Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

Brezsnyev-interjú a francia televízióban Hegnyílt a francia televízió szovjet hete- Leonyid Brezsnyev interjújával nyílt meg a francia tele­vízió szovjet hete. Az interjút mesterséges hold segítségével továbbították. A szovjet hét e méltó indítása után — a hírek elhangzását követően, hiszen a Brezsnyev-interjú a megszo­kott déli híradót nyitotta meg, annak keretében hangzott el — a helyszíni közvetítés folytatódott: a francia nézők a Kreml történelmi nevezetességeivel ismerkedhettek. A szov­jet hét az előzetes felmérések szerint a francia televízió egyik slágerének ígérkezik. Bokor Pál és Fazekas László, az MTI tudósítói je­lenítik: Yves Mourousi mindenek­előtt köszönetét mondott a kivételes lehetőségért, hogy Leonyid Brezsnyev dolgozó- szobájában fogadta, és hang­súlyozta, hogy a francia te­levízió közönsége jóérzéssel emlékezik az SZKP KB fő­titkárának 1971. és 1974. évi franciaországi látogatására. „Ön olyan ember, akit sze­retnek Franciaországban” — jelentette ki az újságíró, majd feltette kérdéseit: min­denekelőtt az iránt érdeklő­dött, mivel foglalkozik ez idő szerint a főtitkár, milyen problémák állnak az SZKP Politikai Bizottsága figyel­mének középpontjában. Mou­rousi ezután utalt arra, hogy az utóbbi időben a nyugati országokban széles körű vita folyik az enyhülésről és egye­sek azt a véleményt hangoz­tatják, hogy az enyhülés csak a Szovjetunió és más szo­cialista országok számára előnyös. Mi a véleménye er­ről az SZKP KB főtitkárá­nak? Milyen a Szovjetunió globális hozzáállása a nem­zetközi kérdésekhez? Hogyan értékeli a Szovjetunió a hel­sinki megállapodások végre­hajtását? A francia újságíró végül a két ország viszonyával kap­csolatban tett fel kérdéseket, utalva arra, hogy Leonyid Brezsnyevnek nagy erőfeszí­téseket kell tennie e kapcso­latok javítása érdekében. Je­lenleg a főtitkár kapcsolat­ban van Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel és bejelentették, hogy a nem távoli jövőben sor kerül franciaországi látogatására. Válaszában az SZKP főtit­kára mindenekelőtt régi is­merősökként üdvözölte a francia televízió nézőit. Tevékenységem és az egész Politikai Bizottság tevékeny­ségének jellegét megszabja az a szerep, amelyet hazánk­ban a kommunista párt ját­szik — mondotta Brezsnyev. Nyugaton sokaknak nincs világos elképzelésük a szov­jet politikai rendszerrőL Elő­fordulnak torz elképzelések is. Azt állítják például, hogy a párt más állami és társa­dalmi szervek helyébe lép. Ez helytelen elképzelés. A szovjet állami szerveknek pontosan körülhatárolt, al­kotmányosan meghatározott funkciójuk van. Ugyanígy megvan a tevékenységi terü­letük a társadalmi szervek­nek is: a szakszervezetek pél­dául mindenekelőtt a dolgo­zók érdekvédelmével, mun­kájuk és pihenésük meg­szervezésével foglalkoznak. Mindamellett a párt a szov­jet nép életének lelkesítője és politikai szervezője. Az SZKP XXV. kongresz- szusa — állapította meg Leo­nyid Brezsnyev — mint is­meretes, elfogadta az új, ti­zedik ötéves terv fő irányel­(Folytatás a 4. oldalon) A magyar külpolitika célja a tartós béke és a szilárd biztonság Púja Frigyes felszólalása az ENSZ közgyűlésén Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn, közép-európai idő szerint a késő esti órákban felszólalt az ENSZ közgyűlésének általános vitájában. Púja Frigyes a többi között a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság kormánya aktívan közremű­ködik a béke és a biztonság megszilárdításában, a népek és nemzetek együttműködésé­nek fejlesztésében, az enyhü­lés további elmélyítését szol­gáló közös erőfeszítésekben. A tartós béke és a szilárd biztonság — ez áll külpoliti­kai törekvéseink középpont­jában. Meggyőződésünk, hogy ez a politika a legteljesebb mértékben megfelel a ma­gyar nép életbevágó érde­keinek. A Helsinkiben elfogadott 10 alapelv szellemében készek vagyunk más országokhoz fűződő államközi kapcsola­taink további fejlesztésére, együttműködésünk bővítésé­re politikai, gazdasági és kulturális téren, az informá­ciócsere javítására, az embe­rek közötti kontaktusok szé­lesítésére. A helsinki értekezlet óta eltelt egy esztendő bebizo­nyította a záróokmány aján­lásainak életképességét. Ez az okmány a jelenlegi euró­pai realitásokat tükrözi, és megfelel az itt élő népek ér­dekeinek. A Magyar Népköz- társaság kormánya nagy súlyt helyez a záróokmányban foglaltak végrehajtására. A biztonsági értekezlet zá­róokmánya rendelkezéseinek teljesítése leginkább a részt vevő országok kétoldalú kap­csolataiban realizálhatók. En­nek szellemében az utóbbi hónapokban konkrét javasla­tokat tettünk számos nyugat­európai ország kormányának. A záróokmány teljesítésé­nek fontos módszere lehet a multilaterális együttműködés. A környezetvédelem, a közle­kedés és az energia kérdései­ben tartandó konferenciák gondolatával kormányom egyetért. A szovjet javaslat megvalósítása jelentősen elő­revinné az európai együtt­működés ügyét. Ugyancsak aktívan támogatjuk a KGST és a Közös Piac intézményes kapcsolatainak megteremté­sét. A béke és a biztonság kö­vetelményei egyre- sürgetőb­ben vetik fel a politikai eny­hülés kiterjesztését katonai területre is. Történtek már intézkedések ezen a téren, de itt az ideje, hogy jelentősebb előrehaladást tegyünk. A Magyar Népköztársaság változatlanul síkraszáll a le­szerelési világkonferencia mielőbbi összehívása mel­lett. Kormányom azonban az elől sem zárkózik el, hogy a leszerelés problémájának megvitatására közbeeső állo­másokat — így a közgyűlés ezzel foglalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassuk. Az európai biztonsági ér­tekezlet záróokmányában foglaltak valóra váltása, a le­szerelés egyes problémáinak megoldása, a népek még szo­rosabb együttműködése csak akkor bontakozhat ki igazán, ha a nemzetközi kapcsola­tokban maradéktalanul ér­vényre jutnak a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének követelményei. Kor­mányom éppen ezért kiemel­kedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megtiltsák az erőszak alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy a szeptember 28-án benyújtott szovjet szerződéstervezet el­fogadása és gyakorlati alkal­mazása nagyban növelné a bizalmat a népek között. Világszervezetünk tevé­kenysége hatékonyabbá válá­sának egyik fontos alapfelté­tele az alapokmány szellemé­nek és betűjének következe­tesebb érvényesítése a gya­korlatban. Az elmúlt három évtized során az alapokmány kiállta az idők próbáját, al­kalmazása hozzájárult a bé­ke és a biztonság fenntartá­sához, a nemzetközi kapcso­latok fejlődéséhez, a gazda­sági, szociális, kulturális és emberbaráti feladatok meg­oldásához. a nemzetközi együttműködés szélesítéséhez. Következésképp nincs sztnt- ség az alapokmány módosítá­sára. Bnrgonyatermesztési bemutató Balkániban Korszerű gépsoron osztályozzák a burgonyát. (Hammel Jó­zsef felvétele) A bemutatógazdaságok szakemberei az országos ta­nácskozás második napján, október 5-én a Balkányi Ál­lami Gazdaságba látogattak. A növénytermesztési, állatte­nyésztési, kertészeti minta- bemutató előtt Visnyei József igazgatóhelyettes mondott tájékoztatót. A gazdaság 26 évvel ez­előtt alakult, ma 3574 hektá­ron gazdálkodik és másfél évtizede tartozik a bemuta­tógazdaságok közé. A szán­tóföldi növénytermesztés fontosabb ágazatai az őszi búza, rozs, a burgonya, ku­korica és az évelŐ6 pillangós. Búzából 1970-ben még csak 26 mázsás hektáronkénti ter­mést takarítottak be, tavaly már 33 mázsát. A legdinami­kusabban fejlődő ágazat a burgonyatermesztés. Az öt évvel ezelőtti 76 mázsás át­lagterméssel szemben ma 260 —270 a hektáronkénti ho­zam. A mintabemutató résztve­vői nemcsak a korszerű ho­moki gazdálkodás tapasztala­taival gazdagodtak. Láthatták a Nyírségi Ősz igazi szépségét is: a kellemes napsütésben szívesen időztek a gyümöl­csösben, a burgonyaföldön. A burgonyatermesztés szak­emberei egy 40 hektáros táb­lán két holland betakarító- kombájn munkáját figyel­hették meg. Kuritár János főagronómus a termeléstech­nológiával kapcsolatban el­mondta: az ültetéstől a be­takarításig, tárolásig minden korszerűen gépesített. A hol­land dezire fajta most hek­táronként 300 mázsán felül terem. Sokan a szakemberek kö­zül töveket bontottak ki és húsz—harminc gumót, 2—2,5 kiló burgonyát szedtek ki egy-egy bokorból. Így az egyéni meggyőződés is iga­zolta : a 200 hektár termőterü­leten értékesítésre valóban megterem 220 vagon vető-, 250 vagon étkezési és a sa­ját szükségletű burgonya. A gazdaság tagja a szolánum termesztési rendszernek, ezen belül 400 hektáron gaz­dája, szaktanácsadója a kör­nyező termelőszövetkezetek burgonyatermelésének. A gyümölcsösben tartott tapasztalatcsere a szabolcsi kertkultúrát példázza. 460 hektáron az elmúlt öt évben évi 8—900 vagon alma ter­mett, 172 mázsa hektáron­ként. Láthatták a vendégek a legkorszerűbb almaszállí­tási technológiát, majd Nyír- gelsén az 1150 vagonos hű­tőházat, benne a 200 vagonos szabályozott légterű tárolóte­ret. A dán kormány meghívá­sára kedden hivatalos láto­gatásra Koppenhágába érke­zett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Huszár István miniszterel­nök-helyettes a japán kor­mány és a japán—magyar gazdasági klub meghívására kedden hivatalos látogatásra Tokióba utazott, ahol meg­beszéléseket folytat a két or­szág közötti gazdasági kap­A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Varsóba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának párt­munkásküldöttsége Vaskó Mihálynak, a Központi El­lenőrző Bizottság tagjának, az MSZMP Heves megyei bi­zottsága első titkárának ve­A Balkányi Állami Gazda­ság nemcsak bemutatógazda­ság, de a megye egyik leg­nagyobb vetőmagszaporító üzeme. Ezért évente sok száz szakember keresi fel, gyak­ran rendeznek tapasztalat­csere-látogatásokat, bemu­tatókat. A sokoldalú kapcso­lat a megye termelőszövet­kezeteivel jól szolgálja a kor­szerű termelés terjedését, a kísérleti eredmények haszno­sítását. Az országos tanács­kozás résztvevői minderről hű és meggyőző képet kap­tak. A dán főváros repülőterén Knud Boerge Andersen, Dá­nia külügyminisztere és Nyi- kolaj Jegoricsev, a Szovjet­unió nagykövete fogadta a szovjet külügyminisztert. csolatok fejlesztésének kérdé­seiről. Huszár Istvánt dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter bú­csúztatta. Megjelent Senkuro Saiki budapesti japán nagy­követ. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. zetésével, A küldöttség tagja Cservényük László, az MSZMP megyei bizott­ságának osztályvezetője. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Pálos Tamás, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettese búcsúztatta. Jelen volt dr. Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. II. Gromiko Dániába érkezett Huszár István Japánba utazott Pártmunkásküldöttség utazón Varsóba A közlekedés és a megyei tanácsok együttműködése ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET A KPM-BEN Az V. ötéves tervidőszak közlekedési feladatairól, az őszi forgalom tenniva­lóiról, a tárca és a megyei tanácsok együttműködésé­nek kérdéseiről tájékoztat­ta a megyei tanácsok il­letékes elnökhelyetteseit és a megyei szállítási bi­zottságok elnökeit kedden dr. Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium­ban tartott országos érte­kezleten. x . Az államtitkár — a közle­kedés különböző ágazatainak tennivalóit, fejlesztési lehe­tőségeit részletesen ismertető írásos tájékoztatót kiegészít­ve — elmondotta, hogy a tervidőszakban 19 százalék­kal, 788 millió tonnára nö­vekszik a közlekedés áru­forgalma. A nagyobb felada­tokhoz 101—107 millió forint beruházás áll rendelkezésre, 45 milliárd forint csak a köz- úthálózat fejlesztésére. A tanácskozás foglalkozott a szállítás legidőszerűbb kér­désével, az őszi forgalom hely­zetével, tennivalóival. A vár­ható feladatok és a rendel­kezésre álló kapacitások is­meretében a minisztérium véleménye az, hogy — ha rendkívüli időjárás nem za­varja — igen nagy munkával ugyan, de ki tudja elégíteni a fuvarozási igényeket a köz­lekedés. Gondokat, különösen a vasúti fuvarozásnál, már jelez az export-import szál­lítmányok növekedése, s a szomszédos országok vasúti helyzete is figyelmeztet a ne­hézségekre. A jelenlegi helyzetben a közlekedés legfontosabb fel­adata az exportáruk, a tüze­lőanyagok, a zöldség-gyü­mölcs és a lakosság ellátásá­hoz szükséges áruk zavarta­lan elszállítása. Ezt erősítette meg Urbán Lajos miniszter- helyettes, a MÁV vezérigaz­gatója is, aki egyebek között elmondotta, hogy a vasútnál már teljes az őszi csúcsforga­lom, teljesítőképességén fe­lül naponta rendszeresen 16 ezer kocsit igényelnek a fu­varoztatók, Záhonyban több megrakott szerelvény vár át­adásra. A felszólalók beszá­moltak megyéjük viszonylag megnyugtató szállítási hely­zetéről, a szállítási bizottsá­gok tevékenységéről, s az őszi forgalmat segítő intézkedé­sekről. IXXXIII. évfolyam 236. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. október 6., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents