Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-23 / 251. szám
1976. október 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A gazdasági munka pártirányítása Tapasztalatok a tiszaberceli Bessenyei Tsz pártvezetőségének munkájáról S zövetkezetünk pártpolitikai munkájának elsőrendű feladata a gazdasági munka segítése. A tiszaberceli Bessenyei Tsz 3084 hektáron gazdálkodik. Termelőszövetkezetünk gyenge adottságai ellenére ma már 93,2 milliós termelési értéket produkál. Pártvezetésünkhöz két alapszervezet tartozik. Az I. számú alapszervezet Tiszabercelen, a Il-es alapszervezet Pasza- bon működik. Párttagságunk létszáma 69. A párttagság termelésben való elhelyezkedése meglehetősen szétszórt, mely részben szerencsés is, mert így minden termelési ágazatban dolgoznak párttagok. Másrészt ez a szétszórtság szervezettebb alapszervezeti vezetést igényel. Pártvezetésünk a termelésben hathatós segítséget nyújt a pártalapszervezetek munkájához. Összehangolt — a gazdasági munka eredményeinek fokozására — cselekvési programot dolgoztunk ki. Ezek megvalósításán dolgozunk. Úgy ítéljük meg, a gazdasági munka segítésében és végrehajtásában tekintélye van pártvezetésünknek. Ez elsősorban a kommunisták áldozatkész munkájának köszönhető. Bátran kezdeményeznek, részt vállalnak a helyi politika alakításában és megvalósításában. Testületi üléseinkén a gazdasági vezetők rendszeresen beszámolnak a cselekvési programban kitűzött célok végrehajtásáról. őszintén feltárják a hibákat, kérik a pártvezetés, a párttagság segítségét. Pártvezetésünk és az alapszervezetek jelentős segítséget adnak a pártcsoportnak. A pártcsoportokat nem csak tájékoztatjuk, de kérjük is, hogy a gondokat jelezzék. Ez a kölcsönös információ biztosítja, hogy gyorsan és operatívan tudunk segíteni, ahol szükséges. Tapasztaltuk, ha a napirendeket a pártcsoportok megbeszélik, akkor a taggyűléseken születendő határozatok mindig jók. így volt ez a népgazdaságnak is fontos növényféleségek termesztésével: jórészt ennek köszönhetők eredményeink. A szocialista brigádok szervezett munkája a termelésben elért sikerek meghatározója. Napraforgóból az előirányzott 165 hektárral szemben 206 hektárt termeltünk, a 20 hektár dohánnyal szemben pedig 24 hektárt ültettünk. A szocialista brigádok védnökséget vállaltak a magrépa és a cukorrépa termesztéséért. A 28 fős Úttörő női Szocialista brigád, — akik már háromszor nyerték el az aranykoszorús címet — a dohány termesztéséért vállaltak védnökséget. A szerelőműhely Kossuth szocialista brigádja vállalta a teljes betakarítási munkát, a gépjavításokon túl a kombájnolást is ők végzik. Munkájuk révén az aratást időben, meghibásodásból adódó műszaki gépkiesés nélkül végezték. Czene Miklós és Plósz István szerelők SZK—4-es kombájnukkal 3767 mázsa terményt takarítottak be. Ezzel a legjobb teljesítményt nyújtották, Most a kukoricabetakarítást végzik. Vass István és ifj. Purgel János John Deer kombájnukkal 6050 mázsa terményt takarítottak be a nyáron. Most az aprómag-be- takarítás után napi 800 mázsa kukoricát kombájnolnak. Pártvezetésünk a szocialista brigádok munkáját értékeli. Testületi üléseinken visszatérően foglalkozunk tevékenységükkel, szocialista embert formáló munkájukkal és jutalmazásukról sem feledkezünk meg. Szeptemberi pártvezetőségi ülésünk megtárgyalta az őszi betakarítással kapcsolatos teendőket. Határozatot fogadtunk el a nyújtott műszak bevezetésére és a nagy teljesítményű erőgépek kétműszakos üzemeltetésére. Bár az időjárás hátráltatja a vetési és betakarítási munkákat, úgy ítéljük meg, a párt- határozatot időarányosan végrehajtottuk. Tapasztalataink bizonyítják, jó módszer a szocialista brigádok védnökségvállalása. E módszer alapján a napraforgó- és kukoricabetakarító kombájnjainkon azok a szerelők dolgoznak most, akik a nyári munkákban a legjobb teljesítményt nyújtották. SZK—4-es kombájnjaink napi 300—350 mázsás teljesítményre képesek. John Deer kombájnunk napi teljesítménye pedig meghaladja a 800 mázsát. Kommunistáink, erőgépvezetőink komolyan veszik az őszi munkákat és úgy is dolgoznak. A talaj-előkészítésben kiemelkedő teljesítményt nyújt Molnár István traktorvezető fiatal párttagunk, aki John Deer traktorával nyújtott műszakban a talaj-előkészítés zömét egyedül végzi. Horváth Sándor és Gyurics László traktorvezetőink évről évre a cukorrépa-betakarításban és vetési munkákban végeznek kiváló és pontos munkát. Szövetkezetünk legfontosabb és legnagyobb ágazata az állattenyésztés. Termelési értéke 34,3 millió forint. 540 kocaférőhelyes zárt sertéstelepünk évi hízósertés-termelése 9000 darab. Sertéstelepünk termelési értéke 26 millió forint. A tervezett tiszta nyeresége 3,3 millió forint. A telep eddigi eredménye azt bizonyítja, hogy év végére a tervünket túlteljesítjük. Az állattenyésztésben dolgozó kollektíva szakmunkásokból áll és zömmel KISZ-fiatalok. önálló szocialista brigádban dolgoznak. Ez a brigád két ízben volt a legeredményesebb kollektíva szövetkezetünkben. P ártépítési munkánkban a fiatal szakmunkások képzése, pártaggá nevelése, előtérbe került. Ennek érdekében fiataljaink közül négyen már elvégezték, öten most végzik a marxista-leninista esti középfokú iskolát, melvet a nagyközségi pártbizottság szervezett. Két szakmunkásunk a marxista—leninista esti egyetemen tanul. Pártvezetésünk gondoskodik a káderutánpótlásról és új, fiatal párttagok nevetéséről. Bár az őszi betakarítási munkák nagy része még hátravan, pártvezetőségünk úgy ítéli meg, hogy az 1976-os gazdasági évet eredményesen fogjuk zárni. Szilasi Ferenc, a tiszaberceli Bessenyei Tsz pártvezetésének titkára Nagy területen foglalkoznak dohánytermesztéssel Ajakon. A közelgő hideg éjszakák is sürgetik a még töretlen dohány betakarítását. Képen: a Rubóczki-brigád tagjai törik a dohányt. Képek a földekről Kisvárda környékén sokan termelnek kendert. Az értékes ipari növény betakarítása most folyik. Képen: a dögéi határban a tsz tagjainak háztáji területén csépelik a családok a kendermagot. (Hammel József felvételei) Egymillió forint az „Együtt Nyíregyházáért” számlán 46 ezren végeztek társadalmi munkát Ez év őszén, több mint 46 ezren vettek részt az Együtt Nyíregyházáért, szeptember 25. és október 10. között meghirdetett társadalmi mozgalomban. Az üzemek, vállalatok dolgozói, az oktatási intézmények tanulói és tanárai nagy szorgalommal dolgoztak az akció sikeréért. A Kossuth Lajos Szakközépiskola diákjai a Sóstógyógyfürdőn, a Blaha Lujza sétányon épülő nyári úttörő- és ifjúsági tábor tereprendezésének egy részét már el is végezték. Ezt a munkát tavasszal folytatják. A saját termelést végző üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egy része, ahol a társadalmi munkások az őszi betakarításban, főként az almaszedésben, szőlőszüretelésben vettek részt, az egy napi kereset munkadíját átutalták az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalom egyszámlájára. Az eddig befolyt összeg meghaladja az egymillió forintot. A vállalatok és a mezőgazdasági üzemek másik részénél a számfejtést most végzik. Az akciót meghirdető szervezetek ezeknek az ösz- szegeknek a befizetését november elsejére várják. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Szívós József, a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat üzemszervezési osztályvezetője. — Ha az ember rááll egy munkára, előbb-utóbb rájön, a megszerzett ismereteit csak egy határig tudja felhasználni. Így történt ez velem is, matematikusi képzettségem mellett beiratkoztam a műszaki egyetem szervező mérnöki szakára. Ugyanekkor továbbképezik magukat munkatársaim is, mert az üzemszervezés csapatmunka, ahogy mondani szoktuk: egy szervező, nem szervező. Jelenleg több, jól képzett szakembere van a vállalatnak, akikkel — a termelési, az anyaggazdálkodási, a gépészeti, a szállítási osztályokon dolgozókkal — sikeres szervezéseket hajtottunk végre. De ezekből az emberekből az elkövetkező feladatokhoz jobban ki kell hozni a megszerzett ismereteket. — Mire gondolok itt? Az ismeretekkel való jobb gazdálkodásra. Ilyen vállalati nagyságnál, mint a mienk — évi 270 milliós termelés — el kell felejteni a fejből történő gazdálkodást, mert az csak gátja lehet a tovább fejlődésnek. Van egy viszonylag kis teljesítményű számítógépünk, amellyel operatív, gyors intézkedéseket kívánó feladatokat oldunk meg, többek között hálótervek készítését. Ezt a hosszadalmas, adminisztratív munkát korábban kézzel végezték, aztán százezrekért egy központi vállalat. Ma már csak azokat a munkákat adjuk bérbe, amelyekkel helyileg nem tudunk megbirkózni. Ezek körét az évek során szűkíteni kell és lehet. Például úgy, hogy ez év eleVÁLASZOL; Szívós József jén vezetjük be a rendelés- állomány számítógépes feldolgozását, amivel lehetővé vált az anyagosztály dolgozóinak, hogy főleg a tényleges anyaggazdálkodással foglalkozzanak. — A jövő mindenképpen az integrált szervezési módszeré, aminek egy töredéke a hálótervezés. Hiszen hiába tudjuk programozni az időt és a kapacitást, ha nem tudjuk, mikor küldjék az anyagot. Négy—öt évre van szükség ahhoz, hogy ezeket az elképzeléseket valóra váltsuk, az adottságaink és képességeink összehangolásával. — Az tény, egyre nő a magasabb végzettségű szakemberek száma, de még nem tudatosodott mindenkiben az, hogy saját érdekében szervezze a munkáját és kezdeményezzen. Ezért a sok jó ötlet csak háromnegyed részében valósul meg. Régóta található a vállalatnál a raklapos téglaszállításra vonatkozó szakirodalom, de csak két éve alkalmazzuk a módszert. A problémát megoldottuk, s mint kiderült, az országban az elsők között. A bevezetés nem ment simán, mert az emberek féltek, hogy így kevesebbet fognak keresni. Az órabéremelés után azonban már senki sem akart téglát kézzel szállítani. Több, jó ötlet megvalósítása múlik tehát egy-egy láncszem hiányán, s ehhez kell a kollektíva, a kezdeményező. S csak ekkor válhat a szervezés komoly erővé a vállalatok kezében. — Látja ezt a kristálytiszta, aranysárga színű folyadékot? ... Ez a világ legtökéletesebb hajnövesztő szere. Ezt a csodaszert Brazília fővárosában, Limában aranyéremmel tüntették ki ... Na, mit szól? — Lima Peru fővárosa, nem Brazíliáé — jegyeztem meg szerényen. — Az mellékes! — legyintett dühösen Karmazsin. — Maga mindig mellébeszél és lényegtelen dolgokon lovagol, azért nem viszi semmire. Fontos itt az, hogy ezzel a hajelixirrel vagyonokat fogunk keresni. — Én is? — kérdeztem. — Magát beveszem felestársnak. Szeretem, ha a munkatársaim megvannak elégedve a jövedelmükkel. . Na, mármost, ami a maga munkakörét illeti, maga lesz a „használat utáni’’ fej... — Ezt nem értem. — Mit nem lehet ezen érteni? Beállítunk ketten a vevőhöz, maga elmondja, hogy egy hónappal azelőtt, mielőtt ezzel a csodaszerrel bekente volna a fejét, éppen olyan kopasz volt, mint én, a „használat előtti" fej... Erre a pali megveszi a hajnövesztőmet, azt garantálom. — De mi lesz, ha nem hiszik el a mesét? — Az ki van zárva! Ha kell, én mint tanú, akár a szavamat is adom ... — És mi lesz, ha valami komolyabb garanciát kérnek? — aggályoskodtam. — Akkor maga ott marad zálogba. Ezt persze nem kell szó szerint venni, mert hiszen senki se lesz bolond magát hetekig etetni... Tud jól enni? — Hát Istenem... — Na, akkor nyert ügye van: másnap már kirúgják, efelől nyugodt lehet. Kétségbeesve néztem körül. Az az átkozott villamos még mindig nem jött. — De Karmazsin! — Kiáltottam. — Én nem kérek egy olyan üzletből, amellyel csak úgy kirúgják az embert. Karmazsin Ede megütközve nézett rám: — Hát akkor, hogy akar Pesten karriert csinálni?! És fejcsóválva otthagyott. H. F. 14 csodaszer ^ z a nap is rosszul kezdődött. A körúti v>illa- mosmegállónál Karmazsin Edébe botlottam. — Jó, hogy jön! — csapott le rám mohón Karmazsin. — Éppen magára van szükségem. Szőr. nyű, mennyi haja van magának — tette hozzá minden átmenet nélkül, enyhe undorral a hangjában. — Pedig minden rendes ember előbb-utóbb megkopaszodik. Az érett férfi sorsa egy boldogtalan házasélet és lassú kopaszodás... — Még én is megkopaszod, hatom, ha eljön az ideje — mentegetőztem. — Ha eddig várt, most már ne siessen vele — intett le nagylelkűen Karmazsin, akinek egyetlen szőrszál se rútitotta el merészvonalú, kissé degeneráltan ható koponyáját. — Most pont szükség lesz a hajára. Ezzel piszkosszürke, zavaros kotyvalékkal teli üveget húzott elő a zsebéből, és áhítattal így folytatta:
