Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

1976. november 18. KELET-MAGYARORSZÄG 7 A cement karrierje Az egyes államok gazdasá­gi tevékenységét bemutató statisztikai jelentések a szén, a szénhidrogének, a villamos­energia, a nyersvas és acél után a cementtermelés meny- nyiségét közlik. A közgazda- sági irodalom pedig egyene­sen a gazdasági aktivitás jel­zőszámaként használja a ce­menttermelés és -felhasználás mutatóit. A világ cementtermelése az utóbbi 15 évben több mint kétszeresére növekedett. Ért­hető, hiszen nagy mennyisé­gű cementet igényelnek pl. a közlekedési létesítmények (autósztrádák, repülőterek) és azok műtárgyai, a vízi- és atomerőművek, a kikötői lé­tesítmények, a gátépítések és az öntözőberendezések. De az építési technológia korszerű­sítése, a helyszínen és az épü­letelemgyárakban előregyár­tott vasbetonszerkezetek, az újabb termelékeny zsaluzási módszerek, a különféle be­tonáruk, az urbanizáció dik­tálta közművesítési program teljesítése és más infrastruk­túrák kialakításához szüksé­ges betonelemek, a téglát he­lyettesítő házgyári építési mód mind egyre több cemen­tet igényel. A termelés mennyisége te­kintetében évtizedekig a portlandcement gyártási technológiát feltaláló Anglia állt az élen. Helyére a 20. században az USA lépett, 1964 óta viszont a világrang­lista élén a Szovjetunió áll, ahol a cementtermelés 1971- ben már meghaladta az évi 100 millió, 1975-ben pedig a 120 millió tonnát. Hazánk eddig nem tudott lépést tartani a világ ce­mentiparának a fejlődésével. Terveink szerint 1980-ban az 1975. évinél 22—25 százalék­kal magasabb lesz a terme­lés, 1990-re pedig várhatóan eléri a 8,5—9 millió tonnát. Az egy főre jutó cementfel­használásunk (650—700 kg) — a jelentős behozatal segítsé­gével — viszont megfelel az iparilag fejlett országokénak. Képünk egy cementgyári berendezést mutat be. Változó motorosdivat „Lovaglókocsi” volt a ne­ve annak a frissen szabadal­maztatott „gázhajtású robba­nómotorral” meghajtott mo­torbiciklinek, amely 1883 de­cemberében „szédítő” tempó­ban, 12 km/óra sebességgel vitte lovaglónyergében felta­lálóját, Gottlieb Daimlert. Azóta sok tíz millió példány­ban gyártották a legkülönfé­lébb motorkerékpárokat és egyre többet készítenek szer­te a világon. A zsúfolt váro­si közlekedésben szinte csi­gatempójúra lassult a forga­lom, s benne könnyebben boldogul a motoros. Két­ségtelen, hogy sok or­szágban — az életszínvonal emelkedésével — az emberek ma még elsősorban az autó- vásárlásra gondolnak, de ezt megelőzően többen motorke­rékpárral kezdik, s később az autó után is beszereznek egy kétkerekűt, második jármű­ként A motorkerékpárokkal szemben az egyik fajta igényt az „igazi” motorosok tá­masztják, akiknek a motor- kerékpár olyan szenvedé­lyük, mint másoknak példá­ul a horgászat vagy a bé­lyeggyűjtés. A második fajta igény azoké, akik fá­radság nélkül akarják tenni­valóikat elintézni vagy akar­nak céljukhoz elérni, s ehhez egy olcsó motoros járművet vesznek igénybe. Tipikusan ez utóbbiak számára készül­nek a kisebb-nagyobb telje­sítményű robogók, amelye­ken akként lehet utazni, hogy az út sara-pora csak minimális mértékben éri a vezetőt. A motorrollerek egy magasabb kategóriájának legújabb képviselője a képen látható szovjet gyártmányú „Tulica” nevű robogó, ame­lyet 199 köbcentiméteres, 15 lóerős motorral gyártanak a tulai gépgyárban. Mindenki közlekedik A közlekedési rejtvénypályázatnak nagy sikere van. Az első forduló kérdéseire, több száz olvasónk küldte be megfejtését. A kérdések nem állították nagyobb feladat elé megfejtőinket. Ennek is tulajdonítható, hogy az első fordulóra beküldött pályázatoknak, mintegy hatvan százaléka hibátlan. Az alábbiakban közöljük az első forduló helyes megfejtését: 1. Előre fehér, hátra piros fényű lámpával. (X), 2. A két piros lámpa felváltva villog. (X.), 3. A kijelölt gyalogosátkelő helyen, ha ilyen nincs a közelben, az útkereszteződésekben, a járda meghosszabbított vonalában. (X), 4. Vasúti átjáróban és attól számított 30 méteren be­lül. (X), 5. Kijelölt gyalogosátkelő helyen. (2), 6. Meg kell állnia. (2), 7. Ha az úttest kerékpár-közlekedésre nem alkalmas, de csak a gyalo­gosok zavarása nélkül 10 km/óra sebességgel. (2), 8. Szeszes ital ha­tása alatt kerékpározni Is tilos. (1). A helyes megfejtést beküldőitek közül a következő olvasóink nyertek könyvjutalmat: Erdei Csaba Záhony, József A. u. 10., Frecska János Nyíregyháza, Varga-bokor 24/a., Héder István Szamosbecs, Dózsa u. 4., Horváth Jó. zsef Nyíregyháza, Vasvári P. u. 75. Kruppa Andrásné Jéke, Fő u. 5., Lakatos Bertalan Nábrád, Baross u. 4., Molnár Sándor Nyíregyháza, Korányi F. u. 56., Nevelős Sándor Nyíregyháza, Sarkantyú u. 5., Or- ha Ilona Kállósemjén, Vasvári u. 16., Pethő Ervin Mátészalka, Bajcsy- Zs. u. 1. A nyerteseknek a könyveket postán küldjük el. A közlekedési rejtvénypályázaton a totó szabályainak megfelelő­en kitöltött és postai levelezőlapon beküldött helyes megfejtések ve­hetnek részt. A feltüntetett válaszok közül minden kérdésnél csak egy lehet a helyes. (Az 1, X, 2 tippek közül a helyes megfejtést kell leírni.) A második hét válaszainak beérkezési határideje: november 24. szerda 12 óra. A pályázatot: K. B. T. megyei titkársága, 4400 Nyíregyháza, Hat- zel tér 10., kell beküldeni. A levelezőlapon kérjük feltüntetni: „Min­denki közlekedik 1976". K. Gy. Á sokoldalú galamb A velencei Szent Márk té­ren, a londoni Trafalgar té­ren, Moszkvában, Hamburg­ban, Berlinben, Párizsban, Budapesten és még sok más nagyvárosban galambok ez­rei élnek. Sokan féltő gond­dal etetik őket, sokakat pe­dig bosszant, kellemetlenke­désük. Lepiszkítják a falakat, a járdákat, betegséget ter­jeszthetnek. Előfordulnak mindenütt a galambok, északtól délig, de még magányos szigeteken is megtalálhatók. Egyesek az er­dős tájakat szeretik, mások a talajon laknak, vagy mere­dek sziklafalakon. Több ga­lambfaj az ember közelségé­be, a nagyvárosokba szokott, mert ott egészen jól meg tud élni, és a vadászok elől biz­tonságban érezhetik magu­kat. Egyesek párosán élnek, mások időnként hatalmas csapatokba verődnek. Csak­nem valamennyi galambjai jó és gyors repülő, vannak közöttük vonulók is. Tenyésztésük során válto­zatos és furcsa alkatú fajtá­ik alakultak ki. A díszga­lamboknak a tollazata külö­nös, de számos fajtájuknak a tenyésztés során még a csontozata is átalakult, pl. a karcsú, hosszú nyakú bukó­galamboknak, vagy a rövid szárnyú máltai galambok­nak. Olyan galambok is van­nak, amelyek örökletes sa­játságok folytán, bukfencet vetnek a levegőben; ilyen pl. a bukógalamb. Különös telje­sítményre képesek a posta­galambok; repülési sebessé­gük eléri a 130—150 km-t óránként és nagy távolság­ból, idegen tájakról is haza­találnak. Érdekes, hogy a múlt szá­zad elején az első légi fény­képezést is galambbal haj­tották végre. A madár lábai­ra kamerát szereltek. Ezt a kamerát mutatták be egy Norvégiában nemrég nyílt fotómúzeumban. A múzeum­ban igen. értékes régi kame­rák láthatók, érdekes kép- gyűjtemény és a világ legna­gyobb fényképészeti könyv­tára. , A háztáji almáskert létesítése Kertünk hasznosításakor ve­gyük figyelembe annak nagy. ságát. Árutermelés céljára olyan kertek alkalmasak, ame. lyek nagysága lehetővé teszi, hogy évente legalább 10—50 mázsa alma teremjen. Az en­nél kisebb kertek esetében cél­szerű a család ellátása érdeké­ben nyári-, őszi- és télialma fajtákat ültetni. Fajtánként 1—2 darab gyümölcsfa bőven fedezi a család almaszükségle­tét. TERVEZÉS A tervezés során két fő szempontot kell figyelembe venni, be kell tartani a telek­határtól az ültetési távolságot, valamint törekedni kell a gyü­mölcsfák optimális tenyészte- rületének (sor- és tőtávolságá­nak) biztosítására. A közepes türzsű, sudaras. vagy kombi­nált koronájú fákat 6x6 méte­res sor- és tőtávolságra, jobb minőségű talajokon 7x7 méter­re javasoljuk ültetni. Nagy ki­terjedésű területeken a jobb mozgási lehetőség érdekében 7x5 méter, illetve 8x6 méteres sor- és tőtávolságot is alkal­mazhatunk. Négyzetes te­lepítés esetén M—IVk alanyon lévő almafákat abban az eset­ben, ha termőkarós orsónak ne­veljük 5x5 méterre ültetjük. Széles soros telepítési rendszer alkalmazásakor 5x4 méterre, vagy 6x4 méteres sor- és tőtá­volságra. Sövény nevelése ese­tén a tenyészterület tovább csökkenthető, a gyümölcsfákat 4x4 méterre, vagy 5x3 méteres sor. és tőtávolságra célszerű ültetni. A legnagyobb sor. és tőtávolságot jó minőségű tala­jon, valamint erős növekedésű fajták esetében célszerű vá­lasztani. A kisebb tenyészterü- letet homoktalajra történő te­lepítés esetén kell alkalmazni. A fajták megválasztását ille­tően továbbra is fő fajta ma­rad: a jonatán és a starking. A család szükséglete ellátása ér­dekében más fajták telepítése is célszerű. Nyári és őszi faj­ták közül: asztraháni piros, amely július közepétől érik, ceglédi piros, amely szintén július közepétől érik, Éva, amely lisztharmat iránt kevés­bé érzékeny. Egri piros augusz­tus második felétől érik, kelle­mes savanykás ízű. TELEPÍTÉS A területet telepítés előtt alaptrágyázásban kell részesí­teni. Ilyenkor van lehetőségünk arra, hogy a nagy mennyiségű trágyát talaj forgatással a talaj mélyebb rétegeibe bejuttassuk. Legcélszerűbb a 100 négyzetmé. terenként 3—4 mázsa istállótrá­gyát, vagy más szerves anyagot juttatni a talajba. A szerves trágyával együtt a talajba for­gassuk be a nehezen oldódó foszfor műtrágyákat, amelyben 100 négyzetméterenként 4—6 ki­logrammra van szükség, ugyan, ennyi kálisót juttassunk a ta­lajba. A telepítés legkedvezőbb idő­pontja az őszi Időszak. Az ősz. szel elültetett fák gyökerei a talajjal a tél folyamán érint­keznek, ahhoz hozzátapadnak. Tavaszi telepítés esetén a fá­kat ültetés után feltétlenül ön­tözni kell. A gyümölcsfák vásárlásakor vizsgáljuk meg annak egészsé­gi állapotát. A sérült, nem meg­felelő gyökérzetű és koronás fákat lehetőleg ne ültessünk. A faiskolából korán felszedett oltványok héja ráncosodik. Az oltványok gyökér, és korona­nagyságát szabvány írja elő. Ültetés előtt készítsünk mar. hatrágya és agyag hozzáadásá­val úgynevezett pépet, amely­be a gyümölcsfák gyökérzetét mártsuk meg. Különös gondot fordítsunk arra, hogy a fa új helyén is megfelelő mélységre kerüljön, ezért, ha a talaj nem üllepedett le kellőképpen, kö­tött talajon 8-^10 cm, középkö­tött talajon 4—6 cm, homokta­lajon 2—3 cm további talaj- süllyedéssel kell számolni. Ar­ra törekedjünk, hogy a gyü­mölcsfa olyan mélyre kerüljön, mint amilyen mélyen a faisko­lában volt. Ültetéskor a talajt tömörítsük a gyümölcsfái gyö­keréhez, majd kupacoljuk fel. Karádi István A diófa ültetése/ növényvédelem A dió ültetésekor fokozott gon­dossággal kell eljárnunk, mert a dió gyökere, de a fája is nagyon érzékeny. A dió puha gyö­kerein a kiásástól, a gyökerek visszametszésétői származó se­bek nyugalmi állapotban nem hegednek be kellően. Különö­sen kötött, hideg agyagtalajok­ban, a gyökérvégek pusztulás­nak indulhatnak, ami a fa megeredését kétségessé teheti. A faiskolából két-három éves suhángokat vásárolhatunk. Ezeknek a suhángoknak egy vagy két függőleges irányú vastag, puha állományú és több vékony gyökere van. A vastag puha gyökeret nem kurtítjuk meg, csak a gyökérvégeket kell éles késsel simára metszeni. A vékony gyökereket kissé vissza­metsszük. Az ültetőgödörbe, a gyökér- szintbe szórjunk Basudin 5 G granulátumot a talajlakó kár­tevők gyökérpusztításának megakadályozására. A kerttulajdonos sok kelle­metlen vitától megkímélheti magát, ha az erős növekedésű diófát kellő távolságra telepíti földterülete határától: ez belte­rületen és zárt kerten belül 2 m; külterületen és zárt kerten kívül 8 m; külterületen — zárt kerten kívül — ha a szomszé­dos földterület szőlő, gyümöl­csös vagy zárt kert 8 m. A rózsa növényvédelme A fóliával takart rózsa igen érzékeny a rózsa lisztharmat (Sphaerotheca pannosa var rosae) fertőzésére. A kórokozó a hajtáskezdemények felületén fehér, finom micélium bevonat (gombafonál bevonat) formájá. ban jelenik meg. A hajtáskezdemények felüle­tén, majd a hajtás növekedésé­vel a fehér mlcéliumbevonat egyre szembetűnőbbé válik, és hamarosan az egész fejlődő hajtást és az azon képződő le­veleket is benövi. A levelek ka. nalasodnak, torzulnak, a hajtá­sok méggörbülnek, elvéko. nyodnak, sárgulnak, esetleg megvörösödnek. A levelek és a hajtáscsúcs fokozatosan sat­nyán. majd elszárad. Erős, is­mételt fertőzés következtében a levéllemez foltszerűen kiemel­kedik, és a kiemelkedéseken fehér mlcéliumbevonat látható. A fehér micélium fokozatosan az egész levéllemez színén és fonákán Is megjelenik, a levél­lemez helyenként megvörösö- dik és hullámosodik, később elhal. A fehér micélium szövedék a hajtáson, a virágszáron dur­va, nemezes, messziről észreve­hető bevonattá alakul. A virá­gok csészelevelein Is megjele­nik a betegség tünete, A beteg csészéjű virágok lassan nyíl­nak ki, deformálódnak. Külö­nösen az elnyílott virágok szi­romlevelein gyakori a fehér mlcéliumbevonat. A vesszőkön, a tüskék körül nemezes vastag micéliumpárna alakul ki. és ezt a vesszőkön hálózatos, barna parásodások Is kísérhetik. A rózsallsztharmat elleni vé­dekezés alapja az erősen fer­tőzött vesszők eltávolítása, le- metszése. A kémiai védekezés csak gondos és rendszeres per­metezésekkel ad, Illetve nyújt biztos védelmet e kórokozó el­len. Jó hatású készítmény a lisztharmat ellen a dinokap ha­tóanyagú Karathane FN—57 1 százalékban és a Fundazol 50 WF 0,1—0,12 százalékban, mely benomyi tartalmú. A permete­zések során a munka- és bal­esetvédelmi óvó rendszabályo­kat szigorúan t rtsuk be. Széles Csaba, mezőgazdasági főiskola ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK L Szabad-e segédmotoros kerékpáron pőtutast szállítani? 1. Tízéves korig egy gyermeket szabad. X. A segédmotoros kerékpáron pótutast szállítani tilos. 2. Legfeljebb egy személyt, rögzített pótülésen. 2. Párhuzamos közlekedésben hol köteles folyamatosan haladni a két kerekű motorkerékpár? 1. Tetszés szerint, akár a külső, akár a belső sávban. X. A belső sávban csak akkor, ha a személyautó-forgalmat nem zavarja. 2. A jobb szélső sávban. I. Mikor kell irányjeleznie a segédmotor-kerékpár és a motorkerék­pár vezetőjének? 1. Irányj eleznl csak bekanyarodáskor kell. X. Jelezni csak akkor kell, ha mögöttes forgalom van. 2. Mindig, ha korábbi haladási iránytól eltér. I. Mekkora a megengedett legnagyobb sebessége lakott területen kí­vül a motorkerékpárnak? 1. 80 km/óra. X. Nincs korlátozva. 2. 70 km/óra. í. Mikor kell kivilágítani a forgalomban részt vevő segédmotoros ke­rékpárt és a motorkerékpárt? 1. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között. X. Éjszaka mindig, nappal csak sűrű ködben. 2. Este 19 órától, reggel 6 óráig. !. A forgalomirányító jelzőlámpa piros és sárga fénye együtt vilá­gít. Mi a teendője? 1. Lassan, óvatosan elindulhat. X. Felkészül az elindulásra. 2. E fényjelzés láttán már nyugodtan indulhat, mert sza­bad út következik. '. Mennyi a segédmotoros kerékpár megengedett legnagyobb sebessé­ge lakott területen? 1. 50 km/óra. X. 30 km/óra. 2. 40 km/óra. I. A motorkerékpár vezetője fényszóróját, lakott területen kívül, mi­kor köteles tompítani? 1. 150 m távolságból. X. 50 m távolságból. 2. Ha azt a szembejövő forgalom kéri. 2. hét

Next

/
Thumbnails
Contents