Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

1976. október 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A gazdasági munka pártirányítása Tapasztalatok a tiszaberceli Bessenyei Tsz pártvezetőségének munkájáról S zövetkezetünk pártpolitikai munkájának elsőrendű fel­adata a gazdasági munka segítése. A tiszaberceli Bes­senyei Tsz 3084 hektáron gazdálkodik. Termelőszövet­kezetünk gyenge adottságai ellenére ma már 93,2 milliós ter­melési értéket produkál. Pártvezetésünkhöz két alapszervezet tartozik. Az I. szá­mú alapszervezet Tiszabercelen, a Il-es alapszervezet Pasza- bon működik. Párttagságunk létszáma 69. A párttagság ter­melésben való elhelyezkedése meglehetősen szétszórt, mely részben szerencsés is, mert így minden termelési ágazatban dolgoznak párttagok. Másrészt ez a szétszórtság szervezettebb alapszervezeti vezetést igényel. Pártvezetésünk a termelésben hathatós segítséget nyújt a pártalapszervezetek munkájához. Összehangolt — a gazda­sági munka eredményeinek fokozására — cselekvési progra­mot dolgoztunk ki. Ezek megvalósításán dolgozunk. Úgy ítél­jük meg, a gazdasági munka segítésében és végrehajtásában tekintélye van pártvezetésünknek. Ez elsősorban a kommu­nisták áldozatkész munkájának köszönhető. Bátran kezdemé­nyeznek, részt vállalnak a helyi politika alakításában és meg­valósításában. Testületi üléseinkén a gazdasági vezetők rendszeresen be­számolnak a cselekvési programban kitűzött célok végrehaj­tásáról. őszintén feltárják a hibákat, kérik a pártvezetés, a párttagság segítségét. Pártvezetésünk és az alapszervezetek jelentős segítséget adnak a pártcsoportnak. A pártcsoportokat nem csak tájékoz­tatjuk, de kérjük is, hogy a gondokat jelezzék. Ez a kölcsönös információ biztosítja, hogy gyorsan és operatívan tudunk se­gíteni, ahol szükséges. Tapasztaltuk, ha a napirendeket a pártcsoportok megbeszélik, akkor a taggyűléseken születendő határozatok mindig jók. így volt ez a népgazdaságnak is fon­tos növényféleségek termesztésével: jórészt ennek köszönhetők eredményeink. A szocialista brigádok szervezett munkája a termelésben elért sikerek meghatározója. Napraforgóból az elő­irányzott 165 hektárral szemben 206 hektárt termel­tünk, a 20 hektár dohánnyal szemben pedig 24 hektárt ültet­tünk. A szocialista brigádok védnökséget vállaltak a magré­pa és a cukorrépa termesztéséért. A 28 fős Úttörő női Szocia­lista brigád, — akik már háromszor nyerték el az aranyko­szorús címet — a dohány termesztéséért vállaltak védnöksé­get. A szerelőműhely Kossuth szocialista brigádja vállalta a teljes betakarítási munkát, a gépjavításokon túl a kombájno­lást is ők végzik. Munkájuk révén az aratást időben, meghi­básodásból adódó műszaki gépkiesés nélkül végezték. Czene Miklós és Plósz István szerelők SZK—4-es kombájnukkal 3767 mázsa terményt takarítottak be. Ezzel a legjobb teljesít­ményt nyújtották, Most a kukoricabetakarítást végzik. Vass István és ifj. Purgel János John Deer kombájnukkal 6050 má­zsa terményt takarítottak be a nyáron. Most az aprómag-be- takarítás után napi 800 mázsa kukoricát kombájnolnak. Párt­vezetésünk a szocialista brigádok munkáját értékeli. Testü­leti üléseinken visszatérően foglalkozunk tevékenységükkel, szocialista embert formáló munkájukkal és jutalmazásukról sem feledkezünk meg. Szeptemberi pártvezetőségi ülésünk megtárgyalta az őszi betakarítással kapcsolatos teendőket. Határozatot fogadtunk el a nyújtott műszak bevezetésére és a nagy teljesítményű erő­gépek kétműszakos üzemeltetésére. Bár az időjárás hátráltat­ja a vetési és betakarítási munkákat, úgy ítéljük meg, a párt- határozatot időarányosan végrehajtottuk. Tapasztalataink bizonyítják, jó módszer a szocialista bri­gádok védnökségvállalása. E módszer alapján a napraforgó- és kukoricabetakarító kombájnjainkon azok a szerelők dol­goznak most, akik a nyári munkákban a legjobb teljesít­ményt nyújtották. SZK—4-es kombájnjaink napi 300—350 mázsás teljesítményre képesek. John Deer kombájnunk napi teljesítménye pedig meghaladja a 800 mázsát. Kommunistá­ink, erőgépvezetőink komolyan veszik az őszi munkákat és úgy is dolgoznak. A talaj-előkészítésben kiemelkedő teljesít­ményt nyújt Molnár István traktorvezető fiatal párttagunk, aki John Deer traktorával nyújtott műszakban a talaj-előké­szítés zömét egyedül végzi. Horváth Sándor és Gyurics László traktorvezetőink évről évre a cukorrépa-betakarításban és vetési munkákban végeznek kiváló és pontos munkát. Szövetkezetünk legfontosabb és legnagyobb ágazata az ál­lattenyésztés. Termelési értéke 34,3 millió forint. 540 koca­férőhelyes zárt sertéstelepünk évi hízósertés-termelése 9000 darab. Sertéstelepünk termelési értéke 26 millió forint. A ter­vezett tiszta nyeresége 3,3 millió forint. A telep eddigi ered­ménye azt bizonyítja, hogy év végére a tervünket túlteljesít­jük. Az állattenyésztésben dolgozó kollektíva szakmunkások­ból áll és zömmel KISZ-fiatalok. önálló szocialista brigád­ban dolgoznak. Ez a brigád két ízben volt a legeredménye­sebb kollektíva szövetkezetünkben. P ártépítési munkánkban a fiatal szakmunkások képzése, pártaggá nevelése, előtérbe került. Ennek érdekében fiataljaink közül négyen már elvégezték, öten most végzik a marxista-leninista esti középfokú iskolát, melvet a nagyközségi pártbizottság szervezett. Két szakmunkásunk a marxista—leninista esti egyetemen tanul. Pártvezetésünk gondoskodik a káderutánpótlásról és új, fiatal párttagok ne­vetéséről. Bár az őszi betakarítási munkák nagy része még hátravan, pártvezetőségünk úgy ítéli meg, hogy az 1976-os gazdasági évet eredményesen fogjuk zárni. Szilasi Ferenc, a tiszaberceli Bessenyei Tsz pártvezetésének titkára Nagy területen foglalkoznak dohánytermesztés­sel Ajakon. A közelgő hideg éjszakák is sürgetik a még töretlen dohány betakarítását. Képen: a Rubóczki-brigád tagjai törik a dohányt. Képek a földekről Kisvárda környékén sokan termelnek kendert. Az értékes ipari növény betakarítása most fo­lyik. Képen: a dögéi határban a tsz tagjainak háztáji területén csépelik a családok a kender­magot. (Hammel József felvételei) Egymillió forint az „Együtt Nyíregyházáért” számlán 46 ezren végeztek társadalmi munkát Ez év őszén, több mint 46 ezren vettek részt az Együtt Nyíregyházáért, szeptember 25. és október 10. között meg­hirdetett társadalmi mozga­lomban. Az üzemek, vállala­tok dolgozói, az oktatási in­tézmények tanulói és tanárai nagy szorgalommal dolgoz­tak az akció sikeréért. A Kossuth Lajos Szakközépis­kola diákjai a Sóstógyógy­fürdőn, a Blaha Lujza sétá­nyon épülő nyári úttörő- és ifjúsági tábor tereprendezé­sének egy részét már el is végezték. Ezt a munkát ta­vasszal folytatják. A saját termelést végző üzemek, termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok egy része, ahol a társadalmi mun­kások az őszi betakarításban, főként az almaszedésben, szőlőszüretelésben vettek részt, az egy napi kereset munkadíját átutalták az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalom egyszámlájára. Az eddig befolyt összeg megha­ladja az egymillió forintot. A vállalatok és a mezőgaz­dasági üzemek másik részé­nél a számfejtést most vég­zik. Az akciót meghirdető szervezetek ezeknek az ösz- szegeknek a befizetését no­vember elsejére várják. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazda­sági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin vál­toztatni kell. Ezért kérde­zünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Szívós József, a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat üzemszervezési osztályve­zetője. — Ha az ember rááll egy munkára, előbb-utóbb rá­jön, a megszerzett ismere­teit csak egy határig tudja felhasználni. Így történt ez velem is, matematikusi kép­zettségem mellett beirat­koztam a műszaki egyetem szervező mérnöki szakára. Ugyanekkor továbbképe­zik magukat munkatársaim is, mert az üzemszervezés csapatmunka, ahogy mon­dani szoktuk: egy szervező, nem szervező. Jelenleg több, jól képzett szakembe­re van a vállalatnak, akik­kel — a termelési, az anyaggazdálkodási, a gépé­szeti, a szállítási osztályo­kon dolgozókkal — sikeres szervezéseket hajtottunk végre. De ezekből az embe­rekből az elkövetkező fel­adatokhoz jobban ki kell hozni a megszerzett ismere­teket. — Mire gondolok itt? Az ismeretekkel való jobb gaz­dálkodásra. Ilyen vállalati nagyságnál, mint a mienk — évi 270 milliós termelés — el kell felejteni a fejből történő gazdálkodást, mert az csak gátja lehet a to­vább fejlődésnek. Van egy viszonylag kis teljesít­ményű számítógépünk, amellyel operatív, gyors in­tézkedéseket kívánó felada­tokat oldunk meg, többek között hálótervek készí­tését. Ezt a hosszadalmas, adminisztratív munkát ko­rábban kézzel végezték, az­tán százezrekért egy köz­ponti vállalat. Ma már csak azokat a munkákat adjuk bérbe, amelyekkel helyileg nem tudunk megbirkózni. Ezek körét az évek során szűkíteni kell és lehet. Pél­dául úgy, hogy ez év ele­VÁLASZOL; Szívós József jén vezetjük be a rendelés- állomány számítógépes fel­dolgozását, amivel lehetővé vált az anyagosztály dolgo­zóinak, hogy főleg a tény­leges anyaggazdálkodással foglalkozzanak. — A jövő mindenképpen az integrált szervezési mód­szeré, aminek egy töredéke a hálótervezés. Hiszen hiá­ba tudjuk programozni az időt és a kapacitást, ha nem tudjuk, mikor küldjék az anyagot. Négy—öt évre van szükség ahhoz, hogy ezeket az elképzeléseket va­lóra váltsuk, az adottsága­ink és képességeink össze­hangolásával. — Az tény, egyre nő a magasabb végzettségű szakemberek száma, de még nem tudatosodott minden­kiben az, hogy saját érde­kében szervezze a munká­ját és kezdeményezzen. Ezért a sok jó ötlet csak háromnegyed részében va­lósul meg. Régóta találha­tó a vállalatnál a raklapos téglaszállításra vonatkozó szakirodalom, de csak két éve alkalmazzuk a mód­szert. A problémát megol­dottuk, s mint kiderült, az országban az elsők között. A bevezetés nem ment si­mán, mert az emberek fél­tek, hogy így kevesebbet fognak keresni. Az órabér­emelés után azonban már senki sem akart téglát kéz­zel szállítani. Több, jó öt­let megvalósítása múlik te­hát egy-egy láncszem hiá­nyán, s ehhez kell a kol­lektíva, a kezdeményező. S csak ekkor válhat a szer­vezés komoly erővé a vál­lalatok kezében. — Látja ezt a kristálytisz­ta, aranysárga színű folyadé­kot? ... Ez a világ legtökéle­tesebb hajnövesztő szere. Ezt a csodaszert Brazília főváro­sában, Limában aranyérem­mel tüntették ki ... Na, mit szól? — Lima Peru fővárosa, nem Brazíliáé — jegyeztem meg szerényen. — Az mellékes! — legyin­tett dühösen Karmazsin. — Maga mindig mellébeszél és lényegtelen dolgokon lovagol, azért nem viszi semmire. Fontos itt az, hogy ezzel a hajelixirrel vagyonokat fo­gunk keresni. — Én is? — kérdeztem. — Magát beveszem feles­társnak. Szeretem, ha a munkatársaim megvannak elégedve a jövedelmükkel. . Na, mármost, ami a maga munkakörét illeti, maga lesz a „használat utáni’’ fej... — Ezt nem értem. — Mit nem lehet ezen ér­teni? Beállítunk ketten a ve­vőhöz, maga elmondja, hogy egy hónappal azelőtt, mi­előtt ezzel a csodaszerrel be­kente volna a fejét, éppen olyan kopasz volt, mint én, a „használat előtti" fej... Erre a pali megveszi a haj­növesztőmet, azt garantá­lom. — De mi lesz, ha nem hi­szik el a mesét? — Az ki van zárva! Ha kell, én mint tanú, akár a szavamat is adom ... — És mi lesz, ha valami komolyabb garanciát kér­nek? — aggályoskodtam. — Akkor maga ott marad zálogba. Ezt persze nem kell szó szerint venni, mert hi­szen senki se lesz bolond magát hetekig etetni... Tud jól enni? — Hát Istenem... — Na, akkor nyert ügye van: másnap már kirúgják, efelől nyugodt lehet. Kétségbeesve néztem kö­rül. Az az átkozott villamos még mindig nem jött. — De Karmazsin! — Kiál­tottam. — Én nem kérek egy olyan üzletből, amellyel csak úgy kirúgják az embert. Karmazsin Ede megütköz­ve nézett rám: — Hát akkor, hogy akar Pesten karriert csinálni?! És fejcsóválva otthagyott. H. F. 14 csodaszer ^ z a nap is rosszul kez­dődött. A körúti v>illa- mosmegállónál Kar­mazsin Edébe botlottam. — Jó, hogy jön! — csapott le rám mo­hón Karmazsin. — Éppen magára van szükségem. Szőr. nyű, mennyi haja van magá­nak — tette hozzá minden átmenet nélkül, enyhe un­dorral a hangjában. — Pe­dig minden rendes ember előbb-utóbb megkopaszodik. Az érett férfi sorsa egy bol­dogtalan házasélet és lassú kopaszodás... — Még én is megkopaszod, hatom, ha eljön az ideje — mentegetőztem. — Ha eddig várt, most már ne siessen vele — in­tett le nagylelkűen Karma­zsin, akinek egyetlen szőrszál se rútitotta el merészvonalú, kissé degeneráltan ható ko­ponyáját. — Most pont szük­ség lesz a hajára. Ezzel piszkosszürke, zava­ros kotyvalékkal teli üveget húzott elő a zsebéből, és áhí­tattal így folytatta:

Next

/
Thumbnails
Contents