Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-21 / 223. szám

1976. szeptember 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Névtelenül ? Olvasóink ügyes-ba­jos dolgainak intézése megtisztelő feladatunk. Néha mégis bosszanko­dunk. Nem azért, mert egyesek sosem volt tör­vények alapján várnak tőlünk „igazságot”, vagy mert úgy gondolják, mi egyetlen telefonnal bár­mit el tudunk intézni. Természetes, hogy nem­csak az ilyen reménye­ket nem tudjuk beválta­ni, más esetekben is okozunk csalódást. A névtelen levelekre például nem tudunk vá­laszolni, noha azok is konkrét intézkedést ten­nének szükségessé. Ám hogyan tegyük meg, ha azt sem tudjuk, ki a pa­naszos, és hol lakik? Hasonló gondot okozott az a levélírónk is, aki „Gyors segítséget várok” jelige mögött rejtőzik és várja a nyilvánosság előtti válaszunkat. Tudjuk, hogy olykor a rossz tapasztalatok ri­asztják vissza levélíró­inkat nevük és pontos címük közlésétől. Való­ban előfordult már, hogy az húzta a rövidebbet, aki a közösség, a helyi lakosság érdekében ki­állt. B. J. „lemondó” so­rait is talán ezzel lehet magyarázni: nem önmagának árt-e az az ember, aki a közérdeket helyezi mindenekfölé, és kedvezőtlen tapasztala­tai ellenére is még min­dig hisz az igaz ügy fe- lülkerekedésében?” A „sértett” hivatalok bi­zony elég sűrűn nevezik a bejelentőket no­tórius panaszkodók- nak, fontoskodóknak, sőt ki is oktatják őket, hogy máskor ne a sajtó­hoz, rádióhoz fordulja­nak ... Ezek valóban harcfel­adó és közömbös maga­tartásra késztetik a köz­ért munkálkodókat. De mire jó ez? Miért kell tehát elmarasztalni, bántani azokat, akik azt szeretnék elérni, hogy a jó eredményre ne kell­jen sokat várakozni, gyorsabban rendeződje­nek az ügyek? Lehet, kényelmesebb volna az élete némely vezetőnek, ügyintézőnek az ilyen kritikusok nélkül, de szükség van rájuk, mert végső soron észrevéte­leikkel gördülékenyeb­bé teszik az ügyintézést, elakadt ügyeket átlendí­tenek a holtponton ... Nem szabad tehát ol­vasóinknak sem oly könnyen lemondaniuk a sikerről, és arra az ál­láspontra helyezkedni­ük, hogy az „összeköt­tetéssel rendelkezők”, a gátlástalan önző törte­tők kerekednek majd fe­lül, a jó szándékú em­berek pedig alulmarad­nak. Nem szabad előre feltételezni elfogultsá­got, részrehajlást, vagy bosszúállást. Helyette bátran álljanak ki az igaz ügy mellett, és eh­hez adják a nevüket és pontos címüket, mert közügyben, csak így tu­dunk eljárni. Soltész Ágnes POR ÉS SÁR Por és sár. Csak ez a két le­hetőség van Nyíregyházán a Közép és Forgó utcán. Évek óta hiába sóhajtozunk egy kövesút után, sajnos hiába. Helyzetünk egyre romlik, kü­lönösen most, hogy a Vörös­hadsereg útját lezártak, így megnőtt az utcánkban a for­galom. A gépkocsivezetők mit sem törődnek azzal, hogy eb­ben az utcában laknak, s hogy az út nem jó, teljes se­bességgel rohannak végig az utcán, mi meg nyeljük a sok port. Esős időben nagy sár­ban, pocsolyában kell közle­kednünk, mert az utcában a víz elvezetését sem oldották meg. Szeretnénk tudni, lesz-e valamikor kövesút az ut­cánkban, de addig is kérjük, legalább sebességkorlátozás­sal fékezzék a száguldó gép­kocsikat — kérik a Közép és Forgó utca lakói. ÍGY is lehet TATAROZNI! Az augusztus 15.,számban megjelent „Kinek van hite­le” című cikkhez a le­írt esetnek az ellenkezőjéről is szeretném tájékoztatni a Kelet-Magyarország olvasóit. Még a tavasz folyamán hir­dette az Öfehértói Vegyes­ipari Szövetkezet szolgáltatá­sait, nevezetesen családi há­zak tatarozását is vállalják. Ezt a szolgáltatást vettem én igénybe. Megkötöttük a szer­ződést. Szinte percnyi pon­tossággal, ahogy a szerződés­ben állt, a munkálatokat megkezdték, s folyamatosan kilenc nap alatt be is fejez­ték, a legnagyobb megelége­désemre, de az utcán járó­kelő, szak- és nem szakembe­rek is elismerték a lelkiisme­retes munkát, írja levelében Szucsányi László Kántorjáno- si. Arany János utca 26 szám alatti lakos. NYITÁS, ZÁRÁS Végre kinyitott a 65. sz. élelmiszerbolt másfél hónap után. Nagyon nagy örömöt jelentett ez a környék lakói­nak. Sajnos, örömünk mellé, üröm is vegyült, mert a vál­tozatosság kedvéért most az élelmiszerbolt mellett lévő zöldségbolt zárt be, s nem tudjuk, hogy hány hónapra. Mi a városközponttól messze lakunk, s ezért nagy szüksé­günk van minden üzletre, amely vásárlási gondjainkon segít. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy miért nem tudják a vállalatok megolda­ni a szabadság kiadását úgy, hogy ne kelljen az üzletet több héten keresztül zárva tartani —, kérdezi a környék lakói nevében Szegedi Sán­dor, Nyíregyháza, Orgona ut­ca 12. szám alatti olvasónk. JÁRATOK Zajlik a „Nyírségi Ősz” rendezvénysorozata. Minden elismerésünk a szervezésért, csak gratulálni lehet a ren­dező bizottságnak. Gazdag program várta az érdeklődő­ket a gyümölcskarneválon, s az egész napos program kere­tében. A baj ott kezdődött, hogy a rendezvények egy ré­szét Sóstón tartották meg, s ide kijutni, kész tortúra volt. Az autóbuszok ritkán jártak, zsúfoltak voltak, nem volt különjárat beállítva. így nagyon sokan vagy lemarad­tak a sóstói rendezvényről, vagy csak nagyon zsúfolt autóbusszal tudtak oda kijut­ni, — teszi szóvá K. S. Nyír­egyháza, Északi körúti lakos. HÁROM KILOMÉTERREL ODÉBB .. Bátorliget-Űjtanyán nyolc­van család lakik. A lakosság ellátását egy vegyesbolt old­ja meg, gondokkal. A bolt vezetője az árut megrendeli, de nincs aki teljesítse, így sokszor töltelékáru nélkül marad az üzlet. Ez azért is Az illetékes vófaizof REJTETT HIBÁK MIATT Észrevétel jelent meg a lap szeptember 10-i számá­ban az irodaházi konyha felújításáról, mellyel kapcso­latban az alábbi tájékozta­tást adjuk: a konyha az 1950- es években épült, s az azóta eltelt évek alatt a rendszeres karbantartások ellenére a műszaki állapot leromlott. Az épületbe a földgáz bevezeté­se megtörtént, s így elren­deltük a konyha teljes kor­szerűsítését. A rekonstrukci­ós munkák elkezdése után rejtett hibák kerültek elő, mellyel a tervezés során nem számoltunk, s ezzel hosszab­bodott a kivitelezési határ­idő. Az érintett hat vállalat­tal tárgyalásokat folyattunk, a munkák meggyorsítása ér­dekében, s ígéretet kaptunk arra, hogy szeptember hó­napban a műszaki átadásra és az üzembe helyezésre sor kerülhet. Alföldi Vendéglátó Vállalat Debrecen Szerkesztői üzenetek Mészáros Lajosné nyír­egyházi, Fekete Imréné ti- szalöki, Dalanics Lászlóné bökönyi, Kovács József nyírbélteki, Nagy József nyírbátori, Anka János ér­pataki, Gellén -Pál kölesei, Rusznyák Gizella kisvárdai, Barna Sándorné nyíribro- nyi, Hering János nyír­egyházi, Simon Jánosné kó- taji, Kökössi István nyír­egyházi, Herka András be- regdaróci lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Budai Erika nyírbogát! Tárkányi István kocsordi lakosok kedves köszönő so­rait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Poór István baktalóránt- házi olvasónknak üzenjük, hogy a táppénz megállapí­tásánál a keresőképtelensé­get megelőző három hónap átlagkeresetét veszik fi­gyelembe. Amennyiben a dolgozó alkalmi munkát vállal, úgy abban az eset­ben a ledolgozott napokat veszik figyelembe a táp­pénz megállapításánál. Ács Jánosné nyíregyházi olvasónkat tájékoztatjuk, hogy a jubileumi jutalom a dolgozót huszonötéves munkaviszonya után megil­leti, s ezt az összeget a je­lenlegi munkáltatója fizeti Ki. Juhász Dezsőné berkeszi lakos hűtőszekrényének lecseréléséhez szükséges csereutalványt az ELEK- TERFÉM Szövetkezettől szeptember 3-án megkapta. Márton Sándorné kótaji olvasónk, miután egyedül neveli gyermekeit,, eltartá­sukról gondoskodik, megil­leti a családi pólték saját jogán. Ezért azt tanácsol­juk, kérésével forduljon a munkáltatójához, s igy to­vábbra is folyósítani fogják önnek a családi pótlék ösz- szegét. — Vigyem, ne vigyem.... érthetetlen, mert Bátorligetre kihozzák a hentesárut, de a tőle három kilométerre már pem. Vajon miért? Ügy gon­dolják talán, hogy az itteni lakosság nem igényli a hen­tesárut? — kérdezi Karacs S. Béla Bátorligetről. POSTAKOCSI „Postakocsi, óh!” című cik­kükben a külterületi kézbe­sítés rendszertelenségéről ír­nak, melyre az alábbiakban válaszolunk: ez a szolgáltatás nemcsak a lakosságnak, ha­nem a kézbesítőknek is új. Az új szolgáltatásokhoz kel­lő gyakorlat kell, s ez néhány hónapot vesz igénybe. Az indítás nem volt zökkenő- mentes, s ez adódik abból, hogy a kézbesítők nem ren­delkeznek megfelelő hely­ismerettel és gyakorlattal. Közrejátszik a gépkocsik meghibásodása is, amely a pontos megjelenésben késést okozhat. A kézbesítőhivatal figyelmét felhívtuk arra, hogy rendszeres oktatással, a gépkocsik fokozottabb kar­bantartásával a panaszokat szüntessék meg. Postaigazgatóság Debrecen SÖTÉT VAN! Olyan sötét van, hogy az orráig sem lát az ember este Nyíregyházán a Búza tér és az Árok utca sarkánál, az Irodagéptechnikai Vállalat előtt. Valaha még az építke­zések előtt volt itt egy lám­pa, de annak nyoma veszett. Jó volna, ha ismét megvilágí­tanák ezt az útkereszteződést, mivel így rendkívül baleset- veszélyes, — írja T. Gy. SZÓDAVÍZ NINCS — MÁSNAPOS EBÉD VAN Egy nap két meglepecés. Kicsit sok a jóból. Egyik: Rakamaz központjában az ABC szomszédságában léte­sített modern presszóban a jámbor utazó hiába kár egy pohár szóda-, vagy ásványvi­zet. Nincs. Helyette szirupos hűsítőket, sört ajánlanak, — persze jóval borsosabb áron* A presszóban, a polcok roska­doznak a többféle pezsgőtől, magukat kínáló tokaji meg balatonkörnyéki boroktól, egyéb szeszes italoktól, de szódavíz, az nincs. A kérdés csupán annyi: néhány üveg pezsgő helyett nem lehetne-e tartani a presszóban állandó­an egyszerű magyar pezsgő­vizet? A másik felfedezés, amely­ben Tiszadadán az ÁFÉSZ- étteremben volt részem: ebédnél az ajánlott sárgabor­só főzelék és vagdalthús he­lyett valamiféle más fogást kértem. Az egyébként kedves íelszólgálónő az ügyben a konyhafőnökkel folytatott beszélgetést, majd a követke­ző ajánlattal tért vissza asz­talunkhoz: „Tudnék hozni tegnapi tejfeles tokányt, kagylótésztával”. Tette mind­ezt akkora természetességgel, hogy egyszerre meggyőzőit arról: nálunk a tegnapi étel — csak tegnapi? — eladása olyan természetes, mint a tör­vényes rendelet, amely egy sor másnapos étel, — közöt­tük a tejfelesek — felszolgá­lását tiltja. Vagy itt az is ter­mészetes, hogy erről a rende­letről nem akarnak tudomást szerezni, írja S. I. BABAHÁZ — AJÁNDÉKBA Évek óta rendszeres segít­séget és támogatást kapunk a Tiszalöki Faipari Vállalattól. Az udvari felszereléseket, és játékokat is a szocialista bri­gádok készítették társadalmi munkában. Az elkészült ba­baházak, favonatok, autók, nagy öremet jelentettek a gyerekeknek, s az óvónők munkáját pedig nagymérték­ben segítették, mert ezáltal az udvari foglalkozásokat színe­sebbé tudjuk tenni. Kilenc­ven gyermek, és a dolgozók ne­vében is köszönjük segítsé­get. — írja Losoncai Imréné, a tiszalöki II. számú napközi otthonos óvoda vezető óvónő­je. Az igazolási kérelemről A különböző hatósági eljárások megfelelő határidők­höz kötöttek, ezek hiányában nem tudnák betölteni alap­vető funkciójukat, nevezetesen, hogy a szükséges és meg­felelő intézkedésüket határidőben hozzák meg. Ezért az eljárási szabályok nagyon pontos határidőket tartalmaz­nak, amelyek kötelezőek a hatóságokra is, de kötelezőek az állampolgárokra is. A határidők elmulasztása nagyon komoly jogkövet­kezménnyel jár és különösen így van ez a bírósági eljá­rásban. Ezek a határidők általában ismerték, de ettől füg­getlenül a meghozott különböző határozatokból a hatáság egyidejűleg kioktatja az érdekelteket, hogy a határozattal kapcsolatban milyen intézkedéseket tehetnek, avagy mi­lyen intézkedéseket kell megtenniük, hol és mikor, meny­nyi idő alatt. Amennyiben valaki az így biztosított jogá­val nem él, vagy a leírt kötelezettségét nem teljesíti, szá­molnia kell a következményekkel. Megtörténik azonban, hogy valaki az így biztosított jogait önhibáján kívül, megfelelő időben nem tudja gya­korolni és a bírósági eljárás ezért vezette be az igazolási kérelem intézményét, amely a vétlen mulasztás igazolásá­ra szolgál. Ilyen problémával fordult hozzánk Czombor Já­nos, akinek részére a járásbíróság kikézbesítette az ítéle­tet, amelyben közölték, hogy az ítélet kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, azonban a 15 nap lejárta előtt 5 nappal közúti balesetet szenvedett, több, mint két hétig kórházban volt, így fellebbezését kel­lő időben benyújtani nem tudta. Fellebbezés hiányában az ítélet jogerőre emelkedett, éppen ezért az a kérdése, hogy mit tehet annak érdekében, hogy fellebbezését elfogadják. A polgári perrendtartás 106. §. (1) bek. kimondja, hogy „ha a fél, vagy képviselője valamely határnapon hi­báján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hi­báján kívül mulasztottéi, a mulasztás következményei... igazolással orvosolhatók.” Tehát olvasónknak igazolási ké­relmet kell előterjeszteni a fellebbezés beadásának utolsó napjától számított 15 napon belül, amelyben elő kell adni, hogy miért nem terjesztette kellő időben elő a fellebbezé­sét. Egyidejűleg a fellebbezést is be kell nyújtania és a bíróság ennek alapján fog dönteni, hogy elfogadja-e a fellebbezést, vagyis igazoltnak tekinti a késedelmet, vagy sem. Amennyiben az újabb határidő alatt sem nyújt be ol­vasónk igazolási kérelmet és fellebbezést, úgy további jogorvoslatnak már nincs lehetősége. Érthető, hogy a törvény az igazolási kérelmeknek is megfelelő határidőt szab, hiszen senkit sem lehet a végte­lenségig jogbizonytalanságban tartani. Ezért a polgári per- rendtartás kimondja, hogy az igazolási kérelmet 15 nap alatt lehet előterjeszteni és ez a határidő az elmulasztott határnappal kezdődik, ha azonban a mulasztás csak ké­sőbb jutott az érdekelt tudomására, vagy a mulasztást okozó akadály csak később szűnt meg, akkor azzal a nap­pal veszi kezdetét. További megszorítás azonban, hogy hat hónapon túl igazolási Kérelmet előterjeszteni már nem lehet. Tehát ha valaki elmulasztott benyújtani egy fellebbezést, a felleb­bezési határidő lejárt január 30-án, augusztus 5-én már nem terjeszthet elő igazolási kérelmet, bármilyen módon is volt akadályozva a fellebbezés és az igazolási kérelem előterjesztésében az eltelt idő alatt. Dr. Juhász Barnabás j:j:j* jj

Next

/
Thumbnails
Contents