Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
6 KELET-MAGYAROKSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. november 28. Régi mesterségek: Idős Bakk Sándor. A RÉGI MESTEREK KIÖREGEDNEK, VELÜK EGYÜTT LASSAN KIHALNAK AZ ŐSI SZAKMÄK IS. HAZÁNKBAN JELENLEG KÉT VÍZIMALOM MŰKÖDŐKÉPES. EGYIKÜK A HAROMKEREKES, FAVÁZAS, TURISTVANDI MALOM, AMELY MOSTANI FORMÁJÁT 1800-BAN KAPTA. A MÚLÓ ÉVEK, AZ IDŐ VASFOGA ESZI, RÄGJA A FAANYAGOKAT. 1962—74. KÖZÖTT RESTAURÁLTAK ÉS IPARI MŰEMLÉKKÉ NYILVÁNÍTOTTÁK. Működnek még az óriáskerekek. A kis Túr partján egy fiatalember, Bakk Sándor egy év híján hatvan esztendeje lett szerelmese a malomnak, akkor jegyezte el magát a molnár szakmával. Apja mellett töltötte az inaséveket. Abban az időben Kende bárónak őrölték a terményt. A környéken már mindenfelé gőzmalmok működtek, ők meg a Túr vizével hajtották a malomköveket. A felszabadulás után a községnek és a környékbeli parasztembereknek őröltek. Később már csak a lisztcserével foglalkoztak. Jó minőségű lisztet készített ez a malom mindig — mondja a molnár büszkén és látszik rajta, sajnálja, hogy már nem őrölnek. Az öreg szerkezetet ma már csak a turistáknak indítják be, akik nagy számban látogatják a régmúlt egyik jelentősebb emlékét. A molnárné azt szeretné, ha szebb-jobb állapotban láthatnák a malmot a messze földről érkezők. Bakk Sándor, a vízimolnár azt mondja, hogy a szakma vele kihal. Az öreg szerkezet azonban megérdemelné a sürgős felújítást, mivel háromkerekes vízimalom az országban csak ez az egy van. Kép, szöveg: Elek Emil A változó falu A NEMRÉG MEGJELENT KÖTET tanulmányai bemutatják azt a nagyarányú változást, amelyen a magyar falu az elmúlt három évtizedben átment, mind társadalmi, mind gazdasági vonatkozásban. A kötet érzékelteti azt a tényt, hogy a 30 év alatt két agrárforradalmat (földosztás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése) megélt mező- gazdasági jellegű faluban milyen urbanizációs folyamat ment végbe, hogyan változtak a falusiak életkörülményei. A kötetet szerkesztő Kulcsár Viktor a bevezető tanulmányban a város és a falu fogalmát boncolgatja, ismerteti a településhálózatunk jellemző vonásait. Mint írja: „A város és a falu fogalmi problémáival kapcsolatban itt csak utalunk arra, hogy alapvetően helytelen nézetnek tartjuk azt, amely szerint a falu azo. nosítható a mezőgazdasági jellegű településekkel”. A bevezető tanulmány arra is rávilágít, hogy jelenleg falva- inkban hogyan bontakozik ki az urbanizáció, hogyan válnak fejlettebb falvaink várossá, de településhálózatunk, ban a kettősség továbbra is jellemző marad. Körmendi Klára falvaink fejlődésének tényezőit vizsgálja. Történetileg vezeti végig — a honfoglaló magyarságtól — falvaink kialakulásának, fejlődésének körülményeit, folyamatait. Rámutat azokra az okokra, hogy hazánk területén miért alakultak ki eltérő településtípusok a nyugat-európai típusoktól. Bemutatja, hogy a természetföldrajzi adottságok milyen hatással voltak a falvak nagyságának alakulásában. Emellett elemzi a társadalmi-gazdasági változások hatásait, amelyek az elmúlt 100 évben érvényesültek és elindították a településhálózaton belül a népesség áteső, portosulásának folyamatát, a falvak képének megváltozását. Kiinger András és Nagy Károly a népesség fontosabb domográfiai jellemzőit foglalják össze. A községek népességfejlődését az első hivatalos népszámlálástól — 1870 — január 1-től — 1970-ig mutatják be. A fejezeten belül vizsgálják a szerzők az agrár- népesség vándorlását a II. világháború előtti időszakban, a II. világháború alatt, a helyreállítás időszakában az 1950 után. A tanulmány szerzői részletesen vizsgálják a falvak demográfiai jellemzőit. A községi népesség gaz. dasági aktivitását vizsgálva megállapítják, hogy erősen megváltozott, mégpedig nőtt az inaktív keresők száma (pl. tsz-járadékosok, nyugdíjasok). A következő tanulmányok hazánk falvainak típusait, •Szerkesztette: dr. Kulcsár Viktor, Gondolat Kiadó Bp. 1976. gazdasági fejlesztésüket, a mezőgazdasággal való kapcsolatukat tárgyalják. Falvain- kat nagyságrendi, alaprajzi és gazdasági típusokba sorolja a szerző, természetesen nem feledkezve meg arról, hogy fejlődésükre a különböző tényezők együttesen hatottak. NÉGY FEJEZET — szociológiai tárgyú — életkörülmények változását teszi vizsgálat tárgyává. Az első tanulmányban összeveti a szerző az életszínvonal alakulását a felszabadulás előtt és után. Vizsgálja azokat az oko. kát, amelyek az életszínvonal differenciáltságának kialakulásában közrejátszottak, illetve ma is hatnak. Megállapítható, hogy a felszabadulás előtt történelmileg kialakult területi különbségek közeledése külön-külön és együttes egészükben is kimutathatók. A jövedelem és fogyasztás c. tanulmány a jövedelmi színvonal differenciáltságának vizsgálatával foglalkozik. A községekben a legmagasabb az alacsony havi jövedelemmel rendelkező háztartások aránya, de csökkenő tendenciát mutatnak. A fogyasztás struktúrája a gyors- san változó viszonyok között jelentős átalakuláson ■«•ment át. Szinte a falu társadalmának minden rétegénél fokozatosan csökkent az élelmiszerre fordított kiadás. Ugyanakkor egy telítődési folyamat indult meg a háztartásoknak iparcikkel, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásában. A ruházkodásra fordított kiadások a felszabadulás előtt a falvakban igen alacsonyak voltak. Ezek a kiadások az utóbbi időben ugyan növekedtek, de ará. nvuk az összfogyasztáson belül lényegében nem változott. Fejlődés következett be a falu kommunális ellátottságában is. A faluvillamosítás 1960-ban fejeződött be, de még azért nincs minden falusi lakásban villany. Fejlődött a falusi lakosság vízellátása, de messze van még az optimális szinttől. A községekben is egyre sürgetőbbé válik a zárt csatornázás fejlesztése. A kereskedelmi ellátottság ala. kulására a múltban .kialakult korszerűtlen településrendszer nyomja rá bélyegét. Bár a falvakban sok új üzletet, áruházat építettek fel, nem sikerült minden tekintetben megoldani a falusi népesség vásárlási gondjait. Az egészségügyi ellátásban elért színvonal igen jelentős, a társadalombiztosítás kiterjesztésével ma már gyakorlatilag hazánk egész lakossága ingyenes egészségügyi 'ellátásban részesül. Ebben a vonatkozásban nihes különbség város és falu között. A nagy aránytalanság az egy orvosra jutó lakosok számában tükröződik a falu rovására, állapítja meg a szerző. Vágvölgyi András igen érdekesen rajzolja meg a falusi társadalom és a gondolkodás- mód főbb jellemzőit. Felvázolja a régi falusi értékrend- szert. Ez az értékrendszer fellazult és átalakult, új értékek alakultak ki, elterjedtek a vá_ rosi minták. A TOVÁBBIAKBAN Dányi Pál ír a községi tanácsok működéséről, szervezetéről, feladatairól. Az utolsó tanulmány a falvak tovább fejlődésének irányait és problémáit foglalja össze. A termelés gazdasági alapján nyugszik a falvak fejlődése — állapítják meg a szerzők. A kötet hiteles, jól összeválogatott dokumentációjával mutatja be a magyar falu jelenét és fejlődését. Miklovicz Árpád Pólyák Ferenc: Duhajkodók (Fafaragás) Jegyzet Napló Tiszalökön Nem is olyan régen még parasztgimnáziumnak titulálták a tiszalöki középiskolát, az ott dolgozó pedagógusok azonban szívós, kitartó munkával elérték, hogy ma már ott vannak a középfokú intézmények élvonalában, a diákok továbbtanulási aránya jó, s minden jelentős versenyről díjakkal térnek haza. Ennek titka, hogy más iskolákkal ellentétben a kollégium lett az iskola motorja, s gyakorlatban is egyenrangúvá Jtették a nevelőmunkát az ok- Jtatómunkával. Több újdonsággal kísérleteznek a kollégiumban, ezek közül az egyik a szocialista közösségek megalakítása. Három szocialista közösség működik jelenleg, tartalmi munkájuk átfogja a nevelés valamennyi területét. Egy-egy hálószoba lakói úgy válhatnak szocialista közösséggé, ha megfelelnek a magas követelményeknek, emberi magatartásban, tanulmányi eredményben, közösségi munkában. Tanulásban élenjárnak, felelősek a közösség eredményeiért is, ezenkívül patronálják a gyengébbeket. Hálóikban példás rendet tartanak, ezenkívül védnökséget vállalnak egy-egy közös vagyontárgyért, például egy olajkútért, vagy a szerszámraktárért. Közösen sportolnak, művelődnek, még egymás egészségére is vigyáznak. Teljesítményüket pontokkal mérik, s azt az értékeléstől függően jutalmazzák. Természetesen a kollégiumi élet formáinak megfelelően, nem pénzzel, hanem dicsérettel, egy új modern íróasztallal, vagy azzal, hogy egy-egy hálórészt saját ízlésük szerint dekorálhatnak. A közösség életéről naplót vezetnek, s ezzel az utánuk következő korosztályok nevelésében nyújtanak felbecsülhetetlen segítséget a pedagógusoknak. Még mindig emlegetik ugyanis az Erkel munka- közösséget, mert bebizonyosodott, hogy a tanárok szavánál néha hatásosabb a diákok személyes példamutatása ... (b. e.) — .. - 1 jsssgjjiii Sok javítani való lenne...
