Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

Szovjet termékvezeték Szabolcs-Szatmárban (Riportunk a 10. oldalon) Hűség a forradalom eszméihez Apró Antal ünnepi köszöntője a rádióban és televízióban Tisztelt elvtársak! C saknem hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megrengette a világot, az addig egynek és megingathatatlannak tűnő kapitalista világot. 1917. november 7-ig úgy tűnt, hogy jöhetnek háborúk, meg­bukhatnak királyok, robbanhatnak ki forradalmak, a kapita­lizmus, a kizsákmányolás, a tőke uralma változatlan marad. Az oroszországi kommunisták Lenin vezette forradalma azon­ban megrendítette a tőkés világot, megszakította földünket átfogó hatalmi láncát. 1917 novemberével két táborra szakadt a világ. Az egyik oldalon a győztes októberi forradalom népe kezdte meg egy olyan új, szocialista társadalom építését, amely nem ismeri a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást. A másik oldalon még megmaradt az ismétlődő válsággal küzdő kapitalista világ, a kommunizmus eszméjétől és győzelmétől megrettent uralkodókkal, tőkésekkel, földbirtokosokkal, gyar­matosítókkal, akik akkor az októberi forradalom láttán döb­bentek rá először, hogy örök életűnek hitt hatalmuk milyen véges. Már akkor, 1917 őszén, és azóta is oly sokszor hangoz­tatták, hogy mindaz, ami Oroszországban történt és történik, csak orosz ügy, de az öntudatos dolgozók szerte a világon tudták, hogy az orosz bolsevikok győzelme nem marad, nem maradhat csupán Szovjet-Oroszország belső ügye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az emberiség legjelentősebb forradalma. Utat mutatott minden ország mun­kásosztályának, az elnyomott népeknek a tőkés rendszer, a kizsákmányolás elleni harcban. A kizsákmányolt milliók szer­te a világon nyomban megértették, hogy az emberi történe­lemben először egy olyan munkás-paraszt állam, olyan új ha­talom született, amely a dolgozók hatalmát, a többség hatal­mának megvalósítását tűzte ki célul. Olyan hatalom született, amely a polgári forradalmakban megfogalmazott — „Egyen­lőség, testvériség, szabadság” — jelszavának formális hangoz­tatásával szemben kizsákmányolástól mentes életet, békét akart teremteni, a földesúri birtokokat pedig a parasztok ke­zébe adta. A világ népei ezért tekintették már születése pil­lanatában saját ügyüknek az októberi forradalmat. Ezért te­kintett minden elnyomott, kizsákmányolt nép reménykedően, nagy szimpátiával a Szovjetunió felé, erőt, hitet merítve saját harcaihoz. A nehéz polgárháborús évek után nem sok idő jutott a békés építőmunkára. Az első szocialista állam biztonságát új veszélyek fenyegették, újból kiéleződött a kapitalista világ­válság, nőtt a háborús veszély és 1941 júniusában a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Halálos veszély fenyegette a világ első szocialista államát. A hosszú éveken át tartó háború sok szenvedést, nélkülözést, nagy emberi és anyagi áldozatot követelt. De végül is a szov­jet nép hatalmas katonai és politikai győzelmet aratott. A szovjet hadseregnek a német fasiszták feletti győzelme Ázsiában és Európában — közöttük hazánkban is — kedvező feltételeket teremtett a felszabadított országok népei számára, hogy nemzeti függetlenségüket visszanyerve ne csak a fasizmus rémétől szabaduljanak meg, hanem egy­szer és mindenkorra a tőke uralmától is. Az elmúlt három évtizedben újabb vereségek érték a ka­pitalista világot. Európai, afrikai és ázsiai országok egész sora vált ki a kapitalista rabságból. Demokratikus, népi, majd szocialista rendszert hoztak létre. Az amerikai kontinensen a kubai nép vívta meg hősies forradalmi harcát. Felbomlott az imperializmus sok évszázados gyarmati rendszere. És ha eb­ben a nagyszerű történelmi folyamatban olykor kudarcok, fájdalmas vereségek is érték a szabadságukért küzdő népek családját, a harc még nem ért véget. A szocialista útra lépett országok sokasága újból bizonyítja, hogy október nemcsak a cári Oroszországot forgatta ki sarkaiból, hanem új szakaszt nyitott az emberiség történetében. Az ünnepi megemlékezés nehezen viseli el a számok hosszú sorát, nem férnek el benne a statisztikák, adatok. Mégsem mellőzhetjük őket teljesen, mert a tények makacs dolgok. Nemcsak azt árulják el, hogy mit, mennyit és hogyan termel az ipar, miként nő a kenyérnek való termés hozama, hogyan nő az átlagos életkor é6 a fejekben a tudás. Megvaló­sul-e a jövedelempolitikában, a szociális juttatásokban, az oktatásban és a lakáselosztásban a szocializmus legfontosabb elve, hogy mindenki annyit ér, amennyit a munkája. Nem, a számok ennél többről beszélnek, a számok bizonyítanak! A Szovjetunió tizedik ötéves terve — amelyet a múlt héten fo­gadott el a legfelsőbb tanács ülése — sok tekintetben külön­bözik az előző tervektől. Szovjet barátaink a tizedik ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezik. Fő célkitűzésük, hogy a népgazdaság szerkezetében és mű­szaki színvonalában minőségi változások történjenek, s en­nek következtében lényegesen megváltozzon a gazdaság egész arculata. A cári Oroszország ipara 1913-ban az amerikai ter­melésnek mindössze 12,5 százalékát állította elő. 1950-ben, a háborús károk helyreállítását követően a Szovjetunió terme­lése már 30 százaléka volt az Egyesült Államokénak. 1970- ben ez az arány már 75 százalékos volt, s ma túl jár a 80 szá­zalékon. 1990-re a Szovjetunió körülbelül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal fog rendelkezni, mint az el­múlt években. Üj és gazdagabb lehetőségek nyílnak a Szovjet­unió Kommunista Pártja programjában megfogalmazott tár­sadalmi és gazdasági feladatok teljesítésére. (Folytatás a 4. oldalon) Szabolcs- szatmári küldöttség utazott Ungvárra A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Kárpátontúli területi Bizottsága meg­hívására szombaton kül­döttség utazott Szabolcs- Szatmárból Ungvárra, mely részt vesz a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 59. évfordulója ünnepségein. A delegációt Hosszú László, a megyei pártbi­zottság titkára vezeti. Tagjai: Juhász Gábor, a megyei tanács vb munka­ügyi osztályának vezetője és Vajas Éva, a Nyíregy­házi Konzervgyár KISZ- bizottságának titkára. Küldöttségünket a hatá­ron Ekler György, a me- I gyei pártbizottság titkára i és Gyúró Imre, a megyei j tanács elnökhelyettese bú- 1 csúztatta. I I-■■■■■»MUá*. —it-," Hl1 WWM_qiliM A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 59. évforduló­ja tiszteletére szombaton délelőtt katonai díszelgéssel egybekötött koszorúzási ün­nepséget tartottak Nyíregy­házán, a szovjet hősi emlék­műnél. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei, városi és járási bizottságának koszorúját Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, és Tóth Ernő, a nyíregynázi já­rási pártbizottság titkára he­lyezték el az emlékmű talpa­zatára. A megyei, a városi és a járási tanács nevében töb­bek között dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Bír ró László, a városi tanács el­nöke és dr. Gombás Sándor, a nyíregyházi járási hivatal elnöke koszorúzott. Elhelyez­ték a kegyelet virágait az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet helyőrség, a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsa, a szervezett ifjúság, a Hazafias Népfront, a fegyveres testü­letek és a város üzemeinek, gyárainak. intézményeinek képviselői. A koszorúzási ün­nepség az Intemacionálé el­hangzása után a díszegység tiszteletadásával ért véget. Koszorúzási ünnepséget tartottak az Északi temető­ben nyugvó szovjet hősök sírjánál is. November 7. alkalmából Koszorúzási ünnepség Nyíregyházán XXXIII. évfolyam, 264. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1976. november 7., vasárna Éljen november 7.

Next

/
Thumbnails
Contents