Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
1976. szeptember 5. KELET-MAGYARORSZÁG 9 NÉPMŰVÉSZET A DIVATBAN. Népi hímzéseink nemcsak otthonunkat, környezetünket szépítő kézimunkákon jelennek meg, de egyre inkább helyet követelnek a divatban is. Színházi ruhától kezdve a farmernadrágig, oldaltarisznyától estélyi táskáig találkozunk a szemet gyönyörködtető, üde színekkel, motívumokkal. A bőrből való, szűcsök által készített felsőruhák (suba. ködmön, bekecs) mellett kedvelt viselet volt a cifraszűr, mellyel manapság már csak múzeumban találkozhatunk. Mintánk régi bihari cifraszűr részlete, melyen a szép kompozíció virágai piros és bordó színűek, a le- vélzet világos- és sötétzöld. A minta igen alkalmas mellény, oldaltáska, tarisznya díszítésére. Orvosi tanácsok Áz elsődleges sebellátás és a sebek utókezelése A sebellátás egyidős az emberiség történetével és az orvostudománnyal. Hosszú út vezetett el a kuruzslóktól a tapasztalati és a tudományos sebellátásig. Sajnos az elsősegélynyújtó tanfolyamok, a tömegkommunikációs eszközök — televízió és rádió — nem hatottak a társadalmi tudatra és súlyos hibákat követnek el mind az elsősegélynyújtásban, mind a sebek utókezelésében. Milyen hibákat látunk? Nap mint nap előfordul, hogy a sebeket és a különböző testtáji zúzódásokat ecetes vízzel, ill. ecettel borogatják. Súlyos hiba, és téves felfogás az, hogy az ecet, vagy ecetes víz a sebeket fertőtleníti, vagy zúzódás esetén a fájdalmat csökkenti és gyógyító hatása van. A balesetsebészek a helytelen alkalmazás miatt a sebek környékének benzinnel, vagy jóddal való lemosását is ellenzik, mert óvhatatlanul is bejuthat a sebbe a benzin, vagy a jód és köztudomású mindkettőről, hogy szövetkárosító hatása van, nem beszélve a beteg nagy fájdalmáról, melyet ekkor érez. Azt már sikerült elérnünk, hogy a sebre vattát nem tesznek. Újabb, súlyos hibaként jelentkezik az első sebellátásnál a sebhintőporok rendszeres használata. Bármilyen szép reklámmal jelentetik meg a gyógyszergyárak a sebhintőporok alkalmazásának előnyeit, a szakorvos számára, és a beteg gyógyulása érdekében, szigorúan el kell vetnünk ezek használatát. Az első ellátás alkalmával kenőcsöt sem szabad használni. Külön kell beszélnünk az égési sérültek ellátásáról. Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy legtöbb hibát az égési sérültek ellátásánál követnek el. Naponta észleljük — még egészségügyi dolgozóknál is — a tojásfehérje, az olaj, a liszt és legkülönbözőbb kenőcsök alkalmazását e sérülteknél. Azt mondhatjuk, hogy ezek az ártalmak több fájdalmat okoznak a betegnek, mint maga az égési fájdalom és a sebkezelés. Az az elsősegélynyújtó jár el helyesen, aki a sebre steril fedőkötést tesz és orvoshoz irányítja a sérültet. Bármilyen kenőcsöt. vagy port alkalmaz, csak hátráltatja a szakorvosi ellátást, mert a sebszélek egyesítése előtt az idegen anyagokat el kell távolítani a sebből, mely fájdalmat okoz a sérültnek. Az égési sebek korszerű ellátása a mai álláspontnak megfelelően a hideg vízzel való hűtés és steril fedőlappal való kötés. Kenőcsök, porok, tojásfehérje, liszt és egyéb szerek alkalmazása műhiba és megkeseríti a beteg további ellátását. A hideg vízzel való borogatás, vagy csapvíz alatti lemosás hőt von el és csökkenti az égési sérülés mélységét és nagyságát, fájdalomcsillapító hatású. A helytelenül ellátott seb szövődményhez vezethet. A végtagokon felkúszó piros csík a sérülés után, a közhiedelemmel ellentétben, nem áll összefüggésben a tetanusbetegséggel. A betolakodó bactériumok ellen a szervezet nyirokrendszerének gyulladása következik be, mely fontos figyelmeztető jel arra, hogy baj van. Az orvos által ellátott sebnél ilyen nem fordul elő. Ha a szakorvos a sebkezelés folyamán szövődményt észlel, bízzuk rá a kezelést, mert különböző gyógyszerekkel és célzott antibioticus kezeléssel elkerülheti a vérmérgezést. Meggyőző tapasztalati tény, amelyet több ezer betegen észleltünk a sebkezeléssel kapcsolatban, hogy szövődménymentesen és legrövidebb időn belül gyógyultak azok a sebek, amelyeket korszerű sebellátás után — sebkimetszés, varrat — steril fedőkötéssel láttunk el. Egészség- ügyi törvényünk biztosítja mindenkinek, hogy sérüléseivel orvoshoz, szakorvoshoz forduljon, akik a legkorszerűbb ellátásban részesítik és így legdrágább kincsüket, egészségüket mielőbb visszanyerhetik. Dr. Árkosy Ferenc A csecsemő „iskolája": a környezet HOSSZÚ AZ ÜT, amelynek során a hátán fekvő, rendezetlenül kapálódzó újszülöttből két lábon biztonsággal járó, sok önálló cselekvés elhatározására és véghezvitelére képes, kívánságait, érzéseit és gondolatait szóban is kifejezni tudó kisgyerek válik. Érthető, hogy a szülők izgatottan lesik ennek az útnak minden „állomását”. Pedig nemcsak az állomások érdekesek. Sokszor érdekesebb és a gyerek egész fejlődése szempontjából értékesebb maga az útszakasz, amelyen keresztül egy-egy új teljesítményhez, eredményhez, testhelyzethez ismerethez eljut. A JÓL FEJLŐDŐ CSECSEMŐ 3—4 hónapos korától kezdve egyre pontosabban követi tekintetével, majd fejfordítással is a figyelmét felkeltő, fényes, vagy mozgó tárgyakat. Saját testrészei közül elsőnek rendszerint a kezét fedezi fel, s hosszú időn keresztül kitartóan szemléli kezének, csuklójának, ujjainak mozgását. Közben egyre jobban tökéletesedik az egész végtag beidegzése, s a kezdetben véletlenül végzett mozgásokat már tetszése szerint meg tudja ismételni. Az első negyedévben még veleszületett fogóreflexe következtében markolja meg azt, ami véletlenül a keze ügyébe kerül. A második negyedévben már nyúl a kezével az őt érdeklő tárgyak után, megfogja, magához közelíti őket, de akaratlagosan elengedi, egyik kezéből a másikba tenni csak további próbálkozások eredménye- kéDDen tanulja meg. Megközelítően ugyanebben az időben ismerkedik meg a lábával. Tapogati a. látóterébe emeli, olykor lábujjait a szájába is veszi, vagy tárgyakat fog meg és húz magához velük. NÉGY-ÖTHÓNAPOS KORA KÖRÜL már nemcsak a fejét forgatja, hanem egyre gyakrabban egészen az oldalára fordul játék közben, majd az első fél év vége felé a hasára is. Valamivel később vissza -is tud fordulni a hasáról a hátára, s ha van elég helye, hempereg, gurul. Ettől kezdve felváltva játszik a hátán, vagy a hasán, utób bi helyzetben sokszor az alkarjára, vagy tenyerére támaszkodva szemlélődik. Általában a negyedik negyedévben szoktak a gyerekek kapaszkodva feltérdelni majd felállni, és fogódzkodva próbálnak egyet-kettőt lépni is. Sok csecsemő előbb tud felállni, mint felülni. Ezek állásból, térdepelésből ereszkednek először ülő helyzetbe, s később tanulnak meg fekvő helyzetből felülni. Más csecsemők hason vagy oldalt fekvő helyzetből, előbb felülő, majd ülő helyzetbe emelkednek, s csak később kísérleteznek a felállással. A KAPASZKODVA ÄLLÖ CSECSEMŐ testsúlya még nem nehezedik egészen az alsó végtagjára, hanem bizo nyos fokig a kezével tartja magát függőleges helyzetben Néhány hónapig is eltart, amíg az alsó végtag és a törzs izomzata annyira megerősödik, beidegzése annyira tökéletesedik, hogy lemond hat a támaszkodásról. Ekkor már fel tud állni ott is, ahol nincs mibe kapaszkodni, tulajdonképpen ez jelenti azt, hogy igazán tud már állni. Ezután már hamarosan el is indul, de ha gyorsan akar eljutni valahova, még szívesebben mászik. A gyerekek legnagyobb része 14— 18 hónapos korában kezd rendszeresen járva közlekedni. KERESZT REJTVÉNY Juhász Gyula aktuális verséből idézünk: „Fázik az ujjam s lantom húrja...” folyt, a függ. l., vízsz. 2. és39. sorokban. Ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: 14. Francia festő volt (Paul). 15. Testünk része névelővel. 16. A Bazilika építője. 17. NTN. 18. Tengeri emlős. 19. Ausztráliai strucc. 20. Uj-Guineai kis település a Csendes-óceán partján. 21. Nálunk is járt NDK-cirkusz. 23. „A” lárma. 25 Régi keleti fejedelem. 27. Saját kezűleg. 29. Meztelen emberi alak a művészetben. 31. Gyógyital. 32. Mássalhangzó kiejtve. 33. Dunántúli csatorna. 35. Kirgiz falu elnevezése, eredetileg a nomád török népek sátortábora. 37. Kopasz. 38. Maró folyadék. 40. Budapesti sportegyesület. 41. Tolna megyei község. 42. Alanyi kérdő szó. 43. Tisztít. 44. Tojás németül. 45. Támasz. 47. Mázol. 48. Hangtalanul néző! 50. Erős kártya. 53. Község Borsod-Aba- új-Zemplénben. 55. Attila más néven és fordítva. 57. Félsziget a SZU-ban. 59. Visszaver! 60. ír katonai terrorszervezet rövidített neve. 61. Menyasszony. 63. Helyhatározószó. 65. Tetőfedő anyag jelzője. 67. Ámít. FÜGGŐLEGES: 2. E királynőről Goldmark operát írt (—’). 3. Bantu néger nép. többesben. 4. Egynél is kevesebbül 5. Régi nép. 6. Mind a két morzejel. 7. Személyre rámutató szó. 8. Angol filozófus (1561—1626). 9. Hajdú- Bihar megyei község. 10. Mint a vízszintes 37. szám, csak fordítva. 11. Ezerötven római számmal. 12. Feni. 13. Budhista szerzetes pap. 22. Fogával őröl. 24. Tehetségtelen személy, aki válogatás nélküli eszközök igénybevételével akar érvényesülni. 26. Zeneszerző, karmester (János, 1913). 28. KO-val győz az ökölvívásban, aki eUenfe- lét... 30. Pontosan tizenkét darab. 31. Gibraltár névadója; Gebei al..., arab hadvezér. 32. Amerikai, haladó szellemű gyáros (Cyrus). 34. Bók betűi. 36. Folytonossági hiba; tájszóval. 37. Régi címzéspövidítés. 38. Tagadószó. 46. Emelkedett hangú vers németül. 49. Rövid, hegyes karó. 50. Heiyhatározószó. 51. Amerikai tagállam. 52. A koordinátarendszer kezdőpontja. 54. Francia város. 55. Az amerikai Öt tó egyike. 56.. Mint az előbbi. 58. Behálózza az egész testet. 60. Menetrendi rövidítés. 62. Alt betűi. 64. Becézett női név. 66. Szolmizációs hang. 68. Mássalhangzó kiejtve. A megfejtéseket szeptember 13-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Augusztus 20-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Balatonfüreden, ahol akárcsak Tagore fát ültetett, s egy verse olvasható márványtábláról. Nyertesek: Hargitai Gyula, Juhász Margit, Koó§ Rolandné, Kövér Endre, Pásztor István nyíregyházi, Haimosi Lukács dombrádi, Bene Jánosné mátészalkai, Kása János nyírbátori. Dárdai Andrásné nyírmadai és Sári Gábor tiszavasvári kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Most Szoknyák Az őszi divatbemutatókon a bő vonalú, harangos szoknyák helyét egyre inkább az egyenes szabású szoknyák veszik át. Anyaguk a farmertől a bársonyig bármilyen szövet lehet, lépésbőségét a különböző hasítékok, hólok és hajtások adják.' Csokoládébarna, puha műbőr szoknya, elöl hajtással, óriás zsebekkel és patentcsukással, valamint oldalt felhasított kaviármin- tás tweed szoknya kétujjnyi széles barna paszpóllal. Kora őszre: terliszter, farmer vagy vékony gyapjúszövet lehet az anyaga ennek a két szoknyának. Mindkettőt a most nagyon divatos, több soros szegőzés díszíti. Elegáns vonalú, csípőre szabott, elöl szemben hólos, középkék gyapjú szövet szoknya, a csípőszabással párhuzamos, ferde bevágott zsebekkel. Romantikus selyem blúzzal esti viseletre is alkalmas. Világosszürke Shetland szövetszoknya a szabásvonalak dísztűzéssel kiemelve, és paprikapiros gyapjúszövet, elöl végiggombos szoknya, nagyméretű, peremes gombokkal, bevágott zsebbel. Alkalmi szoknyák: méregzöld bársony maxiszoknya, hátul az anyaggal bevont apró gombokkal térdig gombolódik. Barna arany lurex fonalból kötött, féloldalt térdig felhasított szoknya, bordürszerű belekötött mintával díszítve. Mátrai Éva RECEPT EK REBARBARAKASA TEJJEL: fél kg rebarbarát megmosunk, 1 cm hosszú darabokra vágjuk, negyed liter vízzel felöntjük, 10 percig főzzük, és szűrőn áttörjük. 8 dl fehér bort 15 dkg cukorral, 1 csomag vaníliacukorral felforralunk. 8 dkg liszttel behintjük és megduz- zasztjuk, amíg sima és egészen áttetsző lesz, kis üvegtálakba öntjük és lehűtjük. Tálalásnál a rebarbarakását fél liter friss tejjel leöntjük. GYÜMÖLCSKRÉM RIBISZKÉBŐL, VAGY MÁLNÁBÓL: 40 dkg gyümölcsöt megmosunk, lecsorgatjuk a vizet. 3 tojásfehérjét felverünk, közben hozzáadunk ízlés szerint (10 dkg) cukrot, a gyümölcsöt és 1 dkg forró vízben felolvasztott zselatint. Ha a massza sűrű, üvegtálra öntjük, ízlésesen feldíszítjük gyümölcsszemekkel és ostyaszeletekkel. C SIAILIAIDL- 0|T|Timi)|N divat
