Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

1976. szeptember 23. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A gyógyszer krónikája A gyógyszerek az évszáza­dok folyamán megtették kö­telességüket : az egészségügy haladása, egyes betegségek felszámolása, az átlagéletkor növekedése elképzelhetetlen nélkülük. Az ember már ős­időktől, az első, tapasztalaton alapuló ismeretei óta használ gyógyszert, a gyógyszerek száma és a kor orvostudomá­nyának fejlettsége között azonban aligha van összefüg­gés. Az időszámítás előtti tizen­ötödik században írt Ebers- papirusz már több mint hét­száz gyógyszert sorolt fel, kétezer évvel ezelőtt pedig az úgynevezett Theriaca Andromachi volt a legtöbbre tartott gyógyszer, amely egyes esetekben már 62 féle alkotórészt (kígyómarások el­len például viperahúst) tar­talmazott. Ahogy köznapibb nyelven nevezték, a tériák, még sokáig fenntartották magukat, receptjük még egyes huszadik századi gyógy­szerkönyvekben is megtalál­ható. A tériákat hosszú ideig kellett elkészíteni, egy-egy újabb szer adagolása közben hosszabb idő, esetleg néhány hónap is eltelt. Samuel Hah­nemann 1810-ben új tant hirdet, a hasonszervi gyógy­módot, a homeopátiát: a be­tegnek olyan szereket kell adni végtelen kis adagokban, amelyet a betegséghez hason­ló tünetek váltanak ki. Az elmélet alaptétele — hason­lót a hasonlóval —, egy óko­ri elgondolás felújítása volt. Például az úgynevezett sig- x naturarecept szerint a sárga­ságot sárga virágú növények­kel kellett gyógyítani. A tizenkilencedik század elején kezdődik a mai érte­lemben vett gyógyszer-előállí­tás; Sertürner német gyógy­szerész ópiumból morfint ál­lít elő, néhány évvel később pedig más vegyészeknek már a kinint, a sztrichnint, az atropint, a koffeint, a ko­deint, az emetint, a nikotint és más anyagokat sikerült elő­állítaniuk. A kezelés módjáról pedig így ír egy angol orvos visz- szaemlékezéseiben: a recep­tek tekintélyes irományok voltak, mindegyik tünetre egy gyógyszer és jó néhány gyógyszer mindenféle tünet­re. A recept hosszúságát a beteg hozzátartozói a gyó­gyulás biztosítékának tekin­tették. Az első injekciót 1853-ban Wood nevű kezelőorvosától egy vénkisasszony kapta. A doktor a morfint sherryben oldotta, mert szerinte ez meg­védte a tűt a rozsdásodástól. A tizenkilencedik század kö­zepén megjelennek az első szintetikus gyógyszerek (klór- alhidrát, amilnitrit), majd a század végén újabbak köve­tik: antiprin, fenacetin stb., a huszadik század elején pe­dig a barbitursav és szárma­zékai. Az Aszpirin születési idő­pontja 1893. Hatásmechaniz­musa azonban még ma sem teljesen tisztázott. Ehrlich né­met orvos fogalmazza meg 1907-ben a kemoterápia el­vét: ...... olyan kémiai anya­gokat keresünk, amelyek a gazdaszervezet jelentős káro­sítása inélkül elpusztítják a kórokozókat”. A gyógyszer útja ezután már ismertebb: az 1930-as évek végén, a négyvenes évek elején előállítják a szulfami dókat, a penicillint, majd más antibiotikumokat, hor­monokat szintetizálnak stb. A gyógyszerek száma az el­múlt években hihetetlen mér­tékben növekedett. A gyógy­szerek nyilvántartására külön lexikonok készülnek. Egy ilyen lexikon egy évtizeddel ezelőtt megjelent második ki­adása 2674 különböző, szinte­tikusan előállított kémiai anyagot sorol fel, amelyeket a világ különböző gyógyszer- gyárai 16 000 különböző név alatt hoznak forgalomba. Az öt év múlva megjelenő harmadik kiadás már 3907 vegyületet és 26 000 elneve­zést említ. És ezek a számok csak az egységes vegyiete­ket tartalmazó gyógyszerekre vonatkoznak, a mindennapos gyógyszerek ezek kombiná­ciójából kerülnek ki. A labo­ratóriumok a legbonyolultabb szintetikus vegyületek százez­reit állítják elő, a siker ará­nya azonban világviszonylat­ban, az Egészségügyi Világ- szervezet lapja, a . Sante du Monde szerint: 4000 megvizs­gált vegyületből születik egyetlen új gyógyszer. Nem teljes adatok szerint az orvostudomány mintegy 30 000 betegséget, tünetcso­portot ismer. A fejlett álla­mokban 7—8000 fordul elő. A nemzetközi osztályozás vi­szont gyakorlati szempontból 1000-re szorítja le számukat. Ehhez napjainkban újabbak járulnak: a gyógyszerbántal- mak. Az ember—gyógyszer kapcsolat tehát nem mindig harmonikus, gondozását ezért bízzuk azokra, akik értik. Az orvosokra. Révész Tibor Pedállal hajtott repülőgép Amióta világ a világ, az emberiség mindig repülni akart. A mondabeli Ikarosz­tól Leonardo da Vinciig fan­taszták és polihisztorok so­kasága próbálkozott repülő masinák szerkesztésével. Az­után jött a robbanómotor — és néhány évtized alatt min­den megoldódott. Rakétáival pedig még a Holdra is fel­repült a ember. Érdekes, hogy napjainkban újra elő-előkerül az emberi erővel hajtott repülőgép meg­valósításának ötlete. Leg­utóbb Japánban, a tokiói Ni­hon egyetem gépipari tan­székén állítottak elő egy ilyen repülőgépet, a „Gó­lyát”. A gép légcsavarát em­beri erővel hajtott pedál tartja forgásban. Próbaútja során 68 másodperc alatt 595 II bolgár légiközlekedés A bolgár légiközlekedés eredményei bizonyítják közlekedési ág gyors ütemű fejlődését. Bulgária a belső légijáratok hálózatának sűrű­sége tekintetében az egyik első helyet foglalja el a vilá­gon. Bulgáriát a „Balkán” 31 rendszeres nemzetközi lé­gijárata és 10 idényjárata kö­ti ößsze Európa 32 fővárosá val és nagyobb városával, bérelt és teher repülőgépei pedig Észak- és Dél-Ameri- kába, Ausztráliába és Japán­ba is közlekednek. métert repült a „Gólya”. Konstrukciójára jellemző, hogy ez az első olyan embe­ri erővel hajtott repülőgép, amely útja során 180 fokos fordulatot tett a levegőben. A gép számytávolsága 21 méter, törzsének hossza 9 méter. Képünkön: a „Gólya” pilótafülkéje. A téli alma tárolása A megtermelt almából az exportminőséget ősszel cél­szerű értékesíteni. A belföl­di minőségű, perzselt, jég­vert almát tároljuk házilag. A tárolásra szánt almát a fáról most szedjük le és megfelelő helyen tároljuk. Fajtától függően —1, +2 Celsius-fokos hőmérséklet a legoptimálisabb, de kis­üzemi tárolás esetén ezt nem tudjuk megvalósítani. Arra kell törekednünk, hogy ezt a hőmérsékletet minél jobban megközelítsük. Lé­nyeges, hogy minél kisebb legyen a hőmérséklet-inga­dozás. A magas, de nem teljesen telített relatív pá­ratartalom az alma vízpáro­logtatását csökkenti, de a gombabetegségeknek nem teremt optimális feltétele­ket. Tároló levegőjét tisztén kell tartani, az érés során felgyülemlő illő- és aroma­anyagokat szellőztetéssel távolítjuk el. A levegőnek azért is mindig tisztának kell lenni, mert a friss alma minden idegen szagot felvesz, és a fogyasztási ér­tékét ez csökkenti. Ä táro­lóban almám kívül más ide­gen terméket ne tároljunk, ha lehetséges a körtét is más helyen tároljuk. A tá­rolóban penészedé fájú lá­dát, fertőtlenítő és impreg­náló - szert, benzint, petró­leumot ne tartsunk, sem zöldségféléket, vagy burgo­nyát. A tárolóhelyiségeket minden évben alaposan ki kell takarítani, frissen me­szelni, (amihez 2%-os réz- oxidkloridot adunk.) Egyéb fertőtlenítő szer általában felesleges (formalin, ikéne- zés), ezek használata után alapos szellőztetés szüksé­ges. Házi tárolás során fel- használhatók a föld feletti és a földbe épített helyisé­gek, pl. volt borpincék, la­kóházak pincéi. Elsősorban átmeneti tárolás céljából jöhetnek számításba. A ház­táji és házikertekben ter­melt alma gondos betáro­lás és kezelés mellett feb­ruár végéig ezekben a pin­cékben megfelelően 10— 15%-os veszteséggel tárol­hatók. Javasolható megoldás, hogy aki nagyobb mennyi­ségű almát akar tárolni, először próbálja ki a ren­delkezésre álló helyiségek alkalmasságát 1—2 éven keresztül. Több olyan házi­kerti almatermesztőt isme­rünk, akik megfelelő ta­pasztalattal rendelkezve eredményesen tárolják al­májukat. Karádi István Gyártják Tiszavasváriban A világ legnagyobb teleszkópja A Kaukázus fő vonulatá­nak egyik 2070 méter magas nyúlványán, Zelencsukszka- ja kozák falu közelében ta­lálható a világ legnagyobb csillagászati teleszkópja, ame­lyet nemrégen helyeztek üzembe. A felállítás helyét gondos tanulmányozás után jelölték ki egy csillagász­expedíció ajánlása alapján. A teleszkópot 48 méter át­mérőjű és 45 méter magas toronyban helyezték el, amelynek forgatható kupolá­ja 1000 tonna súlyú. Az elké­pesztő számadatokban a to­vábbiakban sincs hiány. A teleszkóp mozgatható részei­nek súlya ugyanis eléri az 560 tonnát, az egész telesz­kóp pedig 650 tonnát nyom. A 6 méter átmérőjű, 650 mil­liméter vastag teleszkóptü­kör súlya keret nélkül 42, ke­rettel együtt 80 tonna. A te­leszkóp a tanulmányozandó csillagot — tizedszögmásod- percnyi pontossággal — elektromos mozgatással kö­veti, számítógépes irányítás­sal. A teleszkóp csövének opti­kai tengelyével párhuzamo­san felállítottak egy 0,7 mé­ter átmérőjű segédtávcsövet a csillagos égbolt vizsgálan­dó területére való beállás cél­jából. A segédteleszkóp által adott képet, tv-rendszer . se-. gítségével az operátor vezér­lőasztalára továbbítják. A te­leszkópot sokféle különleges műszerrel szerelték fel, ezek lehetővé teszik a fénysuga­rak felerősítését és az égites­tek fizikai tulajdonságaira vonatkozó információk elem­zését. Az új „világrekorder” pon­tos elnevezése: nagy azimu- tális teleszkóp. Ehhez ma­gyarázatképpen csak annyit, hogy az azimut a csillagá­szaid koordinátarendszerben az egyik koordináta: a hori­zontnak a csillag magassági köre és a horizont déli pont­ján átmenő magassági kör közé eső ív. ■ „ ... Új gyomirtó szerünk a Gliolka Magyarországon a külön­böző kémiai szerekkel tör­ténő gyomirtás közel másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. A gyomirtó szerek vá­lasztéka különösen az utób­bi években igen megnöveke­dett. Ennek tudható be és ma már nyugodtan elmondhat­juk, hogy hazánkban nem termesztenek olyan kul­túrnövényt, melynek vegy­szeres gyomirtása valamilyen módon ne lenne megoldva. Az üzemi növényvédelmi szakembereknek nagy szak­mai ismeretekkel kell ren­delkeznie, hogy az egyes kultúrákon eredményesen tudják alkalmazni a leghatá­sosabb gyomirtó szert, vagy vegyszer-kombinációt. A monokultúrás termesz­tési rendszerek kétségtelenül nehezítik a helyzetet, mert előbb vagy utóbb az illető kultúrában elszaporodnak azok a gyomfajok, melyek a rendszeresen alkalmazott, azonos hatóanyag-tartalmú gyomirtó szerekkel szemben rezisztensek. A vetésváltá­sos gazdálkodási rendszer kétségtelenül csökkenti az egyes kultúrákban az üzem vegyszeres gyomirtási gond­jait. Az évelő gyomok ellen Megyénkben jelenleg a legnagyobb gondot az évelő gyökér- és szártarackás gyo­mok irtása okozza. Ilyenek például: a mezei acat, fo- lyondárszulák, csillagpázsit, a tarackbúza stb. E gyomok különösen a termőre fordult gyümölcsösök gyomirtásánál jelentenek igen nagy gon­dot, mert a triazin ható­anyag-tartalmú szerek az engedélyokiratban, előírt ada­gok mellett e gyomokat nem irtják. A tarackbúza a bur­gonya, cukorrépa-termesztő üzemek egyik legveszedel­mesebb gyomnövénye. Sajnos a burgonyában és cukorrépá­ban engedélyezett és alkal­mazott készítmények a ta­rackbúzát nem pusztítják. Az előzőekben taglalt vegyszeres gyomirtási prob­lémák megoldására a tisza- vasvári Alkaloida Gyár egy új gyomirtó szer gyártását kezdte meg. Az új készít­mény neve: Gliolka. A ké­szítmény hatóanyaga 25 szá­zalék glifozát. E vegyszerrel már 1975-ben a demecseri Kossuth, az eper- jeskei Alkotmány Mezőgaz­dasági Tsz-ben és a Máté­szalkai Állami Tangazdaság­ban folytattunk üzemi kísér­leteket, melyek igen biztató eredményeket adtak. Hit kell tudni a Gliolkáról? A gyomirtó szer a levélen keresztül szívódik fel és jut be a növények anyagcsere­forgalmába. Ennek követ­keztében a gyökér- és szár- tarackos gyomok föld alatti gyökérrendszerét is elpusz­títja. A készítménynek gyö- kérherbicid hatása nincs. A gyomnövényeken kí­vül a kultúrnövényre is fi- totoxikus, — gyümölcsös kul­túrákban — ezért csak irá­nyított permetezéssel szabad kipermetezni. Tekintettel arra, hogy a készítmény levélherbicid, a tarackos gyomoknak a per­metezés időpontjában leg­alább 15—20 centiméteres fejlettségi állapotban kell lenniük. A folyondárszulák- nak legalább 35—40 centimé­teres indával kell rendelkez­nie, .hogy. az elpusztításhoz szükséges megfelelő mennyi­ségű gyomirtó szert fel tudja venni. A Gliolka az említett gyökér- és szártarackos gyo­mokon kívül elpusztítja a fiatal korban lévő lisztes li­batopot, szőrös disznóparélyt, talpas muhart és egyéb mu­harféléket. A Gliolka gyomirtó hatását lassan fejti ki. A gyomnö­vényeken a pusztulás jelei a kipermetezést követő 14—16 nap múlva jelentkeznek. Ezért az üzemi szakember­nek nem kell türelmetlennek lennie, ha a növényvédelmi munka elvégzése után 4—5 nap múlva még a gyomirtó- hatást nem észleli, mint ahogy a regionnál és gramo- xonnál megszoktuk. Megyénkben még a fe- nyércirok (Sorghum holepen- se) nem okoz súlyos gondot, de ez az ilyen veszélyes gyomnövény irtására is szin­te egyetlen hatásos készít­mény. Felhasználási területe Egyelőre csak nagyüzemi gyümölcsösökben és gabona­tarlókon a korábban említett tarackos gyomok irtására. Várható esős időben perme­tezni nem szabad, mert ha a kipermetezést követően 8 órán belül esőt kap a perme­tezett terület, ez a gyomirtó szer hatását meggátolja. Ha­vonkénti adagja 5—10 liter, 300—400 liter vízzel kijuttat­va. Felhasználási területé­nek bővítése a jövő évek kí­sérleti munkájának lesz a feladata. Dr. Fodor Tamás ÁG szakszóig, áll. vezető ŰJDOHSJlGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents