Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
XXXIII. évfolyam, 283. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. november 30., kedd Értelmes viták O öbb ízben lehetett az utóbbi időben effajta megjegyzéseket hallani: „most olyan időszakban vagyunk, amikor dolgozni kell, nem pedig vitatkozni”, „jelenleg nem a viták idejét éljük, hanem a cselekvését.” Adott helyen és időben, meghatározott körülmények között teljesen helyénvalóak is lehetnek ezek a megjegyzések. Amikor eldöntött kérdéseket tesznek újra meg újra vitássá, amikor a cselekvést szószaporítással helyettesítik, akkor nagyon is helye van az ilyenféle figyelmeztetésnek. De amikor valamiféle általános érvényt tulajdonítanak az ilyen megállapításnak, s egy hosszabb időszak tartós jellegzetességeként próbálják feltüntetni, akkor joggal támadhat bennünk ellenérzés. Az élet — a mozgalmi élet, a közélet, a pártélet épp oly kevéssé, mint a gazdasági vagy a kulturális élet —, nem osztható fel olyan szakaszokra, amelyekben vagy csak vitatkozunk, vagy csak cselekszünk. A pártszervezeteknek gyakorlatilag szinte mindig egyszerre kell dolgozniuk valamely döntés előkészítésén (ami a teendők megvitatását igényli) és valamely más elhatározás valóra váltásán (ami pedig cselekvést, vagyis szervezést, mozgósítást, irányítást, ellenőrzést, összehangolást stb. követel). Előfordul, hogy egyes szakaszokban az egyik, másokban pedig a másik kerül előtérbe. Ha a vitákat nem valamely „különleges” időszak jellegzetességeinek tekintjük, hanem a politikai, mozgalmi élet természetes velejáróinak, akkor ezzel egyúttal valóságos helyüket, értelmüket is meghatároztuk. S ez azért is fontos, mert még él néhol az a felfogás, mely a viták szerepét eltúlozva, nekik szinte misztikus értéket tulajdonítva, öncélként kezeli azokat. Holott egy-egy véleménycsere értéke csakis azon mérhető, mennyiben vitte előre az ügyet, miként szolgálta az értelmes és hasznos cselekvést. Értelmes cselekvéshez nem akármilyen, hanem értelmes viták k nek — ez sohasem hagyha ^figyelmen kívül. Pártunkban már régen polgárjogot nyert az a felfogás, hogy az olyan vita, mely semmit sem old meg, ha mégoly demokratikusnak is tűnik, haszontalan. A vita elevensége még nem tehet elégedetté egyetlen pártmunkást, közéleti embert sem. Elégedettségre csak az adhat alapot, ha az eltérő nézetek összecsapása alapján sikerül kialakítani a megfelelő következtetéseket, az érM ost valóban olyan időket élünk, amikor egyaránt szükség van a vitatkozásra és a cselekvés- r-e. A kérdés csak az, hogy miről kell vitatkozni, s mi az, amiben már nem a vita a dolgunk, hanem a döntés végrehajtása. Ha érdemleges kérdésekről érdemben tudunk vitatkozni — akkor érdemes vitatkoznunk. Vitáink ez esetben nem helyettesítik, hanem előreviszik a cselekvést. Feszült a helyzet Dél-Libanonban Dél-Libanonban változatlanul igen feszült a helyzet. Hétfői beiruti lapjelentések szerint az izraeli erők nemcsak nagyarányú csapatösz- szevonásokat hajtottak végre a határ mentén, hanem nehéztüzérségük a stratégiai pontokról „próbacsapásokat” mér libanoni területre (Ar- kub térségére), ahová a kairói egyezmény és az arab csúcsértekezlet határozata nyomán a palesztin főerők vonulnának. Eliasz Szárkisz vasárnap és hétfőn több ízben is érintkezésbe lépett George Lane amerikai ügyvivővel és kifejtette: az arab rendfenntartó erők nem tudják feladatukat ellátni Izrael fenyegetései miatt. (Miszerint a Rabin-kormányzat nem tűri el ezeket az erőket határai mentén.) A hétfő délutáni beiruti rádiójelentések szerint a béke- fenntartó erő néhány egysége (Szaúd-Arábiából és az Arab Emirátusok Szövetségéből érkezett alakulatok) a Litani folyótól (a feltételezett „vörös vonaltól”) délre foglalt el pozíciót. Az arab békeerőkhöz közelálló körök szerint az elkövetkezendő napokban ezer főre egészítik ki a Litani folyó és az izraeli határ közötti területeken állomásozó arab erőket, ezekben azonban Szíriái egységek nem lesznek. Libanonban egyébként folytatódnak az erőfeszítések az élet normalizálására. Szárkisz elnök folytatta hétfőn is tárgyalásait az új kabinet megalakításáról. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy az új kormány megalakítása fontosságában mindent megelőz. Willy Brandt Brezsnyev közelgő látogatásáról — A Német Szövetségi Köztársaságban nagy érdeklődéssel várják Leonyid Brezsnyev látogatását — jelentette ki Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke a Pravda tudósítójának. A továbbiakban a nyugatnémet politikus síkraszállt az enyhülési folyamat továbbvitele mellett. Reményét fejezte ki, hogy a helsinki konferencia résztvevőinek jövő nyáron Belgrádban megtartandó találkozóját a realizmus fogja jellemezni, s mellőzik a szükségtelen kölcsönös vádaskodásokat. Brandt szólt az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokról is. Annak a véleményének adott hangot, hogy most, az amerikai elnökválasztási küzdelem lezajlása után határozott előrelépés várható a megbeszélésen. Az SPD elnöke végül a szociáldemokraták és a kommunisták közötti ideológiai nézeteltérésekről szólva megállapította, hogy ezek nem hátráltathatják az enyhülés ügyét. Tanácskozás az országgyűlés soron következő üléséről Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a képviselőcsoportok vezetői és a parlament tisztségviselői. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei. Elsőként Apró Antal tájékoztatta az értekezlet részvevőit az országgyűlés következő, téli ülésszakának előkészületeiről, majd Madarasi Attila pénzügyi államtitkár és dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár számolt be a készülő 1977-es állami költségvetés főbb irányelveiről. Napraforgó, repce, szója Milliários termelés a „Bóiiai” Meghaladja az egymilliárd forintot az idén a nyírbátori Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat termelése. Az ez évre szóló tervüket már októberben teljesítették. A legjobb eredményt az olajüzem érte el, 114 százalékot. A napraforgóolaj-termelés túlteljesítésében jelentős szerepet játszott, hogy az ország többi gyára hozzájuk küldte feldolgozásra az alapanyagot gyakori karbantartásaik miatt. Az éves feldolgozási terv napraforgó-, káposztarepce- és szójaolajból 14 ezer tonna volt, helyette 18 ezer tonnával zárják az esztendőt. December végéig még 500 vagon magot használnak fel. Ezekből a termékekből októberben és novemberben 3500 tonnás mennyiséget exportál, tak tőkés- és szocialista országokba. Mosószerekből a tervezett 26 200 tonnával szemben egykét százalékkal többet gyártanak. Ez a mennyiség a kereskedelem igényeit teljes mértékben kielégíti. Az idén a választékbővítésben a rákospalotai gyár vett részt. Uniron néven hoztak forgalomba új mosószert. A nyírbátoriak viszont megszüntették a 250 grammos Rádión A nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat laboratóriumában a mosószerek enzimaktivitását ellenőrzi Kórik Lászlóné termosztát segítségével. (Elek Emil felvétele) gyártását a lakossági igények nagymértékű csökkenése miatt. Ezzel megszűnt a 25 éve gyártott mosószer „pályafutása”. Az év végéig nem várható az üzem magasabb termelése, mert decemberben megkezdik az általában egy hónapig tartó karbantartást, így a mosószerüzem az utolsó hónapban csak részlegesen fog dolgozni. Régi, hagyományos terméke a Bóninak a gyertya, E termék iránt is évente csökkent a kereslet. Ezért a tervezett 1300 tonnás mennyiség helyett 1200-at gyártanak. A gyertyagyártás idei utolsó szezonja a karácsony lesz. Új mezőgazdasági létesítmények Burgonya- és gabonatárolók, sertéstelepek rekonstrukciója Üj mezőgazdasági létesítményekkel gazdagodik Sza- bolcs-Szatmár megye. A nagyüzemekben tárolók, gabonasilók épülnek, a használható épületeket pedig felújítják. A bugonya termesztése népgazdasági érdek. A korszerű termelés megteremtette a vetés, a növényápolás, és a felszedés teljes gépesítését. Az iparszerű termelés érdekében a termény tárolását is magas szintre kell fejleszteni. A Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat tervezésében épül a gávaven- csellői Szabadság Termelő- szövetkezetben egy 580 va- gonos burgonyatároló. A szövetkezet gesztorgazdasága a környék burgonyatermesztést végző termelőszövetkezeteinek. Fél éve kezdődött az építkezés és a jövő évi termést már itt lehet tárolni. A létesítmény 27 millió forintba kerül. Könnyűszerkezetes elemekből készült és tisztító-, osztályozó-, valamint szállítógépekkel is felszerelik, így teljesen gépesítik a burgonya manipulálását. Mán- dokon most kezdődött a gáva- vencsellőihez hasonló burgonyatároló építése. Ugyanígy a gabonabetakarítás gépesítése is megköveteli a kenyérnekvaló gondos tárolását. Jelenleg 9 ezer vagont tárol a gabonaforgalmi vállalat ideiglenes magtárakban. A megyében öt 500 va- gonos csarnoktárolót tervezett az AGROBER, ebből kettő — Nyírbátorban és Tisza- vasváriban — már üzemel, a többi még ebben az évben elkészül. Mind az öt GMV kezelésben van, és ezek a gabonatárolók nagyban enyhítik a tárolás gondjait. Mátészalkán az AGROBER szakemberei egy 2300 vagonos vasbeton gabonasilónak a műszaki ellenőrzését végzik. A szakosított sertéstelepeken az új gyártástechnológia bevezetése érdekében rekonstrukciókat végeznek. Ezt elsősorban a telepek belső térkihasználásával, és a járulékos beruházások továbbfejlesztésével érik el. Egy szakosított sertéstelep rekonstrukciója 3-4 millió forintba kerül. Erre a hústermelés fellendítése adott alkalmat. Az üzemeltetők tetszését megnyerte a kis költséggel nagy eredményt felmutató sertéstartás új formája. A mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezetben már elkészült a rekonstrukció, a dombrádi Petőfi, a ti- szaberceli Bessenyei, és a ti- szavasvári Munka Termelő- szövetkezetben most folyik az átalakítás. A juhtenyésztésnek hagyománya van a megyében. A juh igénytelen a takarmányra, az elhelyezésre, de húsa és gyapja keresett a világpiacon. A demecseri Kossuth Termelőszövetkezet felismerte a helyzetet és 6500 férőhelyes anya, 6000 férőhelyes jerke, valamint 1500 férőhelyes elletőistállót épít. A beruházás értéke eléri a 30 millió forintot, amiből az állattartó épületekben 40 százalékos állami dotációt kapott a termelőszövetkezet. (sb) Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Hétfőn ülést tartott Nyír. egyházán a KISZ megyei bizottsága. Megvitatta a lá- nyok-fiatalasszonyok körében végzett ifjúsági munka eredményeit, terveit, majd a nyíregyházi városi bizottság beszámolóját értékelte: hogyan dolgozik megyeszékhelyünkön az ifjúsági szövetség az ifjúmunkások körében. Megállapította a bizottság: a KISZ segíti az ifjúmunkások gyári kollektívába történő beilleszkedését, továbbképzésüket, segít a szociális ellátás javításában, lényeges részt vállal legjobbjait párttaggá neveléséből. A bizottság a munka javítása érdekében több feladatot határozott meg. A KISZ megyei bizottsága ezután jóváhagyta az 1977. évi Forradalmi Ifjúsági Napok megyei politikai programját. Együttműködési terveket fogadott el ezt követően a megyei bizottság, amelyek alapján a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Magyar Honvédelmi Szövetség, valamint a Műszaki és Természettudományos Egyesületek munkájában ezentúl szer. vezettebb keretek között vesz majd részt a KlSZ-szerveze- tek fiatalsága. Napirenden: a szociálpolitika A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a szociálpolitika távlati fejlesztésének irányelveiről és a szociálpolitika állami irányításáról szóló előterjesztést. A javaslatokat a Munkaügyi Minisztériummal közösen a kormányzati szervek elé terjesztik. Az elnökség azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy a szakszervezetek milyen módon segíthetik még hatékonyabban az ifjúság testnevelését és tömegsportjának fejlesztését. Megállapította, hogy hazánkban a fiatalok testnevelése a fejlődés ellenére nem tart lépést a követelményekkel. A SZOT elnöksége felhívta a vállalati szakszervezeti szerveket, hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom keretében kezdeményezzék közös vállalati és iskolai sportlétesítmények építését, amelyek a munkahelyi dolgozók és az iskolai tanulók tömegsportját egyaránt szolgálják. További napirendi pontként az elnökség intézkedési tervet fogadott el a televízió és a rádió „Mindenki iskolája” című adássorozata konzultációs hálózatának kiépítésére, s ehhez központi alap képzésére. A SZOT elnöksége felkérte a szakmai szakszervezeteket, hogy szorgalmazzák a szocialista brigádok széles körű részvételét a program nyújtotta ismeretek elsajátításában, s dolgozzák ki annak tervét, hogy a „Mindenki iskolája” segítségével a VII. osztály anyagából vizsgát tett dolgozók folytassák tanulmányaikat a VIII. osztályban. Végül az elnökség elfogadta a SZOT és a saját 1977. első félévi munkatervét.
