Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 7. Mandátum a reális külpolitikának Három nappal a válasz­tások után a CDU—CSU el­lenzék -egyre csak azt fe­szegeti, mennyire törékeny a Schmidt—Genscher-ket- tős nyolcfőnyi parlamenti többsége. Maga Kohl pedig csak nem tud megbékülni és egyre azt ismételgeti, hogy mint a legtöbb sza­vazatot kapott párt vezére, őt illeti a kormányalakítás joga. Ezt jókor, már hét­főn korán reggel Scheel köztársasági elnökkel is el akarta hitetni. Mivel pedig az FDP kitart koalíciós partnere és választási ígé­retei mellett, Kohl részéről ezek a gesztusok egy vesz­tett politikus kétségbeesett kísérletei csupán. Közben pedig a külön­böző politikai testületekben — és persze a sajtóban is — folytatódik a „kasszacsi- nálás”, vagyis az elemzés: miként kell és illik meg­ítélni a szavazók vélemény- formálását és főleg a vál­tozásait. A legtöbb szó a nyolc mandátumnyi több­ségről, illetve annak az új parlament négyéves műkö­dése idején lehetséges csök­kenéséről esik. Pedig, általános véle­mény szerint, az NSZK jö­vőbeni útja szempontjából mégsem az a fő kérdés, hogy milyen arányban osz­lanak meg a mandátumok a Bundestagban, hanem an­nak tisztán látása, milyen politikához adott mandátu­mot az ország vezetésére a csaknem negyvenmillió vá­lasztópolgár. Nem feledhetjük azon­ban, hogy ez a „kitartás a meglévő mellett” egy olyan külpolitikához való ragasz­kodást is jelent, amely a nemzetközi enyhülés, Euró­pában a helsinki értekezle­ten elfogadott alapelvek ér­vényesítését, a szocialista országokkal való megbéké­lést és együttműködést te­kinti feladatának, és ezt igyekszik a gyakorlatba is átültetni. A CDU—CSU ve­zetőségének választási elemzésében az egyik leg­fontosabb megállapítás — még ha azt hihetőleg nem is hozzák nyilvánosságra — így hangzik majd: „Lehet­séges választókat taszítot­tunk el magunktól azzal', hogy támadtuk a múlt négy év külpolitikáját, s ezzel lehetővé tettük, hogy a koa­líció, velünk ellentétben, egyértelműen mint a nem­zetközi enyhülés és együtt­működés pártszövetsége állhasson a szavazók elé­be.” Szeberényi Lehel iA rém REGÉNY 50. Aztán sorban mindenkivel kezet rázott. Hogy elment, kis üresség maradt utána. Ebben az ürességben muszáj volt inni. Majd Holub Ciprián bi­zonygatni kezdte, hogy tény­leg az ördögtől van az ereje a katonának. — Ha ugyan létezik — fe­lelte rá Martin. — Létezik — feleltek neki mindjárt —, mert a késeket is elveszi. Ján, az asztalos mosolygott rajtuk. Magában sörözött az ajtó mellett, a törzshelyén. — Akkor meg nincs a fa­luban egy bátor ember — mondta Martin. Ondrej nagyot szörtyentett a pipáján. Králik Franyo se tűrhette. A bársonykalapot felnyomta a homloka fölé. Együttes harc a fejlődésért Békeerők világfóruma Budapesten Október 8 és 11 között fő­városunk ad otthont az „Együttes harc a fejlődésért, a békeerők szerepe” című fejlődési béke-világkonfe- renciának. A nagy jelentősé­gű világfórumon a nemzetkö­zi békemozgalom képviselői találkoznak. A tanácskozás az Építők Rózsa Ferenc Szék- házában kerül sorra. A négynapos tanácskozást — amelyen mintegy száz or­szág 400 küldötte vesz részt — Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitja meg, majd Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára mond beszédet. A tanácskozás a fejlődő or­szágok belső társadalmi át­alakulásának kérdéseit, poli­tikai, gazdasági függetlensé­gének, társadalmi fejlődésé­nek összefüggéseit elemzi a békéért, az enyhülésért, a le­szerelésért folytatott küzde­lemmel. A Béke-világtanács a béke­világkonferenciát az ENSZ- szel, az Afrikai Egységszer­vezettel (AESZ), az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletével (UNCTAD), az UNESCO-val, a Latin-ameri­kai Gazdasági Szervezettel (SELA), valamint más kor­mányközi és nem kormány­közi szervezetekkel szorosan együttműködve szervezte. A pénteken megnyíló kon­ferenciára egymás után ér­keznék a delegációk. Befejeződtek Gromiko dániai tárgyalásai Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere Dániában tárgyalt. Kedden találkozott Anker Jörgensen dán miniszterelnökkel. Meg­beszélést folytattak a kölcsö­nös érdeklődésre számottartó nemzetközi problémákról, va­lamint a szovjet—dán kap­csolatok fejlesztéséről. Ugyanaznap tárgyalások kezdődtek Andrej Gromiko és Knud Boerge Andersen dán külügyminiszter között idő­szerű nemzetközi problémák­ról. Nagy figyelmet szentel­tek az európai biztonság és együttműködés, valamint a leszerelés kérdésének, többi között az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán erről beterjesz­tett szovjet javaslatnak. Koppenhágában szerdán befejeződtek a szovjet—dán külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésekről jegyző­könyvet írtak alá. Ugyancsak szerdán II. Mar­git dán királynő fogadta a szovjet külügyminisztert, aki­vel a szovjet—dán kapcsola­tok kérdéséről folytattak be­szélgetést. Andrej Gromiko ebédet adott Knud Andersen tiszte­letére. Anker Jörgensen, Dá­nia miniszterelnöke, a kor­mány tagjai és más hivatalos személyiségek vettek részt az ebéden. Gromiko szerdán hazauta­zott Koppenhágából. Magyar vezetők üdvözlő távirata az NDK nemzeti ünnepe alkalmából ERICH HONECKER elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, WILLI STOPH elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság állam­tanácsa elnökének, HORST SINDERMANN elvtársnak, a Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa elnökének Berlin Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében szívélyes üdvözletünket és elv­társi jókívánságainkat küldjük önöknek, és a Német Demokratikus Köztársaság test­véri népének a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 27. évfordülója alkalmából. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, marxista—leninista pártjuk, a Né­met Szocialista Egységpárt vezetésével kimagasló eredményeket értek el a fejlett szo­cialista társadalom építésében. Népünk nagyrabecsüléssel tekint sikereikre. A Német Szocialista Egységpárt és a Német Demokratikus Köztársaság következetes harca a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a szocialista országok egységének erősítéséért, a béke és a haladás ügyének védelméért, széles körű elismerésnek és tiszteletnek örvend a világ haladó és békeszerető népei körében. _ Őszinte örömünkre szolgál, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság testvéri szövetsége, szoros együttműködése, a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó barátsága, országaink kap­csolatai, az élet minden területén töretlenül fejlődnek és erősödnek, népeink és a szo­cializmus ügye javára. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánunk önöknek és a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozó népének újabb sikereket országuk felvirágoztatásában, a fejlett szo­cialista társadalom építésében és a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresstzlusa határozatainak megvalósításában. Budapest, 1976. október 6. KÁDÁR JÁNOS, LOSONCZI PÁL, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának első titkára, Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Gerald Göttinget, az NDK népi kamarája elnökét. Fogadás a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából Hatalomátvétel Thaiföldön A bangkoki rádióban egy magát „közigazgatási reform- bizottságnak” nevező csoport — helyi idő szerint szerdán este bejelentette, hogy Szan- dag Csalaviu, a fegyveres erők főparancsnoka, újonnan kinevezett hadügyminiszter vezetésével átvette a hatal­mat. A hadügyminiszter ve­zette thaiföldi „nemzeti re­formtanács”, amely szerdán magához ragadta a hatalmat az országban, a hatalomátvé­telt bejelentő 3 perces rádió- nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: „mivel a polgári kormány nem tudta biztosítani a meg­felelő irányítást, Thaiföldet — Én aztat már mondtam, hogy csak egyszer ővele ta­lálkoznék! De ha nem gyün nekem, hiába én akarom az­tat! — Mert ő igazából nincs is. — Martin szemében bitangság bujkált. — Vagy nem mégy a közelibe. Kurta röhögés. — Nem mégy, nem mégy... fenét nem! — morgott Fra­nyo. S Ondrej: — Elbuvik az ... ha em­bert ő észrevesz. No. igazi embert... nem gyerek, meg öreg. Én már látnák csak őt, járkálok egész határ. — Meg kellene mégis fog­ni — vélte Martin. S hozzá­tette: — Egy igazi embernek. Králik Franyo is úgy ta­lálta, hogy az kellene, meg­fogni. Úgy okoskodott, hogy „kettő haszon volna belőle”. S a jó öreg miavai szlovákra váltott, mert azon könnyeb­ben kifejezte magát, és mert az öreg hitet az öreg szavak­kal jobban el lehetett mon­dani. — Lida bi v pokojnye szpa- la ve hrobe — mondta, a národ bi sza uszpokojil. Lye- bo tyeraz darmo zasztóva Li­ezentúl a nemzeti reformta­nács vezeti majd”. Az országban statáriumot vezettek be, felfüggesztették az alkotmányt és feloszlatták a parlamentet. Széni Pra- modzs miniszterelnököt és kormányának tagjait meg­fosztották megbízatásuktól. A polgári bíróságok hatáskörét katonai bíróságokra ruház­ták. Az egész országban szi­gorú sajtócenzúrát vezettek be és megtiltották ötnél több ember politikai jellegű gyü­lekezését. Bangkokban az összes kormányépületet ka­tonai egységek őrzik. du Panna Maria, tyeraz cser­tőm nyevie csorobity, lyebo jemu szluzsi katona. Ale kebi nyeszluzsil jemu katona, v tedi Panna Maria z anjeli bi prekonala cserta, oszlobogyi- la bi národ. A Lida v pokoj­nye bi otpocsivala... Vely- mi dobre bi urobil ten szme- li, ktori bi sza nye hóm hi- tyil katona. (Vagyis: „Lidi is békében aludna sírjában, s a nép is megnyugodna. Mert hiába pár­tolja Lidit Szűz Mária, nem bír el az ördöggel, mert ne­ki szolgál a katona. De ha nem szolgálna neki a katona, akkor Szűz Mária az angya­lokkal legyőzné az ördögöt, és megoltalmazná a népet. És Lidi is békén pihenne ... Nap? jót tenne az a bátor, ki fülön csípné a katonát.”) — Katona kell megfogjá­tok — fejezte be magyarul. — Nosza — szólt oda Ján a sarokasztaltól, a söre mel­lől. Ezek meg, akik ott álltak, a fülüket vakarták. Hiszen szépen el tudja mondani Krá­lik Franyo: mi meg hogy. Csendeskén vigyorogtak hoz­zá. Mert hitték is ezeket, meg nem is. (Folytatjuk) Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 27. évfor­dulója alkalmából szerdán fo­gadást adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson részt vett Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, dr. Trautmann Rezső, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Ko­rom Mihály igazságügy-mi­niszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Berecz János, az MS’7MP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyi­sége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok vezető tagja is. Áz NDK évfordulóján Huszonhét éve, 1949. október 7-én alakult meg német földön az első demokratikus munkás-paraszt állam. Sorsdöntő lépés volt ez nemcsak a német nép, hanem egész Európa jövője szempontjából. A második világháború­ban az európai had­színtéren a legna­gyobb áldozatot vállaló Szovjetunió felszabadító harca, a Hitler-fasizmus teljes szétzúzása tette lehe­tővé, hogy alig négy évvel a háború befejezése után létrejöhetett az NDK. A nácizmus súlyos örök­séget hagyott azokra, akik azt a célt tűzték maguk elé, Hogy megteremtik a béke és a szocializmus államát német földön. Egyesült erő­vel láttak munkához kom­munisták, szociáldemokra­ták és más antifasiszták, hogy a romok helyén új életet teremtsenek, és visz- szaadják az embereknek a boldogabb és békés jövőbe vetett hitét. A nép akaratával és ér­dekeivel összhangban az Elbától keletre társadalmi tulajdonba vették a terme­lőeszközöket, felosztották a porosz junkerek földbirto­kait. Demokratikus ala­pokra helyezték a közigaz­gatást és az -oktatást kö­vetkezetesen végrehajtották a nácítlanítást. A szocialista útra lépett NDK szakított a német uralkodóosztályok milita­rista, imperialista politiká­jával. A német munkás- mozgalom hagyományait folytatva zászlajára a bé­ke, a haladás és a szocia­lista emberiesség jelszavait írta. Ezekért a célokért in­dult harcba a munkásmoz­galom egységét megteremtő marxista—leninista párt, a Német Szocialista Egység­párt vezetésével az ország dolgozó népe. Az országépí­tő munka ütemét jól érzé­kelteti, hogy az NDK dolgo­zói napjainkban 40 nap alatt termelnek annyit, mint 1949-ben egész évben. A Német Demokratikus Köztársaság ma a világ tíz iparilag legfejlettebb álla­ma közé tartozik. A szocia­lista német állam nagysze­rű eredményeket ért el gaz­dasága építésében, a szo­cialista társadalom megte­remtésében, s a nemzetközi fórumokon, a szocialista kö - zösség egyeztetett külpoli­tikájának megfelelően, kö­vetkezetesen szolgálja a ha­ladás, a békés egymás mel­lett élés, a sokoldalú nem­zetközi együttműködés ügyét. Az NDK sikereit, va­lamint az erőviszonyoknak a szocializmus javára be­következett megváltozását tükrözi az NDK nagy nem­zetközi tekintélye. Kitörve a korábbi évek elszigetelt­ségéből, ma már 117 ál­lammal tart fenn diplomá­ciai kapcsolatokat. Bár bizonyos körök ré­széről ismételt kísérletek történtek az NDK nem­zeti szuverenitásának meg­kérdőjelezésére, hatályban vannak azok az egyez­mények — a Szovjet­unió és az NSZK közöt­ti, valamint a két német ál­lam kapcsolatait szabályozó szerződések, továbbá a négy nagyhatalom Nyugat-Ber- linre vonatkozó megállapo­dása — amelyek a kapcso­latok további fejlődésének alapját képezhetik. A Német Szocialista Egy- - ségpárt ez év májusában tartott IX. kongresszusacé­lul tűzte ki a fejlett szo­cialista társadalom felépí­tését. N emzeti ünnepén kö­szöntjük az NDK né­pét, további sikereket kívánunk hazája és a ha­ladás . érdekében végzett munkájához.

Next

/
Thumbnails
Contents