Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-16 / 219. szám

1976. szeptember 16. L KELET-MAGYARORSZÄG 7 Az alaszkai olaj útja Megvalósulóban van a világ eddigi legnehezebben kiépít­hető olajtávvezetékének a létesítése, amely a Prudhoe-öböl- ben levő hatalmas olajmezőt a csendes-óceáni Valdez kikötő­vel köti majd össze. A csaknem 1300 kilométer hosszúságú, 1,22 méter átmérőjű távvezeték építésén mintegy 12 ezer em­ber dolgozik a kegyetlen hidegben, hogy 1977 végére befejez­hessék az 5 milliárd dolláros költségű vállalkozást. Az olaj­távvezeték az Egyesült Államokat 25—30 éven át, teljes nyers­olajszükségletének 10 százalékával lesz hivatott ellátni. A Prudhoe-öbölben, becslések szerint 1,5 milliárd tonna olajat rejt a föld mélye. Alaszka e lelőhelyén ún. „édes” olaj tör a felszínre a kutakból, ami a legértékesebb minőség („édes” olajnak a kénmentes, vagy minimálisan kéntartalmú olajat nevezik, „savanyúnak” pedig azt, amelynek számotte­vő kéntartalma van). Jóllehet az alaszkai olajtávvezeték építése hatalmas ösz- szegbe kerül, az USA-ba így eljutó „fekete arany” mégis ol­csóbb lesz, mint az, amit az országban termelnek ki. Emellett bizonyos, hogy az USA-beli olajkészletek „kímélése” is szere­pet játszott az alaszkai olajmezőknek ezen az áron való kiak­názásában. Egyébként a következő években még további négy távvezeték megépítését vették tervbe az alaszkai kőolaj és földgáz szállítására. Megvannak már az Egyesült Államok felé haladó 4200 kilométer hosszúságú csőtávvezeték tervei is. An­nak megépítése kb. 6 milliárd dollárba kerül majd. Gyorsított tanulás Századunk embere joggal elvárja a technikától, segítse hozzá, hogy a lehető legrövi­debb idő alatt a legtöbb is­meretanyagra tegyen szert. A gyorsabb, könnyebb és haté­konyabb tanulási — főleg nyelvtanulási — módszerek egész sora van már forga­lomban. A türelmetlen tanu­lók részt vehetnek a labora­tóriumok programozott okta­tási formáiban, az audiovizu­ális módszereket is alkalma­zó intenzív tanfolyamokon, a szuggesztopédia pszichológiai módszerét használó „játékos” tanfolyamokon és sok más ok­tatásban. A nyelvtanulókat többnyi­re az a módszer érdekli, amellyel a hagyományos, több éven át tartó oktatás üresjáratait elkerülhetik. Az audiovizuális oktatásban a cél a hangosított szöveggel kísért álló- vagy mozgóképek szemre-fülre való ráhatásá­program alapján végezvén az oktatást. Az egyes készülé­kek közti vezeték nélküli összeköttetés nagy költséggel kiépített laboratóriumi helyi­ség nélkül is lehetővé teszi az audioorális oktatást. „Szóváltást számítógéppel Az angol National Physi­cal Laboratory munkatársai annak megoldásán fáradoz­nak, hogy közvetlen „hang­kapcsolatot” teremtsenek az ember és a számítógép kö­zött. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy ha a kezelő mikrofonon keresztül utasítást ad a számítógépnek, az elvégzi a kívánt feladatot és „visszamondja” az ered­ményt. Könnyen belátható, hogy sikeres megoldás ese­tén milyen óriási jelentősége lenne az így kialakított rend­szereknek. Korlátozott szókészlettel és előírásosan tagolt kiejtéssel már sikerült eredményeket elérni. A képen látható meg­oldásban ez azt jelenti, hogy a mikrofonon át közölt sza­vakat a számítógép már fel­ismeri, és azok értelmét meg is jeleníti a tv-képernyőn. Ennél persze többre van szükség, arra, hogy a számí­tógép az emberi hang szinte korlátlan változatosságához igazodóan, jóval nagyobb szókészletű szöveggel —azon belül az egymás mellé ren­delt szavakat összefüggései­ben is „értve” — utasítható legyen. Á biofizika perspektívái Az UNESCO Európai Tu­dományos Irodája szervezé­sében a biológia legfontosabb alaptudománya, a biofizika kiemelkedő aktív kutatói részvételével jelentős szim- poziont tartottak „A biofi­zika perspektívái” címmel a Magyar Tudományos Akadé­mián. A szimpozion a hel­sinki értekezlet szellemében a tudósok és ezen keresztül az országok népeinek foko­zott együttműködését de­monstrálta. 16 ország 22 tudósa jött össze a háromnapos értekez­letre, amelynek társelnöke volt a francia Pullman pro­fesszor, világhírű kvantum­biofizikus és Tigyi József akadémikus, a Magyar Biofi­zikai Társaság elnöke. Az ér­tekezlet a biofizika nyolc té­materületén megállapította a tudomány jelenlegi állását, eredményeit, és kijelölte a legfontosabb kutatási terüle­teket és az együttműködés formáit. Elhatározták, hogy a molekuláris biofizika és a sejtműködés biofizikája ta­nulmányozására egy-egy ipunkabizottságQt hoznak lét­re, amelyek 1977 elejére konkrét együttműködési ter­vet dolgoznak ki, amelyet 1977. szeptemberében Fran­ciaországban hasonló szimpo- zionon fognak megvitatni és az UNESCO elé terjeszteni. A nemzetközi együttműkö­dés nagyon jelentős, ha arra gondolunk, hogy a biofizika napjainkban az igen drága műszerek nélkül már nem tud előrelépni. A tagorszá­gok műszerparkjának közös használata és a szellemi ka­pacitás összehangolása re­mélhetően további jelentős eredmények megszületését fogja elősegíteni. A megtárgyalt kérdések fontosságát jól jelzi, hogy részt vett a tárgyalásokon Kaddoura professzor, az UNESCO tudományos ügyei­ért felelős igazgatóhelyettese ia nak a kihasználása. Legalább ötszöri „visszacsatolást” kell végrehajtani egy-egy té­mánál, hogy az ismeretanyag megfelelően rögződjék. Sok pedagógus véleménye szerint a nyelvek intenzív ta­nulásánál nincs feltétlenül szükség audiovizuális — te­hát a hallásra és a látásra egyaránt építő — oktatási formára, jól megfelelnek az audioorális — a magnósza­lagos hangtechnikában rejlő lehetőségeket messzemenően kihasználó — módszerek is (ez természetesen egyénektől függő kérdés is). Egy angol cég ennek alap­ján építette fel „Flexilab” elnevezésű, teljesen tranzisz- torizált készülékekkel ren­delkező, kazettás magnósza­lagokat használó nyelvoktató rendszerét. Segítségével mintegy 40 tanulóval foglal­kozhat egyszerre a tanár, megfelelő, előre kidolgozott A MAGYAR FILMGYÁRTÓ VÁLLALAT Lumumba utcai telepén nemrég helyezték üzembe az új zenetermet, amely egyaránt alkalmas filmhang keverésére és zenei felvételek­re. A modern technikával felszerelt zenetermet külföldi hanglemezgyártó vállalatok is igény­be veszik lemezfelvételekhez. A saját tervezésű berendezéseket az NSZK-ban készítették el. Felvételünkön: Réti János hangmérnök a központi vezérlőpultnál. (MTI fotó) A téli alma értékesítése A megyei háztáji és ki­segítő gazdaságokban ebben az évben a termésbecslés alapján több mint 9000 va­gon alma termése várható. Az utóbbi hetek csapadékos időjárásának hatására re­méljük, hogy ennél többet szüretelhetnek le az alma­fákról a kistermelők. E gazdaságban termett al­ma nagy részét az ÁFÉSZ- ek vásárolják fel. Las­san befejeződik a fehér alma értékesítése és rövid időn belül megkezdődik a piros fajták szüre­telése. A szedés időpontját, illetve az értékesítést cél­szerű az ÁFÉSZ-ek felvá­sárlási vezetőivel, felvásár­lóival egyeztetni. Az átvé­telnek a szabványelőírás alapján kell megtörténni, amely előírja, hogy az áru­tétel alsó, középső és felső részéből olyan mennyiségű mintát kell venni, amely biztosítja a minta és az áru azonos minőségét. Vita ese­tében a termelőnek a köz­ségi tanács bevonásával jo­ga van szakértő igénybe­vételére. Az értékesítés so­rán a mennyiséget minden esetben méréssel kell meg­állapítani. A szabvány alapján „kü­lönleges” (AA) minőségű az az alma amely ép, egészsé­ges, pajzstetűtől, és annak szívásnyomától mentes, faj­tára jellemző tökéletes ala­kú és színű, szedésre érett, kocsányával együtt gondo­san szedett, tiszta. Szépség­hiba-felülete almánként az 5 mm átmérőjű kör nagysá­gát nem haladhatja meg. Nagysága legalább 60 mm, kivéve az ananász renot faj­tát, ami legalább 35 mm. Legfeljebb 2% elsőosztályú almát tartalmazhat, I. osztályú (A) ép, egész­séges, téli alma, amely a pajzstetűtől és annak szi- vásnyomától mentes, fajta- jellegének megfelelő alakú és színeződésű, szedésre érett, kocsányával együtt gondosan szedett, tiszta. Fe­lületén szépséghiba megen­gedett, de a szépséghiba összes felülete a 10 mm át­mérőjű kör nagyságát nem haladhatja meg. Hálós per- metlétől származó perzselés lehetséges. Nagysága leg­alább 55 mm. Legfeljebb 5"o II. o. almát tartalmaz­hat, ez a tűrés pajzstetűt és annak szívásnyomát nem tartalmazza. A szabvány to­vábbi engedményeket biz­tosít a II. III. és IV. osztá­lyú alma esetében. Az Országos Anyag- és Árhivatal által a „különle­ges” (AA) minőségű alma ára 6,20 Ft/kg, az 1. oszt. (A) almáé 4,20 Ft/kg. A körszedett alma eseté­ben a felvásárló szervek úgynevezett körszedési dí­jat fizethetnek, amelynek értéke változó lehet. Körsze. dett alma értékesítése ese­tén alapfeltétel, hogy a szál­lítmány legalább 90%-nak különleges minőségűnek kell lenni. Jonatán alma fajta eseté­ben az alma felületén a pi­ros fedőszínnek legalább 50H'o-ban, a starkingnál 70%-ban ki kell alakulni. Karádi István Vidramentés Európában Ijesztően megritkult Euró­pában a vidrák száma. A vidra viselkedésében legin­kább a fókára hasonlít. Hosz- szúra nyúlt karcsú testű ra­gadozó, hossza néha eléri az 1,30 métert is. Igen ügyes úszó, lábának ujjai között úszóhártya van. Percekig ké­pes a víz alatt maradni. Kö­zép-Euróbában évszázadok óta üldözik, részben ezért ritkult meg számuk. Egy an­gol természetvédelmi jelen­tés szerint a vidra ritkulása más tényezőkre is visszave­zethető, így a csatornázások­ra, vízierőművek, gátak épí­tésére, a folyami hajózás fej­lődésére, vizek szennyeződé­sére stb. Angliában a múlt század­ban idomitásnál még vidrák­ra uszították a vadászkutyá­kat. Franciaországban régóta a horgászok „első számú köz­ellenségének” számított a vidra. Kétségtelen, hogy ha­lakkal, rákokkal, vizimada- rak tojásaival, vizipockokkal táplálkozik. Az újabb kuta­tások szerint azonban el kell vetni azt a nézetet, hogy a vidra a halastavak állomá­nyát ijesztő mértékben meg tudja tizedelni. Újabb kutatási eredmé­nyek azt tükrözik, hogy a vidra inkább csak a beteg, tehát a járványokat terjesz­tő halakat pusztítja. Egyes zoológusok szerint a vidra a halaknak így nem ellensége, hanem barátja, mert egész­ségügyi szempontból szelek­tív és hasznos munkát végez a halpopulációkban. A své­dek, lengyelek, csehek ezt meg is értették, amikor vé­delem alá helyezték ezt az érdekes életmódot folytató állatot. Angliában napjainkban vidramentő akció folyik, tár­sadalmi munkában. Elsősor­ban iskolások vidrafészkeket keresnek és igyekeznek a vidrák tartózkodási helyeit, útvonalait feltérképezni. Vid­ravédő őrjáratokat szervez­nek az angol iskolákban és diavetítések segítségével mu­tatják be életmódját. Vidra­rezervátumok létesítésének gondolatával is foglalkoznak az angol hatóságok. Franciaországban a vidrák száma még jobban megfo­gyatkozott, mint Angliában. A vidrák ebben az országban a folyótorkolatokba húzódtak vissza. A tengert tekintik utolsó mentsváruknak, itt jobban meg tudnak húzódni és el tudnak tűnni az embe­rek szeme elől. A kisebb mélységű folyók nem jelente­nek oly’ biztonságot számuk­ra, mint a tengerpart. A vidra természetes kör­nyezete azok a kisebb-na- gyobb tavak, amelyeket szé­les nádasok szegélyeznek, vagy a sűrű növényzettel körülvett folyópart. Egyre szűkülő és háborgatott élet­helye miatt húzódik a ten­gerpartra Franciaországban. Utolsó paradicsomuk a Nan­cy melletti tavak partján ta­lálható. Francia természetvé­delmi szervek a vidrát most Haute-Savoie vidékén kezdik újratelepíteni. A vidramen­tési akciót Franciaországban a briere-i természetvédelmi rezervátumból irányítják. A világűrből a múzeumba A moszkvai gyógyszerészeti múzeumban számos olyan gyógyszert állítottak ki, ame­lyek nagy szerepet játszottak a gyógyszerészet történetében. Legutóbb azokat a gyógysze­reket helyezték el a múzeum­ban, amelyek a Voszhod-űr- hajó elsősegélydobozában megjárták a világűrt. ÚJDONSÁGOK, I0D0MÁNY0S KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents