Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 4. A fehér arcú bohóc játékai Pantomimesek megyei turnéja PARADICSOMSZURET. A káliósemjéni Egyesült Erő Szakszövetkezetben konzervipari célra nagy mennyiségben termelnek paradicsomot. Képünk: Bihari Mária és Erzsébet szüleinek segít a munkában. (Elek Emil felvétele) KEVÉS A CSERÉPKÁLYHA Égetés 650 ezer kéményben Nyíregyháza környéki tanyák1980-ig Ellátás, közlekedés, iskola Fennmarad-e évtizedek múlva is jó néhány bokortanya a megyeszékhely környékén? Milyen területekre adnak ki építési engedélyt? Hol fejlesztik a meglévő településeket? Vannak-e köztük pusztulásra ítéltek? Erről tárgyalt a napokban a Hazafias Népfront nyíregyházi városi elnöksége kibővített ülésen. A pantomim —a némajáték, olyan színpadi mű, amelyben a szereplők a cselekményt arcjátékukkal, mozdulataikkal, táncukkal fejezik ki, a produkciót esetleg zenével kísérik. Ezt mondják róla a szótárak. A közönség képzeletében a műfaj úgy él, mint egy fehér arcú bohóc, aki mozdulataival jellemez emberi tulajdonságokat, s tesz nevetségessé, szánalmassá, rokonszenvessé egy-egy típust. Még a rendszeres színház- látogató is ritkán találkozik pantomimes produkcióval, az egész világon csupán néhány igen kiváló képviselőjét tartják számon. Az amatőrök körében sincs akkora tábora, mint a színházművészet más ágainak. Talán azért, mert egészen kivételes tehetséget kíván, olyan összetett művészet, amelyekben a mozdulat művészetéhez tánctudásra, klasszikus balettismeretre, akrobatikus készségre, rendszeres sportolásra van szükség. Hazánkban egyetlen hivatásos pantomimegyüttes működik, az Országos Filharmónia irányításához tartozó Dominó együttes, Köllő Miklós csoportja. Amatőr együttesként kezdték, így dolgoztak együtt három évig az első jelentős külföldi meghívásig. Amszterdamba szólt a legelső szerződés, s úgy alakult, hogy előbb lettek ismertek Nyugat-Európában, mint itthon. Ausztriától Spanyolországon át Kanadáig a fél világot bejárták, később a hazánkat környező országokban is. Magyar színpadon évente álEgy népművészeti abrosz, kendő vagy egyéb tárgy elkészítése ügyesség mellett különféle ismereteket is igényel. Ezek megtanulása, hazánk népi motívumkincsének megismerése, s ezt felhasználó alkotások készítése a célja a Nyíregyházi Konzervgyár, a KEMÉV, a SZAVICSAV, s a városi művelődési központ támogatásával működő díszítőművészeti stúdiónak, amelyet dr. Puskásné Oláh Júlia textiltervező vezet. A stúdió 1974-ben jött létre tíz taggal. Ma már 50—60 asszony és leány áldozza szabad ideje egy részét arra, hogy megismerje az ország különböző vidékeinek népművészetét. Művészettörténeti ezen belül népművészetK edvencem Mekk Elek mester. Nem egy este nevettetett meg, szeretem, mert lehet, nem fergeteges kecske, de lehetetlen tette kedvemre tesz. S gyermekem meredve képére a tévében lelkendezve azt rebegte: egy kecske. Mindez csupán azért jut eszembe, mert a napokban láttam egy kecskét. Jármi vagy Ör faluvégén volt-e, nem lényeges. Kecske volt, igazi. Szakálla kecskeszakáll, és éppúgy, mint ahogy az hajdanában is volt. egy bokorhoz kötve legelt. Senki nem állítja, hogy ez valami elképesztő dolog, mégis fennakadtam a látványon. Mert a kecske manapság lassan olyan ritka lesz, hogy vagy az állat- kertben, vagy a tévé meséjében látható. Mentsen meg az isten attól, hogy ebből a kecskéből mesz- szemenő következtetéseket vonjak le. Arról van csupán szó, hogy megfogyatkozott ez az állat. Emlékszem arra, hogy hajdan volt ifjúkoromban a kecske még együtt votalában 15 produkcióval jelentkeztek. Ezt a sort fordítják meg a következő színházi évadtól. Több lesz a hazai, s Kevesebb a külföldi szereplés. Legújabb terveikkel ezekben a napokban kopogtatnak be megyénk művelődési házaiba. A népművelők és a közönség érdeklődésétől függően három műsort készítettek a szabolcs-szatmári nézőknek, ezt összesen 15—20 helyen mutatják majd be. Első klubprodukciójuk filmekkel és élő részletekkel ismerteti a műfaj születését és fejlődését. Felelevenítik a több ezer éves kezdeteket, a pantomim ugyanis régebbi, mint az úgynevezett beszélő színház, egykor, például Rómában a cirkusszal vetekedett népszerűsége. Másik műsoruk népszerű miniatűrökből áll, ehhez már szűk egy ifjúsági klub mérete, színre lép ugyanis a clown, az a bizonyos fehér arcú bohóc. Harmadik előadásuk nagyszínpadot igényel, élő zenekari kísérettel részt vesz benne a Dominó együttes 17 tagja. Hemingway művét, Az öreg halászt, illetve az ókori Orfeusz mondát dolgozták át némajátékká. Köllő Miklós, az együttes vezetője, aki a szabolcsi vendégszereplésre való készülődéséről beszámolt, elmondta, hogy elsősorban olyan településeken szeretnének Demutat- kozni, ahol ritka vendég a színház. Előnyük, hogy kis színpadon is elférnek, s bíznak abban, hogy a sikeres nemzetközi fesztiválszereplések után a szabolcsi közönséget is meghódítják. BE. történeti előadásokat hallgatnak, múzeumi anyagokat tanulmányoznak, a legszebb népi alkotásokat tartalmazó diaképeket néznek meg. Maguk is alkotnak. Megtartják az egyes vidékek motivum- kipcsét. de azokat fantáziájuk segítségével variálják. Néhány évi közös munka egyik eredményeként könnyen meg tudják állapítani, hogy egy- egy alkotás valóban népművészeti-e, vagy csupán álnépi, amivel sajnos nagyon gyakran találkozunk. A díszítőművészeti stúdió több országos pályázaton kapott már első díjat. Legutóbb az augusztusban megrendezett Kis Jankó Bori-kiállítá- son részesültek alkotói jutalomban. nult a legelőre a juhokkal vagy éppen a tehenekkel. Úgy nevezték, hogy a szegény ember tehene. Nagyanyám szomszédja minden esetben gondosan felkötötte a tőgyét, amikor a legelőre ment, hogy a gida ki ne szopja a tejet. Kecske Mert jó teje volt. Olyannyira, hogy, a hektikás betegnek csak ezt adták. Orvos is rendelte. Igaz, mást aligha rendelhetett, hiszen akinek ajánlgatta, alig volt mása, mint egy kecskéje. Vagy kettő. Nos, a kecskék fogytak. A kecsketej helyébe lépett a recipére írott streptomicin, majd az se, hiszen az orvosok gyakorlatából kiveszett a tüdőbaj. Meg aztán a tehén az mégiscsak más. Meg aztán tejcsarnok is lett. A néhány minden változást túlélő kecske így vált lassan érdekességgé. És menekült a mesébe. A Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat már akkor is a télre gondolt, mikor még javában benne voltunk a nyárban, s a hőmérő higganyszála a nálunk szoká os hőmérsékleti maximumot is meghaladta. Szakembereik már ekkor is azon munkálkodtak, hogy minden családi otthonban, intézményben, középületben a télen zavartalan legyen a fűtés. i Lakossági és közületi megrendelésekre ebben az évben kétezer cserépkályhát készítenek el. Az igény ettől több. Ez évről évre visszatérő gond. A megrendelések elutasításának egyik oka, hogy a vállalat üzemének kicsi a kapacitása, és a gyártott csempék egy részét eladják. A másik ok, hogy kevés a szakember, és a kájhaajtó, tűzrács, valamint a samott-tégla beszerzésénél időnként nehézségek jelentkeznek. A cserépkályha- megrendeléseket a vállalat az előjegyzés sorrendjében teljesíti. Előtérbe helyezi az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, valamint a nagycsaládok, idős emberek kérelmét. Megyeszerte folyamatosan végzi a vállalat az évente hatszor esedékes kéménysepMert a mesében mindig jól jön. Rokonszenves állat, van kis. okos szakálla is, olyan, mint egykori francia miniszternek, Poincarének. Mekeg is, és a sok „e” hanggal jól tud játszani költő, író. A kecske karrierje tehát más pályára tévedt. Ezért is tetszett ez az állat az út szélén. Figyeltem: lelassítottak az autók, megnézték. Ö — mármint a kecske — derűsen nézte a csodálkozókat, meg se mekkent. Jóféle bogáncs, fű akadt a számára. Más meg mi kell egy kecskének? Jópofa kis állat volt. Remélem, gazdája is örömét leli benne. Nem lesz belőle Mekk Elek mester, az biztos. Mégis, ma már kissé mesefigura. A kisbika mellett már kisöccsnek vagy hugocskának se számít. De sebaj. Ami még megvan belőlük, azt őrizzük. Ne, ne valamiféle mementónak. Csak azért, hogy a jövő mesefilm- rajzolóinak legyen modell. Mert így örömet szerez a mesekecske. S ez több, mint a tej, amit valaha is adhat. (bürget) réseket is, és mintegy 650 ezer kémény füstnyomáspróbáját, szilárdságmérését és égetését. Mivel az utóbbiakra az előírás szerint öt évenként kerül sor, ez évi ütemezésben 120 ezer kéménynél elvégzendő munkát jelent a vállalat számára. A kommunális szolgáltató vállalat végzi a gyári jellegű kémények karbantartását is. A'z idén két kiemelkedő munkájuk volt, a TITÁSZ hőközpontjának két nagy kazánját újították fel. A közületekkel kötött szerződés alapján pedig 1000—1500 olajkályha főjavítását és karbantartását végezték el, s a fűtési idényben havonta ellenőrzik e kályhák üzemelését. A tanyarendszer felbomlása hosszú folyamat, megkezdődött, de sietetni aligha lehet. Szabolcs megye az ország öt „tanyás megyéje” közt is sajátos helyet foglal el: a tanyatelepülések egymástól viszonylag távol, szórtan helyezkednek el. Ez szükségessé teszi jó néhány település „beolvasztását”. másokat viszont fejlődésre jelöltek ki. Fontos helyet szentelnek a tanyán élő emberek ellátásának: hazánk lakosainak 8,4 százaléka él tanyán. Nyíregyháza környékén pedig 10 ezer ember vallja magát tanyainak. A városi tanács a megye- székhely környékén tartósan fennmaradó kategóriába hat tanyát sorol. Rozsrétszőlő, Szélsőbokor, Üjtelekbokor, Cúgosrész, Felsőbadúr és Felsőpázsit tanyákat a jövőben is fejleszteni fogják. A tervek szerint 15—40 év távlatában ezek a települések fejlődnek, nem számolják fel önmagukat, itt a letelepedők aránya is azt mutatja, nem tűnnek el az említett tanyák. A tartósan fennmaradó tanyás területeken a tulajdonosi gyermeke felújíthatja a házát, bővítheti, ha ezáltal a lakás alapterülete nem haladja meg a 140 négyzetmétert. De nem lehet például úgy variálni a lakást, hogy két önálló, külön bejáratú lakásrész jöjjön létre, az már egyértelműen két lakásnak számítana. Igen komoly gondot jelent a tanyai településeken a szolgáltatások megszervezése. Az ipari szolgáltatást elsősorban a magánkisiparosok végzik. Jelenleg 59 rendelkezik iparengedéllyel a bokortanyákon. Az idén nőtt a kisiparosok száma. Iparengedélyt adtak ki Borbánya területére lakatos, bádogos, asztalos, férfiszabó és faárukészítő szakmában, a közeljövőben cipész, műszerész, ács, női szabó, kályhás és kádár mester kezdi meg működését. 1980-ig Nyírszőlősön fodrász, műszerész, cipész, női és férfiszabó és villanyszerelő kap iparengedélyt. Szélsőbokorban egy kőművessel és egy lakatossal szaporodik a mesteremberek száma. Sóstóhegyen is hasonló szakmával rendelkezők végzik majd az ipari szolgáltatást. Ismertették az 1980-ig szóló terveket is. Elhangzott: az ellátást minden tanyatelepülésen úgy szervezik meg, hogy az alapélelmiszerekekből, — tej, kenyér, cukor, liszt, fűszerek, tejtermékek, stb, — mindig legyen megfelelő mennyiség. Tizenkét ellátási körzetre osztották fel a bokortanyákat: a belterülethez közellévők — két kilométer távolságon belül helyezkednek el Nyíregyházától — Felsőpázsit, Cúgosrész, Örökösföld, Kisteleki bokor Üjkisteleki szőlő és Alsópázsit ellátását úgy szervezik, hogy a megyeszékhely közelsége miatt sok cikket úgyis itt vásárolnak meg a lakosok. Kisteleki bokor és Alsópázsit kivételével mini gázcseretelepet létesítenek, felvásárlóhely épül több tanyán, háztartási vegyesboltot adnak át Felsőpázsiton, Cúgos- részen, Örökösföldön és Üjkisteleki szőlőn. Másik ellátási körzethez tartozik Mandabokor I., itt egy vegyes bolt átadását tervezik. Üjtelekbokorban a bolton kívül felvásárlóhely és mini gázcseretelep épül. A másik körzetben János-bo- korban és Varga-bokorban szintén egy-egy boltot adnak át. Sóstógyógyfürdőn a közeljövőben egy ABC kisáru- házat építenek. Szélsőbokor- ban, Alsóbadurban és Sala- mon-bokorban mini gázcseretelep, felvásárlóhely és vegyesbolt kezdi meg majd a lakosok ellátását. Sulyán- bokarban és a hozzá tartozó településeken egy vegyesboltot adnak át. Igen sok gondot okoz a szülőknek, gyerekeknek az iskolák körzetesítése. Szinte a legtöbb bokorból „vándorolnak” a gyerekek reggelenként a körzeti iskolába. Az autóbuszközlekedés nem kielégítő mindenütt, sokat késnek, különösen télen. Ezért sok szülő úgy véli, jobb lenne, ha a helyi iskolába járnának a gyerekek. Ez viszont továbbra is azt jelentené, hogy osztatlan iskolában tanulnának a tanulók. A nagyobb szakmai ismeretek megszerzése csak úgy lehetséges, ha a körzeti iskolákban szakképzett nevelők irányításával, jobb felszerelésssel tanulhatnak a gyerekek. így nem lesz jelentős különbség a középfokú iskolákba lépő városi és tanyai tanulók között. T. K. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Maradj még nyár. -Beküldte: Erdélyi Tamás, Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 15. Díszítőművészeti stúdió
