milyen hibákat eredményezett politikai életünkben. S nemcsak az ilyen hibák föltárásához volt szükség a politikai nyilvánosságra, hanem elkerülésük lehetőségének záloga is a nyilvánosságban rejlik. A falugyűlések nyilvánosságától a kongresszusok nyilvánosságáig és a termelési értekezletek nyilvánosságától a tv nyilvánosságáig életbevágóan szükségünk van a nyilvánosság szférájára. Csak ennek alapján fejlődhet a szocialista demokrácia és csak nyilvánosság biztosította közös megfontolásokkal érhetők el nyilvánosan elfogadott politikai céljaink. HANGSÚLYOZNI KELL azonban ismét: közös ügyeink nyilvánossága nem azonos megoldásukkal. Bármilyen probléma, bármiféle hatású megoldása a politikában a politikai döntések által történik. S természetesen nem a nyilvánosság dönt, hanem az arra jogosult döntési szervek. Annak mérlegelése azonban, hogy kikből álljanak a döntésre jogosult szervek, mi és hogyan váljék eldöntötté, valamint, hogy megfelelő volt-e a döntés — nos, mindez már nagyon is a nyilvánosságra tartozik. A nyilvánosság az okoskodás tere — sokszor nem is valami bölcs okoskodásé — ahol megfogalmazódva, politikai akaratként jelennek meg az érdekek. Üres absztraktcióként elképzelhető, hogy megtakarítsuk az okoskodásra szánt időt és energiát, de a nyilvánosság, az „okoskodás szférája” nélkül nincs demokrácia és a döntések felelőssége megfoghatatlanná válik, akár elmarasztalást, akár méltatást érdemelnének. G. CS. másra, aki csak számba jöhetett. A vonatnak négy perc múlva indulnia kellett... és ebben a pillanatban megláttam Ljuszját. Odafutott hozzám. — Ljuszja, neked mit hozzak külhoni utómból? — kérdeztem. — Semmit, — mondta ő. De lenne egy nagy kérésem: írjál nekem mindenhonnan, ahol csak megfordulsz. És forrón megcsókolt. Felhangzott az indulást jelző sípszó, és bementem a kocsiba. Alighogy átléptük a határt, vettem hatvan egyforma borítékot, és ugyanannyi teljesen egyforma bélyeget. Ráragasztottam azonnal a borítékra, megcímeztem és az első levelet már el küldtem. Eszlár bizonyít Hatvan mázsa kukorica hektáronként — Ezen a nyáron — gondol vissza az elmúlt három-négy hónapra Jármi Ferenc, a ti- szaeszlári Kossuth Termelő- szövetkezet kukoricatermesztési ágazatvezetője — különösen kevés csapadékot kaptak p. növények, a kukorica sem volt kivétel. Második éve a urendszerben" Most ameddig a szem ellát, ember magasságú, megsárgult, beérett kukoricatöveket lehet látni a tiszaeszlári határban. A hatalmas, szinte tengernek tűnő táblán kombájnok „úsznak”. Zászlóerdőként meredeznek a kukoricaszárak, hogy a következő pillanatban engedelmesen fejet hajtsanak a kombájn elejére szerelt csőtörő adapter vágószerkezetének. Gyorsan halad a gép, gyorsan telik a magtartály. — Szövetkezetünkben 814 hektáron vetettünk kukoricát — mondja Jármi Ferenc. — Második éve léptünk be az iparszerű kukoricatermesztési rendszerbe. Hat tömbben helyezkedik el a kukoricaterület és a legkisebb is nagyobb 120 hektárnál. A korszerű termeléshez elengedhetetlenül fontos a nagy teljesítményű erő- és munkagép. A szövetkezet gépparkjához tartozik két Claas Dominátor 100-as kombájn és egy Rába-Steiger erőgép a hozzá tartozó munkagépekkel együtt. A két kombájn egy hónapja vágja nyújtott műszakban a kukoricát és eltart még november 25-ig, amíg az utolsó szárat is letörik. — Nincs komoly baj — néz ki a tábla szélén álló Claas Dominátor alól szerelés közben Kunkli Miklós, kombájnos. — Kiesett az adapterből a fosztótengely a csigával együtt. A szélső sort nem szedte rendesen, mindjárt gondoltam, csak ez lehet a hibája. Huszonöt hektárról naponta Egy negyedóra sem telik bele, helyére kerül a megjavított alkatrész, Kunkli Miklós összepakolja a szerszámokat és már indítja is a gépét. — Mennyit vágnak naponta? — A két kombájn — mondja már menet közben Kunkli Miklós — 25 hektárt is képes levágni. Mi megyünk, csak győzzék a szemszállítók és a szárítók. A szállítással és a szárítással sincsen probléma. Nem érte felkészületlenül a kukoricabetakarítás a szövetkezetét. Az őszi gyors érést szeptember 25-én próbavágás követte. Az eredmény: 57 mázsa egy hektáron. Igaz ez még 38 százalék nedvesség- tartalommal került szárítóba. Október 5-től már folyamatosan, teljes üzemben halad a két kombájn. — A platóját duplájára magasítottuk — mondja Tóth József, amíg a gépkocsija megtelelik kukoricával — és egy fuvarban hatvan mázsát szállítunk. Egy éve szereltem le és azóta vagyok gépkocsi vezető. A szárító garatjába Megérkezik a másik kombájn. Kiüríti tartalmát és Tóth József elindul a központi telepre, hogy egyenesen a szárító garatjába öntse a nedves kukoricát. — Eddig a terület felét vágtuk le és biztató az átlag termés — kezdi a számolást az ágazatvezető. — Igaz most még hatvan mázsa alatt van, 56—57 mázsa, de van egy 260 hektáros táblánk, amelyről jóval 70 mázsa feletti, közel 80 mázsás átlagot vághatunk. A tervezett 60 mázsás terméseredményt elérjük, sőt ennél több is lehet. Pár évvel ezelőtt még gondolni sem mertünk ilyen eredményre, amikor hektáronként még csak 30—35 mázsát takart tottunk be. Sipos Béla Gázos határidő N ehéz dolog a munkaszervezés — úgy tűnik, a TI- GÁZ-nál sem megy zökkenő nélkül. Tegyük föl, hogy valaki, aki lakásába gázfűtést szeretne, ezt augusztusban bejelenti a vállalatnál. Udvarias mosollyal kitöltik számára a megrendelőt, s közük, a bátortalan kérdésre: kábé két hónap múlva élvezheti a meleget. Egy hónap múlva kimegy a tervező, újabb hónapon belül pedig meg is csinálják. Persze — teszik hozzá megnyugtatóan — a tervezés félóra, a munka maga egy napon belül kész! Október közepére mindenesetre meglesz a fűtés. Aztán egy hónap eltelik, s a tervező sehol. Érdeklődésére megnyugtatják: majd a jövő héten. Október elejér már nagykabátban telefonál. Egy ismeretlen hölgy megnyugtatja: ne is remélje, hogy ebben az évben lesz fűtése. A tervezők vezetője szabadkozik : túlterheltek munkával, és különben is kérdezze meg a kivitelezőket, megcsinálják-e, mert ugyebár ők minek tervezzenek potyára. A kivitelezők vezetője felháborodva kontráz: a tervezők csak végezzék a dolgukat, majd kiderül, lesz-e valami belőle. A szerény figyelmeztetésre, miszerint október közepére ígérték, s eddig még egy árva TIGÁZ-ost sem látott az ügyfél, szórakozottan megkérdezik: ki ígérte ezt, hogy nézett ki... Október végén megjelenik a tervező. Mér, rajzol. Közli : ő ugyan nem illetékes, de valószínűleg a jövő héten kijönnek megcsinálni. November második hetében a TIGÁZ-nál megtudják: sajnos, a kivitelezőknél semmiféle terv nincs az ő lakásukról, és egyébként is, csak a jövő év első negyedévére ígérhetnek valamit. Tudja a kedves ügyfél: nekik fontos munkáik is vannak ám, nemcsak efféle apróságok! Az ügyfél erre meleg szavakkal köszöni a gyors és pontos tájékoztatást, majd megkéri a TIGÁZ-t: most már ne fáradjanak, ne főjön a feiük az ő lakásuk miatt. Ugyanis éppen alkuszik egy olajkályhára. (tarnavölgyi) Nagy teljesítményű traktorok érkeznek a mezőgazdasági munkákhoz Egész évben hiány volt nagyobb teljesítményű traktorokból, a II. fél évben azonban már valamit javult az ellátás, miután külföldről nagyobb szállítmányok érkeztek. A vontatók jó szolgálatot tesznek az őszi mezőgazdasági munkáknál, s majd későb|b a téli mélyszántásnál és a szállításoknál. Hosszú évek óta először ismét jelentősebb számú traktort szállít Magyarországra a csehszlovák külkereskedelem; a Zetor a magyar mező- gazdasági vontatóállománynak mindig is egyik legkeresettebb, a legjobban bevált típusa volt, ezért a gazdaságok körében máris nagy az érdeklődés a csehszlovák gyár új, 120 lóerős változata iránt. Ez a vontató pontosan abba a „lóerőosztályba” tartozik, amelyet optimálisan lehet felhasználni a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az új trakVárosról városra jártunk, átszeltünk néhány folyót, megnéztünk egy pár régi fényes rezidenciát. És a Ljusz- jának küldött levelekben sorra beszámoltam új élményeimről, a számomra ismeretlen természetről, az érdekes találkozásokról, az itt élő népek művészetéről, szokásairól. Naponta három-négy levelet küldtem. És mindnek a végére írtam néhány szót, amelynek semmi köze nem volt sem az emberekhez, sem a természethez, sem a főúri rezidenciákhoz. Csak kettőnkre tartoztak: rám és Ljuszjára. És ezeknek a szavaknak a száma fokozatosan, de állandóan növekedett. Végül nem maradt más a levelekben, csak ezek a szavak. Mikor visszaúton a határhoz értünk, akkor küldtem el az utolsó levelet Ljuszjá- nak. Ebben már arra kértem, hogy legyen a feleségem. Az állomáson várt valamennyi rokon és ismerősöm. Azonnal elmondtam, hogy senkinek nem hoztam ajándékot. Alighogy kimondtam, azonnal megértettem, hogy visszavonhatatlanul megsértettem őket. De ez most egy cseppet sem érdekelt. Ljuszját kerestem. Egyedül ő volt most számomra fontos, egyedül tőle függött az életem. Hirtelen megpillantottam. Oldalt állt és felém sem nézett. Sőt rosszabb, egy magas fiatalemberrel társalgóit és azt nézte kitartóan. Odafutottam hozzá. — Megkaptad a leveleimet? — kiáltottam el magam. — Igen, itt vannak — s válaszul átnyújtotta mind a hatvanat. Fel sem voltak nyitva! — Az a fajta bélyeg, amivel a leveleidet küldözted, már megvan a gyűjteményemben — mondta nyugodtan. — És engedd meg, hogy bemutassam a férjemet. — Szása. A bélyeggyűjtők városi klubjának elnöke. A magas fiatalember odanyújtotta nekem a kezét. — És magát, hogy hívják? Nem válaszoltam. (Ford. Laczik Mária) torból eddig 270 érkezett meg; az AGROTRÖSZT-tele- peken intézkedtek a gyors szétosztásról. A beérkezett traktorok 0-szervizével sehol sem késlekednek, és miután a KPM kiadta a gép típusbizonyítványát, országszerte megkezdődött az értékesítés. Az év7 végéig összesen 400 Zetor kerül a termelőkhöz. Nagy az érdeklődés a szovjet mezőgépipar nagy teljesítményű és jó műszaki tulajdonságokkal rendelkező vontatója, a K— 700/a típus iránt. A szovjet külkereskedelmi vállalat októberben nagyobb tételben kezdte meg a nagy teljesítményű erőgép szállítását. Eddig 115 vontatót vett át az AGROTRÖSZT, és a gépek egy része már kinn van a föideken. Az év végéig' további 35 traktort várnak a Szovjetunióból. Folyamatosan szállítja a nagy teljesítményű traktorokat a győri gyár is, a Rába-Steiger traktorokból már raktárkészletek is vannak. A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei a megvásárolt gépet jól előkészítve, munkára felkészítve vehetik át. A legnagyobb számban használt típus, az MTZ mintájú szovjet gép 80 lóerős változata szintén folyamatosan érkezik. A termelők az érkezés sorrendjében vehetik át már a következő hetekben is jó szolgálatot tevő gépeket.
