Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-30 / 257. szám
A barátság mérlege Ilona szovjet fa, a koksz, mém a vasérc, a traktor és a kombájn, megy a szabolcsi alma. a ruha. a cipő és a szerszámgép. A magyar- szovjet határ innenső oldalán, Záhony térségében hatezer embernek ad kenyeret csupán az áruk ki- és berakása. Tíz és tízezer szabolcsi kapcsolódik munkájával és munkahelyével közvetlenül is a magyar—szovjet gazdasági együttműködéshez. Tíz- és tízezren dolgoznak olyan munkahelyen megyénkben. amely éppen ennek az immár hagyományos és történelmünkben példátlanul nagyszerű együttműködésnek a terméke. Mi itt a határ közvetlen közelében különösen és a nap minden órájában tapasztaljuk, hogy barátságunk a Szovjetunióval a nép, a nemzet politikája. Barátságunknak ez sajátos vonást kölcsönöz. Hiszen mindez, ami a magyar és a szovjet kapcsolatok viszonylatában érték, az országnak ezen a táján többszörösen érezhető. Vajon ki tudná megmondani. hogy az új társadalom építésének első szakaszában mit jelentett a szovjet tapasztalat! Felbecsülhetetlen értékkel gazdagította népünk kincsestárát, hogy szovjet gépek és szakemberek segítették első nagyüzemeink munkájának indítását. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésekor, majd az intenzív termesztési eljárások hazai elterjesztésében is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott ez a barátság. Ma már aligha kell bizonyítani bárki előtt, hogy ez az élet minden területén jelentkező együttműködés elsősorban járult hozzá, hogy az évszázadokig elmaradott területünkön gyorsan sikerült felszámolni a múlt nehéz örökségét, hogy dinamikus a fejlődésünk életünk, munkánk minden területén. A fentiekkel legalábbis egyenértékű a barátságnak az az oldala, amely tartalmas emberi kapcsolatokkal jár, amely az emberek százezreihez hozza közelebb a szovjet élet mindennapjait s viszont: mutatja be a szovjet embereknek a mi életünket. A gazdasági és munkakapcsolatok mellett létrejöttek az emberi érintkezés legkülönbözőbb formái. Ezek során ismerkedhettünk meg a szovjet munkásokkal, parasztokkal, a tudomány és kultúra sok értékes emberével. Mint ahogy a szovjet Kár- pátontúlról legutóbb nálunk járt küldöttség vezetője lapunknak nyilatkozta: testvérként osztjuk meg tapasztalatainkat. Ez eredményeink közös forrása is. Területeink — a szomszédos Kárpát-Uk- rajna és Szabolcs-Szatmár — lakosságának emberi turista- kapcsolatai. vállalataink, intézményeink jó együttműködése is példás bizonyítéka annak, mit jelent a valóságban a proletár internacionalizmus. Barátságunk korábban ismeretlen elemekkel gazdagítja országaink, népeink együttműködését. Ebből a munkából nagy részt vállalnak a Magyar Szovjet Baráti Társaság tagszervezetei, aktivistái. ■▼■a nyílik Budapesten az IMA MSZBT VI. országos értekezlete. Abban a biztos tudatban köszönthetjük a tanácskozást, hogy résztvevői— köztük Szabolcs-Szatmár 15 küldötte — az elmúlt öt esztendőben végzett barátsági munka kitűnő mérlegéből is merítve végzik tovább munkájukat s a sok százezer aktivista mellett a jövőben is egrész népünk fáradozik barátságunk szüntelen fejlesztésén, ápolásán. K, J. A felszabadulás 32. évfordulóján Ünnepi tanácsülés Nyíregyházán Díszpolgári címet adományoztak Váci Mihálynak Lázár György belgrádi programja Folytatódtak a tárgyalások — Ismerkedés a jugoszláv fővárossal Jugoszláviai látogatásának második napján, pénteken Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke látogatást tett a.JKSZ új, Belgrádban lévő székházában. Ott megbeszélést folytatott Sztane Dolanccal, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottság elnöksége végrehajtó bizottságának titkárával és átadta neki Kádár János, az MSZMP KB első hitelszerződését Pénteken délelőtt a nyíregyházi gumigyárban ünnepi munkásgyűlésen írták alá a Taurus Gumiipari Vállalat és a Magyar Nemzeti Bank közötti hitelszerződést, amelynek segítségével tovább növeli exportját a magyar gumiipar. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, megjelent Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára. Bíró László, a városi tanács elnöke. A Taurus Gumiipari Vállalat nevében dr. Tatai Ilona látta el kézjegyével a szerződést, a Magyar Nemzeti Bank részé, ről dr. Csernok Attila elnök- helyettes írta alá a szerződést. Közel egymilliárd forintos hitellel és a vállalati alapok igénybevételével az V. ötéves terv során 60 százalékkal növeli termelését a Taurus. Ezenbelül a tőkés export háromszorosára, a szocialista export kétszeresére nő. A beruházásokkal /bővítik Budapesten az acélradiálabroncs- gyárat. de a legnagyoDb fel. adat Nyíregyházára vár, ahol 42 hónap alatt mezőgazdasági gumiabroncsgyárat építenek fel. A vállalat döntése az országos és a megyei szervekkel összhangban azért esett Nyíregyházára, mert itt a legjob. bak a lehetőségek új munkahelyek teremtésére. A Szovjetunió közelsége rövidíti az alapanyag-szállítás a meglé. vő gyár szellemi bázisának felhasználása pedig elősegíti a gyártás mielőbbi indítását. Az abroncsgyár építése, a titkárának Joszip Broz Tito elnökhöz, Sztane Dolanchoz, valamint a JKSZ Központi Bizottságához intézett baráti üdvözletét. A szívélyes baráti beszélgetésen — amelyen jugoszláv részről Vladiszlav Obradovics a KB-elnökség osztályvezetője, Svitomir Gáspár ovics budapesti jugoszláv nagykövet, magyar részről pedig Halász József, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagykőgépek beszerzése, szerelése több. mint egymilliárd forintba kerül. Az építkezést az idén ősszel kezdték meg, a tervezett befejezési határidő 1980 első negyedéve. Évente 170 ezer mezőgazdasági gumiabroncsot gyártanak a legmodernebb gyártási eljárások felhasználásával. Jellemzője a technológiának, hogy a fajlagos munkaerőigénye ötöd annyi, mint a jelenlegi nyíregyházi gyárnak. így is mio_ egy 600 új dolgozóval bővül a létszám. A próbagyártást már 1979- ben megkezdik, s 1980-ra már 4 millió rubel és 11,5 millió dollár értékű exportot kívánnak lebonyolítani a Nyíregyházán gyártott mezőgazdasági abroncsokból. A gyár árbevétele közel 900 millió forint lesz. A terveket a VEGY- TERV készíti, az épületek kivitelezője a KEMÉV. a szerevete volt jelen — eszmecserét folytattak a két párt kapcsolatainak fejlődéséről, amelyet pozitívan értékeltek, valamint az együttműködés bővítéséről. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi látogatás hozzájárul a magyar—jugoszláv kapcsolatok további sikeres fejlesztéséhez. A Minisztertanács elnöke ezután látogatást tett a Szerb lést a Gép- és Felvonószerelő Vállalat végzi. A gyártási technológia nyugati licencen alapul. A Taurus az V. ötéves terv végére a mai 44 százalékos abroncsexportot 1980-ra 65 százalékra emeli. Péntekre ünnepi ülésre hívták össze Nyíregyháza város tanácsát abból az alkalomból, hogy a megye- székhely 32 évvel ezelőtt szabadult fel a szovjet csapatok hősi harcai eredményeként. A tanácsülésen Bíró László, a városi tanács elnöke beszédében méltatta az esemény jelentőségét. Elöljáróban felidézte az emberöltővel ezelőtt lejátszódott történelmi eseményeket, és tisztelettel adózott azok emlékének, akik életüket adták szabadságunkért. Történelmi visszaemlékezése során a tanácsülésen elmondotta: nehéz és megfeszített munka volt szükséges ahhoz, hogy Nyíregyháza úgy fejlődjék, ma már igazi nagyvárosi élet színterévé váljék. A múlt sok súlyos örökségét kellett felszámolni ahhoz, hogy ma iparral rendelkező, dinamikusan fejlődő városról beszélhetünk. A szónok a továbbiakban ezeket mondta: — öt év alatt a város szocialista szektoraiban több mint hatmilliárd forintot fordítottunk beruházásokra. Olyan új üzemék épültek meg, mint a HAFE, a Papíripari Vállalat, az új malom, a tejporgyár. Részletesen szólt a kereskedelem fejlődéséről, az új áruházakról, boltokról. — Az elmúlt öt esztendőben — folytatta — 6183 lakást építettünk a városban. Űj városrész nőtt fel, a Jó- saváros, melynek 1970-ben még csak a kontúrjai voltak meg. Nagy eredménye a város negyedik ötéves tervének — hangsúlyozta a városi tanács elnöke —, hogy a megnövekedett népesség kulturális és egészségügyi értelemben is egyre jobban megtalálja számítását Nyíregyházán. öt év alatt 1150 óvodásnak teremtettünk helyet, s ebben nagy szerepük volt a város vállalatainak, intézményeinek, az ő áldozatkészségüknek. Ezt követően a beszéd utalt az óvodai, iskolai körülmények javulására, részletezte az egészségügyi intézmények fejlődését. Beszédének további részében Bíró László vázolta az 5. ötéves terv célkitűzéseit: tervezik 6676 lakás építését, 920 bölcsődei, 1600 óvodai hely kialakítását, az iskolai hálózat bővítését, a kommunális ellátás javítását. A tanács elnöke elismerően tért ki azokra a munkaakciókra, melyeket a lakosság kezdeményezett a város érdekében, s amelyek jelentősen hozzájárulnak a fejlődés ütemének gyorsításához. Kérte a tanácstagokat, hogy a jövőben is legyenek mozgatói ezeknek. Beszédét ezekkel a gondolatokkal fejezte be: — Nagy utat tettünk meg az eltelt 32 év alatt. Ezen az úton voltak akadályok és buktatók is a sikerek mellett. Ma azonban, kegyelettel emlékezve a hősökre, nem feledve szabadságunk árát, (Folytatás a 4. oldalon) „Legfontosabb feladat a tanulás” Tanácskozik a megyei úttörőparlament (Folytatás a 4. oldalon) Egymilliárdos beruházás Aláírták az új nyíregyházi gumiabroncsgyár Az aláírás pillanata. Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta és elfogadta az SZMT-nek az 1976-tól 1980-ig terjedő időszakára vonatkozó nevelési programját. Ezt követően jelentésit hallgatott meg az SZMT és a szakmai megyebizottságok nemzetközi tevékenységéről. Az október 29-i ülésen hagyták jóvá a TIT Szabolcs- Szatmár megyei szervezete és az SZMT között létrejött együttműködési megállapodást. Ezt követően meghallgatta az elnökség az SZMT pénzügyi, gazdasági osztályának jelentését az üdülőjegyek elosztásáról. Tanácskozik a parlament. Előtérben a nyíregyházi járás küldöttei. Beszá' mólónk a lap 4. oldalán. XXXIII. évfolyam, 257. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. október 30., szombat
