Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 22. TELEX... I smét magához ragadta a hatalmat Thaiföldön a hadsereg. Azóta ezreket tartóztattak le, a fővá­rost, Bangkokot szüntelenül rendőrkülönítmé­nyek fésülik át, „gyanús személyek” és „felforgató jel­legű” írások után kutatnak; 80 000 rendőr éjjel-nappal riadókészültségben áll. Az országot kormányzó úgyne­vezett „nemzeti reformbizottság” feloszlatta a parla­mentet, felfüggesztette az alkotmányt, betiltotta a lapo­kat. Végül visszaállította a hírhedt kommunistaellenes törvényt, amelynek alapján katonai bíróságok vonják felelősségre egy állítólagos kommunista hatalomátvételi kísérlet részvevőit. THAIFÖLD II puccs következményei A puccs megszervezése és végrehajtása az indokínai térség megfigyelőit a C1A akcióira emlékezteti. A hata­lomátvétel előtt napokkal, buddhista szerzetesnek álcáz­va, hazatért az 1973-ban meg. bukott katonai rezsim feje, Kittkacsom marsall, aki túl­zás nélkül nevezhető Thai­föld leggyűlöltebb emberé­nek. Sűrűsödtek a véres ösz. szecsapások a rendőrség és a baloldali diákok között, akasztások, gyilkosságok so­rozatára került sor. A polgári kormányzat ősz. szeomlása kétségtelenül olyan politikai fejlemény, amely elsősorban az Egyesült Álla­mok délkelet-ázsiai érdekei­nek kedvez. Nem mintha a megbuktatott kormányzat baloldali lett volna. Sőt. ki­fejezetten konzervatív beállí­tottságú volt. A polgári kor­mány külpolitikájának a mó­dosulása megzavarta a wash­ingtoni számításokat. A vietnami háború alatt sok tízezer amerikai katona állomásozott itt, és innen szálltak fel pusztító támadá­saikra a B—52-es óriás bőm. bázók. Mindez meghatározta Thaiföld és Indokína többi országának viszonyát. A vi­etnami, a kambodzsai s a la. őszi nép győzelme után a bangkoki rendszernek el kel­lett ismernie: a további poli­tikája által előidézett feszült, ség csak úgy enyhíthető, ha módosít merev amerikaba- rát irányvonalán, s minde­nekelőtt felszámolja az ame­rikai haderő területén lévő támaszpontjait. A polgári kormány külpolitikáját vé­gül is tényleg rugalma­sabbá, a megváltozott indokínai körülmények­hez jobban illeszkedővé tette. Normalizálta kapcsola­tait Vietnammal. Kambodzsa, val és LaosSszal. s nyitott a kelet-európai szocialista or­szágok irányában is. Akik a puccsot végrehaj­tották, a hadsereg szélsőjobb- oldali, antikommunista veze­tői, épp ezt a változást szem­lélték a legelégedettleneb- bül. Erőszakos hatalomátvé­telük valószínűvé teszi, hogy Thaiföld a jövőben ismét az Egyesült Államok „előretolt délkelet-ázsiai bástyájává” válhat majd. Mindez komoly külpolitikai következmények­kel járhat. Nem véletlenül fi­gyelmeztetett a Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártja központi lapja: „A reakciós katonai csoportnak, ha ke­nyéradói parancsára tovább rágalmazza Vietnamot és nem szünteti be a Thaiföl­dön élő vietnamiak elnyomá­sát. nemcsak a néppel gyűlik meg a baja, viselnie kell bé­kebontó magatartásának kö­vetkezményeit is.” A puccs belpolitikáiig is kiélezi a súlyos társadalmi­gazdasági ellentéteket. A ka­tonai rezsim antikommunis­ta terrorpolitikája még he­vesebbé teheti a baloldali és a jobboldali erők közti küz­delmet, a társadalmi polari­zációt. A bangkoki kormány­zat ellen már évek óta fegy­veres harcot vív az ország északi, nemzetiségek lakta részében a fegyveres parti­zánmozgalom. A katonai rendszer megtorló intézkedé­sei a baloldali diákmozga­lom ellen odavezethetnek, hogy a haladó diákok mind nagyobb számban csatlakoz­nak majd a fegyveres ellen­álláshoz. Thaiföld társadal­mi-gazdasági válságát, a pa­raszti tömegek nyomorát, a munkanélküliséget, az inflá­ciót, a szélsőséges jövedelmi különbségeket a katonai jun­ta aligha fogja megszüntetni megtorló intézkedéseivel. A bangkoki katonai hata­lomátvétel belső és külső kö­vetelményei tehát a követke­zők lesznek: mindenekelőtt fokozódni fog a baloldali erők ellenállása, a töme­gek radikalizálódása az új rendszerrel szemben. Má­sodszor: a puccs hátrányo­san hat majd a délkelet-ázsi­ai országok szövetségének (ASEAN) az újkeletű politi­kájára, amely a szervezet és a felszabadult indokínai ál­lamok kapcsolatainak javítá. sára irányult. Mindent egy­bevetve: a bangkoki katonai rezsim létrejötte komoly bi­zonytalansági tényezőt visz Délkelet-Ázsia politikai éle­tébe. Győri Sándor MOSZKVA Mint már jelentettük, az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán a szovjet fővárosba érkezett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károly meg­kezdte tárgyalásait az SZKP Központi Bizottságában. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottságában a világűr békés felhasználásá­ról folytatott vitában felszó­lalt Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes. Hang­súlyozta, hogy a nemzetközi helyzet fő irányzata válto­zatlanul az enyhülés és bár ezt egyesek esetenként ten­denciózusan félremagyaráz­zák, mégis eredményesen já­rult hozzá a világűr békés felhasználása terén megvaló­suló nemzetközi együttmű­ködéshez. BEIRUT — KAIRÓ A Libanonban csütörtök reggel, közép-európai idő szerint 5,00 órakor hatályba lépett 55. tűzszünetet köve­tően rövid időre elhallgattak a fegyverek, de később — mint nyugati hírügynökségek jelentik — ismét szórványos lövöldözés, ágyúdörgés és lö­vedékek becsapódása volt hallható. Fegyverropogás hallatszott Beirút déli elővá­rosaiból, a főváros keleti és nyugati szektorát egymástól elválasztó zöld vonal térségé­ből és a muzulmán negyed környékéről. BÉCS A közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások részt­vevői csütörtökön az osztrák fővárosban megtartották 115. plenáris ülésüket. Az ülésen felszólalt Nyikolaj Taraszov, a szovjet küldöttség vezető­je. Hangoztatta, hogy a szo­cialista országok készek biz­tosítani a katonai enyhülést az európai kontinensen. ALMA ATA Jumzsagijn Cedenbal, a. Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a nagy népi hu- rál elnökségének elnöke, aki párt- és kormányküldöttség élén a Szovjetunióban tar­tózkodik, csütörtökön Alma- Atában megbeszélést tar­tott Dinmuhamed Kunajev- vel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. Szeberényi Lehel i4 fém REGÉNY 59. — Mennyi idő alatt értünk fel? — kérdezte Hornyák Marci. Buda tanító az órájára né­zett. — Olyan húsz perc lehe­tett. — Órának is tűnt. Teleitták magukat a for­rásból, s indultak vissza. Biz­tosak voltak benne, hogy a két elveszett a bányában vá­rakozik már rájuk; és még majd nekik áll följebb, mint­ha bizony mi sem történt vol­na. De Dombaj Gyurka és Kis Pista nem képzeltek ilyes­mit. És nem is akartak sem­mire gondolni, mert féltek a gondolatuktól. Most is ők voltak elől, s lefele már csak­nem futottak, vitte a lendüle- itüik. Tíz perc alatt leértek. A bánya üres volt és ki­halt. Az árnyék már a rakodót is bekebelezte, a bányabejá­ró két agyagfala közé kú­szott. Most mi legyen? Hová, merre? Nem tudták, mitévők legyenek. Buda tanító idegességében a félig szítt cigarettát eldob­ta, s másikra gyújtott. — Ha ezt tudom... — rá­gódott. — Dehogyis enge­dem! Csak ezt mondogatta. S a fiúk a bakancsuk orrát néz­ték, agyuk dermedt volt. Králik Jozso így szólt: — Én azt mondom, haza­mentek. — Lehet. Minden lehét. — Hogy nem voltunk itt, azt hitték, hogy mi is haza­mentünk. — Könnyen — bólintott Hor­nyák Marci. — Ez a valószí­nű. Kosznovszki Feró szeret­te volna szembeköpni magát. De csak annyit mondott, sö­téten, befelé morogva: — Miattunk van az egész... Szégyen és gyalázat. Dombaj Gyurka és Kis Pis­ta hallgattak. Rettenetesen féltek rossz sejtelmük bizo­nyosságától. Buda tanító az újabb ciga­rettát is eldobta. Döntött: — Nézzük meg még egy­szer. A fiúknak nem nagy ked­vük volt hozzá, de beleegyez, tek; nem vehetik a lelkűkre. Most láncot alkottak, hogy az út két oldalán némi mély­ségben is áttekinthessék az erdőt. A forrásnál találkoztak, ahol a természetadta hatá­rok összeszorították a láncot: a völgyárok szakadékká szű. kült, sőt e szakadék kőfal­ban végződött. Eredmény: semmi. Várták, mi legyen. Buda tanító feltekintett a sziklatömbökből rakott falra, melybe beleverték a szálfák a gyökerüket, felfelé kapasz­kodván. — Menjünk tovább — mondta. Feleletet nem kapott rá. Mintha a szava üres kútba hullott volna. A szemek se mondtak semmit, a szájuk se. Egyikük se járt még a for. ráson túl. És nem is ismer­tek olyat, aki járt. Itt az út vége — ez volt a köztudat. Otthon a faluban. (Folytatjuk) Túl a „csizma" orrán (1.) Szicília sokat áldoz Behunyom a szemem és Szicüiára gondolok. A man­dulafákra, a narancsültetvé­nyekre, a kiugró sziklákkal szegélyezett tengerpartokra a hegytetőkre kúszó települé­sekre. A sárgára szikkadt földekre, a lapos tetejű sárga házakra. A poros kaktusz­fákra, leanderekre, a barack nagyságú szőlőre. Arra a Szicíliára gondolok, amely piszkos és erőszakos, a bűn és gyanakvás hazája. S arra a Szicíliára, amely mo­dern és kulturált, ahol fej­lett az ipar, s ahol virágza­nak a művészetek. Nincs egységes Szicília. Nem csak azért, mert. mint köztu­dott, a sziget keleti, az Ion­tengerre néző része a se­rény, dolgos, a békés vidék, ahol a maffia nem vert gyö­keret, s a lopás, az erőszak oly ritka. Nincs egységes Szi­cília, mert együtt él benne szegénység és fényűzés, a ki­használatlan lehetőségek és a munkanélküliség. Három­ezer év kultúrája és a mai iskolahiány, az ország legna­gyobb olajlelőhelyei és ki­vándoroltak ezreinek család­ja. Behunyom a szemem és Szi­cíliára gondolok. Arra, ami­kor először pillantottam meg a szigetet az olasz „csizma” orrán, az autósztrádáról. Az aranyló napfényben, a tiinta- kék tengerből merész vonalú part emelkedik ki. A vizen óriási kompok, hajók. Az egyik hajóra vonatot tolnak. A másik most indul buszok­kal, teherautókkal. A luxus­hajó Nápolyból érkezett. Autók tülkölése, türelmetlen tülekedés, kiabálás a komp körül. A három kilométeres tengerszorost félóránként mindkét partról induló komphajók szelik át. Villa San Giovanmiban, a szárazföldi átkelőhelyen már „szicíliai” a hangulat. Han­gos, erőszakos 6—8 év körüli fiúk ostromolnak cigarettáért, aprópénzért. Aztán felajánl­ják: megtisztítják autóbu­szunk ablakait. A sofőr tilta­kozására játékos-komoly ma­nőverbe kezdenek. Egyikük magyaráz, a másik az autó­busz hűtőjére igyekszik, s már locsolja is a vizet az ab­lakra. Sofőrünk elzavarja őket, de csak néhány lépés­nyire hátrálnak, s újabb tá­madásra indulnak. Végül is a harmadik fiú egy szál ciga­rettáért elzavarja társait. De ő se jár jobban, a másik ket­tő üldözőbe veszi, s végül is a túlerő győz, elveszik a már összegyűrt, tépett, töredezett cigarettát. A Scylla nevű komphajón kelünk át mi is, a COOP- _TOURIST által szervezett el­ső szicíliai út magyar turis­tái. Hangos dohogással elin­dul a komp. Mindenki a fe­délzetre! És kitárul, kibomlik a déli párából az első szicí­liai város, Messina. Szicíliai táj. A tintakék tengerből me­redek sziklák emelked­nek. A sziklákkal, szigetekkel, homokos plázzsal szegélye­zett partokat körbeutazzuk. A tengerparton jórészt autó­sztráda vezet. A városokban elegáns szállodák. Az étter­mekben illatosán fűszerezett ételek. Szicüia sokat áldoz, de még többet vár az idegenfor­galomtól. Különös, hol buja növényzetű, hol sivatagian kopár vidékei, kellemes klí­mája, festői települései, aranyló mozaikos templomai, görög romvárosai, az Etna lávafolyamai igazi vonzerőt jelentenek. Ősszel jártam Szicíliában, de Szicíliában nincsen ősz, csak nyár van és tavasz. A folyók kiszáradnak a szinte afrikai nyárban. De ahol ön­tözéses gazdálkodást folytat­nak, óriásira nő a termés. A tengerpart tele van narancs-, citrom- és mandulaültetvé­nyekkel, mandulafákkal. A szicíliai a világ legjobb, leg- ízesebb narancsa. Itt terem a diónagyságú tejfehér man­dula. Süteményeket, különle­ges édességeket sütnek a mandulából. S kiváló üdítő ital a gyümölcsből kipréselt, édesített mamdulatej. Szicília igazi kincse az olaj. Erre alapul ipara — ez adja néhány városa viszony­lagos gazdagságát. Olajat, petróleumot, vegyi anyago­kat szállítanak a nagy kikö­tők. De Szicíliában igen sok a munkanélküli — s még mindig innen kerül ki a leg­több vendégmunkás és ki­vándorló. A szigetet sokszor pusztí­totta földrengés, háború. A természeti csapás olykor egész városokat törölt el a föld színéről. De felépültek újra és újra, mint Messina, vagy a déli parton Ragusa. Régi és újabb háborúk tize­delték a városokat, de ezek is felépültek és élnek. Szicíliában, ahol oly dúsan ontotta a természet szépsé­geit, ahol annyi az ember ál­tal teremtett barokkos pom­pa — a házakon, palotákon, templomokon, a képeken, a Szobrokon — az emberek is pompakedvelők, dús fantá- ziájúak. Nemcsak folklorisz- tikus látvány a pirosra-sár- gára-kékre festett, s felcico- mázott ló által húzott kétke­rekű kocsi. A kocsi oldalára történelmi jeleneteket, csatá­kat, filmsztárokat, énekese­ket, szent jeleneteket feste­nek. A városok utcáin, mint színes diadalkapuk, este sok­színű lámpafüzérek gyullad­nak ki, s energiatakarékos­ság ide, energiatakarékosság oda, a szicíliai városok estén­ként fényárban úsznak. S a hold és a csillagok is sokkal nagyobbak, fényesebbek, mint másutt. Kádár Márta A díszes kocsit felcicomázott ló húzza.

Next

/
Thumbnails
Contents