Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 23. A NYIKKÉ- MIA nyíregy­házi üzemében műszakonként több, mint 20 ezer üveg üdítő italt készítenek a korszerű pa­lackozó gépso­ron. (Elek Emil felvétele) Vaddisznó, aranypirók a mini állatkertben Meglepetések a tiszalöki gimnáziumban Mire való ez a nagy halom makk? — kérdeztük kíván­csian a tiszalöki gimnázium­ban, amikor az egyik épület sarkában megláttuk a ku­pacba hordott disznóeleséget. Ezen a csemegéin akár egy vaddisznó is kitelelhet. A vá­lasz a látványnál is megle­pőbb volt — ez az ennivaló csakugyan egy vaddisznóé. Mégpedig a gimnázium állat­kertjének vadállatáé. Mazsola, a vaddisznó ma már szelíden tűri gazdája si- mogatását, megbékélt a ket­reccel, sőt társával, az ugyancsak fekete házisertés­sel. A karámokban apró ma­lacok sivítanak, odébb a még mindig kövér fűben a szivár­vány színű pávakakas lépdel méltóságosan. Vadréce és pulyka, házibaromfiak és pézsmakacsa egy udvarban tanyázik a fűben suhanó mongol fácánnal, szomszédsá­gukban pedig a díszbaromfi­ak serege pompázik. Hófehér a cakkos farkú pávagalamb, ez talán a legszebb fajta, de feltűnőek az arányos termetű postagalambok, a hamburgi pettyesek, az aranypirók és a magyar fodros, aminek olyan a tolla, mintha most jött volna ki a fodrásztól. Tá­volabb a méhest most kezdik telepíteni, a hosszú kifutóban pedig Nyina, az őz mosdatja gidáját. Párja csak úgy, mesz- sziről szemléli az anyai gon­doskodást. Több mint ötszáz öles tel­ken alakította ki állatkertjét a gimnázium. Az állatok ete­tését és gondozását a tanárok irányításával a diákok vállal­ták — KISZ-védnökséggel. Kezdetben mindössze néhány baromfit tartottak, majd amikor már eladásra is ju­tott, bővíteni is tudták az ál­lományt. Időnként innen kap­ja a kollégium a csirkéket egy hazai ízű vacsorához, sőt, néha disznót is vágnak. Na­gyobb haszna az állatkertnek, hogy a diákok a biológiaórák elméleti anyagához itt kap­hatnak gyakorlati kiegészí­tést, s innen visznek fel a szakterembe galambokat, ha például boncolás követke­zik ... Nem minden gimnáziumba jutott még el a tiszalökiek hí­re, sőt, még a községben is kevesen tudják, milyen látni­valók vannak a gimnázium udvarán. Jövőre azonban me- gyeszerte híre megy majd az állatkertnek, hiszen az isko­la már mo6t megkezdte a ké­szülődést a 25. tanév megün­neplésére. Arra az alkalomra házimúzeumot, levéltárat avatnak, az állatkert szom­szédságában pedig megnyílik egy állandó mezőgazdasági és kertészeti kiállítás. (be) Népművészeti kiállítás Nyíregyházán Száznyolcvan beszámoló Sikeres kezdés a 107-esben Négy osztályban több, mint 180 szakmunkás kezdte meg a tanév elején a szakközépiskola levelező tagozatát a nyíregyházi 107-es számú szakmunkás- képző intézetben. Kilenc konzultációs foglalkozást tartottak, ezeknek lényege, hogy a főszerep az egyéni tanulásé, az órákon a vi­tatott, illetve a nehezebb részeket tárgyalják meg. A konzultációk vezetését az iskola egyetemet vég­zett tanárai önként és nagy örömmel vállalták. Sikeres kezdés után az elmúlt napokban arról kaptunk hírt, hogy befe­jeződött az első beszámoló. Néhány kivétellel vala­mennyien eleget tettek a szóbeli és írásbeli beszá­moló kötelezettségnek. E sikerhez az is hozzájárult, hogy a munka mellett to­vábbtanuló „diákok” 96 százaléka rendszeresen részt vett a konzultációs foglalkozásokon, alig volt mulasztás, vagy kimara­dás. Mint arról az intézet igazgatója tájékoztatott, a dolgozók jól megállták az első erőpróbát, a tanárok­nak pedig arra nyújtott al­kalmat ez az oktatási for­ma, hogy oktató-nevelő munkájukat magasabb szinten is gyakorolhassák. Látszólag apró, hétközna­pi eseménynek számít egy ilyen minivizsga, abban az iskolában azonban, ahol ez az első ilyen kezdemé­nyezés, ez a további siker alapja. Annak az ígérete, hogy három év múlva ha­sonló jó érzéssel készülnek majd a szakmunkások az érettségi vizsgákra, (be) Igazi csemegét kínál a nép­művészet kedvelőinek a nyír­egyházi városi művelődési központ, november 23-án dél­után négy órakor megnyíló kiállításán. A miskolci Mol­nár Béla Ifjúsági és Üttörő- ház fafaragó és díszítőművész szakkörének tagjait hívták meg bemutatkozásra, hogy ez­zel a kiállítással viszonoz­zák a nyíregyházi VMK díszí­tőművészeti szakkörének egy évvel ezelőtti miskolci vendé­geskedését. Fafaragásokat és népi hímzéseket küldött a miskol­ci csoport. Többek között be­mutatják a legutóbbi országos A „vessünk gátat az alko­holizmusnak” jelmondatnak több ezer pártfogója van. Or­szágszerte elítéljük az alkoho­lista embereket — ez tűnik ki a Kelet-Magyarország több írásából is. De az is köztu­dott, hogy mégis igen lassan kezdünk tenni valamit az al­koholizmus ellen. Az a jó in­tézkedés, amely kis mérték­ben ugyan, de már korlátozza az italboltok nyitvatartását, még nem oldja meg az elke­seredett családok életét és ezzel az iszákos emberek szá­ma sem csökken. Mert még mindig nagyon sok helyen nyitnak hajnalban a kocs­mák és ha jól körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy félig le­húzott roló várja a törzsven­dégeket, az előre kiöntött fél­decik pedig a pulton vannak (például a Sas kocsmában, az Incédi sor sarkán lévő kocsmában, a 4-es kocsmá­ban, vagy a „Kismozdony- ban”, és még lehetne sorol­népművészeti pályázaton dí­jat nyert faragott pávájukat, ezenkívül kisplasztikákkal, szobrokkal, ülőgarnitúrával és egy rokkával szerepelnek. Hímzett tárgyaik között a lá­togatók áttekintést kapnak a nógrádi palóc mintákból, ezenkívül garnitúrákat, futó­kat állítanak ki. Munkáik kö­zött ómatyó hímzés is találha­tó, a tarkabarka színek he­lyett eredeileg ugyanis csak pirossal és kékkel varrtak. A több mint negyven egye­di tárgyból és garnitúrából ál­ló kollekciót december 5-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. ni tovább). Hol van a foko­zottabb ellenőrzés a vendég­látóiparnál? Nemcsak írni kellene az alkoholizmusról, meg a csalá. di drámákról, hanem többet kellene tenni, s főleg konkrét intézkedéssel az illetékesek­nek. Akkor beszélhetnénk az alkoholizmus elleni intézke­désekről, ha például a kocs­mák nyitvatartását és az al­koholos italok értékesítését következetesein szabályoz­nák. Miért nem lehet a kocs­mák nyitvatartásán elgondol­kozni, miért nem lehet a kocs­mákat később nyitni és ha­marább bezárni? Figyelemre méltó, hogy a kiskereskedel­mi dolgozók munkaidejét csökkentik, közismert a mun­kaerőgond is — ez az italbol­tok esetében fel sem vetődik. Tudjuk azt is, hogy a pincé­rek egy része esetleg szívesen látja az italos embereket, hi­szen tőlük több borravaló „leesik”. Tisztelet a kivétel­Hozzászólás: II szeszesital-árusításról TISZTÁBB LEVEGŐT! Por a mérőedényben Mintegy 246 tonna por ra­kódik le évente Nyíregyháza 1 km2-nyi területére — tud­tuk meg dr. Csokonay Jó­zsefétől, a Nyíregyházi KÖ- JÁLL vegyészétől. Ez a tény semmiképpen se lehet meg­nyugtató számunkra. A leve­gő itt szennyezettebb, mintáz ország legnagyobb városai­ban, ahol a gyárak száma s a járműforgalom jóval na­gyobb. Nyíregyházán ma még nem ezek, hanem elsősorban a por szennyezi a levegőt. Ezt ér­dekes módszerrel mérik: ha­sonlóan, mint a csapadékot. A város több pontján helyez­tek el mérőedényeket, időn­ként azokat értékelik, elem­zik, különböző eljárásoknak vetik alá, s ezek eredményei­ből vonnak le következtetése­ket. A legnagyobb lerakódást a gumigyár környékén mérték, ahol előfordult, hogy aszeny- nyezettség foka a megenge­dettnél tízszer nagyobb volt. Az átlagosnál magasabb érté­ket mértek még a Centrum Áruház és a Széna tér kör­nyékén, az 5-ös Volán telek­helyén, valamint a vasútállo­máson. A városban és környékén kevés az olyan erdősáv, ame­lyek útját tudnák állni, így az uralkodó északkeleti szél korlátlanul süvíthet végig a városon. Az erdő irtásával to­vább romlik a helyzet. Az új épületek egy részének kör­nyezetében sokszor évekig fá­sítanak, de az elültetett fács- kák egy részéből sem lehet zöldülő fa, mert nem óvják: elszáradnak, letörik őket. A fűtési idény megkezdő­dése után a város néhány te­rületén — de a város közép­pontjában végrehajtott fűtés­korszerűsítések ellenére — a széntüzelés miatt sok a ko­rom. A nagyobb intézmények táv-, vagy gázfűtésével ebben már előbbre lépték, de bőven van még tennivaló. Nyíregyházán a járművek által okozott szennyeződés mértéke jelenleg nem lépi túl a megengedhető határt. A növekvő járműforgalom azon­ban itt is megbontja idővel a megfelelő arányt. Jó lenne, ha az illetékes szervek mi­előbb megkezdenék a gépjár­művek kipufogógázainak szúrópróbaszerű vizsgálatát, s a rosszul szabályozott jár­művek beállítását kötelezővé tennék. A levegőben lévő szennye­ződések egészségünkre káro­sak. Lerakódnak a tüdőben, légúti megbetegedéseket okozhatnak. Különösen ve­szélyes az asztmában szenve­dőknek. A nagyfokú iparoso­dás és a járműforgalom nö­vekedése miatt a levegő szennyezettsége fokozódik — s éppen ezért a beruházások­kal egyidőbem a városlakók egészségére is gondolni kell. Kántor £va Olvasóink kérdezik Miért rosszak a gázkonvektorok? Tizenkilenc lakótársa ne­vében kért segítséget T. B. Nyíregyháza Arany János ut­ca 26. szám alatti olvasónk, írja levelében, hogy a laká­sukban lévő gázkonvektorok nem szabályozhatók, ezért nem gazdaságosak és az ál­landó javítások ellenére sem üzembiztosak. Tavaly kérték az ingatlankezelő vál­lalatot, hogy cseréljék ki, egy lakógyűlésen ígéretet is kap­tak, de intézkedés máig sem történt. Levélírónk észrevételével Hársfalvi Bélát, a Nyíregyhá­zi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat főmérnökét kerestük meg, aki elmondta, hogy a kezelésükben lévő épületek felújítására — amely kiterjed többek között a fűtőberende­zések cseréjére is — 15 éven­ként kerül sor. Nyíregyházán 1966 óta van gázfűtés, így fel­újítás címén még egyetlen épületben sem indokolt a gáz- konvektorok cseréje. Előfor­dul viszont, hogy egyik-má­sik időközben meghibásodik, és már javíthatatlan — ezt természetesen a TIGÁZ szak­nek, mert akad rendes fel­szolgáló is, aki az ittas em­bert már nem szolgálja ki. De kevés. Nézzenek szét az erre hivatott ellenőrök este a kocsmákban, hányszor megy ki az ajtón olyan részeg em­ber, .hogy az ajtónál már nem is bír tovább menni. Ilyen­kor miért nem vonják felelős­ségre az akkor szolgálatban lévő „jó szívű” pincért. A kereskedelemben — na­gyon helyesen — rendeletben szabályozták, hogy vasárnap zárva tartanak az üzletek, mert sok a családos anya. Az italboltokban is sok a csalá­dos anya, itt miért van szük­ség arra, hogy vasárnap nyit­va legyenek? Nagyon kérjük az illetékes szerveket, a ta­nácsot, hogy gondolkozzanak és hozzanak intézkedést a kereskedelem e másik terüle­tét érintően is. Sok család számára lenne kedvező a hír. Arról is írnak a napilapok, és hivatalos helyekről is tud­juk, hogy a válások száma egyre emelkedik és ennek na­gyobb részét az ital okozza, újabb emberi tragédiákkal, tehát ez ismétlem nem ma­gánügy! Kovács István Nyíregyháza emberei állapítják meg. Az érvényben lévő rendelkezés szerint, a készülékeket és a felújításon kívüli karbantar­tások költségeinek az ötven százalékát a lakóknak kell fi­zetniük. Levélírónk problémájával a TIGÁZ Szabolcs-Szatmár me­gyei kirendeltségét is megke­restük. Kovács István kiren­deltségvezető elmondta, hogy Nyíregyházán — és az ország­ban másutt is — még igen sok lakásban használják az Arany János utcai lakásokban is megtalálható F—5 és F—6-os típusú gázkonvektorokat. Va­lóban ezek nem a legkorsze­rűbbek — nincs hőfoksza­bályzójuk, és begyújtásuk is egy kissé nehézkes — de üzembiztosak, javíthatók, akár úgy is, hogy a belső ar­matúrát teljes egészében ki­cserélik. Az Arany János ut­ca 26. szám alatti épület mindössze 9 éves, tehát emiatt sem indokolt a konvektorok cseréje, másrészt mert javít­hatók. A vállalat szakvéleményé­nél a takarékossági célokat messzemenően szem előtt tartja, hiszen a várost érintő­en ezek a cserék több millió­ba, az említett Arany János utcai lakásoknál pedig közel 200 ezer forintba kerülnének. A TIGÁZ kirendeltségén el­mondták, hogy a lakók beje­lentésére egy, másfél napon belül elhárítják a hibát. Egyébként — 1971 óta — rendszeresen ellenőrzik a la­kásokat, a vezetékes gázzal el­látottakat három, ahol pro­pán-bután gázpalackot hasz­nálnak azokat két évenként. Vizsgálatuknál nézik az égés tökéletességét (a lángképet) tekintettel vannak a tűzvédel. mi előírásokra, továbbá az égéstermék elvezetésének megoldására is kiterjed a fi­gyelmük. A lakosság érdekében tör­ténő rendszeres felülvizsgála­tért a gázszolgáltató vállalat, készülékenként hatóságilag megállapított díjat kér. Az esetleges javításokat külön meg kell fizetnie a lakóknak. A műszaki felülvizsgálatról előzetes értesítést nem külde­nek, általában délután vég­zik, amikor a családok több­sége otthon tartózkodik. Az esetről az jut az ember eszébe: bizonyára nem ke­rült volna sor a tizenkilenc lakó nevében szóló levél meg­írására, ha azon a bizonyos lakógyűlésen az ingatlankeze­lő vállalat képviselője nem tesz felelőtlen ígéretet. A má­sik: ha ezek a gázkonvekto­rok valóban nem gazdaságo­sak — és emiatt kell esetleg a lakóknak hónapról hónapra magas gázszámlát fizetniük — vajon az ő oldalukról nem kérdőjelezhető-e a vállalat ál­tal emlegetett takarékosság? (soltész) Zongoraest Fehérgyarmaton Ö rvendetes, hogy ma már nemcsak Nyír­egyházán, hanem megy esze rte is lehet sike­res komoly zenei hangver­senyeket rendezni értő, zeneszerető közönség előtt. Erről győződhettünk meg november 20-án, a fehér- gyarmati művelődési köz­pontban megtartott kon­certen, Németh Tamás zongoraestjén, amelyet a vakok és csökkentlátók szövetsége közreműködé­sével tartottak. A fiatal művész, aki Ungár Imre növendéke volt, számos hazai és kül­földi versenyen szerepelt sikerrel, többek között 1972-ben a bécsi zeneba­rátok társasága zongora- versenyén ért el helyezést Nyíregyházán az utóbbi években többször is szere­pelt. Műsorát romantikus szerzők műveiből állította össze, Schumann-, Schu­bert- és Chopin-darabok- bóL A műsorszámokban nyilvánvalóvá vált az elő­adóművész példás anyag­ismerete, tolmácsolásmód­jának őszinte és igaz átélt- sége. A hallgatóság meleg fogadtatását a zongoramű­vész Chopin-mű eljátszá­sával köszönte meg. (Kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents