Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-13 / 242. szám
1976. október 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Együtt a lakossággal V árosunk lakossága eredményesen munkálkodik Mátészalka fejlesztésén, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtásán. Ahhoz, hogy ezt elérjük, szükséges: az emberek ismerjék meg, fogadják el és tegyék magukévá a helyes célokat és legjobb tudásuk alapján dolgozzanak azok megvalósításán. Természetes, hogy pártbizottságunknak fontos szerepe van feladataink megértetésében, elfogadtatásában és a lakosság mozgósításában. Ehhez elengedhetetlen az emberek véleményének megismerése. Az is nélkülözhetetlen számunkra, hogy irányító munkánknak legyen kontrollja, hogy eddigi tevékenységünkről is kérjük a dolgozók véleményét. Agitációs munkánknak tehát nagy jelentősége van a párt és a dolgozók közötti kapcsolat folyamatos fenntartásában és állandó erősítésében. Lakosságunk egyetért a párt politikájával és támogat bennünket annak helyi érvényesítésében. Eredményesen foglalkozunk a nagy jelentőségű társadalompolitikai határozatok végrehajtásával. A nőpolitikái, a népesedéspolitikai, a közoktatás- és közművelődéspolitikai határozatok végrehajtására konkrét intézkedési tervet készítettünk. Ebben meghatároztuk az állami, társadalmi és tömegszervezetek feladatait is, amelyek végrehajtását folyamatosan értékeljük. Gazdaságpolitikai feladataink előtérbe kerültek, mellyel városi szinten is rendszeresebben foglalkozunk. A gazdaságpolitikai agitáció középpontjában a termelés, annak jobb megszervezése, a munkafegyelem javítása, a munkásvándorlás csökkentése áll. Fontos szerepet kapnak e területen is a párt- alapszervezetek. Ók vannak közvetlenül a termelés, a mindennapi élet első vonalában, ök a határozatok végrehajtásának közvetlen szervezői és a dolgozókkal is állandó a kapcsolatuk. E munkáról elmondhatjuk: eredményesen segítik az üzemi demokrácia szélesítését, a munkássá válás folyamatát. Hozzájárulnak a munkások és termelőszövetkezeti tagok tulajdonosi szemléletének, közösségi magatartásának fejlődéséhez, a társadalmi, vállalati és csoporttulajdon gyarapításához és megbecsüléséhez. Agitációs munkánk eszközei, módszerei sokszínűek. A legfontosabbak az üzemi termelési tanácskozások, kisebb-nagyobb csoportokkal folytatott beszélgetések, pártnapok, tanácstagi beszámolók. Üj formaként eredményesen alkalmazzuk a politikai vitaköröket, a munkásfórumokat. Eredményesen használjuk a sokszínű írásos és szemléltető agitáció eszközeit is. Rendszeresen jelentettünk meg városi kiadványokat, melyek az ötéves terv feladatairól, teljesítésének eredményeiről adnak tájékoztatást. Az üzemi újságok, kiállítások, központi propagandaanyagok, híradók is jól szolgálják a lakosság folyamatos tájékoztatását. Munkasikereinket ezeknek is köszönhetjük. Egy új városkép kialakulásával együtt fejlődik az emberek gondolkodásmódja. Sikerült a városban nyugodt és alkotó politikai légkört kialakítani. Ezt segítette tevékenységünk nyíltsága, őszintesége és a lakosság ügyéért érzett felelősség. Állandóan szem előtt tartjuk, hogy a lakosság bizalmát csak az ügyéért érzett aktív tevékenységgel, az őszinte kapcsolat folyamatos fenntartásával lehet kiérdemelni. A jogos és megoldható kérdésekben való türelmetlenség késztet bennünket az ügyek lelkiismeretesebb és gyorsabb intézésére. Mint a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbb megállapította: Mátészalka dinamikus fejlesztéséhez a jövőben is jelentős segítséget kapunk a központi és megyei szervektől. Nem nélkülözhető azonban, hogy városunk lakossága megértse céljainkat és támogasson bennünket a végrehajtásban, mert a város fejlődése mindnyájunk érdeke. Munkánk során támaszkodunk a becsületes munkásokra, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozókra. Tudjuk, hogy a jövőben is csak velük lehet várospolitikai feladatainkat eredményesen végrehajtani. E tekintetben biztató, hogy Mátészalkán is erősödött a munkásszemlélet, a munkáspolitika. Még többet kell azonban tennünk azért, hogy a munkásokért érzett felelősség hassa át valameny- nyi szervezet tevékenységét minden szinten. Nagyobb a közügyek iránti érdeklődés. Növekedett a közügyekért lelkesedő, azért dolgozók száma. A városi pártbizottságban, a' tanácsban, a tömegszervezetek testületéiben jelentős számban vesznek részt munkások, akik szemléletükkel, magatartásukkal és munkájukkal segítik az egészséges helyi politika kialakítását. Nagyobb gondot fordítunk a lakosságot érintő áruellátás, szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás megszervezésére, a lakásprobléma megoldására, a munkakörülmények további javítására. Vannak gondjaink is — a itöbbi között a szemléletben. Vannak, akik mindent csak építkezéssel akarnak megoldani, akik csak az építkezésben látják a fejlődést, és így a feladatainkat is. Gondjaink vannak a lakás- probléma megoldásában, még sokan türelmetlenek. A lakosság számának gyors növekedése miatt sem sikerült minden réteggel folyamatos kapcsolatot fenntartani. Sok a bejáró dolgozó, s kevés ideig tartózkodnak munkaidőn kívül a városban. Vannak még ügyeskedők is, akiknek a magatartása ellentétes a nagy többségével. A jövőben e gondok enyhítésén dolgozik a városi pártbizottság. Igyekszünk eljutni minden réteghez. Hatékonyabb felvilágosító munkával szükséges orientálnunk, aktív cselekvésre serkentenünk. Politikánk eredménye mindannyiunk érdekét szolgálja. Ezért alakítása és megvalósítása is közös feladat. Dr. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára levél ngedje meg, tisztelt Kovács úr, hogy szeretettel üdvözöljük, s erőt, egészséget kívánjunk önnek és kedves családjának. És most térjünk a tárgyra. Kedves uram, önnek nem lett volna szabad így kibabrálnia velünk! Az szent és tény, hogy harcolnunk kell a tisztességtelen úton szerzett haszon ellen, pláne, ha az a közösség zsebéből vándorol át az ügyeskedőébe, de engedje meg, hogy megkérdezzük: miért éppen a mi lakótelepünkön kezdte el ezt a nemes harcot?! 'Most, amikor végre elkezdődött életünk első boldog periódusa, jön ön, és ezzel a fenenagy igazságszeretete- vel újra félelmet lop a szívünkbe. Az egész lakótelep rettegéssel néz a jövő elébe. Ki sugallta önnek azt a végzetes ötletet, hogy panaszos levelet írjon a fensőbb kereskedelmi hatóságnak? Nem mondjuk, ha esetleg névtelenül önti ki szíve nagy búját, a zűrt talán sikerül elsimítanunk. De ön teljesen elvesztette az eszét, hogy aláírta a nevét. A fensőbb hatóság persze szabályszerűen megtette a szükséges intézkedést. Az igaz ugyan, hogy a lakótelepünk hentese 10 forinttal többet számolt önnek, de higgye el, ez merő véletlcn- ség, mondhatnám figyelmetlenség. Mi bizonyíthatjuk, hisz mindannyian tőle vásároljuk a húst, hogy 2 forinttal sohasem számol többet. Az ön esete puszta véletlen, higgyen nekünk, ö minden bizonnyal azt hitte, hogy ön nem a mi lakónegyedünkben lakik. Ezt ön, bizonyára furcsa viselkedésével provokálta ki. Gondolkodnia kellett volna, megbeszélni velünk, a szomszédaival ezt az ügyet, mielőtt tollat ragadott. Ha így cselekszik, mi megtérítjük a kárát. Ránk is tekintettel kellett volna lennie, szem előtt kellett volna tartania a mi érdekeinket is. Tudnia kell: a mi hentesünknek már van kocsija. háza, nyaralója, sőt, a nyaralójában úszómedence is! A lányát férjhez adta, villát építtetett neki. Mindene megvan, amiről valaha is álmodott. Az a 2 forint, amivel minket általában megvág, csupán a hajdani múlt, a lakónegyed első éveinek kedves emlékszimbóluma. Most, az ön fellépése széttörte ezt az illúziót. Mert tudja meg: a hentesünket elviszik. Jön helyébe egy új. Az egész lakónegyed most azt találgatja, milyen lesz ... Egyet már sejtünk: ennek se háza, se nyaralója, se úszómedencéje, de talán még kocsija sincs, így azon fáradozik majd, hogy mindazt megszerezze, ami az elődjének megvolt. Ebből következően sejtheti: kezdhetünk elölről mindent. eméljük, ha legközelebb valami észrevétele támad, előbb kikéri a mi véleményünket, mielőtt valamit cselekedne. Az ön szomszédai nevében: J. P. c Munkában a burgonyaszedő kombájnok. (Hammel József felvétele) ŐSZI NAPOK Birkózás az idővel A ladányi útfélen Czombá- né és Oroszné a fordulóban csinál helyet a gépnek. Az orkán is átázott már, a vesz- szőkosárban kétszeres súlya van a burgonyának. Néha a Tisza felől jön egy áramlat, megkísérli arébb lebbenteni a ködöt, de sikertelenül. Fönn, a magasban a nap is próbálkozik, de valahogy még bágyadtra sem sikerül az erőlködés. A két asszony iparkodik, hiszen kétszer száz lóerő vonszolja a táblában az elefánt- nyi kombájnt feléjük. Kapavágás a bokor tövére, meg még egy, aztán hajlás. és újra hajlás. Zihálva, fulladva Varga Lajos és Tóth Sándor Zetorjai elé még kettő kerül. Fura páros, de csak ez bírja az ázott, vizes homokot, a hegynyi dombot. Mellettük ott erőlködnek, asztmás lélegzéssel a pótkocsik. Pereg beléjük a krumpli. A szedőgépen két asszony dobálja kifelé a csomós füvet, a rögöt. Szó alig esik. Erőlködik a gép, fullad a traktor, és csendesek az emberek is. Áll az elnök Czap Lajos a tábla szélén. Rajta is csizma, mint mindenkin errefelé. Figyeli, mint működik pontos óraműként az itt dolgozó együttes. Kétszeres erővel, mint máskor, egészen a sötér tedésig. —Rosszabb valamivel a burgonya, mint terveztük. Ez itt 90 hektár hollandi, egy táblában. Kétszer annyi gép, dupla erőlködés. De megcsinálják az emberek. És még mennyi mást is! Éppen a napokban volt közgyűlés. Elsoroltam, mi van még hátra ebben az évben. Jó ötszáz va. gonnyi termést kell betakarítani. Ott van még vagy 20 vagon alma, 100 vagon burgonya, 100 hektáron répa, 200 hektár kukorica, meg van még szántanivaló is. És mindezt november 20-ig. Számítanak 250—300 emberre. Ez sem mindig gond- mentes. Ott a háztáji, s akad, aki nem nagyon gondolkodik azon, hogy melyiket vegye előre. Keresi az embert a mándoki Üj Élet. De jönnek segíteni a katonák, gimnazisták Kisvárdáról, helyi iskolások. Igaz, ez még csak az alma. Aztán küzdelem a vagonért. És a bosszúság, mert nincs ládatető. Mintha akik ezt készítenék, nem tudnák kiszámolni, hogy minden ládára kell egy. így a 3,60-as lapocska miatt dühöng az elnök, a rakodó, a raktáros, meg mindenki. Parola a pecsét A Vontatók egyre-másra érkeznek. Fordul balra, amelyik burgonyát hoz, jobbra az almás. Fut a szállítószalagon a krumpli, fúvatják meleggel, aztán be a raktárba Az almák körül nagy sürgés. Ez export, ez hazai. Egy népes csoport kapja el Czap Lajost. Egy fontos ügyben. Silózásról van szó. Lónyaiak. A mi önjárónk bírja azt a dombos részt, levágjuk, be- silózzuk. —Jó. A mi gépünk nehéz, a munka sürgős. Néhány szó még árról, időpontról, aztán egy parola a pecsét az egyezségen. így egyszerűbb. Szoktak máskor is segíteni egymáson, itt az adott szónak becse van. — De ugyancsak kevés lenne sokszor a szó — mondja Balogh Géza villamosszerelő a gépműhelyben. — Mert nekünk szerelőknek ez most igazi szezon. A gépeknek reggel menniük kell. s napközben sem lehet kiesés. Sár rágja őket. Bizony néha még éjjel is kopogtatnak: gyere mert baj van. Gondok között Az elnök, aki ugyancsak szíves házigazda, künn a gépszínek előtt átad egy fiatalembernek. Neki sürgősen más dolga akad, jönnek ilyenkor a látogatók bőven. Szállítás, érdeklődés, tárgyalás és kíváncsiság hajtja az embereket. Kinek kedvezményes alma kellene, kinek jobb burgonya, így hát az elnöknek nem elég. hogy a munka miatt törje a fejét, udvariasan végig kell hallgatnia másokat is. A gépműhely 12 munkásának gazdájával maradok az udvar közepén. Domanics József mérnök 24 esztendős, de gondjaitól akár 50 is lehetne. — Szó se róla, akad. Reggel jó, ha az ember minden gépre ránéz. Van, akinek az intő szó, a jó tanács is elkel. Napközben itt van tennivaló, de jó, ha tudok arról is, hol milyen munka van, milyen a talaj, s milyen az idő. A gép ma kincset ér, de hiszen, az ember a lényeges, így aztán kinek-kinek a sorsa is izgat. Másként nem lehet dolgozni, főleg ha így sűrűsödik a munka, mint ősszel. Persze nincsen ebben különös, ilyen a gépjavítók élete, s végtére ez a kötelességünk. Fáradhatatlanul — Csak jönne egy kis szél, ha megfujja az almát, már lehet szedni.... — Csak ne essék az eső, a laposokban már így is víz alatt a vetés ... — Az menjen be egy koty- tyantóba az IFA-val aki tervezte, a teremtését.... — Bújjon el a fiatal az idősebbje mellett. Itt bizony hajolni kell, s azt nem szeretik.... — Volt 100 hektár bab, 30 uborka, 20 paprika. Az asz- szonyok szedték fel.... — Nap kellene. Még 200 hektár vetés hátra... A cipőmön már vastag a sár. Alig bírom emelgetni. A nap még sehol. A köd nyomja a mellet. De nem pihen senki. Egy nagy lüktetés az egész mándoki határ. Gép veri a fő taktust, embertüdő a síp. Bürget Lajos Vándorboltok a kistermelők részére Az AGROTRÖSZT hálózata idén a tavalyinál mintegy 10—15 százalékkal több árut hoz forgalomba a kistermelők ellátására. A kisüzemi gépekből tovább javult az ellátás; 1976-ban eddig mintegy 130—150 millió forint értékű kisgépet értékesítettek. Az év hátralévő részében is folyamatos lesz az ellátás, a raktári készlet értéke hozzávetőleg 160—170 millió forint, s ebből kielégítik az igényeket. Elegendő daráló, prés, villanymotoros szivaty- tyú, háztáji fejőgép, baromfietető és -itató áll a kistermelők rendelkezésére. Továbbra is hiány van viszont kistrak- torokból, motoros kerti gépekből és robbanómotoros fűnyírókból. A háztáji termelők idén előnyösebb helyzetben vannak azért is, mert tovább javult a vegyianyag-ellátás, eddig mintegy 45 ezer tonna műtrágyát vásároltak a kistermelők, az év hátralévő részében hozzávetőleg ugyanekkora készlet áll rendelkezésükre. Növényvédő szerekből a forgalom meghaladta a 300 millió forintot, s a továbiak- ban is zavartalan lesz az ellátás. Az AGROTRÖSZT igyekszik az eddiginél folyamatosabbá tenni a kistermelők kiszolgálását. Miután kevés a bolt — különösen a szakbolt — a jövőben addig is, amíg elkészülnek az új üzletek, bővítik a vándorbolt-hálóza- tot.
