Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

4 KELET-M AGYARORSZÁG 1976. október 21'. Amerikai üzletember tárgyalásai Moszkvában Brezsnyev fogadta Hämmert A szovjet—amerikai ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lődése szempontjából ko­moly jelentőséget tulajdo­nítanak Moszkvában annak a találkozónak, amelyre szer­dán a Kremlben került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára és Armand Hammer amerikai üzletember, az Ocsidental Petroleum Com­pany elnöke között. A kremlbeli találkozóról kiadott hivatalos közle­mény szerint Leonyid Brezsnyev aláhúzta a két or­szág közötti egyenjogú és kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatok fejlesztését cél­zó szovjet politika követke­zetességét. Kiemelte a nagy volumenű gazdasági kapcso­latok jelentőségét a szovjet- amerikai viszony általános stabilitása, valamint az egye­temes béke megszilárdítása szempontjából. „Ahhoz, hogy a dolgok ebben az irányban fejlődjenek, természetesen kölcsönös óhaj és kölcsönös erőfeszítések szükségesek” — állapította meg Brezsnyev. A „tárgyszerű és baráti légkörben” megtartott esz­mecsere után Hammer — aki vasárnap óta tartózkodik üz­leti úton Moszkvában — a szovjet vegyipari miniszté­riumban folytatott tárgyalá­sokat. A GIS nyilatkozata a portugáliai helyzetről Portugáliában nem lé­tezik katonai alternatí­va a hatalmon lévő alkotmányos kormánnyal szemben. Minden olyan tö­rekvés, amely arra irányul, hogy katonai kormányt állít­sanak a szocialista párti ka­binet helyébe, kedvez a jobb­oldali önkényes katonai ha­talomátvételnek — állítja szerdán kiadott nyilatkozatá­ban a Szocialista Interven­ciós Csoport (GIS) nevű bal­oldali szervezet. (A PKP kongresszusi tézistervezeté­ben ezzel a formációval po­litikai együttműködést java­solt.) Az Antunes őrnagy értel­miségi köréhez sorolt GIS vezetői felhívták a közvéle­mény figyelmét arra, hogy a jobboldal következetes ak­namunkát folytat a fegyveres erők kötelékében. A GIS „szocializmus felé mutató demokratikus átme­ 11 netet” és a „dolgozók de­mokratikus hatalmát” tartja céljának — összhangban az alkotmánnyal. Ennek érdeké­ben még akkor is nélkülöz­hetetlenül fontosnak tartja a szocialista kisebbségi kor­mány megtartását, ha nem is ért egyet valamennyi intéz­kedésével és nem támogatja feltétel nélkül. A GIS „kri­tikai éberségre” intett Soa­res kabinetjével szemben, de leszögezte: a baloldalnak nem szabad veszélyeztetnie a kormányt. A szervezet közleményé­ben végül megállapítják, hogy a jobboldal érdeke a szocialista párt egységének megbontása. A baloldalnak segítenie kell abban, hogy a szocialista párt október vé­gén esedékes kongresszusán elszigetelődjenek a jobbra kacsintó erők és megmarad­jon a párt egysége. Tyras levele: Belátom, mennyire tévedtem... H 11 A szovjet hatóságok ez év szeptember 1-én őrizetbe vették Jean-Christian Tyras francia állampolgárságú fo­tóriportert, aki Moszkva egyik forgalmas pontján szovjetellenes röpcédulákat terjesztett. Az eset nagy port vert fel nyugaton, a polgári sajtó heves kampányba kez­dett, Tyras ártatlanságát hangoztatva és a helsinki megállapodások megsérté­sével vádolva a Szovjetuniót. Ezekre az állításokra ala­posan rácáfolt a francia fo­tóriporternek az a levele, amelyet a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­géhez címzett és amelyet szerdán teljes terjedelemben közölt a Pravda és a Kom- szomolszkaja Pravda. Tyras, akit — mint leve­lében írja — megtévesztett a szovjetellenes propagan­da, önként vállalkozott a felforgató anyagok terjeszté­sére. Az első csalódás akkor érte, amikor a poggyászában a CIA-val szoros kapcsolat­ban álló „népi munkásszö­vetség” propagandaanyagá­val megérkezett a szovjet fő­városba, és ott a nyugati pro­paganda állításaira élesen rácáfoló életet, jól öltözött embereket, tisztaságot, lük­tető forgalmat, gondozott ut­cákat, tereket, parkokat ta­lált. Letartóztatása is szo­katlan körülmények között ment végbe: nem rendőrök, hanem két utcai járókelő kí­sérte az őrszobára. Kihallga­tása sem úgy zajlott le, mint azt korábban, hasonló ese­tekről szóló „beszámolók” alapján elképzelte. Tiszta, kényelmes szobában helyez­ték el. a vizsgálatot vezető rendőrtiszt nem megfélemlí­téssel, a külföldön annyit emlegetett „kegyetlen kínzá­sokkal”, hanem nyugodtan, udvariasan, felsorolt bizonyí­tékokkal késztette beismerés­re. Belátva, mennyire téved­tem — írja végül a francia riporter —, kérem, fogadják legőszintébb bocsánatkéré­semet. Remélem, legközelebb szerencsésebb körülmények között látogathatok el a Szovjetunióba. Előbb azon­ban, Franciaországba haza­térve, mindent megteszek hogy elmondjam az igazságot a szovjetellenes csoportok szégyenteljes tevékenységé­ről. Szeberényi Lehel i4 fém REGÉNY 58. Maguk se tudták, miért kiáltanak a bokroknak, mi­kor úgyse vártak onnan fele­letet. Órája már, hogy a ve­zér eltávozott. És hogy Anyicska is eltávozott. És ez most szöget ütött a fejükbe, noha úgy tettek, mintha eszükbe se jutott vol­na. De többekben megköny- nyebbülést okozott. Ezek úgy gondolkoztak: előkerülnek maguktól is. És a fancsali 6zemük árulkodott a gondo­latukról. Csak ketten topogtak nyug­talanul, a sietős indulással lábukban. Kis Pista volt az egyik és Dombaj Gyurka a másik. Semmi kedvük se volt pajkos gondolatokhoz. Ók tudták, amit tudtak és semmi jót nem reméltek. — Gyerünk már! — sürge­tett Kis Pista. — „Ha ugyan meg tudjuk még akadályoz­Képtávírón érkezett ELLSBERG ÜDVÖZLI A BÉKEMENET RÉSZ­VEVŐIT. Az Egyesült Államok vietnami agresz- sziójára vonatkozó titkos Pentagon-dokumentu­mok publikálója, Daniel Ellsberg Washington­ban, a hadügyminisztérium épülete előtt üdvö­zölte az Amerikán átvonult békemenetet, amely a leszerelésért és a társadalmi jogokért emelte fel szavát. LETARTÓZTATÁSUK THAIFÖlBöN. A kato­nai junta emberei tovább folytatják a letartóz­tatásokat Thaiföldön. A képen: diákvezetőket vesznek őrizetbe. (Kelet-Magyarország telefotó) E lszánt csoportok repülőgépeket rabolnak el, kül­földi nagykövetségeket szállnak meg. A bécsi OPEC-székház elleni támadás, a dél-malukkui terroristák hollandiai von, í eltérítése, az ugandai En- tcbbében történi cselekmények mind-mind felvetik a nemzetközi terrorizmus elleni harc fontosságát. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az APN szovjet sajtóügynökség, nemzetközi jogi szakértője. Nemzetközi terrorizmus: A megelőzés és a meghiúsítás problémái ni” — gondolta, de nem mondta. Semmi kétség, hogy most számol le Zsatjka a lánnyal a múltkoriért. Ketten voltak ott Dombaj Gyurká­val, mikor a vezér megszé- gyeníttetett. De nem tett erről egyikük sem említést. És a szemük­ből se lehetett kiolvasni sem­mit, mert nem is mutatták a szemüket. Elsőnek vágtak fel a med­dőhányón, miután Gyurka a lapátját csákányra cserélte. A csákány nyele nedves lett a tenyerétől. El volt szánva. Azt mondta magában: „Elég volt belőled!” Feltolult a szí­vébe a sok megaláztatás és sértés, amit Zsabkától visel­tek sűrű hencegései során. — Ne szaladjatok úgy! — kiáltott Buda tanító. Alig tudta őket követni. Fújtatott és lihegett, s bokorról-bokor- ra kapaszkodott. A nap eltűnt, az erdő hű­vös lehelete megcsapta őket. Dobogó szívvel nyomultak a sűrű szálfák közé. Mint maroknyi csapat utat vág az ellenséges hadrend 6Űrű fa­lában. Keréknyomok vittek erede­tileg a forráshoz. De a kerék­nyomokat fű nőtte be. Ma­dársóska és kék harangvirág, és a sarjnövényzet mind több helyt összeborult fölöttük. Újra meg újra bokrok alá bújtak a nyomok, s ha elő­bukkantak, lélegzetet venni, máris elöntötte őket a sáf­rány, beszőtték a ragadós kú- szók. S a harangvirág lám­pásai kék derengést világí­tottak. — Hahó!... Hahó! — kiál­toztak, s a rengeteg vissza­zengte a kiáltást. — Ha bolondok lennének felelni! — mondta Králik Jo- zso. — Lehet, hogy közbe meg már visszamentek. — Lehet. A madársóska között kis csermely csobogott. A forrás vize. Az út már szakadékos partoldalban vitt. Nagy kö­vek gurultak rá, ezeket át- lépdesték. Közben forgatták a fejüket, fürkészték az er­dőt, de az oly sűrű volt, hogy alig engedett belátást. — Kár a strapáért — szólt megint valamelyik —, holt­biztos, hogy visszamentek. Erre kórusban tettek pró­bát: — Zsabkááá! Anyicskááá! A szakadékos partoldalban elzúgott a kiáltás. Elzúgott hosszan, elhalón, aztán csend lett. — Menjünk azért a forrá­sig — mondta Buda tanító; jobbjával a Laco gyereket ölelte magához oltalmazólag, Manapság a nemzetközi terrorcselekményekről szóló jelentések, bármilyen sajná­latos is, megszokott jelen­séggé váltak. Minden új ter­rorcselekmény általános fel­háborodást vált ki, mivel ár­tatlan emberek szenvedését és pusztulását okozza. A kér­désnek azonban egy fontos politikai oldala is van. A nemzetközi terrorcselekmé­nyek feszültté teszik az ál­lamok közötti kapcsolatokat, súlyosan veszélyeztetik az ál­lamok biztonságát, és a nem­zetközi béke megsértéséhez vezethetnek A nemzetközi terrorcselek­mények elszaporodása szük­ségessé teszi a megelőzésük­re és meghiúsításukra irá­nyuló hatékony kollektív in­tézkedéseket. EZt a problé­mát már hosszú ideje tanul­mányozzák az ENSZ-ben. A nemzetközi terrorizmus kér­désével foglalkozó különbi­zottság, amelyet a közgyűlés 3034. számú határozata alap­ján alakítottak meg, mind ez ideig nem tudta betölteni megbízatását, nem tudott ki­dolgozni mindenki számára elfogadható konvencióter­vezetet a nemzetközi terro­rizmus elleni harcra. Az államok többsége szük­ségesnek tartja egy ilyen nemzetközi okmány kidolgo­zását. A bizottság megállapí­totta: a nemzetközi terro­rizmus elleni harcra az egyes országok szintjén hozott in­tézkedések elégtelenek, nem­zetközi intézkedéseket kell hozni, mivel a megelőzés és .meghiúsítás szükségessé te­szi minden állam együttmű­ködését. Az elmúlt évtizedekben történtek kísérletek a nem­zetközi jogi szabályozásra. A második világháború után a terrorcselekményeket tör­vényen kívül helyező jogi elv egy sor okmányban megerő­sítést kapott. Kiemelkedő hely illeti meg a nemzetkö­zi jog elveinek 1970. évi dek­s most érezte tenyere alatt a gyerek remegését. Laco már kezdettől vonakodott jönni, de ellenkezni se mert, meg maradni se egyedül. — Ne félj, míg minket látsz — mondta Buda tanító, s reszelt a hangja. Már csak a léptük recse- gett-ropogott. ök maguk nem szóltak. A torkuk beszorult. A keréknyomok megsza kadtak. végképp elvesztek. Csapás vezetett a forráshoz, s a kövek természetadta lép­csői. Odalenn dús fű nőtt, te­nyérnyi élénkzöld fű, s kerek kis fény hullott rá a magas­ból a szálfák nyílásán át. Az erdő mintha kürtőt nyitott volna a forrás felett. Megálltak a gyepnél. Lát­szott, hogy leheverték, de a nyom Lacóé is lehetett. Álltak, hallgatóztak, für­késztek. S nem hallottak mást, csak a víz csobogását; nem láttak mást, csak a szálfák szürke egyhangúságát, s az évezre­des sziklák mozdulatlan üldö- gélését a víz felett. A kannát keresték a szemükkel. Králik Jozso felfedezni vélte a guru­lós nyomát; némi bevágódás látszott a vékony humuszon, mely Jozso szerint a kanna peremétől származott. Egye­bet nem találtak. (Folytatjuk) larációját, amely kimondja: „Minden állam köteles tar­tózkodni a terrorcselekmé­nyeknek más álamban való szervezésétől, bátorításától, támogatásától, vagy az eb­ben való részvételtől, illetve attól, hogy saját területén megtűrje az ilyen cselekmé­nyek elkövetését célzó szer­vező tevékenységet.” Termé­szetesen már korábban szü­lettek nemzetközi jogi érvé- nyi megállapodások. Ilyenek voltak azok a konvenciók, amelyek az úgynevezett „lé­gikalózkodás” megakadályo­zását irányozzák elő; a kü­lönleges védelmet élvező sze­mélyek, köztük a diplomaták és mások elleni bűncselek­mények megakadályozásáról és e bűncselekmények meg­torlásáról szóló egyezmé­nyek. A már meglévő megállapo­dások értelmezésekor és al­kalmazásakor, mind pedig a nemzetközi terrorizmus elle­ni harcra vonatkozó új meg­állapodások kidolgozásakor és elfogadásakor több fontos kérdést tisztázni kell: 1. Az adott esetben kizá­rólag a nemzetközi terroriz­musról van szó, s követke­zésképpen a terrorizmusnak azok a megnyilvánulásai, vagy azok az egyéb erősza­kos cselekmények, amelyek az államok belső hatásköré­be tartoznak, a vizsgált probléma keretein kívül es­nek­2. Megenged! tetlen a nem­zetközi terrorizmus fogalmá­nak kiterjesztése a gyarmati országok és népek nemzeti felszabadító hauára, a meg­szállt területen a megszálló­val szemben való ellenállás­ra és a dolgozóknak jogaik és szabadságuk védelmében való fellépéseire. 'A népek szabadságáért küzdő harcosok, a megszál­lókat hazájuk területéről fegyverrel kiűzni megkísérlő harcosok akciói törvényes válaszok azokra az erősza­kos terrorcselekményekre, amelyeket a gyarmatosító ál­lamok követnek el, hogy el­nyomják a nemzeti felszaba­dító harcot, a megszállással szembeni ellenállást. 3. A nemzetközi terroriz­mus nem korlátozható a po­litikai indítékokból elköve­tett terrorcselekményekre, mivel a köztörvényes bű­nözők által végrehaj­tott terrorcselekmények (zsarolás, a bűncselekmény elkövetéséért járó igazságos büntetés elől való szökés gtb) nem kevésbé veszélye­sek az államra. 4. A nemzetközi és nemze­ti törvényeknek megfelelően az államok tegyenek meg minden lehetségest a nem­zetközi terrorcselekmények megelőzésére, elkövetésük esetén pedig biztosítsák a bűnöző büntetésének végre­hajtását, függetlenül tette el­követésének színhelyétől. Ezek azok az általános el­vek, amelyek a nemzetközi terrorcselekmények megelő­zésének és meghiúsításának kérdéséhez kapcsolódnak. A nemzetközi * terrorizmus el­leni harc hatékonyságának növelése szempontjából nagy jelentősége lenne továbbá olyan kétoldalú szerződések megkötése is, amelyek ki­mondanák, hogy a terroris­tákat ki kell adni annak az országnak, amelynek ál­lampolgárai. V. Menzsinszkij, a nemzetközi jog professzora APN—KS

Next

/
Thumbnails
Contents