Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 23. Napi külpolitikai hírmagyarázat Libanon: kettőből egy Az ENSZ-közgyűlés első munkanapja Az Intelligence Service titkai 2. A szervezet (Folytatás az 1. oldalról) ki fogyasztási cikkeiket. A vendégek elismerőleg nyilat­koztak a látottakról. Megtekintették a 16-os pa­vilont, ahol a világhírű finn bútorcégek kollektív kiállítá­sa méltán számíthat a kö­zönség érdeklődésére. 66 ha­zai ipari és kereskedelmi vál­lalat, öt szocialista ország 16 cége és hat osztrák kiállító gyártmányait mutatja be a D-pavilon. Megtekintése után a résztvevők a hazai könnyű­ipar fellegvárának tekinthe­tő A-pavilont keresték "fel. A Szovjetunió a vásár négy szektorában vonultat fel több mint 3000 terméket, aé A-csarnokban, a legna­gyobb összefüggő területen. A körséta résztvevői hosz- szabban időztek itt, ahol ké­pek, grafikonok is utalnak a hazánkkal szoros kereskedel­mi és tudományos-műszaki együttműködésre. A szovjet kiállítók ebben a pavilonban bútorokat, háztartási gépe­ket és műanyag termékeket, kozmetikai cikkeket, konfek­cióárukat, porcelán edénye­ket és dísztárgyakat mutat­nak be. A vendégek ezúttal is megcsodálták a világhírű (Folytatás az 1. oldalról) Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkára a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke 1920. december 13-án született. Jogi tanulmá­nyokat folytatott a hanoi egyetemen, ahol bekapcsoló­dott a francia gyarmatosítók és a japán fasiszták elleni di­ákmozgalomba. 1945 augusztusában Savan- nakhet városában részt vett a japán fasiszták leverésében és a hatalom átvételében. 1946-ban a Vietnamban élő laoszi hazafiakat mozgósítot­ta a franciák elleni harcra. geket. A vendégek felkeresték a C-pavilont is, majd körsétá­jukat a 10-es pavilonban fe­jezték be. A megnyitóünnepség után 13 órakor megnyitotta kapuit a vásár, ezúttal azonban csak a szakmai közönség szá­mára. Szerdán 13—19 óra között tartották ugyanis a BNV első szakmai napját, a cipő-, a bőr- és szőrmeipar és a szakkereskedelem kép­viselőinek találkozóját, ame­lyen a gyártmány- és gyár­tásfejlesztés kérdéseit, terve­it vitatták meg. Egyeztették a termelés lehetőségeit és a kereskedelem igényeit, előké­szítették a jövő évi szállítási szerződéseket. Ugyanezen a délutánon adták át a köny- nyűipar idei korszerűség­divat pályázatának díjait. Csütörtökön ismét szakmai nappal nyit a BNV, 9—12 óra között a szövött alsó és fel­ső konfekciót gyártó üzemek, valamint a textilméteráru- ipar szakemberei tárgyal­nak üzleti partnereikkel. A nagyközönséget csütör­tökön 12—19 óra között fo­gadja először a fogyasztási cikkek harmadik szakosított nemzetközi vására, az őszi BNV. 1947-ben Laosz északkeleti részén vezette az ellenállási tevékenységet. 1949- ben fegyveres alaku­latot szervezett, amely a franciák ellen küzdő népi fegyveres erők része volt. 1950- ben a laoszi ellenállási kormány hadügyminisztere lett. 1955-ben a Laoszi Nép­párt főtitkárává választották és ő lett a laoszi népi fel­szabadító hadsereg főparancs­noka is. 1958-ban Vientianeben ve­zette a forradalmi mozgal­mat. 1959 közepén, amikor az amerikai imperialisták és ki­szolgálóik felrúgták az 1957- es vientianei megállapodást, Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök és külügymi­niszter, a XXX. ülésszak el­nöke, a hagyományoknak megfelelően megnyitva a XXXI. ülésszakot, vázolta a világszervezet előtt álló fel­adatokat. A XXXI. ülésszak elnöké­vé egyhangúlag megválasz­tott Hamilton Shirley Ame- raszinghe, Sri Lanka Köztár­saság állandó ENSZ-képvise- lője aggodalmát fejezte ki a fegyverkezési hajsza folyta­tódása miatt. Felhívta a nem­zetközi közösséget: tegyenek új kezdeményezéseket a le­szerelés terén, abból a cél­ból, hogy kiküszöböljék a háborús veszélyt jelentő tűz­fészkeket és tovább javítsák a nemzetközi helyzetet. Ameraszinghe kiemelte a világszervezet teljes egyete­mességének szükségességét és ezzel kapcsolatban síkra- szállt a Vietnami Szocialista Köztársaság felvétele mellett, rámutatva, hogy Vietnam a nemzeti függetlenségért foly­tatott harmincéves háború Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán Komárom me­gyébe látogatott. Reggel Tata­bányán, a megyei pártbizott­ság székházában Mokri Pál első titkár fogadta, és tájé­koztatta a megye helyzetéről. Ezután a Központi Bizottság titkára Dorogra utazott, ahol felkereste a Kőbányai Gyógy- szerárugyár helyi gyáregysé­gét. Ott a párt- társadalmi és gazdasági vezetők számol­tak be a vállalat életében egyre fontosabb szerepet be­töltő gyáregység munkájáról, fejlődéséről. Az ötödik ötéves terv végére Dorogon a jelen­legi 500 millió forint terme­lési értéket háromszorosára, 1,5 milliárd forintra növelik, és több új termék, köztük nö­vényvédő szerek gyártását kezdik meg. Óvári Miklós megtekintette a gyár több üzemrészét, majd találkozott az első magyar orvosnő, Hu- gonnai Vilma nevét viselő szocialista brigáddal. A Központi Bizottság tit­kára délután Tatabányán, a megyei pártbizottság székha­zában, értelmiségi aktivaér- tekezletet tartott. ★ Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke szerdán egynapos látogatásra Bács-Kiskun megyébe érke­zett. Kecskeméten a megyei pártbizottság székházában Horváth István, a pártbizott­ság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye életé­ről. Részt vett a megbeszélé­sen dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is. Ezt követően Benke Valéria a kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezetet kereste fel. Tájékozódott a gazdaság hely­zetéről, zöldségtermesztési eredményeiről, gondjairól, majd megtekintette a terme­visszatért Sam Neuaba és on­nan irányította a nemzeti fel­szabadító háborút. Ekkor lelt a Laoszi Hazafias Front Köz­ponti Bizottságának elnökhe­lyettese. A Laoszi Néppárt II. kong­resszusa 1972-ben ismételten Kaysone Phomvihanét vá­lasztotta meg a párt főtitká­rává. A kongresszus a párt elnevezését Laoszi Forradal­mi Néppártra változtatta. Kaysone Phomvihane a nemzeti felszabadító háború sikerei után 1973-tól a politi­kai harcot vezette a monar­chia megdöntéséig, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásáig. 1975. decem­ber 2-án a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökévé választották. után, legyőzve az agressziót, egységes állammá vált. Az ülésszak elnöke aggo­dalmát fejezte ki a dél-afri­kai feszült helyzettel kapcso­latban. Az ebben a térségben végbemenő események — mondotta — komoly robba­nással fenyegetnek, veszélyez­tetve a nemzetközi békét és biztonságot. Szigorúan bírálta a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldöző rezsimeket, ame­lyek megtagadják a népek önrendelkezéséről és függet­lenségéről szóló ENSZ-hatá- rozatok végrehajtását. Ezt követően az egyesült nemzetek közgyűlése egyhan­gúlag felvette a nemzetközi szervezet tagjainak sorába a Seychelles Köztársaságot. Ez­zel az ENSZ tagállamainak száma 145-re emelkedett. ★ Kedden New Yorkba érke­zett Púja Frigyes külügymi­niszter, az' ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője. nyeit. A program a mező­termék szövetkezeti vállalat­nál folytatódott. A vállalat munkájáról szóló beszámoló után Benke Valéria felkeres­te Kecskemét egyik belvárosi zöldségboltját és a megye- székhely épülő új piaccsarno­kát. Látogatása a megye nagy élelmiszer-feldolgozó üzemé­ben, a Kecskeméti Konzerv­gyárban fejeződött be. ★ Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szerdán Fejér megyébe láto­gatott. Székesfehérvárott a megyei pártbizottságon Ta­kács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Závodi Imre, a Fe­jér megyei Tanács elnöke és Tóth Tihamér, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztat­ta Fejér megye és Székesfe­hérvár életéről, politikai és gazdasági eredményeiről, va­lamint a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség munkájáról. Dr. Maróthy László ezután meg­tekintette a széles körű tár­sadalmi összefogással épült székesfehérvári ifjúsági és úttörőházat, majd a könnyű­fémmüvet kereste fel. Ott meghallgatta az idén befeje­ződött, egymilliárd forintos bővítés megvalósításáról szó­ló beszámolót, amely ki­hangsúlyozta, hogy a siker­ben a jól szervezett KISZ- védnökségnek nagy része volt. Dr. Maróthy László meg­tekintett több üzemrészt, majd aktivaértekezleten ta­lálkozott a nagyüzem dolgo­zóival. Délután Dr. Maróthy László a velencei KlSZ-veze- tőképző tábort látogatta meg. A békeszerető erők világ- kongresszusának folytató és összekötő tanácsa szeptember 23—26. között Helsinkibe vi­lágkonferenciát hívott össze. A béke védelme szempontjá­ból kiemelkedő jelentőségű tanácskozáson több mint száz ország delegátusai a nemzet­közi enyhülés, a fegyverke­zési verseny megszüntetésé­nek és a leszerelés megvaló­sításának lehetőségeiről ta­nácskoznak. A nemzetközi eszmecserén hazánk delegációját Pál Lé- nárd akadémikus, az Orszá­gos Bétetanács tudományos bizottságának aleinöke vezeti. A küldöttség tagjai: Kiss Ká­roly, az Országos Béketanács aleinöke, Papp Anna, az A húszas évek közepére már szinte véglegesen kiala­kult az a szervezet, amely­ben különvált a hírszerzés és a kémelhárítás. Korábban a két ügy egyaránt a minisz­terelnök és a külügyminisz­ter alárendeltségében volt és egységes szerv foglalkozott vele. Több mint hatvan éve, hogy különvált a tulajdon­képpeni hírszerzés, a Secret Intelligence Service (SIS), másképpen a MI—6 és a kémelhárítás, a MI—5, amely a Scotland Yard különleges ügyosztályával együtt alkotja a szigetország politikai rend­őrségét. A kémszervezet főnöke Saját hírszerzése van a há­rom haderőnemnek, a szá­razföldi hadseregnek, a légi­erőnek és a haditengerészet­nek is. Létezik még egy csúcsszerv, amely a különbö­ző szervezetek tevékenységét egyezteti — ez "a hadügymi­nisztériumhoz tartozó közös hírszerző hivatal. Természetes, a figyelem kö­zéppontjában mindig a SIS áll. Irányításával a külügy­minisztérium foglalkozik, a kémszervezet főnökének köz­vetlen elöljárója az állandó külügyminiszter-helyettes. Itt meg kell állni egy pilla­natra! Ugyanis Nagy-Britan- niában a kémszervezet főnö­kének személyét rendkívüli titokzatosság övezi. Az egye­sült államokbeli CIA igazga­tóival ellentétben, akik főleg az utóbbi időben állandó sze­replőivé váltak a televízió­nak és a törvényhozási bi­zottságok nyilvános vitáinak, a SIS vezetőjének még a ne­vét sem igen említik. Általá­ban csak egy betű jelzi, ő a „C”. Ma ezzel a betűvel egy bizonyos Sir Maurice Old- fieldet, egy 61 éves hivatásos kémet jelölnek. A jelenlegi „C”-nek a brit sajtó szerint komoly sikerei voltak, de nem a hírszerzésben, hanem a kémkedésre fordított költ­ségvetési megajánlások növe­lésében ... A SIS kormányellenőrzését az International Herald Tri­bune szerint kifejezetten brit módon látják el. „C” rend­szeresen hetenként együtt ebédel az állandó külügymi­niszter-helyettessel. Jelenleg Sir Michael Palliserrel. A nagy akciókhoz állítólag min­dig szükség van a külügymi­nisztérium egyetértésére. „A kétes személyek..." A brit titkos ügynököknek két író állított irodalmi em­léket. Mind a ketten maguk is a szervezet egykori aktív tagjai — Ian Flemming és Graham Greene. Valószínű, kevés egymástól annyira kü­lönböző két figurája van az irodalomnak, mint James Bond, a SIS 007-es ügynöke, a gyilkolásra felhatalmazott európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bi­zottságának titkára, Pethő Tibor, az Országos Béketa- nács elnökhelyettese, a Haza­fias Népfront elnökségének tagja. Borbély Gábor, a KISZ KB titkára, Fábián Ferenc, az OBT ügyvezető elnökségé­nek tagja, Lőrinc Tamás, az OBT aleinöke, az OBT lesze­relési szakbizottságának elnö­ke, dr. Kende 1st ván, az OBT elnökségének tagja. dr. Laukó Károly a Béke-világtanács titkára és Makai György, az OBT elnökségének tagja. A küldöttséget szerdán a Ferihegyi repülőtéren Sebes­tyén Nándorné, az OBT főtit­kára és dr. Réczei László, az OBT aleinöke búcsúztatta. superman és a „havannai emberünk” botcsinálta por- szívókereskedő-hírszerzője. A valódi kém bizonyára egyik­re sem hasonlít. Már korábban utaltunk ar­ra, hogy a brit sajtót különö­sen meleg szálak fűzik a SIS- hez. Erről számtalan doku­mentum tanúskodik, s talán nem véletlen egy volt vezető hírszerzőnek az a megjegyzé­se sem, hogy a SIS jelentései alig jobbak egy képzett új­ságíróénál. A burzsoá sajtó függősége a hírszerzéstől nyilvánvaló. Nem csupán in­formációkkal, de súlyos anyagiakkal is támogatnak egyes külföldi tudósítókat. A szovjet sajtó tette közzé azt a hivatalos okmányt, amely a hírszerzésben kompromit­tálódott angol újságírókról közölt adatokat. Az Observer egyik munkatársáról a kö­vetkező áll ebben: „hajlandó a szovjet blokk országaiból érkező utasokat kikérdezni, különösen a lengyeleket”. Egy bizonyos Edward Crankshaw rubrikájában pe­dig ez volt olvasható: „hír­szerzés és operatív hírszer­zés”, továbbá az, hogy az il­lető járt már a Szovjetunió­ban. A levélírók Kim Philby, akiről később még szólunk, egy interjújá­ban, amit az Izvesztyija cí­mű moszkvai lapnak adott, így jellemzi ezeket a zsurna­lisztákat: „Az angol sajtó embereinek éppen ez a kate­góriája az, amely a hírszerzés első parancsára akcióba lép, hogy hidegháborús szellemű kampányt folytasson”. Hason­ló szoros szálak fűzik össze a SIS-t az angol állami rá­dióval, a BBC-vel is. Az Iz­vesztyija írta meg azt is, hogy az angol titkos okmá­nyok szerint „megállapodás van a BBC-vel arról, hogy átadja a Secret Intelligence Service-nak a rádió címére a szocialista országokban élő hallgatóktól jött leveleket. Át kell adniuk a levélírók címeit is. Néhány évvel ez­előtt a magyar sajtóban meg­írták, egy hazánkban elfo­gott angol kém vallomást tett a bíróság előtt arról, hogy budapesti útja előtt felkeres­te dr. Tarján György, a BBC közép-európai osztályának vezetője. A SIS megbízottja­ként mutakozott be, és kü­lönböző kémmegfoízatásokat adott neki. A páruljárt uta­zóhoz hasonlóan, sok más üz­letember és turista kapott megbízatást hírszerzésre a szocialista orságokban, első­sorban a Szovjetunióban. Kim Philbytől származik az az értesítés is, hogy a hatva­nas években, amikor fellen­dült a tömeges turizmus, a SIS főnöke külön direktívát adott ki arra vonatkozóan, hogyan használják fel a tu­risztikát kémértesülések szer­zésére, valamint politikai és ideológiai diverziók végre­hajtására. Az értesülések útja A direktíva felhívta a fi­gyelmet arra, hogy olyan ob­jektumokról szerezzenek, ér­tesüléseket, melyek a Szov­jetunióban el vannak zárva a nyugati diplomaták elől. különösen „a Baltikum, Nyu­gat-Ukrajna tilos övezeteiben és az Urálban”. Ezt a vállal­kozást a SIS-ben „Poligon” fedőnévvel látták el. A turis­ták feladatai közé bevették a legkülönbözőbb hírszerzési kérdéseket, és felhívták fi­gyelmüket arra, hogy igye­kezzenek „megdolgozni” min­denkit, akivel szóba elegyed­hetnek. Persze az ilyen mó­don szerzett értesülések érté­ke igen kétségesnek bizo­nyult, s illik rá, amit Ross- lyn Wemyss tengernagy, az Admiralitás egykori első lordja mondott, s mely sze­rint a „titkos hírszerzés egyenlő a kétes személyisé­gektől származó kérdéses ér­tékű információkkal”. Miklós Gábor Folyt. köv. T izenhét hónapos, véres, szinte változatlan heves­séggel dúló polgárháború után most először csillan fel a kibontakozás reménye Libanonban. Te­gyük sietve hozzá: a remény rendkívül halvány! Eliasz Szárkisz csütörtöki elnöki beiktatása önmagában — a cseppet sem kedvező jelekből ítélve — nem oldja meg a libanoni válságot, legfeljebb egy akadály hárul el a megoldás felé vezető útból. Az akadály: a 138 napig húzódott elnökváltás. Szo­limán Frangié egyszerűen nem volt hajlandó átadni a helyét Szárkisznak, s ez a körülmény még bonyolul­tabbá, még összekuszáltabbá tette a helyzetet. Az 53 éves új elnök maronitakeresztény, ami megfelel az or­szág 1943-ban elfogadott nemzeti chartája előírásának. Az egykori jogász 1958 után, a polgárháborút követően kapcsolódott be a politikai életbe: előbb az elnök bi­zalmas tanácsadója, majd 1962—1967 között az elnöki hivatal vezetője. Kilenc éve megbízták a nemzeti bank vezetésével, s ebből a tisztségéből választották meg el­nöknek 1976. május 8-án egy bejrúti villában, ahol a 98 képviselő közül — tekintettel a súlyos utcai har­cokra — mindössze 69-en jelentek meg. Közülük 66-an szavaztak Szárkiszra, hárman pedig üres szavazócé­dulával voksoltak. Kérdés, hogy az előre eldöntött napon és órában a szíriai csapatok által ellenőrzött Staura városában, a Bekaa völgyében sor kerül-e a beiktatásra. A helyszínt az döntötte el, hogy a városka — 40 kilométerre Bej­ruttól, 15 kilométerre a szerdán is heves harcok szín­helyétől — viszonylagos nyugalmat ígér. Bár a frontok morajától Staura távol esik, a poli­tikusok véleménye a beiktatás ceremóniájának helyéről megoszlik. Dzsumbiatt, a baloldal egyik ismert vezetője például annak a véleményének adott kifejezést, hogy Staura „megszállt területen fekszik”, ezért nem vehet részt a beiktatáson. Chamoun, a libanoni jobboldal „erős embere”, kulcsfontosságú tárcák és az ügyvezető miniszterelnöki tisztség birtokosa — természetesen más indítékkal — ugyancsak rosszallását fejezte ki, hogy az ünnepséget nem Bejrutban rendezik. L ibanon politikai matematikájában tehát feltehe­tően csütörtökön a két elnökből végre csak egy marad. Frangié távozása a halvány reménysugár egyik oka. A másik: már napok óta négyes találkozókról ér­keztek olykor kissé egymásnak ellentmondó, de alap­jában véve derűlátásra alkalmat adó hírek. Szárkisz és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, valamint az Arab Liga különmegbízottja és Dzsamil szíriai hadügyminiszter­helyettes többször is találkozott egy kisvárosban, a li- banoni-szíriai határ közelében. Tanácskozásaikat az 56. tűzszünetről, másrészt a Libanonban élő palesztinok helyzetéről egyelőre sem siker, sem kudarc nem koro­názta. Annyi azonban bizonyos, hogy a két téma szo­rosan összefügg, mint ahogy közvetlenül kapcsolódik a libanoni helyzet várható kibontakozásához a négyes találkozó egyik főszereplőjének csütörtökre tervezett elnöki beiktatása is. szovjet szőrmekülönlegessé­loszövetkezet zöldségültetvé­Laoszi küldöttség A közélet hírei Magyar küldöttség utazott a helsinki világbéke konferenciára

Next

/
Thumbnails
Contents