Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
MA Táppénzen jogtalanul • (2. oldal) // Elcsúszott'’ határidők (3. oldal) Európa és a világ békéjéért T ömör és lényeget láttató a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének most véget ért bukaresti üléséről kiadott nyilatkozat analízise. Nem könnyen megjárható lépcsőfokokat hagytunk magunk mögött, s az elért magaslatokról új lehetőségeket pillantunk meg, tisztábban és világosabban, mint eddig. Visszaszorult a nemzetközi reakció hidegháborúra épített politikája, világszerte, s kontinensünkön különösen tért hódított a feszültség enyhülése. A nyilatkozat harcba hív minden békeszerető, realista gondolkodású embert: összefogott erővel szánjanak szembe a hidegháború híveivel, a nemzetközi reakcióval. Védelmezzék és szilárdítsák a békés egymás mellett élés elvei alapján kiharcolt vívmányokat, a Helsinkiben elfogadott eszméket és kötelezettségeket. Tegyenek meg mindent, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssé fejlesszék, fékezzék meg a fegyverkezési hajszát, vessenek gátat a stratégiai fegyverek továbbfejlesztésének és növelésének, számolják fel a külföldön elhelyezett katonai támaszpontokat, vívják ki a leszerelést, a katonai kiadások csökkentését, a katonai tömbök egyidejű felszámolását. A nyilatkozat sürgeti az e téren történő továbblépés szükségességét és új indítvány hangzott el: a helsinki záróokmányt elfogadó országok írjanak alá szerződést arról, hogy egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegyvert. De a békés egymás mellett élés nem csupán a katonai megoldások megszüntetését tételezi fel. Szükséges a gazdasági kapcsolatok fejlesztése is, az egyenjogúság, a köl. csönös előnyök alapján és hosszú távra. A diszkriminációtól mentes gazdasági kapcsolatok visszahatnak a nyugati politikai közegre is, mivel nehezebbé teszik azoknak a dolgát, akik válságok kirobbantásában érdekeltek. S abból a reális szerepből kiindulva, amelyet ma a KGST, és a Közös Piac a gazdasági kapcsolatokban betölt, szükséges lenne, hogy a KGST kezdeményezései ne visszautasításban részesüljenek, hanem intézményes kapcsolatokhoz vezessenek. Fontos területe az együttműködésnek a kultúra. A hangsúlynak azonban az igazi kulturális értékek, a valódi információk cseréjén kell lennie, s ez nem szolgálhat ürügyül ahhoz, hogy beavatkozzanak szuverén országok belügyeibe. A tájékoztatásnak is ragaszkodnia kell a tényékhez. E tekintetben még sok kívánnivalót hagy maga után az, ahogyan némely nyugati televízió-, rádióállomás, vagy újság a szocialista országok életével foglalkozik. Sajátos, hogy a tárgyilagosság bizonyos ele. mi normáiról néha épp azok feledkeznek meg, akik erről a legtöbbet beszélnek, cikkeznek. A Varsói Szerződés tagállamai szerint ezeknek a kérdéseknek a megnyugtató megoldását kell előmozdítania az európai kormányok jövő évben esedékes belgrádi tanácskozásának. A hét szocialista ország védelmi szövetségének legmagasabb testületé bukaresti ülésén nagy jelentőségű döntéseket hozott abból a célból, hogy erősítsük a tagországok nemzetközi tevékenységének összhangját, még hatékonyabbá tegyük a szervezet működését. Ez indokolja a külügyminiszterek bizottsága és a politikai tanácskozó testület egyesített titkárságának felállítását. A bukaresti tanácskozás résztvevői megerősítették azt a korábbi javaslatukat, hogy készek a NATO és a Varsói Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására. Addig is felhívnak minden államot, hogy tartózkodjanak az új katonai szövetségek létrehozásától, és javasolják, hogy a Varsói Szerződés és a NATO függessze fel új tagállamok csatlakozásának lehetőségét, mindaddig azonban, míg a NATO növeli katonai erejét, a Varsói Szerződés tagállamai megtesznek minden intézkedést biztonságuk szavatolására. A mostani tanácskozás tovább erősíti a Varsói Szerződés sorainak tömörítését, a tagországok két- és sokoldalú együttműködését. A részt vevő országok abból indulnak ki, hogy a távoli jövőt meghatározó kérdésekben senki sem tud önmagában döntő befolyást gyakorolni az eseményekre, különösen nem az emberiség sors- kérdéseit illetően. Ezért valamennyiünk kötelessége, hogy szivén viselje sorainak összeforrottságát és szilárdságát. A Varsói Szerződés — az egyenlők szövetsége. Nemcsak hirdeti az egyenjogúság elvét, hanem azt a szervezet struktúrája alá is támasztja. Vezető szerveiben kivétel nélkül minden részt vevő állam képviselve van és egyik sincsen felruházva olyan joggal, hogy egyoldalú döntéseket hozzon. A katonai szférákban pedig a kulcspozíciók minden megkülönböztetés nélkül oszlanak meg az összes tagállamok között. S tekintettel minden egyes szocialista ország függetlenségének elvi szempontjaira, a politikai tanácskozó testület egyetlen döntése sem erőszakolható rá az egyes államokra. A PTT mostani ülésének jelentőségét a jövő, a jóváhagyott program valóra váltásáért vívott harc mutatja majd meg. Bizonyos azonban, hogy az idő bizonyítani fogja e várakozásokat. Kádár János vezetésével hazaérkezett a magyar küldöttség Szombaton hazaérkezett Bukarestből a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke: Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttséget a Keleti-pályaudvaron Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Benkeí András belügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője és Rácz Pál külügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Viktor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. 11 Varséi Szerződés tagállamainak javaslata Mint illetékes körökből ismertté vált, a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői a politikai tanácskozó testület Bukarestben tartott ülésén egyetértettek abban, hogy megfelelne az európai és a világbéke megszilárdítása érdekeinek, ha mindazok az államok, amelyek tavaly aláírták az ismert helsinki záródokumentumot, vállalnák azt a kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen. A tanácskozás résztvevői közös megegyezéssel kidolgozták a megfelelő szerződés- tervezetet. Ezt a tervezetet már elküldték mindazoknak az államoknak, amelyek a javasolt tervezetet kezdeményező államokkal egyidejűleg részt vettek az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, és aláírták annak záródokumentumát. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői, akik 1976. no. vember 25—26-án Bukarestben részt vettek a politikai tanácskozó testület ülésén, áttekintették a háború elhárításával és a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítésével, az európai biztonság erősítéséért és a kölcsönö. sen előnyös együttműködés fejlesztéséért folytatott harccal összefüggő kérdéseket. Megállapították, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt idő megerősíti a konferencia eredményeinek, a résztvevők által a Záródokumentumban vállalt kötelezettségeknek nagy pozitív jelentőségét. Ezzel együtt, úgy vélekedve, hogy az élet megköveteli az európai és világbéke erősítésére irányuló erőfeszítések to. vábbi fokozását, és kifejezve az ilyen irányú cselekvésre való eltökéltségüket — ame★ lyet a Varsói Szerződés tagállamai kinyilvánítottak a külön nyilatkozatban is —, arra a következtetésre jutottak, hogy az említett céloknak megfelelne, ha a Záródokumentumot aláírt összes állam kötelezettséget vállalna arra, hagy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert a másik ellen. A Varsói Szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — közös egyetértéssel ezzel a le. véllel együtt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összes többi részt ve. vő állama elé terjesztik, a vonatkozó szerződés tervezetét. SZERZŐDÉSTERVEZET Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai a konferencia záródokumentumának céljaitól és tételeitől vezettetve; attól az óhajtól vezérelve, hogy az egymás irtánti bizalom erősítésére, a katonai szemben állás enyhítésére és a leszerelés elősegítésére irányúló újabb közös akciót hujt- sahak végre; az ENSZ alapokmánya céljaival és elveivel összhangban cselekedve; attól a határozott szándéktól vezérelve, hogv megakadályozzák az atomfegyver egymás elleni alkalmazását, vagy az azzal való fenyegetést; arra törekedve, hogy hozzájáruljanak az atomháború ve. szélyének Európában és az egész világon való csökkentéséhez, kötelezik magukat: I. cikkely Nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert egymás ellen a (Folytatás a 4. oldalon) Hidegben, hóban is Dolgoznak a kombájnok Jelentés a mátészalkai járásból A kukoricának közel harminc százaléka még töretlen a mátészalkai járásban. Vannak termelőszövetkezetek, mint a győrteleki, kocsordi, ahol az 500-500 hektár területből 350 illetve 450 hektár betakarítatlan. Az elmaradás oka a termés nagy nedvességtartalma, és az, hogy szárítókapacitás miatt a gabonafelvásárló korábban egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben fogadta a termést. Más nagyobb termelő- szövetkezetekben, mint Nagy- ecseden a betakarító géppark szűk kapacitása okozta a gondot. A járási pártbizottság és a járási hivatal korábban is, de az elmúlt napokban szintén operatív intézkedéseket tett a betakarítás gyorsításáért. Annak ellenére, hogy leesett a hó Kocsordon, Győr- teleken, Nagyecseden, de másutt is dolgoznak a kombájnok. Az ecsedi határban kilenc nagy teljesítményű kombájn dolgozik a csengenek, és a tyukodiak segítségével. A kombájnokat és szállítójárműveket, ha Ecseden végeznek, azonnal átirányítják Kocsordra, Győrtelekre. A szálkái járás termelőszövetkezeteinek többségében — függetlenül a helyenként kialakult kritikus helyzettől — jó ütemű volt a betakarítás, az őszi mélyszántás. Csenger, Tyúkod, Porcsaima, Vaja. A kocsordi Uj Élet Termelőszövetkezet földjén a hideggel és hóval is meg kell küzdeni embernek és gépnek, a még lábon álló kukorica betakarítása közben. (Elek Emil felvétele) Nyírmeggyes, Csengerújfalu, már régen letudta a kukorica- törést, végeztek a szántással, vagy az utolsó táblákat szántják a tervezett területekből. Az együttműködésre, a gépátcsoportosításra természetesen nemcsak a mátészalkai járásban, másutt is szükség van. A tiszadobi Táncsics, és a nyíregyházi Dózsa az őszi munkákban már huzamosabb ideje együttműködik. Tiszadobon a vizes talaj miatt nem tudtak szántani, viszont a szállításhoz járművekre volt szükségük. A nyíregyházi Dózsának gondja a szántás volt, és felesleges szállítókapacitással rendelkezett. Eszközöket cseréltek a Dózsa járművei: Tiszadobon szállítanak, a Táncsics nagy teljesítményű erőgépe viszont Nyíregyházán szánt. Szükséges, hogy az átirányítás szervezetten, tudatosan történjen, hogy a járási hivatalok az igényeknek megfelelően végezzék, illetve végeztessék a gépátcsoportosí- tásokat. A tiszadobi Táncsics nagy teljesítményű erőgépei váltott műszakban 200 hektár olyan területen végzik az. őszi mélyszántást a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet földjein, ahol a lánctalpas traktorok sem boldogulnak. (Hammel József felvétele) XXXIII. évfolyam, 282. szám ÄRA: 1,— FORINT 19*6. november 28., vasárnap