Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
1976. szeptember 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Pill §y Postabontás Háztáji T avaly a mezőgazdasági termékek több mint egyharmada háztáji és kisegítő gazdaságokból származott. Jelenleg például a vágóállatok, állati termékek, szőlő- és gyümölcstermelés fele innen kerül ki. A háztáji gazdaságok tehát népgazdasági szempontból nagy jelentőségűek, ugyanakkor a termelőszövetkezeti tagoknak is jó jövedelemkiegészítő forrás, akárcsak a nyugdíjasoknak, a járadékosoknak. Igaz, nekik — különösen az idős koruak- nak, betegeseknek —■ olykor gondot jelent a föld megmunkálása. A legtöbb helyen azonban már ezen is segítettek: a termelőszövetkezet — jutányosán, vagy díjtalanul — besegít a háztáji művelésbe. A háztáji terület mértékét, elosztásának módját a tsz-törvény, és az ezen alapuló termelőszövetkezeti alapszabály írja elő. Ennek ellenére előfordulnak háztáji ügyben is viták. Szerkesztőségünkbe is több ilyen levél érkezik. Legutóbb özv. Simon Jánosné kótaji nyugdíjas termelőszövetkezeti tag kérte segítségünket. Levélírónk kilenc és fél évig volt tagja a kótaji termelőszövetkezetnek (ma — egyesülve a keme- csei termelőszövetkezettel Egyesült Erő Mg. Termelő- szövetkezet néven ismeretes). Legutoljára 1973-ban kapott 1600 négyszögöl háztáji földet, azóta mintha megfeledkeztek volna róla. A termelőszövetkezet döntőbizottságának elnökétől tudjuk, hogy özv. Si- monnénak azért nem mértek háztáji területet, mert nem teljesítette a kötelezően előírt munkanapokat. Tudni kell azonban, hogy olvasónkat az utóbbi években öt alkalommal műtötték, sokat betegeskedett, ezért nem tudott rendszeresen részt venni a közös munkában. Lánya helyettesítette, —■ mindaddig, míg ő is tagsági viszonyt létesített — és így kapta meg 1973-ig a háztáji földet özv. Simonné. Amikor viszont 197* június elsején leszázalékolták és a nyugdíjasok sorába lépett, megváltozott a helyzete a háztáji juttatást illetően is. Ezt azonban sajnos a termelőszövetkezet nem vette figyelembe. A tsz-törvény ugyan előírja, hogy a közös földből háztáji használatára az a tag jogosult, aki a termelőszövetkezeti alapszabályban meghatározott munka- mennyiséget teljesítette. Viszont azt is tartalmazza, hogy az preg, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen tsz-tagot a háztáji föld használatának joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti. A jogszabály világos és egyértelmű. Sajnos, hogy özv. Simon Jánosné esetében a termelőszövetkezet mégis rosszul értelmezte. Soltész Ágnes SEGÍTETTEK... 1976. szeptember 15-én Kölese község területén az elektromos vezeték meghibásodása miatt kigyulladt a vásárosnaményi ÉRDÉRT Vállalat FM 36—86-os rendszámú Prága típusú tehergépkocsija. A kölesei Kossuth Termelőszövetkezet gépműhelyében dolgozók azonnal a helyszínre siettek és segítséget nyújtottak a bajba jutott gépkocsivezetőnek és a tüzet eloltották. A gyors segítségnek köszönhető, hogy anyagi kár nem keletkezett, így a hiba elhárítása után tovább folytathatta útját a gépkocsi Vásárosnaményba, — írja levelében Gellén Pál Kölese, Petőfi u. 57. szám alatti olvasónk. CSAK AZ EGYIK OLDAL? Üjság két-három nap múlva, vagy egyáltalán. Mit érünk így vele? — kérdezi az utca lakói nevében Tasi Ferenc Nyíregyháza, Debreceni u. 2. sz. alatti lakos. Már többször szóvá tettük, de hiába. Ha a, kézbesítőnek szólunk, megsértődik. Nem tudjuk, mitévők legyünk, de azt már nehezen lehet elviselni, hogy — legjobb esetben — két-három nap múlva kapjuk meg az újságot, a vasárnapi számot hetek óta egyáltalán. Előfordult már olyan eset is, amikor az utca egyik oldalára kikézbesítették az újságokat, de a másik oldalára már nem jött át a postás. így semmi értelme nincs, hogy előfizessünk a napilapokra, ilyen kézbesítés mellett kénytelenek leszünk lemondani az újságokról. „GYORS MUNKA” Ez év augusztus 25-én két gyermek orkánkabátot adtam be tisztításra az Északi alközpontban lévő Patyolathoz. A tisztítást szeptember 8-ra vállalták, de még szeptember 18-án sem volt kész. Azóta csak hitegetnek, s én reménykedem, hátha a jövő tavaszra megkapom kitisztítva a két orkánkabátot, amit most ősszel szerettem volna gyermekeimre adni. Ez aztán a „gyors munka”! — írja Balogh István Nyíregyháza, Északi körúti lakos. SZEMET ÉS PARKÍROZÓ — Mielőtt reggel kinyitják, elhelyezem a hamutálcákat. (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán, az állomás környékén nagy a szemét és a rendetlenség. Az 'Utasellátó Vállalat igyekszik a nemdohányzók kedvébe járni, s így az állomási bisztróban dohányozni tilos. A dohányosok így a poharakat kiviszik az utcára, ott fogyasztják el az italt, s közben a cigarettavégeket a földre dobálják. Az állomás előtti parkot lánccal vették körül, de mitsem törődnek ezzel a kerékpárosok, odatámasztják kerékpárjukat, így a láncokat teljesen leszaggatják. Közben a buszmegállónál a kerékpártároló üres. Az állomás előtti gépkocsiparkoló helyen az idén még nem újították fel a festést, s így a gépkocsik összevissza állnak, pedig jó beosztással még öt-hat gépkocsi elférne. Hasonló a helyzet a motorkerékpárok parkírozásával, amely nemcsak az állomáson, hanem a város bármely parkolóhelyén problémát okoz. Célszerű volna, ha a motorkerékpárok részére is külön parkolóhelyet jelölnének ki, mert így nagyon sok gépkocsi parkírozását akadályozzák. Apró hiányosságok, de úgy gondolom figyelemre méltóak — teszi szóvá Vass István, Nyíregyháza Kiss Ernő u. 63. sz. alatti olvasónk. „EZ MAGÁNAK PÉNZ?” Nagyon kellemetlen helyzetbe kerültem szeptember 20-án délei'"‘t, amikor felszálltam a Bercsényi utcai megállóban a 7/A jelzésű autóbuszra. A jegy árát apróban (tíz-húszfilléresek) akartam fizetni, mivel csak ötszáz forintosom volt. Az autóbusz vezetője meglepődve nézett rám, s azt kérdezte: „Ez pénz magának?” Mikor' közöltem vele, hogy ötszáz forintosom van, válasza csak ennyi volt: „Én is adhatok' vissza magának 493 forintot kétforintosokban”. Ogy látszik, mégsem volt annyi aprója, mert nem váltotta fel a pénzt, az aprót sem fogadta el. Egyébként az autóbusz rendszáma: GC 71-34, — panaszolja Csíki Istvánná Nyíregyháza, Gádor Béla köz 10. I. em. 5. sz. alatti lakos. „CSENDÉLET” Egy éve vagyok a Jósavá- ros lakója, s ez alatt az idő alatt nagyon sok bosszúság ért, amely nem a közösségi életre jellemző. A környék tizenévesei (Ungvár sétány 23—25—27) közhasználatra kialakított helyiségeket „kibérelték”, s oda bevitték a köztéri padokat. Feltételezhetően ugyanazok a fiatalok természetes szükségleteiket a pincelejárókban végzik el. A lépcsőházat motor- és kerékpártárolóknak használ- • ják, s a postaládák névfelírásait a kövezetről szedjük össze. Sajnálatos, hogy kulturált körülmények között ilyen emberek élnek, s ezekre a hiányosságokra az illetékesek figyelme nem terjed ki, — teszi szóvá Forgó István Nyíregyháza, Ungvár sétány 27. IX. em. 27. sz. alatti lakos. HOL A SAMOTT? Szeretnénk kályhát rakatni — de miből? Csempét már nagynehezen kaptunk, de hozzá samottéglát nem. Itt a tél, már lassan fűteni kell és nincs mivel. Számíthatunk-e rá, hogy még ebben az évben lesz kályha a lakásunkban — kérdezi M. I. mátészalkai lakos. Szerkesztői üzenetek Sipos Lajos újfehértói, Tóth Gusztávné géberjéni, Mudri Jánosné kemecsei, Jakab Miklós besztereci, Kádár Zsófia csengeri, Borka Istvánná fehérgyarmati, Nagy Jánosné nagyhalászi, Nyilas Ferenc kemecsei, Császár Imréné ti- szaeszlári, Tardi István fehérgyarmati, Nagy Antal nemesborzovai, Molnár Istvánná mátészalkai, id. Mádi Ferenc besztereci, Karmacsi József fehérgyarmati, Bánóczi Endréné csengeri, Kovács Ferenc nyíregyházi, Szabados János nyírgelsei, Nagy Csaba rozsályi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tamás Gyuláné sóstóhegyi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Skarbik Ferenc tiszaesz- lári lakos centrifugáját a Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezet szeptember 13-án üzemképes állapotban panaszosunk részére átadta. Dán Sándorné nagykállói lakost tájékoztatjuk, hogy gyors-gépíró tanfolyamokat nem szervez az iskola. A gyors-gépíró iskolákban a képzés ideje két év, melyet esti tagozaton is elvégezhet, de már csak a jövő tanévben. Király Béla szamostatár- falvi olvasónkat a KPM Közúti Igazgatósága tájékoztatta, hogy a csegöldi és számos tatárfalvi bekötő utak közötti szakasz építésére az V. ötéves tervben az anyagi keretek miatt nincs lehetőség. Kovács László nyíregyházi olvasónk kérésére közöljük, hogy a 17/1975. Mt- sz. r. 78 §. 2. bek. értelmében a másodállásból származó jövedelem nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj megállapításánál. Az illetékes válaszol JELZŐTÁBLA 1976. szeptember 4-i számukban megjelent egy a Kossuth téri forgalom szabályozással felállításra került útirányjelző táblát ábrázoló fénykép, alatta annak szükségességét vitató szöveggel. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk: az OFO- TÉRT üzlet előtt kihelyezett útirányjelző tábla funkciója a gépjárművezetők tájékoztatása. A jelző táblák elhelyezését szakmai előírások és jogszabályok határozzák meg. Az említett esetben a szóban forgó tábla csak a jelzőlámpa és a Zrínyi I. u. közötti szakaszon helyezhető el. Miután a helyszín beépítettségi adottságai más lehetőséget nem engedtek, így került a tábla a járda fölé. Megítélésünk szerint a „diszkapu” a gyalogos forgalmat kevésoé akadályozza. KPM Közúti Igazgatóság, Nyíregyháza NEM ENGEDÉLYEZTÜK... Szeptember 3-án jelent meg a „Rázós ügy Nábrádon” című cikkük, melyben az alábbiakban válaszolunk. A jelzett időben Nábrádon villámcsapás következtében a transzformátor valóban tönkrement, még aznap a fehér- gyarmati kirendeltségünk a transzformátort lecserélte. A cikk foglalkozik a nábrádi feszültségingadozással, mely- lyel kapcsolatban vizsgálatot folytattunk, a helyi Békeharcos Termelőszövetkezetnél, megállapítottuk, hogy hozzájárulásunk nélkül beüzemeltek egy nagy teljesítményű fagyapotkészítő gépet. Vizsgálatunk során megszabtuk a termelőszövetkezetnek, hogy a gépet hétfőtől péntekig 16 és 22 óra között nem üzemeltethetik, továbbá szombaton 14 órától hétfő reggel 06 óráig szintén nem működhet a gép. Ezt az üzemeltetési módot csak 1976. október 30-ig engedélyeztük és egyben felszólítottuk a termelőszövetkezetet önálló transzformátor építésére. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat mátészalkai üzemigazgatósága II törvényességi óvásról V anczák János olvasónk levelében azt írja, hogy egy nagyarányú örökösödési és vagyonjogi pere több, mint két évig tartott, több tárgyalás volt a? ügyben és végeredményben egy olyan ítélet született, amely reá nézve kedvezőtlen és ez azért történt, mert álláspontja szerint a megyei bíróság figyelmen kívül hagyta a törvényeket, mert ilyen ítéletet csak úgy lehetett hozni, hogy a törvényes rendelkezésekre nem volt tekintettel a bíróság. Ez ellen az ítélet ellen mindenképpen fellebbezni akar a Legfelsőbb Bírósághoz, ezért az a kérdése, hogy lehet-e a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezést beadni. Olvasónknak egyértelműen azt tudjuk válaszolni, hogy a meghozott jogerős megyei bírósági ítélet ellen fellebbezni nem lehet, a mi eljárásunk kétfokú eljárás és ha első fokon járásbíróság jár el, a megyei bíróság, mint fellebbezési bíróság jogerős ítéletet hoz, az ellen további fellebbezésnek nincs helye. Jogrendszerünk ismer azonban ún. rendkívüli jogorvoslati lehetőséget, s ide tartozik a törvényességi óvás is. A polgári perrendtartás 270. §-sa kimondja, hogy a legfőbb ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármelyik polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő, vagy megalapozatlan. Ebből következik, hogy olvasónk, amennyiben törvénysértőnek tartja az ítélet, kérelemmel fordulhat a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, vagy a legfőbb ügyészhez, hogy a jogerős ítélet ellen a törvényesség érdekében emeljen óvást. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem az állampolgár joga óvást emelni, mert ez a jog csak a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt illeti meg. A kérelem alapján szuverén joga az óvásra jogosultaknak, hogy emelnek-e óvást, vagy sem. Amennyiben a kérelemnek helyt adnak és az ítélet ellen óvást emelnek, úgy az óvást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el és dönti el végérvényesen, hogy a megtámadott jogerős ítélet valóban törvénysértő-e, vagy sem. Kevésbé ismert, de van rá eset, amikor a Legfelsőbb Bíróság, mint elsőfokú bíróság jár el és határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, természetesen gyakoribb eset az, mikor a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú, vagyis fellebbezési bíróság jár el és hoz jogerős ítéletet és ezek az ítéletek is óvással megtámadhatók. Ebben az esetben, ha az óvás a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen irányul, az óvást a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa bírálja el és az elnökségi tanács ülésén részt vesz a legfőbb ügyész és az igazságügy-miniszter is. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság tárgyalásra tűzi ki az óvást, úgy arról értesíti a feleket, a felek a tárgyaláson jelen lehetnek, áz óvásra írásban és szóban is észrevételt lehet tenni, de ha valaki nem jelenik meg az óvás tárgyalásán, az az eljárást nem akadályozza, ha megjelenik, költséget nem kérhet. Kihangsúlyozzuk, hogy a törvényességi óvási eljárásnak nem az a célja, hogy egy harmadfokú bíróságot hozzon létre, hanem az, hogy a nyilvánvalóan törvénysértő ügyekben helyes döntés szülessék és ezúton is gyakorolja a Legfelsőbb Bíróság az általános irányító tevékenységét. A törvényességi óvásnak van még számos más eljárásjogi problémája is, de annak részletes kifejtésére a jelen cikk keretében nincs lehetőség, ha olvasóink ilyen irányú érdeklődést mutatnak, később visszatérünk rá. Dr. Juhász Barnabás Száznál több hivatásos a KRESZ- vetélkedőn Száznál több hivatásos gépjárművezető vett részt azon a KRESZ-ve- télkedőn, amelyet a KPM Közúti Igazgatóságának központjában, a nyíregyházi, a kisvárdai és a mátészalkai üzemmérnökségeken rendeztek. A vetélkedőn a gép- járművezetők arról adtak számot, hogyan sajátították el az immár kilenc hónapja érvényben lévő új szabályokat. Az elérhető 40 pontból Gyebróczki János 37-et, Nagy László 35-öt, Árpád János, Veres Gyula és Morvái László 34—34 pontot szereztek. Azok számára, akik nem érték el a szükséges pontszámokat, a tél folyamán tanfolyamot szerveznek, s jövőre megismétlik a vetélkedőt. A legtöbb pontot elért versenyzők között mintegy 10 ezer forint értékű jutalmat és ajándékot osztottak ki.
