Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 19. Fiatal pedagógusok parlamentje Nemcsak az üzemekben, téeszekben, hivatalok­ban tartanak idén ősszel ifjúsági parlamenteket — az elmúlt héten a.fiatal pedagógusok is par­lamentre gyűltek össze Nyíregyházán a négyes számú általános iskolában. Körülbelül százötven ifjú tanár, tanító és óvónő ült a teremben — Nyíregyháza tizenhat^ általános iskolájából és huszonnégy óvodájából érkeztek. Sok más tár­sukat is képviselték az ifjúsági parlament kül­döttei. Bevezetőként Fodor Géza, a városi tanács művelődésü­gyi osztályának vezetője tar­tott beszámolót, melyben hangsúlyozta: a fiatal peda­gógusok helyzetében különös kettősség van. Egyrészt ma­guk is fiatalok, hiszen sokuk nemrég került ki az iskola­padból, másrészt pedig fia­talokkal foglalkoznak, az ő nevelésükért felelősek. Ezután szólt a fiatal peda­gógusok helyzetéről Nyíregy. házán. A bérezésről (mellyel nem elégedettek a pályakez­dők), a jutalmazásokról (melyből jócskán jut az ifjú pedagógusoknak is), az élet- és munkakörülményekről (melyek Nyíregyházán döntő részben jók, bár a megye- székhelyen sem egyenlő színvonalon áll minden is­kola felszereltsége). A beszámolót a megjelent fiatalok felszólalásai követ­ték. Sokuknak volt mondani­valója — Borbély Zsigmond csodálkozásának adott han­got, hogy sok üdülőjegy ilyenkor, tanév közben áll­na rendelkezésére a pedagó­gusoknak. Horváth Sándorné azt javasolta: hozzanak lét­re a megyeszékhelyen egy klubot a fiatal pedagógusok­nak. Veréb Judit az óvónők Kovács Istvánná munkájának elismerésével' kapcsolatosakat. — Gondot jelent többünk számára a továbbtanulás, pontosabban annak fedezé­se. A rendeletek szerint sa­ját zsebből kell fizetnünk a költségeket, -ami nem köny- nyű a 2100 forintos fizetés­ből. A másik kérdésem is sok fiatalt érint: miért nem kapnak több anyagi támoga­tást a városi fiatal pedagó­gusok lakásvásárláshoz vagy -építéshez? Végül egy érde­kes dologra hívtam fel a fi­gyelmet — elsősorban fiatal Szakács Lászlóné társaimét. A fiatal pedagógu­sok is kaphatnak „Kiváló pedagógus” kitüntetést, ha kiérdemelték — viszont tudo­másom szerint erre nemigen volt még példa... Szakács Lászlóné, a nyír­egyházi 21. számú óvodában dolgozik már négy éve. — 1972-ben érettségiztem, s utána képesítés nélkül kezdtem a munkát az óvo­dában. Rá egy évre felvettek esti tagozatra, tavaly el is vé­geztem a főiskolán az óvónő­képzőt. 22 éves vagyok, és hiányzik a szervezett ifjúsá­gi élet. Elég aktív voltam diákkoromban a KISZ-ben, — most is sok fiatal között dolgozom, hiszen tizenhárom 30-on aluli van az óvodánk­ban. közöttük hét óvónő. Ezért javasoltam az ifjúsági parlamenten: mielőbb hoz­zunk létre KISZ-szervezetet a fiatal pedagógusok számá­ra, ahol több teret kapnánk a közéleti szereplésre, egy­más megismerésére, a moz­galmi életre. T. Gy. Kik kaphatnak felárat? Gyarapodott a sertésállomány Eredményes a megbízotti rendszer A háztáji sertéstenyésztési, hízlalási és értékesítési fel­adatokról tárgyaltak a nyír­egyházi járási hivatal és a húsipari vállalat képviselői az érdekelt gazdaságok és ér­tékesítő szövetkezetek szak­embereinek bevonásával. A húsipari vállalat április­ban kezdte meg az úgyneve­zett megbízotti rendszer ki­építését a megyében. 140 ter­melőszövetkezettel és ÁFÉSZ, szel kötöttek megbízotti szer­ződést. A szerződés értelmé­ben a vállalat megbízásából a termelőszövetkezetek vég­zik a háztáji és kisegítő gaz­daságok sertéstenyésztésével kapcsolatos feladatokat júli­us elsejétől. Szerződést köt­nek, s ennek megfelelően bo­nyolítják a sertésfelvásárlást, közreműködnek a koca- és süldőállomány kihelyezésé­ben. ‘A szerződéskötések után jelentősen megnövekedett a megyében a kocaállomány. Az állatforgalmi és húsipari vállalat a szaporulatot fel­vásárolja. így a negyedik ne­gyedévben 18—20 ezer darab süldő felvásárlásával szá­molnak, ebből mintegy tíz­ezret a nyíregyházi járásból, ahonnan a megye sertésál­lományának a negyven szá­zaléka kerül ki. A november 30-ig leszerződött és január, február hónapban leadott süldő után az átadó 3 forint időszaki felárat kap. A nem szerződött sertéseket is átve­szi a vállalat és azokba a termelőszövetkezetekbe, ahol hely és igény van. elő­nyös feltételek mellett kihe­lyezi. Több termelőszövetkezet és ÁFÉSZ már eddig is szoro­san együttműködött a háztá­ji és kisegítő gazdaságokkal. A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet ebben az évben 1600 felvásárolt ser­tést ad át a húsipari válla­latnak: a tiszalöki Szabad­ság Termelőszövetkezet 1200- at, és ugyanennyit a tisza- eszlári Kossuth Termelőszö­vetkezet is, az Üjfehértói ÁFÉSZ ötszázat, a Lenin Termelőszövetkezet pedig 600 sertést. A szövetkezetek se­gítséget nyújtanak az érté­kesítésen túl a takarmány­ellátásban is. A nyíregyházi járás területén eddig a tava­lyi 30 millió forinttal, szem­ben már 44 millió forint ér­tékű keveréktakarmányt és közel tízmillió forint értékű szemes takarmányt értékesí­tettek. (s. b.) Rendhagyó lakógyűlés R endhagyónak tűnő lakógyűlés volt a Guszev-lakótele- pen. A Hazafias Népfront 12-es számú alapszervezete rendezte, az ott élő cigánylakosságnak, azzal a céllal, hogy közösen vitassák meg a gondokat, és azokra együtt ke­ressenek megoldást. Városunk egyik legrégebbi lakótelepén sok cigánycsalád él. Életkörülményeikről — az állandó munkaviszonyból szár­mazó jövedelmük, és lakáshelyzetük alapján — elmondhatjuk, hogy jók. Az együttélés, a közösségi élet írott es íratlan sza­bályainak megtartásával azonban még baj van. Sok a rend­bontó. A lakás- és személyi higiéniájuk még sok kívánni va­lót hagy maga után. A veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek száma is magas. Több mint húszán vettek részt a fórumon. Elmondták, hogy sok családi viszály okozója a lakótelepen lévő presszó, ami valójában kocsma, s ahol ittas embereket és kiskorú gyermekeket is kiszolgálnak. A fűszerbolt előtt is naponta látható az italozók népes tábora. Ennek egyik oka. hogy az üzletet elárasztouák szeszes ital­lal. Javasolták: a Guszev-lakótelepen lévő közműve­lődési könyvtár körülményein változtassanak. Bő­vítésre szorul. Elsősorban a gyerekek miatt volna ez sürgető, kevesebbet ténferegnének céltalanul az utcán, ha a könyv­tár érdekes programmal tudná őket vonzani. Asszonyok kí­vánsága volt: legyen fodrászüzlet is a lakótelepen. Kérték, hogy az ingatlankezelő vállalat számolja fel a lakásokban lé­vő hiányosságokat. Szóltak a környék kietlenségéről, hogy hiányoznak a virágágyások, a lakótelep nincs parkosítva, eh­hez pedig társadalmi munkájukkal is szívesen nyújtanának segítséget. Az összejövetel arra is jó volt, hogy bebizonyítsa: nem csak központi intézkedésekkel, külső erők hatására lehet célt érni a cigánykérdésben, hanem legalább olyan hatásos, ha bevonják őket sorsuk irányításába, meghallgatják és elfo­gadják ügyüket előbbrevivő javaslataikat. Soltész Ágnes panaszát tolmácsolta: minden szabadságukat nyáron kell kivenniük, holott év közben is szükség lenne olykor pár napra. Sorakoztak a kérdé­sek: szó esett a gyermekgon­dozásin lévő fiatal pedagó­gusok továbbképzéséről (pon­tosabban annak hiányáról), az óvónők szervezett sporto­lási lehetőséget sürgettek, mások a szerződéses ifjú ta­nítók, tanárok helyzetéről beszéltek. Két felszólalást szándéko­san hagytunk a végére, bár Szakács Lászlóné és Kovács Istvánná az elsők között je­lentkeztek. A parlament szü­netében rövid beszélgetésen mondták el újra felvetései­ket. Kovács Istvánná a 12. szá­mú iskola tanára több kér­dést is feszegetett: a tovább, tanulással, a lakáshelyzet­tel és a fiatal pedagógusok — Halló, ott Galja? — Nem kérem, rosszul tárcsázott. — Bocsánatot kérek, őszintén szólva már régen álmodozom egy ilyen kelle­mes tévedésről. És önt hogy hívják? — Valja. — Nagyszerű. Mit csinál ma este Valja? — Nincs különösebb ter­vem. — Akkor üssük el közösen az estét! Hétkor a távírdá­nál. Megfelel? — Mit képzel? Hisz egyál­talán nem is ismerjük egy­mást. Hogy fogunk egymás­ra találni? — Újság lesz a kezemben, Valja. — Mostanában mindenki­nél az van. És mi lesz az új­ságban? — Egy üveg bor. — Milyen? — Eredeti, szőlőből készült remek bor. — összetéveszthetem. Min­denkinél ilyet látni az utób­bi időben. — Portói megfelel? — Félek, elkerüljük egy­mást. —Rubin? — Nem, nem ismerem fel önt ez alapján. — És mi a véleménye a li­kőrről? — Jobb, de nem az igazi. — Akkor... Valja, pezsgőt fogok tartani a kezemben. — Az ön vonalai már kez­denek kirajzolódni előttem. Még egy-két apróság és min­dent megfejtettem. Mégis, úgy gondolom, hogy valami jobban észrevehetőt hozzon magával. — Konyak, mondjuk 3 csillagos, lehet jó vezérlő csillag? — Lehetni lehet, de csak az 5 csillagos. És mi lesz a másik kezében? — Enyhén sózott uborka. — Nem a legmegfelelőbb. — Akkor két citrom, jó? — Ragyogó! Csak még né­hány vonása nem elég vilá­gos. — Egy doboz bonbon ki­emelhet a tömegből, Valja? — Attól függ, milyen. — Például „Buraveszt- nyik”. — Pfuj. ' — Csokoládé? — Arról már akár messzi­ről is felismerhetem önt. — így hát velem kapcso­latban minden világos. És önnek mi lesz a kezében, Valja? — Egy piros táska. — Minden nő piros táskát hord. És abban mi lesz? — Személyigazolvány. — Remélem, állandóra be­jelentett városi lakcímmel. r— Természetesen. — Mi lesz még a táskában? — A szívem kulcsa. — Csak? — A kétszobás lakásom kulcsa. — Mindössze? — A „Zsigulim” kulcsa. — Elég is lesz. Valja. Én önt akár csukott szemmel is felismerem. De miért kell húzni az időt hétig? Talál­kozhatnánk akár azonnal is a házasságkötő teremnél. — Rendben. Megegyeztünk? Megjelent a Lityeraturna- ja Gazjetában. Fordította: Laczik Mária V. Kotyenko: \A ra ■ Ellenőrzés a fogyasztó­kért „A társadalmi ellen­őrök több figyelmet és megbecsülést érdemel­nének.” Ez olvasható ab­ban a jelentésben, amely az SZMT-elnökség egyik legutóbbi ülése elé ke­rült. Akadnak társadalmi ellenőrök, akik saját ke­rékpárjukon járják a tanyavilág boltjait vagy éppen a városperemi üz­leteket, a cukrászdákat, presszókat, ABC-ket, s jelzik az illetékeseknek, miben várnak sürgős in­tézkedést. A vásárlók, a fogyasztók színvonalas ellátása, a hibák feltárá­sa és orvoslása aligha képzelhető el társadalmi ellenőrzés nélkül. Jelen­tős segítséget nyújtanak ezek az elkötelezett em­berek az állami szervek­nek, s a kereskedelem­nek egyaránt. Legtöbbet talán mégis a fogyasz­tók, a vásárlók köszön­hetnek nekik, mert első­sorban az ő érdekeikben emelnek szót, járnak el. A szakszervezetek me­gyei bizottságai Sza­bolcsban tavaly 220 tár­sadalmi ellenőr részére szerveztek egynapos tanfolyamot. Ez év első felében már egyhetes bentlakásos tanfolyamon oktatták a legfontosabb tudnivalókra őket. Van törekvés arra, hogy a társadalmi ellen­őrzés rangját növeljék* csak még több anyagi le­hetőséget kellene bizto­sítani részükre a társa­dalmi ellenőrzés haté­konyabb végzéséhez. Eb-' ben az esztendőben már több mint 1100 ellenőr­zést végeztek, s a hibák feltárásával segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten javuljon a lakosság el­látása, szúvonalasabb, kulturáltabb legyen a kiszolgálás, bővüljön a választék. Az üzletek ellenőrzési naplóiba bejegyzett ész­revételek, mutatják: nem hiába jártak ott az el­lenőrök. Minden harma­dik boltban észrevéte- leztek valamit. A hiá­nyos áruellátást vagy a lejárt szavatosságú élel­miszerek árusítását ki­fogásolták, másutt az árjelzések hiányát, a tisztaságot, vagy éppen a súlycsonkítás ellen szól­tak. A társadalmi ellenőr­zés, a társadalmi ellen­őrök munkája révén ma­rasztaltak el 32 esetben különböző szabálysértő­ket. Jelzéseik révén fi? gyelmeztetett mulasz­tókat a kereskedelmi fel­ügyelőség és pénzbírság­gal sújtotta azokat, akik vétségeket követtek el a vásárlókba vására. F. K. „Rendteremtés” ásónyéllel A bál hajnali kettőig tartott Ballcányban. A résztvevők haza­indultak, de néhány száz méter után a biriek és a cibak- pusztaiak összeverekedtek. Meglátta ezt a 18 éves Boros La­jos, akit a helyi református temp^ lom perselyének kifosztása miatt próbára bocsátottak, a többszö­rösen büntetett előéletű 26 éves Váradi János és a 19 éves Hor­váth János, aztán ásót, karót, vasrudat fogtak és ezzel akartak „igazságot teremteni”. A verekedők elszaladtak, egy fiatalember azonban, aki nem vett részt a verekedésben, hanem az út másik oldalán állt, ottma­radt. Amikor Borosék odaértek, egyikük a vasruddal, másikuk az ásóval esett neki, s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 8 hétig volt beteg utána. Borost 1 év 4 hónap, Váradit 1 év, Hor- váthot 8 hónap börtönre ítélték. Váradinak fegyházban kell le­tölteni büntetését, Horváth bün­tetésének végrehajtását próba­időre felfüggesztették. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents