Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

1976. október 30. KELET-MAGYARORSZAG 7 Iskola -X- Pedagógus ^ Szülő ■X' Gyerek Iskola Pedagógus ^ Szülő ^ Gyerek Iskola Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA A gyermek érzelmi biztonságérzete Messze, nagyon messze, hol a rét szúnyogját pecse­nyének sütik, ott volt Ezüst­ország. Királya öreg volt már Ezüstországnak, hét rőf volt a hossza selyem szakál- lának, hétrőfös szakállát hét szolga kefélte minden áldott reggel ragyogó fehérre, Az öreg királynak volt há­rom nagy fia, három gyö­nyörű szép lobogó dalia. Szegény öreg király igen idős volt már, alig is látott már, cseppet se hallott már. Váltig gondolkodott, ha eljő halála, melyik fia legyen az ország királya. Gondolkodott éjjel, gondolkodott nappal, gondokban találta a kacagó hajnal. Szeri-száma se volt homlokán a ráncnak, egyszer aztán nagy bölcs gondolata támadt. Maga elé hívta há­rom legényfiát, a három gyö­nyörű, lobogó daliát. — Idefigyeljetek, három legény fiam, öreg apátoknak bölcs gondolata van. Aki kö zületek legnagyobbat kiált, az érdemli meg, hogy tisztel­jék, mint királyt. Nosza, versenyre kelt a három királyfi, hogy ki tud közülük nagyobbat kiállni. Mint ahogy illett, a legesleg­idősebb, a legbüszkébb le­gény állott ki elsőnek. Az udvaron magát úgy elkurjan­totta,, hogy az egész füstös város meghallotta. A képek a falon megmozdultak sorra, csak a szegény süket király nem hallotta. Világos volt te hát, akár a vakablak, elsza­lasztottá a királyi alkalmat. A közbülső legény állott ki azután, bősz kiáltás tört ki a szája kapuján. Ez a legény magát úgy elkurjantotta, hogy az egész széles megye meghallotta. A képek a fa­lon táncot jártak sorra, csak a szegény süket király nem hallotta. Világos volt tehát mint a kormos katlan, hogy a királyságra ő is alkalmatlan. Kiállott végül a legkisebb királyfi, az ő kiáltása volt csak óriási. Ez a legény ma gát úgy elkurjantotta, hogy az egész széles ország meg­hallotta. Az öreg király is meghallotta bizony, meghal­lották Csákón, meghallották Csicsón, világos volt tehát, hidd el Feri, Fáni, királynak való a legkisebb királyfi. Vi­lágos volt tehát, hidd el Feri, Fáni, királynak való a legki­sebb királyfi. S nem is túlsokára, egy-két esztendőre híres igazságos ki­rály lett belőle. Országában nem volt harc soha, csak bé­ke, no de szerette is a királyt a népe. Egy, kettő, három négy, itt a mese vége. Ö. I. Az úttörővasútnál tanfolyam indult. A hűvösvölgyi tantermekben 8U paj­tás sajátítja el az úttörővasutasok érdekes munkáját. A tanulók a gyakor­lati oktatáson megtanulják a jelzőberendezések helyes állítását, a jelzőesz­közök használatát. A sikeres vizsga után lépnek szolgálatba. (MTI Foto — Várkonyi Péter) FELVÉTEL INDUL! Az Iskolatelevízió az általá­nos iskolák első osztályosai részére szórakoztató környezetismereti órát készít a IV-es stúdióban. Képünkön egy bohócjelenet felvétele folyik. (MTI Fotó — Naszályi Kornélia — KS) Ölbey Irén: A beteg kutya Bodri kutya nagyon beteg, Cila cica karmolta meg. Nyög és vonít szegény kutya, fáj a füle, fáj a nyaka. De a cica csak neveti s ezt nyávogja „ügy kell neki!” Az a szegény Bodri pedig nyalogatná a sebeit. Nyalogatná, erőlködik, de a nyelve nagyon rövid. Sóhajtozik szegény kutya: „Nem gyógyul meg sebem soha. Meggyógyítni lehetetlen, nem éri el azt a nyelvem.” Bántott csirkp van ebédre s Erzsi csontot tesz elébe. Hasznos ez a gyógyszer nagyon, mindenkinek ajánlhatom. Beteg fekszik, felkél, eszik, felejti az eb sebeit. Szegény kutya, beteg kutya, úgy jóllakik, mint a duda. S nem fáj már a kutya nyaka, a kutyának kutya baja. Tehenek Száll a nap, este lett, jönnek a tehenek. Fölöttük leng a por, ametiszt és bíbor. Két oldalt akácsor pirosán fellángol. Mögöttüjc tej szaga, előttük éjszaka. Vízszintes: 1. Víztározó Dédestapol- csány mellett. 6. Mely sze­mély. 7. Elektromos tölté­sű elemi részecske. 8. Ke­resztül. 9. Vízben él, az aggteleki barlangban is megtalálható. 11. öreg bá­csika. 12. ONÉC. 14. Fél csavarás! 16. Megfejtendő (harmadik négyzetben két betű). 18. Szibériai folyam. 20. össze-vissza kér! 21. „... a csodák csodája” (hí­res gyermekfilm címe). 22. Ö-görög építészeti stílus. 24. Becézett női név. 25. Ez évben. 27. Fogkrém- és szájápolószer-márka. 28. Szibériai folyamóriás. 29. Kettőzve: ételízesítő. Függőleges: 1. öserdei folyondár. 2. Vissza: zamat. 3. Kormá­nyozható szán. 4. Szemé­lyes névmás. 5. Megfejten­dő. 6. Megfejtendő. 10. Végtag. 11. Arzén, fluor vegyjele. 13. Kiejtett két­jegyű mássalhangzó. 14. Egykori szláv uralkodói cím. 15. Megfejtendő. 17. Füzet (első négyzetben két betű). 19. Ideiglenes faépít­mény. 21. Nyíregyházával szomszédos község. 23. Szarvasfajta. 24. Tartozása van. 26. Nátrium vegyjele. 27. Oláh Sándor. Megfejtendő: jellegzetes afrikai állatok (vízszintes 16., függ. 5, 6., 15). Múlt heti megfejtés: KÖ­RÖS — TŰR — BERETY- TYÓ — ZAGYVA. Könyvjutalomban része­sülnek: Földesi Attila Nyíregyháza, ifj. Biri Géza Csenger, Demeter László Kisvárda, Bállá Anikó Má­tészalka és Szakács Ferenc Tisza vas vári. Úttörő­posta E z évi eddigi munkájá­ról három úttörőcsa- _____I pat tájékoztatta pos­tánkat. A nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola 2. számú gyakorló is­kolájából a Salvador Allen- de raj küldött levelet. „A nagyhalászi termelő- szövetkezetben Végeztünk tár­sadalmi munkát, mely bevé­telét az Együtt Nyíregyházá­ért akció javára ajánlottuk fel. Ebben az évben is foly­tatjuk a kutatást névadónk életéről és munkásságáról. Politikai ismereteinket ve­télkedőn mérjük le. A témák: ki tud többet a Varsói Szer­ződésről és a KGST-ről. Megismerjük az V. ötéves terv feladatait is. Örseink segítik a két ma­tematika szakkör karbantar­tását, fejlesztését és bízunk abban, hogy az iskola szép eredményt ér el a hulladék- gyűjtő versenyen. Üttörők vagyunk, kötelességünk a ta­nulás. A jobb eredmények el­érése érdekében tanulópá­rokban segítjük egymást. A jobbak részt vesznek a ta­nulmányi versenyeken, re­méljük, jól képviselik majd a csapatot. Kulturális éle­tünk igen mozgalmas lesz az úttörőévben. Megtekintjük a városunkban rendezendő tár-' latokat, ellátogatunk a mú­zeumba és filmvetítéseken veszünk részt. Az utolsó éve­seknek pályaválasztási vetél­kedőt rendezünk. Beszélge­tünk majd a középiskolás KISZ-esekkel, így szeretnénk felkészülni a KISZ-életre. Gondolunk a szórakozásra is. Klubdélutánokat, Ki mit tud-ot rendezünk és megem­lékezünk a nemzeti ünne­pekről. Kerékpártúrát szer­vezünk, a Sóstóra járunk majd úszni, korcsolya- és ródliversenyeket rendezünk. Az év befejezéseképp 10 na­pot töltünk Budapesten. Ezzel a beszámolóval se­gítséget és ötleteket szeret­nénk adni a többi iskola ra­jának az éves úttörőprog­ram kialakításához.” A tornyospálcai Kossuth Lajos Űttörőcsapat híradója is elérkezett hozzánk. Ebből idézünk. Az Együtt, egymásért moz­galom keretében meghirdet­ték az iskolában többek kö­zött a bukásmentes őrsök, és végezzük el együtt a nyolca­dik osztályt mozgalmakat. Társadalmi munkát a pajtá­sok iskolájuk csinosításáért végeztek. A 6. b. osztályos raj kirándulást is szervezett már a Tisza partjára, még­pedig kerékpárral. Számhábo­rúztak, krumplit sütöttek, vidám úttörődalokat tanul­tak. A sportesemények kö­zül kiemelkedik a mezőladá- nyi iskolával vívott futball­mérkőzés, melyet a hazai csapat nyert. 0 porcsalmai úttörőcsa­pat szemtember vé­gén tartotta csapat­parlamentjét, melyen sok jó ötlet és javaslat hangzott el. A járás csapatai társadalmi munkát is végeztek, mely be­vételét a tiborszállási tábor létesítményeinek felújítá­sára fordították. Ez évi prog­ramjukban már szerepelt egy nagyszabású akadályver­seny, melyen részt vettek a munkásőrök is. Ezt az al­kalmat használták fel a munkásőrök köszöntésére, műsorral és virággal kedves­kedtek nekik a fegyveres erők napja tiszteletére. 1 í»t* "tV" do,*OÍ,kV ,,! - H.nd a keti-Sí '5 ■' ^** 0 z emberi életben a legerősebb testi és lelki kap­csolat a gyermek és az anya kapcsolata. Elsődle-t ges és meghatározó ez, h'szen e kapcsolat minden más későbbi'kapcsolat megalapozója lesz. Ez a kapcso­lat teszi lehetővé, hogy a másokhoz való viszonyulás később kiterjedhet az apára, a család többi tagjaira, majd a többszöri együttlét során a pajtásokra, óvónők­re, nevelőkre és másokra. A gyermek az intrauterin (a méhen belüli) életben szinte „egységet” alkot az anyjával, amely még a szü­letéssel sem szűnik meg teljesen, hiszen a csecsemő minden életjelenségével az anyára utalt: annak segít­sége, állandó gondoskodása számára nélkülözhetetlen. A csecsemő szoptatása nemcsak táplálása miatt fontos, hanem azért is, mert ez a tovább fenntartott testi kö­zelség nagyon fontosán befolyásolhatja érzelmi bizton­ságérzete kialakulását. Tapasztaljuk, hogy az alig párhónapos csecsemő az anya közelében érzi jól magát. Karjának az anyja felé tett minden mozdulata bizonyítja, akkor érzi jól magát, ha az mellette van. Ennek az együttlétnek tehát nagy szerepe van az érzelmi biztonságérzet megalapozásában. A kezdeti gondozás következetessége, majd az édes­anya és a család többi tagjainak érzelmi megnyilvánu­lása alapján fejlődik ki a gyermekben az a biztonság- érzet, amely az egészséges, általános testi fejlődés, majd később az érzelmi és^ értelmi fejlődés szempont­jából nélkülözhetetlen. Ma már tudományosan és gya­korlatilag is igazolt, hogy a csecsemő- és kisgyermek- kori biztonságérzet hiánya az oka számtalan felnőttkori, elsősorban érzelmi és erkölcsi beilleszkedési problémá­nak is. E zért is van tehát nagy jelentősége a gyermekgon­dozási segély következtében otthon, gyermeke­ik mellett tartózkodó édesanyák családon belü­li szerepének. Ugyanis a szülés utáni huzamosabb együttlét az anya és a csecsemő közelségét, kapcsola­tát erősíti. Az anya többször — szinte a nap minden szakában — hallja sírását, intézkedhet annak megszün­tetésére. Látja mosolyát, és a módszerek sokaságával ismételi azokat. Felfigyelhet gügyögéseire, és arra szó­val, figyelemmel vagy tettel válaszolva reagál, mintegy jelezve, hogy megértette azt, ez pedig újabbakra kész­teti a gyermeket. Az így felnőtt csecsemő 2—3 éves korában már biz­tonságot érez, de önállósága révén már lazítani is pró­bálja az anyával való kapcsolatot. Ezt az édesanyának természetesnek kell tartania. Ekkor is szüksége van az édesanyai gyöngédségre, de a túlzott aggodalmaskodás­sal fel kell hagynia és nem szabad már ebben a kor­ban sem meggátolni a gyermek önállóságának kibonta­kozását. Fenn áll tehát a veszélye is az anyai gyöngédség rriér- téktelenségének. Megtörténhet ugyanis, hogy a gyermek még 2—3 éves korban is annyira kapcsolódik az édes­anyához, hogy az már rendellenes: sehova sem engedi el az anyukát, hanem távozásának láttán sírással „zsar­nokoskodik”; nem engedi, hogy az édesapa, a család más tagjai fésüljék, fürösszék. Visszahúzódik az idege­nektől. Amennyire jó tehát az érzelmi biztonságérzet kiala­kítása szempontjából a csecsemőkori rendszeres együtt­lét, annyira káros lehet, ha az önállóság kialakulásá­nak akadályozóvá válik, ha nem segíti a gyermeket az önálló emberré érésben. Az ilyen gyermekek közül ke­rülnek ki ugyanis az un. anyás gyermekek, akik fel­nőttkorban nem akarnak férjhez menni, hogy anyjuk­kal maradjanak; agglegényeknek maradnak, mert nem találnak olyan partnert, aki édesanyját pótolni tudná. N e vonja meg tehát az édesanya gyöngédségét ki­csi gyermekétől, de állandóan gondoljon arra', hogy nem szabad őt túlságosan magához kötni, hanem korai gyermekkorban már engedje meg a kez­deti emberi kapcsolatok kialakítását is. Dr. T. Gy. TÖRD A FEJED o

Next

/
Thumbnails
Contents