Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 30. fl Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése Lázár György belgrádi programja Az NDK népi kamarájának alakulóülése Erich Honecker az A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. Az ülésen meg­jelent és felszólalt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Az elnökség meghallgatta Sarlós István főtitkár be­számolóját a Hazafias Nép­front VI. kongresszusának tapasztalatairól, majd meg­tárgyalta a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának személyi kérdé­sekben kialakított javaslata­it. A javaslatokat elfogad­ta. Úgy határozott, hogy azo­kat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságával közösen az Elnöki Tanács elé terjeszti. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál beszámolt az Elnöki Tanács­nak — a közelmúltban tett — venezuelai, perui, panamai és kubai hivatalos látogatá­sáról. Az Elnöki Tanács meg­állapította, hogy a látogatás és a tárgyalások jól szolgál­ták a Magyar Népköztársaság gazdasági, politikai és kultu­rális kapcsolatainak fejlesz­tését az említett országokkal. A tájékoztatást az Elnöki Ta­nács tudomásul vette. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javas­latára Rödönyi Károly közle­kedés- és postaügyi minisz­tert és Szurdi István belke- kereskedelmi minisztert, ér­demeik elismerése mellett, nyugállományba vonulásuk miatt tisztségükből felmen­tette. Az Elnöki Tanács Pul- lai Árpádot közlekedés- és postaügyi miniszterré meg­választotta, dr. Sághy Vil­most felmentette államtitká­ri tisztségéből és belkereske­delmi miniszterré megválasz­totta. Az Elnöki Tanács dr. Ka­tona Zoltánt, a legfőbb ügyész első helyettesét, érdemei el­ismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentette tisztségéből és dr. Lévai Tibort a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Határozatot fogadott el az Elnöki Tanács csapatzászló adományozásáról. A jogsza­bály meghatározza, hogy mely szervek adományozhat­nak csapatzászlót a fegyve­res erők, a rendőrség és a munkásőrség alakulatai és azok tanintézetei részére. Végül az Elnöki Tanács bí­rákat választott meg és men­tett fel, továbbá egyéb folya­matban lévő ügyeket tár­gyalt. ★ Az Elnöki Tanács több év­tizedes munkásmozgalmi te­vékenysége, valamint a szo­cialista építőmunka területén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként a Munka Vörös Zászló érdemrendje ki­tüntetést adományozta Szur­di Istvánnak. Az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarországért ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta Rödönyi Károlynak, a szocialista építés, a közleke­dés- és postaügy területén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként. A kitünteté­seket Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke adta át. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetésen ési az eskü­tételen jelen volt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. ★ A Minisztertanács Szurdi István nyugalmazott belke­reskedelmi minisztert az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács elnökévé nevezte ki. Pullai Árpád életrajza Pullai Árpád 1925-ben szü­letett Kecskeméten. Paraszti családból származik, szak- képzettsége olajbányász. 1944 óta vesz részt a munkásmoz­galomban. A felszabadulás után a MAD1SZ megyei tit­kára volt. 1947-től a Köz­ponti Bizottság apparátusá­ban dolgozott. Tanított a Pártfőiskolán, majd a debre­ceni városi pártbizottság első titkári tisztségét töltötte be. 1958-tól a KISZ KB titká­ra, majd 1961-től 1964-ig első titkára volt. 1961-ben az MSZMP Központi Bizottsága póttagjává, egy év múlva pedig rendes tagjává válasz­tották. 1964-től 1966-ig a Központi Bizottság osztály- vezetője volt. A párt IX. kongresszusán, 1966 decem­berében választották a Köz­ponti Bizottság titkárává. 1971 óta országgyűlési kép­viselő. A Magyar Szabadság Érdemrend, a Munka Érdem­rend, a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékérem és több más kitüntetés tulajdonosa. Dr. Sághy Vilmos életrajza Dr. Sághy Vilmos 1922-ben született Györzsámolyon. Gazdasági és műszaki aka­démiát, majd agrártudomá­nyi egyetemet végzett. A felszabadulás után vállalati főosztályvezetőként dolgozott, ezt követően adjunktus lett a gazdasági és műszaki aka­démián. 1952—54 között a pártapparátusban, 1954—56 között állami hivatalokban töltött be felelős posztokat. 1957-től élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, 1963-tól az Országos Tervhivatal elnök- helyettese volt. 1967-ben a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyette­sévé 1970-ben a belkereske. delmi miniszter első helyette­sévé nevezték ki; 1973-tól belkereskedelmi államtitkár. A Munka Érdemrend arany fokozata és több külföldi ki- tümtetés birtokosa. Ünnepi tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról) nyugodt szívvel mondhat­juk: erőnkhöz képest, olykor azon felül is bizonyítani igyekeztünk, hogy méltók vagyunk a kivívott szabad­ságra, tudtunk élni a felkí­nált lehetőséggel. Az ünnepi tanácsülés ese­ménye volt, hogy ez alka­lommal a Nyíregyházi Váro­si Tanács a díszpolgári címet adományozta a fiatalon el­hunyt Váci Mihálynak, an­nak a költőnek, aki Nyíregy­házáról indult, s országos je­lentőségű közéleti tevékeny­sége, elismert alkotói pályá­ja során is mindig büszkén vallotta magát Nyíregyháza szülöttének. A tanácsülés a cím adományozását egyhan­gúan és lelkesen megszavaz­ta. államtanács új elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Szocialista Köztársaság kor­mányának székházában, s ott Petar Koszticcsal, a köztársa­sági kormány alelnökével, a kormány más tisztségviselői­vel és a legjelentősebb válla­latok vezetőivel találkozott és folytatott eszmecserét. Eze­ken hangsúlyozták a magyar —jugoszláv együttműködés jelentőségét, amelyben ki­emelkedő szerepe van a Szerb Szocialista Köztársaságnak. Rámutattak, hogy a két or­szág közötti árucsere-forga­lom döntő többségét Magyar- ország Szerbiával bonyolítja le és a köztársaság ennek az együttműködésnek a bővíté­sét kívánja. A szerb kormány alelnöke a megbeszélések után ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Az ebéden mon­dott pohárköszöntőjében Pe­tar Kosztics elismerő szavak­kal szólt a magyar—jugoszláv együttműködésről, s azt pél­dásnak nevezte. Hangsúlyoz­ta továbbá a nemzetiségek jelentős szerepét a két ország kapcsolatainak kedvező ala­kulásában. Lázár György válaszában köszönetét mondott a szívé­lyes vendéglátásért, méltatta a Szerb Szocialista Köztársa­ság szerepét a kapcsolatok fejlődésében és megismételte Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes meghívását, amely- lyel magyarországi látogatás­ra hívta meg Dusán Cskrebi- cset, a Szerb Szocialista Köz­társaság kormányának elnö­két. A kormány elnöke is el­ismeréssel beszélt arról a je­lentős szerepről, amelyet a Magyarországon élő délszláv és a Jugoszláviában élő ma­gyar nemzetiség tölt bfe Ma­gyarország és Jugoszlávia vi­szonyának alakulásában. Lázár György pénteken — a hivatalos megbeszéléseken kívül — Belgrád nevezetessé­geivel ismerkedett. Megte­kintette a belgrádi várat. Az ott lévő katonai múzeumban beírta nevét az emlékkönyv­be. A hivatalos tárgyalások a délutáni órákban folytatód­tak. A Német Demokratikus Köztársaság október 17-én 5 évre megválasztott népi ka­marája, az ország törvény- hozása, pénteken megtartott alakulóülésén egyhangúlag Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát választotta meg a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának új elnöké­vé. Erich Honecker egyben újból az NDK nemzetvédel­mi tanácsának elnöke is lett. Az NSZEP KB főtitkára a nemzetvédelmi tanács elnö­ki tisztségét 1971 óta tölti be. Az NDK minisztertanácsá­nak elnöke Willi Stoph, aki 1964—1973-ig, az államtanács elnökévé történt megválasz­tásáig már ebben a munka­körben dolgozott. A népi ka­mara új elnöke Horst Sin- dermann, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK kormányának eddi­gi elnöke. Az NDK államtanácsának az elnökön kívül 7 elnökhe­lyettese, 16 tagja és 1 titkára van. Az államtanács elnök- helyettesei : Friedrich Ebert, Willi Stoph, Horst Sinder- mann, dr. Manfred Gerlach, Ernst Goldenbaum, Gerald Goetting és dr. Heinrich Ho- mann. Az államtanács titká­ra ismét Heinz Eichler lett. A népi kamara elnökségé­nek az elnökön kívül egy al­elnöke és tíz tagja van. A né­pi kamara alelnöke: újból Friedrich Ebert, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja. Az ülésen megválasztották a törvényhozás állandó bi­zottságainak tisztségviselőit és tagjait is. Willi Stoph az új kor­mány névsorát a népi kama­ra hétfőn megtartandó ülése elé terjeszti, s ekkor hangzik el a kormány munkaprog­ramját tartalmazó miniszter- elnöki nyilatkozat is. Tanácskozik a megyei úttörőparlament Magyar—finn gazdasági együttműködési tárgyalások 1976., október 26—28. kö­zött Helsinkiben tárgyalások folytak a magyar—finn gaz­dasági, ipari és műszaki-tu­dományos együttműködésről. 1975 júniusában lépett életbe Magyarország és Finnország között az a tízéves megálla­podás, amely keretet ad a két ország vállalatai és in­tézményei közötti együttmű­ködésnek. Most Helsinkiben a két kormány által kineve­zett vegyes bizottság ült ösz- sze, magyar részről dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisz­tériumi államtitkár, finn rész­ről Bror Wahlroos iparügyi államtitkár vezetésével, hogy áttekintse az eddig végzett munkát, kitűzze a következő időszak feladatait. A két ország közötti keres­kedelmi forgalom 1975-ben mintegy 20 százalékkal ha­ladta meg az előző évit, és több mint 60 millió dollárt tett ki. Különösen a finn ex­port fejlődött erőteljesen. A kedvező fejlődési tendencia ez évben is folytatódik, ör­vendetes, hogy mindkét rész­Az 1974. december 26-án Föld körüli pályára bocsátott Szaljut—4 szovjet tudomá­nyos orbitális űrállomás au­tomatikus irányítási rendszer mellett folytatja a kozmikus térség kutatását. Október 29- én, moszkvai idő szerint 12 óráig (magyar idő szerint 10 óráig) az űrállomás 10 637 fordulatot tett a Föld körül. ről rendszeressé válik ipari berendezések szállítása; így finn cégek szállítják a vásá- rosnaményi faforgácslapgyár gépeinek leszállítása után Pétre egy vegyi gyár beren­dezéseit, magyar vállalatok pedig közreműködnek finn­országi erőműlétesítésekben. A tárgyaló felek egyetértet­tek abban, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlődését előse­gítette a két ország között tavaly életbe lépett megálla­podás a kereskedelmi akadá­lyok kölcsönös megszünteté­séről. A vegyes bizottsági ülésen a munkacsoportok vezetői az ipari együttműködés eredmé­nyeiről adtak számot. Megál­lapították, hogy jól működik a két ország közötti szakem­bercsere és megfelelő a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés is. Dr. Szalai Béla ál­lamtitkárt fogadta A. C. Ami- noff finn külkereskedelmi miniszter. A találkozón a két ország gazdasági kapcso­latainak időszerű kérdéseit tárgyalták meg. Október 22—28. között újabb tudományos és műsza­ki kísérletsorozat keretében ellenőrizték a fedélzeti rend­szerek munkáját. Október 24-én működésbe helyezték a hajtóművet a Szaljut—4 pá­lyájának módosítására. A te- lemetrikus adatok szerint az űrállomás rendszerei előírás- szerűén működnek. (Folytatás az 1. oldalról) Dalok szárnyaltak, vidám­ság töltötte meg a termet, villogtak a fehér ingek, pi­ros nyakkendők, a jelvé­nyek, a kitüntetések. Száz- huszonöt kipirult arcú úttö­rő hallgatta a megnyitó sza­vakat: a tizedik megyei út­törőparlament megkezdte a tanácskozást. A Nyírbátor­ban megrendezett parlamen­ten a városok és járások küldöttségei összesen het­vennyolcezer szabolcs-szat- mári úttörőt képviseltek, 240 úttörőcsapat tagjait. Nagy István, a nyírbátori pártbizottság első titkára kö­szöntötte a megjelent vendé­geket, közöttük Ekler Györ­gyöt, a megyei pártbizottság titkárát, Gyúró Imrét, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, Szilágyi Józsefet, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, majd rövid áttekintést adott a fiatal város életéről. Ezután egymást követték a felszólalások: a nyíregyházi úttörők csoportosan, vidá­man számoltak be a városi parlamentről, annak határo­zatairól. Paczári Éva vajai úttörő a jól sikerült országos őrsvezető-találkozóról szá­molt be pajtásainak, s el­mondta, hogy már gyűjtik a jövőre Vaján megnyíló út- törőhagyomány-őrző mú­zeum anyagát. Ehhez segít­séget is kért a megye csapa­taitól. A vásárosnaményi já­rás egyik küldötte a KISZ- esek és az úttörők kapcsola­táról, egy nagyhalászi úttörő a táborozásokról, egy máté­szalkai pajtás a csapatnév­adók megismeréséről beszélt — hozzászólásaikat konkrét javaslatokkal, az országos út­törőparlamentre továbbítan­dó kérésekkel egészítve ki. A megyei úttörőelnök, Mi­lei Lajosné részletesen el­mondta, mi valósult meg megyénkben az 1974-es par­lament határozataiból, mi­lyen megoldásra váró fel­adatok vannak még. Megkö­szönte a megye pajtásainak a jubileumi úttörőévben vég­zett jó munkát, felsorolt jó néhány kiemelkedő ered­ményt, amit szabolcsi úttö­rők értek el. Kiemelte, hogy a legnagyobb változást a gyerekek táborozásában ér­tük el: idén háromszor annyi pajtás volt táborban, mint két évvel ezelőtt! Köszöntötte a küldötteket Ekler György is: átadta a megye vezetőinek üdvözletét az úttörőparlamentnek. Ki­fejtette: nagy jelentőségűek ezek a rendezvények. Az ál­talános iskolások már ebben a korban elsajátítják a köz- életiséget, javaslataikkal se­gítik iskolájuk, úttörőcsapa­tuk munkáját. Felhívta a fi­gyelmet: az úttörők legfon­tosabb feladata a tanulás. Arra kérte az úttörőket, hogy közösségeik segítsenek: ne legyen olyan gyerek, aki nem végzi el időben az álta­lános iskolát! Ugyanakkor törekedjenek az úttörők ar­ra, hogy játékos, vidám le­gyen a mozgalmi élet — gye­rekekhez illő. Az úttörőparlament a dél­előtti ülés után szekciókban folytatta munkáját. Ma meg­választják a november 22. és 27. között Zalaegerszegen rendezendő országos parla­ment tizenhárom küldöttét. Értékelik a parlamenti pró­ba teljesítését, végül átadják az előzőleg meghirdetett rajzpályázat díjait. Délután hazautaznak a megyei úttö­rőparlament küldöttei. (t. gy.) A Szaljut—4 folytatja kutatómunkáját Szeberényi Lehel i4 téitt REGÉNY 64. S míg Hermin duruzsolt, Teréza sírdogált; mind csen­desebben, álomba ringatóz­ván. — Megládd, még haza is Ő engedheti... Kérjünk Pa n_ na Mária közbenjárását. És gyertyákat gyújtottak Szűz Máriának, s könyörgése­ket suttogtak hozzá. Mintha bizony nem csak az égi trón­nál, de a pokolbélinél is sza­va lenne. Oltalmazó-szabadí- tó bűverejében, mint valami mágikus métafában, minden­esetre vakon hittek. Imádkoztak hát Panna Má­riához, mert őhozzá, ki a Fe­kete Országot uralta, nem imádkozhattak, az égi Min­denhatót káromolván. Matej házától a fiúk Zsab- kához mentek. Dombaj Gyurka és Kis Pis­ta nem titkolták tovább, amit tudtak. — Mért csak most mond­játok? — vetették a szemük, re. S azok nem tudtak mit fe­lelni. Mert be kellett volna vátlaniok. hogy bűnsegédi minőségben maguk is luda­sak, s ez zavarta őket. A bakancsok zajosan ro­pogtak a vizek gyalulta út kifehéredett, legömbölyödött kövein. Ezek után alapos okuk volt, hogy Zsabkára gyanakodjanak. Megtorolta a búcsúnapi pofont a féreg! Kosznovszki Feró diktálta az iramot, egy lóhosszal a többi előtt járt. Ö lökte be a kiskaput, s a többi utána ló­dult. Észrevétlen átvett vala­miféle megüresedett vezérsé. get. S ez ebben a pillanat­ban nyilvánvaló lett. Az udvar homályában öregasszony matatott az ólak körül. Jöttükre felegyenese­dett óvatos, nehezen forgó derékkal. S csak nézett, né­zett. Életszántotta arcában tört fényű szemekkel. — Hol a fia? Az anya nézett: mi lelte a fia barátját? Aztán az ajtóra mutatott: bent van. Betódultak. Janó ott ült a sötét kony­hában, hisz a világgal taka­rékoskodni kell. A tűz piros fénye mellett ült, azt táplál- gatta erdőn gyűjtött gallyfá­val. A fiúkra nézett, és nem is csodálkozott. Nem szóltak egy köszönést se. Kosznovszki Feró azt kér­dezte a foga közül: — Mit tettél a lánnyal? — Semmit — mondta Zsab. ka. Vigyorgott. A tűz élesen lobogott az arcán. S végig­suhintott a falon, a plafontól a konyhakőig. — Mondd meg, mit tettéi! Zsabka képén ellobant a vi­gyor. Pillanatra, mert újra visszatért. — Mondom, hogy semmit. — Azt csak tudod, hogy hol van ? — Gúny sercegett Feró foga között. — Honnan tudjam? — Innen! — Feró ütött. S Dombaj Gyürkáék mögötte álltak ugrásra készen. Zsabka megtándorodott, és az arcához nyúlt. S nem a késéhez, amire Feró ütés köz. ben gondolt. De hiszen Zsabkának nincs már kése! Elvesztette. És el­vesztett vele valamit, mint a bibliai Sámson a hajával. Ezt megérezte Feró. — Ez a lányért volt — szi­szegte. S újra ütött. Zsabka orrából vér csurrant. — Ez meg a vérért! A lepényevés- nél. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents