Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. november 28. HÉTFŐ: Econyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára baráti látogatásra Bukarestbe érkezik — Éleződik a nyugatnémet ellenzék belső vitája — Az olajárak emeléséről tárgyal Bécs- ben az OPEC gazdasági bizottsága. KEDD: A Biztonsági Tanács javasolja Angolát az ENSZ tagjai sorába, az Egyesült Államok nem vétóz, tartózkodik a szavazástól — Az első Ford— Carter-találkozó az elnökválasztás után. SZERDA: Folytatódik a vita a genfi Bhodesia-konferencián, a telepes rezsim hadseregének újabb támadása Mozambik ellen — Perez, venezuelai elnök Moszkvában — A spanyol kormányfő lisszaboni útja. CSÜTÖRTÖK: Bukarestben megkezdődik a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése, a magyar delegációt Kádár János vezeti. PÉNTEK: Izraeli fenyegetőzések az arabközi erők dél-libanoni Jelenlétével kapcsolatban — Tárgyalások az ENSZ-ben a palesztin problémáról, leszerelési kérdésekről s az újabb Bt évre érvényes főtitkári megbízatásról — A szocialista inter- naclonálé genfi kongresszusa. SZOMBAT: Tokióban kezdetét veszi a Tanaka-per. fokozódik a választási kampány — A Bé. ke-világtanács irodájának ülése Caracasban. A hét három kérdése: világpolitikai fejleményekben mindig gazdag és zsúfolt korunkban ritkán mondhatjuk egyértelműen még valamely fontos történésről is, hogy a hét eseménye. Ezúttal azonban jogos a kiemelés: a Varsói Szerződés hét tagállamának csűcsszintü tanácskozása hosszú időre távlatokat adott s az ülésen elfogadott nyilatkozat megkülönböztetett figyelemre méltó. 1. Mi a jelentősége a szocialista országok sorozatos magas szintű tanácskozásainak? A terjedelmes bukaresti dokumentum kulcsszavai: enyhülés, európai biztonság, együttműködés. A Varsói Szerződés tagállamai alapos elemzésnek vetették alá a jelenlegi nemzetközi helyzetet, részletesen kitértek az enyhülést elősegítő pozitív és az enyhülést akadályozó negatív körülményekre, hiszen éppen ez az összetettség, a harc á visszahúzó erők ellen jellemzi napjainkat. A szocialista országok, amint eddig is tették, a jövőben is mindent elkövetnek a béke megszilárdítása, a válsággócok felszámolása érdekében. Ez világméretű békeprogram, de nem véletlen, hogy az európai biztonság kiemelt súlyt kapott, hiszen a Varsói Szerződéshez tartozó országok kezdeményezői és aláírói voltak a helsinki záróokmánynak. A politikai tanácskozó testület korábbi ülésein (bukaresti deklaráció, budapesti felhívás, berlini és varsói közlemény) meghatározó jelentőségű volt a következetes küzdelem ..az európai biztonságért. A román fővárosban tartott újabb megbeszélés során most már az európai „zöld könyv”, a biztonsági charta aláírása óta eltelt időszak eredményeit tekinthették át. Joggal sürgették a továbblépést s új indítvány hangzott el, hogy a helsinki dokumentumokat aláíró országok jelentsék ki: nem használnak elsőként nukleáris fegyvereket egymás ellen. Biztosak lehetünk benne, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak állásfoglalása — a konferencián természetesen ott volt Kádár Jánossal az élen a magyar delegáció is — új lendületet ad & helsinki záródokumentum teljesebb megvalósításához. Ebben a történelemformáló folyamatban szerepe van a szocialista országok együttműködésének, egyeztetett politikájának. A tanácskozáson erről is szó esett s a Varsói Szerződés szervezetén belül a külügyminiszterek bizottságának, valamint a PTT egyesített titkárságának létrehozása uj lehetőségeket teremtenek a széles körű konzultációkhoz. Az egy eztetést a formák sokfélesége segíti elő, hiszen a mostani csúcsértekezletet kétoldalú találkozók egész sora előzte meg. A legutolsó éppen a hét elején zajlott, ugyancsak Bukarestben, ahol Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára folytatott eszmecserét a szovjet—román párt- és államközi együttműködésről. 2. Mit jelent a dél-libanoni „vörös vonal”? A konszolidáció hírei érkeznek a cédrusok földjéről: lassacskán menetrendszerűvé válnak a légi- és hajójáratok, folyik a romtakarítás, tanévnyitóra készülődnek az iskolák. így van ez most már egész Libanonban, kivéve az ország déli részén, az Izraellel szomszédos határszakaszon. Tel Aviv ugyanis egy képzeletbeli „vörös vonalat” húzott, a nyugati sajtó legalábbis így emlegeti ezt a 30 kilométer mélységű sávot, s azzal fenyegetőzik: a katonai beavatkozástól sem riad visz- sza, ha az arabközi békefenntartó erők palesztin és sziriai alakulatai ott is elfoglalják állásaikat. Miközben a zöld sisakosok a valóban lezúduló hóviharra és az ítéletidőre hivatkozva megtorpantak a „vörös vonalat” képező Litani folyócskánál, Dél-Libanonban változatlanul dörögnek a fegyverek: . jobboldali alakulatok igyekeznek leszámolni a megmaradt hazafias erőkkel s ehhez nagy lehetőséget nyújt fegyverzetbeli fölényük. Már eddig is többször láttak napvilágot jelentések az izraeli csapatok és a libanoni jobboldal együttműködéséről, s a jelek szerint ez változatlanul folytatódik. A havazásnak egyszer vége lesz, s azért különösen nagy érdeklődés kiséri, mit tesznek majd az arabközi békefenntartó alakulatok. Folytatják-e előnyomulásukat és milyen összetételben? Sikerül-e valamilyen átmeneti kompromisszumot létrehozni, miután a színfalak mögött lázas diplomáciai tevékenység folyik, s ebben a washingtoni megbízottak sem tétlenkednek... 3. Elválnak-e ágytól és asztaltól a nyugatnémet uniópártok? A hiteles szemtanúk szerint Kohlnak, a nyugatnémet jobboldali ellenzék kancel(Folytatás az 1. oldalról) szárazföldön, a tengeren, légtérben és a világűrben. II. cikkely Az I. cikkelyben vállalt kötelezettség nemcsak az államok területére, hanem azok fegyveres erőire is kiterjed, függetlenül attól, hogy a föld melyik térségében állomásoznak. III. cikkely A jelen szerződés határidő nélküli. IV. cikkely A szerződés nyitva áll aláírásra minden olyan állam előtt, amely 1975. augusztus 1-én Helsinki városában aláírta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát. lárjelöltjének a szó szoros értelmében torkán akadt a falat. Ugyanis éppen a korai vacsora közben, a rádió híradásából értesült arról, hogy a Strauss vezette bajor Ke- .resztényszociális Unió (CSU) felmondta a véd- és dacszövetséget, a közös parlamenti frakciót a Kereszténydemokrata Unióval (CDU). A két párt az NSZK megalakulása óta a legszorosabb szövetségben állt s amikor hatalmon voltak, csak együtt tudták biztosítani a kormánytöbbséget. A hir és a bejelentés formája annyira váratlan volt (Strauss pártja arra hivatkozott: egy kis bajor település volt a 48 tagú vezetőség tanácskozásának színhelye és nem nyílt mód telefonálásra!), hogy még egyes kommentátorok is valamilyen átgondolt manőverre, ügyes szerepmegosztásra gondoltak. Ügy tűnik azonban, hogy a különélés nem taktikai, valóban válnak, ágytól és asztaltól. Strauss ugyan közös „fedőszervezetet” javasolt, de Kohl szerint nem lehet tetőt húzni égy alapok nélküli építményre. Strauss tervei nem éppen veszélytelenek: tulajdonképpen egy erős, nemcsak Bajorországra, hanem az NSZK-ra kiterjedő jobboldali konzervatív tömörülést szeretne létrehozni — eddigi szélsőséges állásfoglalása alapján Kohl viszont mérsékeltebb, s miután pártja két tartományban helyi koalíciót alkotott a szabad demokratákkal, ezt országos méretekben is szívesen látná. Ha Straus^ „negyedik pártot” alakít — a CDU is szervezkedik majd Bajorországban s könnyen lehet miközben a Kohl-féle csapatból többen Strausshoz pártolnak, ez a folyamat ellenkező előjellel is megtörténik. (A 48 tagú vezető testületben csak 30:18 arányban szavazták meg az uniószakítást.) Rövid távon az uniópártok belső válsága lélegzetvételt biztosít a szociáldemokrata— kereszténydemokrata kormánynak, amely megcsappant többséggel került ki a választásokból. Hosszú távon viszont bonyodalmak sora következhet: gyorsuló polarizálódás, nyomás a jobbról, különösen az FDP-re. Ami természetesen nyugatnémet belpolitika, de az európai kibontakozás szempontjából sem mellékes, hogy mi történik Nyugat-Európa gazdaságilag legerősebb országában ... V. cikkely 1. A jelen szerződést az aláíró államoknak ratifikálniuk kell. A megerősítő okmányokat kormányának adják át .....megőrzésre, amely a szerződés letéteményese. 2. A szerződés a megerősítő okmány átadásával lép hatályba minden egyes szerződő fél számára. VI. cikkely 1. A jelen szerződést, amelynek orosz, angol, spanyol, olasz, francia és német szövege egyaránt érvényes és azonos értékű .................. kormányának adja át megőrzésre. 2. A szerződést az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 102. cikkelyének meg. felelően veszik nyilvántartásba. Réti Ervin SZERZŐDÉSTERVEZET Magyar államférfiak üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából JOSZIP BROZ TITO ELVTÄRSNAK, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, BELGRAD A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének és Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepük alkalmából. Őszinte rokonszenvvel tekintünk azokra a nagy eredményekre, amelyeket a szomszédos Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetésével elértek a szocialista építőmunkában, hazájuk felvirágpzta- tásában. Üdvözöljük a Jugoszláv Szocialista Szöyetségi Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ★ * * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének, Apró Antal az Országgyűlés elnöke Kiró Gligorovnak, a Köztársaságnak a nemzetközi enyhülés, a béke és a társadalmi haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy pártjaink, kormányaink széles körű együttműködése és népeink barátsága szüntelenül fejlődik és erősödik mind országaink, mind közös ügyünk, a szocializmus javára. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önnek és a baráti Jugoszlávia népeinek szocialista hazájuk építésében. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nemzetgyűlés elnökének fejezte ki jókívánságait. Harminchárom évvel ezelőtt, 1943. november 29-én Jajcéban, a festői kis bosnyák faluban a jugoszláv népfelszabadítási antifasiszta tanács történelmi határozatot hozott: megalapította a néphatalom legfőbb törvényhozó és végrehajtó szervét. Fél évvel Jugoszlávia teljes felszabadulása után, 1945. november 29-én Belgrádban az alkotmányozó gyűlés végérvényesen felszámolta a királyságot, kikiáltotta a népköztársaságot. Jugoszláv barátaink ünnepe A hős jugoszláv nép rendkívül nagy áldozatot hozott szabadságáért: több, mint másfél millióan adták életüket. A fasizmus elleni harcban a jugoszláv népi felszabadító hadsereg és a partizánok nagymértékben hozzájárultak a hitleristák feletti győzelemhez. S büszkék vagyunk rá, hogy a partizánok soraiban ott küzdöttek a magyar Petőfi brigád harcosai is. Az elmúlt három évtized alatt a baráti jugoszláv nép nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. Ipari termelése a háború előttinek majdnem tizenötszöröse, a mezőgazdaság pedig megkétszerezte termelését. A magyar és a jugoszláv nép múltjában sok a közös vonás és ezeket napjainkban dinamikusan fejlődő kapcsolatok követték. Egymást sok tekintetben kiegészítő gazdaságunkat egyre több szál fűzi össze. Az elmúlt 15 évben országaink kereskedelmi forgalma csaknem háromszorosára nőtt és az 1970-es években elérte az egymilliárd dollárt. Az idén aláírt ötéves szerződésünk pedig 1980-ig árucsereforgalmunk megduplázását irányozza elő. A lehetőségek szinte kimeríthetetle- nek. Épül már az Adria kőolajvezeték, amely évi ötmillió tonna olaj importját teszi számunkra lehetővé. Jugoszlávia viszont a Magyarországon át épülő szovjet gázvezetékhez járul hozzá. Eredményes termékcserét bonyolít le a két ország kohászata, gép- és vegyipara. Az Obrovac mellett épülő hatalmas timföldgyár tervezője és kivitelezője a magyar ALUTERV. A mezőgazdaságban különösen a vetőmag-nemesítésben és -szaporításban alakult ki jó együttműködés. Jelentősek a Duna—Tisza-csatorna magyar létesítményei. A jugoszláv adriai kikötők bonyolítják le hazánk tergerentúli forgalmának csaknem a felét, nő a határ menti forgalom jelentősége.' A magyar—jugoszláv kulturális és politikai kapcsolatok is eredményesen fejlődnek. A sikeres előrehaladásban jelentős szerepet játszottak a legfelsőbb párt- és állami vezetők találkozói, a társadalmi, a politikai szervezetek és más intézmények rendszeres kapcsolatai. Emlékezetesek Kádár János és Joszip Broz Tito fontos találkozói. Egy hónappal ezelőtt pedig Lázár György magyar miniszterelnök tett eredményes látogatást Belgrádban. A Dzsemal Bijedics jugoszláv kormányfővel folytatott tárgyalásokról kiadott közlemény külön lei- emelte, hogy a két ország kapcsolatainak egyik szilárd eleme a nemzetiségi politika. A Magyarországon élő délszlávok és a jugoszláviai magyarok szoros összekötő kapcsot alkotnak a két ország baráti együttműködésében. D éli szomszédaink következetes békepolitikája jelentős nemzetközi tekintélyt biztosít a szocialista Jugoszláviának. Erről tanúskodott Leonyid Brezsnyev legutóbbi belgrádi látogatása is. Nemzeti ünnepükön hazá- • juk szocialista építéséhez további sikereket, eredményeket kívánunk jugoszláv barátainknak. Albánia nemzeti ünnepén Történelmi sorsfordulójára emlékezik ma az albán nép. 1944 novemberének utolsó előtti napjára, amely meghozta számára a felszabadulást. A szovjet hadsereg akkor már olyan megsemmisítő csapásokat mért a fasiszta hadigépezetre, amelyek kedvező külső feltételeket teremtettek ahhoz, hogy az albán nép hősies és önfeláldozó partizánháborúját végül siker koronázza. . Egy lélekszámra kicsiny, de nagymúltú délkelet-európai nép ráléphetett a szocialista társadalmi-gazdasági átalakulás útjára. Hihetetlen nyomorral és elmaradottsággal vette fel a küzdelmet az új, népi hatalom. De Albánia — miként szabadsága kivívásában • — ebben I harcban sem állt egyedül. Mellette volt, segítette a modern ipar és mezőgazdaság alapjainak lerakásában, kulturális forradalmának megvívásában a Szovjetunió és a többi, szocializmust építő ország. Nem rajtuk, nem a testvérkezet nyújtó szövetségeseken múlt, hogy ez a folyamat olyan töré6t szenvedett, amely végül is fékezőleg hatott Albánia addig, felfelé ívelő fejlődésére. Ma már több, mint másfél évtizedes távlatból jól látható, hogy éppen az albán dolgozóknak okozta a legnagyobb kárt, amidőn az ország vezetése megszüntette az együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával, s kilépett a Varsói Szerződésből. A mi szemünkben ez a helyzet semmi esetre sem természetes. A Magyar Nép- köztársaság éppert ezért kész arra, hogy egyenlő alapokon, korrekt módon norma^ tlja és fejlessze kap- cs' út az Albán Népköz- társasággal. Hisszük, hogy ez nem csak népeinknek válna javára, de szolgálná a szocializmus, a társadalmi haladás ügyét is. Ebben a meggyőződésben köszöntjük az albán népet felszabadulásának mai évfordulóján. n If itH! 11»I*!
