Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
1976. szeptember 5. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Utazunk t A hölgy, akitől az alábbi esetet hallottam, elég régen dolgozik az idegenvezetői szakmában ahhoz, hogy sok mindent tapasztaljon, de ez után az utazás után mégis kifakadt. Lehangolva mondta, hogy szép szakmája van, de néhány utasa viselkedése miatt azon kell gondolkoznia, maradjon-e a pályán, vagy újat válasszon. Szabolcsi csoportot kísért egy szomszédos országba a minap, s a vidám érdeklődő társaságból már a határ túloldalán kivált néhány ember. Csomagolni kezdték a kacsingatós pénztárcákat, szedték elő a cipőket, és mindenkit megmosolyogtak, aki nem hasonló okokból, hanem csak egyszerűen világot látni utazott. Amikor megérkeztek a célhoz, már a szálloda előtt megkezdték az alkalmi vásárt. Másnap, a város nevezetességei megismerésének programjáról természetesen ugyanezek hiányoztak. Ismereteik köre a háromnapos utazás elmúltával sem terjedt tovább az üzleteken, ahol a nálunk kapós árukat szerezték be. Miért kell szólni erről az esetről, ha tudjuk, hogy a tőlünk mind többen utazók között ezek az üzletelők jelentik a kisebbséget? Azért, mert sajnos nem csupán ebben a csoportban lehet találni olyanokat, akik visszaélnek az utazási lehetőségek bővülésével. Egy másik utazás kapcsán mondták el a résztvevők, hogy egy idős ember — végighallgatva a baráti ország képviselőinek üdvözlő szavait — minduntalan az iránt érdeklődött, mondott-e valamit arról, hol lehet kapni olcsón villanyvarrógépet. Más alkalommal Csehszlovákia pompás tájain, a Lomnici-csúcson magyarázta az ottani idegenvezető a mi csoportunknak,'milyen csodálatos onnan a kilátás. Néhány idézőjelbe vett turistánk azonban ebből mit sem hallott, s látott, mert éppen a téliszalámi árusításával volt elfoglalva. Sajnos sorolhatnánk a példákat. Hogy a prágai Hradzsin ritka látványosságai helyett egy-egy honfitársunk a Fecskéért és Simphoniáért kapott koronabevételt nézegette. Vagy, mások úgy jöttek haza Krakkóból, hogy nem látták a Wawel-t, ellenben napokig jártkáltak a csak dollárért beszerezhető farmer után. És a Zwinger műkincseihez sem jutott el minden turistánk Drezdában, ellenben betéve tudja a boltokban lévő cipők árait. Ismét lezárult egy nyár, az idegenforgalmi főszezonról készítik a mérleget az utazási irodák. Elégedetten mondhatják, hogy ez minden eddiginél nagyobb sikert hozott. A számok birtokában mi is jogos örömmel állapíthatjuk meg, hogy a százezrekben mérhető növekedés — és ebben a mi megyénkből kintjártak számának jelentős bővülése — nagy dolog. Ösz- szefügg ez életszínvonalunk emelkedésével, látókörünk tágulásával. Minden egyes utazás új és új élményeket hozhat, új barátságokat szőhet, s ezek a közvetlen találkozások a barátság igazi építő kockái. Ám ha csak elenyészően _kevés is azok száma, akiknek úti élményeik a kivitt és behozott áruk listájában merül ki csupán, mégis beszélnünk kell erről. Az is a mi hazánkat és a mi turistáinkat képviseli, aki cipőben, farmerban, az ott és itt jól eladható árukban gondolkodik és csorbítja társai, sőt társadalma tekintélyét. Senki ne gondolja, hogy most már nem lehet semmit vásárolni a külföldi utakon, hiszen azért adja a pénzt a Nemzeti Bank. De van egy józan keret, a miből és mit körében. Nem csupán a miénkénél 100—200 forinttal olcsóbb porszívót és más hasonló cikkeket lehet és érdemes megvenni, hanem az illető ország művészetének egy-egy jellemző darabját is. Jólesett hallani a múlt hét egy reggelén a nyíregyházi hetes autóbuszon két asszony beszélgetését. Egyikük Grúzia műemlékeit dicsérte sugárzó arccal, másikuk percekig sorolta, milyen gyönyörű népdalokat hallgat a család a Bulgáriából hozott lemezekről. Bizonyos, hogy ők tartoznak a csendes többséghez és ez megnyugtató. Még sem feledhetjük, hogy olyanok is vannak, akik az autóbuszon az árak szakembereiként villognak, s a munkahelyeken élményük mindössze néhány eladni vitt női ruhadarab maradt. Csathó Jánossal, a HTESZ megyei elnökével A műszaki értelmiség munkájáról A A MTESZ egyik alapvető célja a műsza- w ki-gazdasági értelmiség továbbképzése. Hogyan valósítja meg Szabolcs-Szatmárban ezt a célt a műszaki és természettudományos egyesületek megyei szervezete? — Elsősorban a vidéken élő műszaki és természettudományi szakterületen dolgozók számára hasznos és jelentős e társadalmi szervezet. Közismert, hogy ezekben a tudományokban a felsőfokú ismeretek ötévenként elévülnek, a továbbképzés elengedhetetlen. Megyénkben viszont nincs műszaki felsőfokú tanintézmény, amely irányítaná, szervezné a továbbképzést, s egyben alapja is lenne a vállalatoknál, intézményeknél végzett hatékonyabb, a korszerű, legújabb ismereteket is alkalmazó munkának. A műszaki-gazda- sági-természettudományi értelmiség továbbképzésének szerepét ilyen alapokról kiindulva vállalta nagyrészt magára a MTESZ megyei szervezete. — A MTESZ keretében a legfelkészültebb szakemberek előadásokon vehetnek részt, vagy tarthatnak maguk is, tanfolyamokat vezethetnek, országos rendezvényekre, külföldi tapasztalatcserékre utazhatnak. A MTESZ jó néhány országos rendezvényt is szervez a megyében (jól ismert például a szervezéstudományi nyári akadémia, vagy a napokban megtartott országos hőszolgáltatási konferencia, amelyen szeptember első napjaiban mintegy 500 szakember vett részt). Az ilyen rendezvényeken nemcsak műszakigazdasági kérdésekkel foglalkoznak a szakemberek: megismertetjük velük megyénk fejlődését is. 9 Kik lehetnek tagjai a MTESZ-nek? — A megyei szervezet elsősorban a tu- domáríyos egyesületei révén működik, amelyekbe az,illető szakterületen dolgozók, illetve azt művelő szakemberek kérhetik felvételüket. Jelenleg tizenhét tudományos egyesületünkben közel négyezren tevékenykednek. Mérnök, közgazdász, technikus és kiváló szakmunkás egyaránt tagja lehet a MTESZ-nek, s igazgatótól munkásig valóban minden beosztású egyesületi tag dolgozik is. Ez számunkra rendkívül kedvező, ugyanis kevés a kötöttség, nem számít a rang, beosztás, nálunk egyesületi tagok vannak — tehát mindenki bármelyik kérdéshez hozzászólhat, ha úgy érzi, van mondanivalója. Egy létszámában kisebb csoport is, akár miniszterhelyettest is meghívhat előadás tartására, a MTESZ tudományos egyesülete, illetve a megyei szervezet révén. Ilyen módon különösen a fiatal szakemberek élhetik ki műszaki ambícióikat, akik munkahelyükön az első néhány esztendőben megfelelő gyakorlat hiánya miatt esetleg nem kapnak olyan feladatokat, mint amilyenekre elméleti fel- készültségük alapján számítanának. A megye, város, üzem hasznosan tudja konkrét célok szolgálatába állítani az így összegyűlt hatalmas szellemi energiát. Jellemző, hogy .a MTESZ tudományos egyesületeiben dolgozó szakemberek pénz nélkül, társadalmi munkában végeznek sokszor olyan munkát, ami tudományos tervezőintézetek közreműködésével egyébként hosszú határidővel, jelentős költséggel készülne el. _ Kik, és hogyan kérhetik a MTESZ-ben 9 dolgozó szakemberek segítségét? — A Műszaki és Természettudományos Egyesületek megyei szervezete — elsősorban az elnökség révén — bekapcsolódik a megye társadalmi életébe. A megyei pártbizottság sok segítséget, elvi támogatást ad a MTESZ munkájához: a gazdaságpolitikai elképzelések kialakításához kéri a MTESZ véleményét is. Az ilyen javaslatok kidolgozására mindenkor nagy gondot fordítunk. A megyei tanáccsal szintén hagyományos és jó kapcsolatunk van, s ez az utóbbi években konkrétabbá vált. A MTESZ a tudományos egyesületek, esetenként külön munkabizottságok révén segítette az 1990-ig szóló, megyei távlati fejlesztési koncepciók kidolgozását is. — Több együttműködési megállapodást kötött megyei szervezetünk különböző állami, társadalmi szervekkel. A Szakszervezetek Megyei Tanácsával kialakított együttműködési megállapodás alapján az SZMT jobb kapcsolatot tud kialakítani a MTESZ tudományos egyesületeiben tömörült műszaki értelmiséggel. A KISZ megyei bizottságával kötött megállapodás alapján a tudományos egyesületek ifjúsági csoportok szervezésével mozdították elő a fiatalok induló tudományos pályáját, ifjúsági klubunkban hozzájárulnak a fiatal szakemberek érdeklődési körének bővítéséhez. A Hazafias Népfront megyei bizottságával kötött megállapodás a tömegkapcsolatok mélyítését eredményezte. Ennek alapján például a MTESZ közreműködésével az egyes népfrontrendezvényeken a műszaki szakemberek adnak szakszerű tájékoztatást egyes, sokszor bonyolultabbnak vélt kérdésekben. _ A megye műszaki-gazdasági értelmisége 9 elsősorban Nyíregyházán dolgozik. Milyen a kapcsolat a nem Nyíregyházán élő értelmiségiekkel? — Néhány éve tényleges munkáról valóban csak Nyíregyházán beszélhettünk. Azóta viszont — a megye gyors ütemű fejlesztése, az ipartelepítés eredményeként — jelentős mértékben nőtt a nem Nyíregyházán dolgozó műszaki, gazdasági szakemberek száma. Ezzel igyekezett lépést tartani a MTESZ megyei szervezete is: városi intéző bizottságaink működnek Mátészalkán, Nyírbátorban és Kisvárdán. Egyes tudományos egyesületek helyi csoportjai elismerésre méltó munkát végeznek. A négy városban működő MTESZ-szervezetek már megfelelő lehetőséget teremtenek arra, hogy a& egész megye területén dolgozó műszaki-gazdasági értelmiséget bevonják a MTESZ munkájába. — Természetes azonban az is, hogy változatlanul Nyíregyházán tartják a MTESZ rendezvényeinek többségét. Az itteni munka alapvetően befolyásolja a megyei szervezet egész tevékenységét. Nyíregyházán bőven van komoly felkészültséget igénylő, az egész város számára hasznos munkalehetőség, a társadalmi szervezet kertében dolgozó szakembereinknek. A MTESZ aktívan vett részt — együttműködési megállapodás alapján — Nyíregyháza ötödik ötéves tervének elkészítésében. Nyíregyháza komplex energiaellátási tervének előkészítését, a számítógépes feldolgozás előtti adatgyűjtést ugyancsak a MTESZ keretében végzik, s ezzel nemcsak olcsóbb lesz, hanem hamarabb is elkészülhet a terv. Részt vettek a MTESZ szakemberei Nyíregyháza 1990-ig szóló iparfejlesztési elképzeléseinek kidolgozásában is. Mindez azt jelzi: a tudományos egyesületek tagjainak bevonásával megsokszorozható azon szakemberek száma, akik munkahelyi tennivalóik részeként foglalkozhatnak a város ügyeivel. _ Gyakran hallunk különböző tanfolya- 9 mokról, sőt szakmunkás-továbbképzésről is, amelyeknek a MTESZ, vagy annak tagegyesülete a gazdája. Hogyan illeszkedik ez a munka a tudományos egyesületek tevékenységébe? — Ä mi oktatási és továbbképzési munkánk a mostani állami oktatási rendszerben hiányt pótol. A központi rendelkezések számos esetben előírják bizonyos speciális végzettség megszerzését — ugyanakkor központilag ilyen képzést nem szerveznek, s ezeket a MTESZ vállalta magára. A Gépipari Tudományos Egyesület vagy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület energetikusok felső- és középfokú tanulmányait szervezi, vagy például elektrikusokat is képez. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület kazánkezelő, kazángépész, turbinagépész szakismereteket nyújt, de van például daru- kötöző-képző tanfolyam is. Ez utóbbi elvégzését ugyanis a munkavédelmi szabályzat előírja, de másutt, mint a MTESZ-ben — nem szerezhető meg. Igaz, ezeket a tanfolyamokat lehetne állami szinten is szervezni — tehát a vállalatoknál —, de gondoljuk meg: egy-egy vállalatnál hány elektrikusra, turbinagépészre, kazángépészre vagy darukötözőre van szükség? Nyilvánvaló, hogy nem lehetséges egy-két ember képzését külön- külön megoldani, viszont megyei szinten már jól szervezhető. Egyetlen példa: a Gépipari Tudományos Egyesület oktatási bizottsága szervezésében 1975-ben és 76-ban tizenkét szakmában több, mint ezren szereztek betanítottmunkás-bizonyítványt, ugyanitt csaknem százan járnak a technikusminősítő tanfolyamokra. _ Szabolcs-Szatmár dinamikusan fejlődő 9 ipara ellenére is mezőgazdasági megye. A MTESZ-nek a mezőgazdasághoz kapcsolódó tudományos egyesületei is vannak. Hogyan működnek ezek? — Az Agrártudományi Egyesület és az Élelmezésipari Tudományos Egyesület, az Erdészeti Egyesület munkája kapcsolódik közvetlenül a mezőgazdasághoz. Megyei szinten munkájuk jó, de az igény sokoldalúbb és nagyobb. A termelőszövetkezetekben dolgozó agrárértelmiség nem annyira aktív, mint azt szeretnénk. Nem tudjuk még, mi az oka, talán a területi széttagoltság, vagy az információ hiánya. Pedig rendezvényeink olyan kifejezetten mai témákkal is foglalkoznak, mint például az öntözés szakszerű megszervezése (a preferált hitelekkel létesítendő, villany- motorral meghajtott öntözőberendezésekről időben adtunk sokoldalú tájékoztatást), tagegyesületünk elkészítette a mezőgazdasági üzemek racionális energiafelhasználási tervét (a takarékosság jegyében), de számos más, az élenjáró termelési módszerekkel foglalkozó rendezvényünk is volt. A mezőgazdaságban dolgozó agrárértelmiség bevonásáért feltétlenül többet szeretnénk tenni. _ Melyek a megyei szervezet mostani leg- 9 fontosabb tervei? — Már hagyomány, hogy a MTESZ mindig szélesíti munkaterületét. Nem régen alakult meg a tudomány- és technikatörténeti bizottság, újult erővel látott munkához ■ az ifjúsági bizottság, jelentősen javítani akarjuk a műszaki propagandát. Szeretnénk^ ha a matematikusokhoz, fizikusokhoz hasonlóan, a kémiai tudományokkal foglalkozó szakemberek is megalakítanák helyi csoportjaikat, hiszen az olyan nagy gyárak, mint a nyíregyházi gumigyár, vagy a tiszavasvári Alkaloida, szinte kínálják a lehetőséget. Az Építőipari Tudományos Egyesületet szeretnénk jobban bevonni a városfejlesztésbe. Az Urbanisztikai Társasággal közösen szeretnénk kidolgozni a városfejlesztés komplex elméleti alapját, a már meglévő városfejlesztési modellt is szeretnénk Nyíregyháza városra konkretizálni. ^ Nyíregyházán a technika háza az egyik V legfontosabb olyan hely, ahol a műszakiak rendszeresen találkozhatnak. A főbejáratnál elhelyezett táblán láttam: minden helyiségben zajlik valamilyen rendezvény. Mennyire jellemző ez a telítettség? — A technika háza kedvelt hely, ahol nerrjcsdk beszélgetni lekét, haftehi's?aíckorjy- veket, a világ minden részén megjelenő szak- folyóiratokat olvasni, nyelvet tanulni. Itt zajlik a tanfolyamaink többsége is. Jelenleg a hely már szűk: nincs megfelelő nagyterem, kevés a kisterem, gyakran túlzsúfolt a technika háza. De már vannak konkrét terveink is: a TIT-tel, a Közgazdasági Társasággal közösen szeretnénk kialakítani a tudomány és technika házát. A Kálvin téri leendő sávházban a tervek szerint van egy olyan komplexum, amely a célnak jól megfelelne. A pénz megszerzése ügyében már tárgyalásokat folytattunk. Úgy véljük, ez az együttműködés a helyiségek kihasználása szempontjából is kedvező, ugyanakkor a tudomány és technika háza nagy nyereség lenne a megye, a város értelmiségének és szervezeteinknek is. _ E napokban kezdődik a XII. megyei W műszaki hónap, amelynek szervezője a MTESZ megyei szervezete. Hogyan értékeli a műszaki hónap eddigi sorozatát? — A műszaki hónap mindig egy esztendő eredményeinek nagy szemléje, amelyen nemcsak a műszaki szakemberek, hanem a közvélemény is ismerkedhet munkánkkal, s ezért a szakmai és műszaki propaganda szempontjából egyaránt nagy jelentőségűnek tartom. Az, hogy az idén már a Nyírségi Ősz rangos rendezvénysorozatával egyidőben, eseményeinknek összehangolásával rendezzük, azt a törekvést is jelzi, hogy a műszaki értelmiség jobban együtt él a megyével. Rendezvényeink gyakorlatiasabbak lettek, többet teszünk a tudomány eredményeinek mielőbbi gyakorlati alkalmazásáért. _ Engedjen meg egy személyes kérdést. W önt nemrégiben választották meg a Nyíregyházi Városi Tanács általános elnökhelyettesévé, korábban gazdasági vezető volt. Közigazgatási vezetőként változott-e véleménye a műszaki-gazdasági értelmiség, a MTESZ szerepéről? — Nem változott. Mostani beosztásomban azonban még jobban érzem a MTESZ-ben rejlő nagy szellemi kapacitás gyakorlati hasznosításának fontosságát. A tanácsi munkában — a felgyorsuló fejlődés következtében — egyre nagyobb és bonyolultabb kérdésekben kell dönteni és a sokoldalú előkészítést, elemzést jól szolgálhatják az egyes szakkérdéseket kitűnően ismerő tudományos egyesületi tagok. Úgy vélem, a MTESZ lépést tart a fejlődéssel, s megyei szervezete egyre inkább hozzá tartozik Szabolcs-Szatmár életéhez. Köszönjük az interjút. Marik Sándor
