Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

1976. október 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Harc a cukorbetegség ellen Korunk gyakori betegsége a cukorbetegség, amelynek érdekes jellemzője. hogy tudjuk az okát. általában is­merjük a kezelés módját, de a megszüntetésére irányuló próbálkozások eddig még nem vezettek eredményre. Kétségtelen, hogy az anyag­csere zavarában nyilvánul meg, amelynek az a lényege, hogy a szervezet a táplálék­kal bevitt szénhidrátokat nem képes értékesíteni, tehát fel­szaporodik a vérben. A vese innen kiválasztja, tehát meg­jelenik a vizeletben is. Mint. hogy azonban a cukor oldá­sához vízre van szükség, mi­nél több cukrot választ ki a vese, annál több folyadékra van szüksége a szervezetnek. Növekszik tehát a vizelet mennyisége, ezért a beteg szomjazik és sokat kell innia. A cukor felhasználását a szervezetben a hasnyálmi­rigy hormonja, az inzulin te. szí lehetővé. Cukorbetegség tehát elsősorban akkor lép fel, ha zavar támad a has­nyálmirigy inzulintermalése- ben. bár újabban az agyala­pi mirigy és egyéb belső el- választású mirigy zavarát is feltételezik a cukorbetegség létrejöttében. Felismerték azt is. hogy a betegség gyakran öröklődik, és azt is, hogy az utóbbi év­tizedekben különösen szapo­rodott a cukorbeteg nők szá­ma. Ez késztette arra az NDK kutatóit, hogy különös gon­dot fordítsanak a cukorbe­teg terhes nőkre, akik szü­lés után gyermekükkel az el­ső heteket egy erre a célra lé. tesített intézetben töltik. Az intézet működésének máris megvan az eredménye: a ve­szélyeztetett csecsemők ha­landósága a minimálisra csökkent. Az NDK-ban egyébként 17 éve rendszeres nyilvántartást vezetnek a cu­korbetegekről. amely lehető, vé teszi a betegség korai fel­ismerését és hatásos kezelé­sét. 1969-ben létesítették a Gerhardt Kutsch Központi Cukorbeteg-gondozó Intéze­tet. amely irányítja az NDK- ban a cukorbetegség leküzdé­sére irányuló kutató- és gyó­gyítómunkát. Az intézet szo­ros kapcsolatot tart fenn a szocialista országok hasonló kutatóintézeteivel. Képünk az intézet csecsemőosztályán készült. „Vasszerkezet" — alumíniumból Az alumínium felhaszná­lása világszerte évről évre növekszik. Érthető ez a tér­hódítás. hiszen az alumíni­umra nem csupán az jellem­ző, hogy könnyű, hanem szá­mos egyéb kiváló tulajdonsá­ga is van: jól alakítható, szi­lárd stb. Á felhasználási és technológiai lehetőségeket azonban sokszor még a szakemberek sem ismerik eléggé. Alumíniumrácsos szer­kezeteket ma már nemcsak a megszokott, sajtolással kia­lakított elemekből készítenek, hanem hidegen hengerelt, többféle alakú alumíniumle­mezekből is. Megfelelő tech­nológiák alkalmazásával az alumíniumlemez szilárdsági értéke nemcsak eléri, de meg is haladja a szokásos sajtolt elemeket. A különféleképpen hajlított lemezidomok össze­illesztéséhez újfajta kötési módokat is kidolgoztak már. Napjainkban a távvezeték- tartó oszlopokat is gyártják már alumíniumból. Ennek a szokásos vasoszlopoxkal szemben sokféle előnye van. Viszonylag könnyű, így — különösen a nehezen megkö­zelíthető területekre — akár helikopterrel is elszállítható. Továbbá — mivel az alumí­nium nem rozsdásodik — ezt az oszlopot sem festeni, sem karbantartani nem kell. Ez nem csupán költségmeg­takarítást jelent, hanem a vasoszlopok karbantartásakor gyakori áramütés lehetősé­gét is kizárja. A szakembe­rek szerint nagy jövő vár az alumínium távvezetéktartó oszlopokra. Hazánkban különösen in­dokolt. hogy a különböző iparágak az eddiginél több alumíniumot alkalmazza­nak, hiszen az utóbbi évek során egyre növekedett a rendelkezésre álló alumíni­um mennyisége. Több or­szágban már családi házak építésére is felhasználják az alumíniumot. Poliuretán hab. anyaggal párosítva kiváló szi. getelő képességű panelek ké­szíthetők a fényes, polírozott felületű alumíniumlemezből. Szovjet mesterséges holdak az óceánkutatás szolgálatában Az űrkutatásban élenjáró országok /napjainkban speciális óceánkutató mesterséges holdakat fejlesztenek ki. Meteoroló­giai mesterséges holdak eddig is végeztek méréseket az óceánkutatás számára. Az óceánkutató holdak a hullámok irányát, magasságát, a tengeraramlásokat, az ár-apály jelen­ségeket mérik, felderítik a szennyező forrásokat, illetve fel­mérik a szennyezés irányát, kiterjedését. Figyelemmel kísé­rik a jéghegyek úszási irányát, fontos meteorológiai mérése­ket is végeznek az óceánok felett, vizsgálják az óceán és az atmoszféra egymásra hatását. Ezenkívül adatokat szolgáltat­nak a tengerhalászat számára a halpadok tartózkodási helyé­ről és felmérik a világtengerek egyéb biológiai erőforrásait. Az óceánkutató holdak méréseiket, illetve kutatási mun­kájukat részben légifényképezési módszerekkel, tehát pán és színes filmre, valamint hamis színes filmre végzik. Számos műszerük az emberi szem számára nem látható tartomány­ban dolgozik. A távérzékeléses módszerek közé tartoznak a televíziós rendszerek, valamint az optikai-mechanikai leta­pogató berendezések. Az óceánkutató holdak fontos műszerei az infravörös ér­zékelő berendezések, amelyeknek segítségével a végtelen óceánok felületének hőképét rajzolják meg. Fontos adatokat kapnak így az óceánok hőmérsékletéről, a tengeráramlások sodorta víztömeg hőfokáról. Távérzékeléses módszerekkel mu­tatják ki az óceánok szennyezését is. Az infravörös felvéte­lek a sarki tengerek jégviszonyairól és vízhőmérsékletéről adnak tájékoztatást. A meleg és a hideg tengeráramlatok pon­tos felmérésével a nagy tömegű hal- és planktonelőfordulások helyeit is meg lehet állapítani infravörös felvételekkel. A Szovjetunióban az új ötéves terv időszakában komoly kutatási feladatokat hajtanak végre a szovjet óceánkutató holdak és űrlaboratóriumok. Elsősorban az óceánok dinami­kai jelenségeit, a biológiai erőforrásokat kutatják, valamint fokozottan ügyelnek az óceánok szennyezésére. Több kísérlet közül kettőt emelünk ki. A „POLYMODE” közös szovjet—amerikai kísérlet során szeretnének magyará­zatot kapni azokra az örvénylési jelenségekre, amelyeket a szovjet óceánkutatók még 1970-ben fedeztek fel a világten­gerek egyes részein. Egy másik kísérlet a „PIGAP” során az óceánok és az atmoszféra egymásra hatását figyelik és ezek' nek dinamikáját mérik a világűrből. Kísérleti állatok Az orvostudomány, az élet­tani és gyógyszertani kutatá­sok igen sok kísérleti állatot használnak fel munkájukhoz. Ezeknek a kutatásoknak a hátterében mindig az ember áll, az állatokon végzett meg­figyelések, kísérletek ered­ményeit az ember érdekében használják fel. Tulajdonkép­pen biológiai modellnek kell felfognunk a laboratóriumi "állatokat, eszköznek, és a tudomány nem az állatok természetére kíváncsi első­sorban, hanem az ettől füg­getlenül kiváltott hatásokra. Az állat szerepe tehát tulaj­donképpen egy műszer sze­repéhez hasonlítható. Sokféle állat alkalmas kí­sérleti célra. Persze csak akkor jöhet szóba, ha vi­szonylag olcsó, könnyen tart­ható, szaporítható, kezelhe­tő és a szükséges időben és mennyiségben mindig ren­delkezésre áll. Elsősorban a háziasított gerincesek, a ku­tya, a macska, a nyúl és a baromfi használata terjedt el, majd később az egér, a patkány, a tengerimalac, il­letve az aranyhörcsög. Képünkön tengerimalaccal végzett immunológiai kísér­let látható az egyik NDK- kutatóintézetben. Ezt a Kö­zép- és Dél-Amerikában ho­nos állatot a spanyol hódítók a peruiaknál már mint házi­asított állatot találták. A ba­rátságos, csinos kis állatot Amerika felfedezése után hamarosan áthozták Európá­ba. Évente sok millió tenge­rimalac válik a tudomány ál­dozatává. Kitűnően alkalma­sak orvosi, állatorvosi, gyógyszervegyészeti munká­ban, amikor a járványos be­tegségek mechanizmusát és gyógyszerek hatását kísérle­tezik ki. 1} s v-r j ji—•-—n. *■ , i . : r—:—=r—_ ..-----­^ r<i s FA Bőrbetegségek megelőzése Az 1976-os év szeszélyes Idő­járása gyakran próbára tette a szőlőskertek, lugasok művelőit. Hol az aszály sanyargatta a szőlőtőkéket, hol a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék veszélyeztette a tér. mést. A változékony időjárás kedvező feltételeket biztosított egy rendkívül agresszív kóro­kozó, a szürkerothadás (Bot­rytis cinerea) elhatalmasodá­sához. A szürkerothadást oko­zó gomba az ép bőrszöveteken és sebeken keresztül hatolt be a növényekbe. (A gomba fejlő­déséhez nedves, párás környe­zet szükséges.) Különösen a vé­kony héjú és tömött fürtű faj*? tákon terjed gyorsan (Ezerjó, Kadarka stb.) melyeknél a bo. gyó héja a sok esőtől elvéko­nyodott vagy felrepedt. A meg­támadott bogyókon szürkés- barna, penészes bevonat jele­nik meg, előrehaladottabb rot­hadása folyamán az egész fürt elpusztulhat. (A fürt egy egér szőrzetére emlékeztető bundát kap, mely érintésre szinte el- porzik a széthulló spórák tö_ megétől.) A betegség olyan gyorsan terjedhet, hogy az egész termés szinte napok alatt rothadni kezd. tönkre megy. Ebben a súlyos helyzetben csak ..kényszerszürettel” menthetjük meg a termés még ép, egészséges részét. Ameny- nyiben közepesen rothadt a termés úgy pl. 100 kg szőlőre feldolgozás előtt 1—2 dkg porí­tott borként szórjuk: erjedés előtt ülepítésre 2 dkg-ot számít­sunk hektoliterenként; első fejtéskor 1 dkg. második fej­téskor 0,5 dkg borként oldjuk fel hektoliterenként. Ez össze­sen 5,5 dkg hl kristályos bor­kénadag a bor készrekezelésé. ig. A jó bor helyes kénezéssel születik, a kénezéssel sok bőr­betegséget és borhibát meg­előzhetünk. A kén a bor kivá­ló, engedélyezett fertőtlenítő és tartósító szere. Kénezésre pori-* tott borként (kálium metaszul- fitot) használjunk. Ez a készít­mény 10 dkg-os tasakos kisze. relésben kerül forgalomba. A borkén adagolását hektolite­renként az alábbi útmutató alapján végezhetjük (a borkén­hez kapható ill. mellékelt I. csapott kanál = 1 dkg): szüre­teléskor egészséges, édes must­hoz 1 adag = 1 dkg; kissé rot­hadt termés esetén 1,5 adag; rothadt termés nyálkázásához 3 adag. Vörös, törkölyös musthoz, héjon erjesztés előtt 2 adag; friss must egyhetes szállításá­hoz hűvös időben 4 adag; bo­rok fejtésénél gyenge kénezés 1 adag; borok fejtésénél köze­pes kénezés 2 adag; borok fej. téssénél erős kénezés 3 adag; beteg (ecetes, tejsavas, barna- törött. záptojásszagú) borok kezelésére 2*—4 adag. Az előírás szerint adagolt por alakú borként kevés mustban, vagy borban teljesen feloldjuk és a kénezendő mustban illet­ve borban elkeverjük. A fel nem használt borként tartal­mazó tasakot a mellékelt ka. pocssal lezárva, száraz, hűvös helyen tároljuk. Széles Csaba, mg. főiskola Meztelen csigák A meztelen csigákkal eddig nem sokat foglalkoztunk, pe­dig kártételük igen jelentős, és igen sok bosszúságot, kárt okoznak a kistermelőknek. Jel­lemző rájuk, hogy testüket nem fedi meszes anyagból kiala­kult „csigaház”. Testüket ned­ves anyagból kialakított burok- fedi. A ház körül általában há­rom fajuk található meg, me­lyek károsítják a nagy gonddal és munkával megtermelt zöld­ségnövényeinket. Ezek: a pin­celakó meztelen csiga, vagy meztelen csiga és a kerti mez­telen csiga. Biológiájuk megegyező. Hím- nős állatok, de általában ide­gen megtermékenyítéssel sza­porodnak. Tojásaikat csomók­ba rakják nedves, párás nap­fénytől mentes helyre. A tojá­sokból kikelő állatkák a szü­lőkkel együtt károsítják a kü­lönböző zöldségnövényeink le­velét, vagy gyökerét. A PINCELAKÖ MEZTELEN CSIGA kizárólag a nedves, hű­vös pincék lakója. Ott él ahol a különböző gyökérzöldségek, burgonya, alma téli tárolása a legkedvezőbb. Nappal a fény hatására rejtett életet él. Besö- tétedés után, illetve az éjjeli órákban jön elő rejtekhelyéről, és rág tipikus furatokat a rak. tározott termékekbe. A kifej­lett példányok 10—15 cm hosz. szúságot is elésük. A pincelakó meztelen csiga lelenléte termé­szetes nappal is jól észlelhető, mert haladási útját jelzi az utána megmaradó gyöngyház­fényű nyálkacsík. Amennyi­ben tehát a gondosan elraktá­rozott zöldségféléken (sárga­répa, burgonya, alma. karalá­bé. stb.) ezt a jelenséget ta­pasztaljuk. biztosra vehetjük, hogy a pincében a meztelen csigák megtelepedtek. A mez­telen csigáknak kitűnő szagló- érzékük van. és már több mé­ter távolságból is érzékelik a megfelelő táplálék jelenlétét. Bizonyos vegyi anyagok pl. metaldehid különösen erősen vonzák őket. VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉ­GEK: Ma már vannak kész kémiai termékek, melyek a meztelen csigákat kitűnő hatásfokokkal pusztítják. Ilyenek pl.: a GÉ- SAL, a DELICIA — SCHEC­HEN — EX. Mindkét készít­mény kész granulátum. Sajnos e növényvédő szerek ma még a kereskedelemben nem kapha, tők. mert a termelők részéről '— ismeret hiányában — igény nem merült fel. Természete­sen a védekezés lehetősége a kész kémiai termékek hiányá­ban is megvan. Ilyenek Dl.: a mészpor. fahamü. porrá őrölt rézgálic, marhasó, konyhasó, szuperfoszfát. A raktározásra szánt és megvédendő termé­künk helyéről távolítsuk el a kártevőket. Ez elvégezhető lel­kiismeretes takarítással, majd körül az előbb említett — és beszerezhető — anyagokkal. A NAGY MEZTELEN CSIGA tápnövénye a legkülönbözőbb üvegházi és fóliasátor alatt ter­mesztett, illetve hajtatott nö­vény, de a szabadföldi kultú­rákat is megtámadja. Párás, nedves mikroklímát igényel. Kifejlett állapotban a 20 cm-es nagyságot is eléri. Színe szür­kés- vagy barnásfekete. Háti részén kisebb-nagyobb fekete foltok találhatók. A KERTI MEZTELEN CSIGA kimondottan sok tápnövényü faj. Kiskertekben kártétele igen jelentős. Szinte minden zöldségnövényt megtámad és szívesen fogyasztja a szamócát is. Teste csupán 4—5 cm hosz- szú, színe leggyakrabban hús­színű. Hasonlóan a töDbi faj­hoz tojásokkal szaporodik. Legeredményesebben a már korábban említett metoldehid tartalmú granulátumok kiszó­rásával védekezhetünk. Általá­ban 10—15 darab granulátumot kell kiszórni négyzetméteren­ként a zöldségnövények sorai közé. A jövő évi növényvédő szer biztosítása érdekében, már most kell a helyi AGROKER felé az igényeket jelezni, hogy ezek beszerzése a keres­kedelmi szerveink fel tudjanak készülni. Erre a legalkalma­sabb szervezetnek a kertbará. tok klubját tartanánk. Prak" tikusnak a 1—5 kg-os kiszere­lés látszik. Dr. Fodor Tamás Geológusok — tenger alatti munkája A KGST-tagországok geo­lógusainak koordinációs köz­pontja Rigában működik. A szervezet a tengeri geológia és geofizika kérdésével fog­lalkozik. Az INTERMORGEO — ahogy a szervezetet neve­zik — a tengerek és az óceá­nok medre alatt található kőolaj-, földgáz-, vas-, man­gán- és bauxitkészletek fel­tárásán fáradozik. 1973 és 1975 között több mint 30, kü­lönböző intézmény kutatói vettek részt a munkában. A kontinentális talapzat és a világóceán térségében 13 ex­pedíció dolgozott; ezekben a szocialista országok geológu­sai vettek részt. Lengyelor­szág, az NDK és a Szovjet­unió javasolta, hogy hozzák létre a Petrobaltik ne­vű szervezetet, a Balti-ten­ger kontinentális talapzatá­nak kutatására. A közös munkának már hagyományai vannak. 1975- ben Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió geológusai a Balti-tengeren, a Novator nevű szovjet hajó fedélze­tén próbálták ki a mély ré­tegek kutatásához készült legmodernebb felszerelése­ket. A tengerek alatti kőolaj­kutatásban részt vesz az ösz­szes érdekelt KGST-ország. A két „kontinentális” állam, Csehszlovákia és Magyaror­szág is segíti a kutatómun­kát. Ennek fő célja, hogy el­lássák a tagországok népgaz­daságát a legfontosabb ásvá­nyi nyersanyagokkal. Mind­ez lehetővé teszi azt is, hogy tovább bővüljön — a hosszú távú célprogramok alapján — az együttműködés a geo­lógia minden területén. ÚJDOHSáGOK »Mám KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents